Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi filet 1989. augusztus 31. A helyen nem múlik Tárlók és tárlatok Nem volt eseménytelen a város művészeti életében sem a nyár, hiszen két rangos kiállítás is várta a képzőművészet barátait. A már hagyományosnak számító XIII. Nemzetközi Érémművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállítását június közepén a városi képtárban, a IX. Országos Népművészeti Kiállítást pedig július végén a megyei művelődési központban nyitották meg. Ami a képzőművészeti kiállítások lehetőségeit illeti, Nyíregyháza nem panaszkodhat. Az új városi képtár átadásával a megyeszékhely legalább féltucat olyan, tárlat rendezésére alkalmas helyiséggel rendelkezik, amelyeket bizonyára más város is megirigyelhetne. Legutóbb például a Bujtosi Szabadidő Csarnok vállalkozott arra, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel tárlatokat rendez. A müvközpontban megváltozott ••• Ami a megrendezett kiállítások számát illeti, a mezőnyt alighanem a megyei művelődési központ vezeti. Ez annak köszönhető, hogy nemcsak a művelődési központ több helyisége alkalmas kiállítás rendezésére, hanem a Pál Gyula terem is ehhez az intézményhez tartozik, amelyre talán ráférne egy 'kis belsőépítészeti csinosítás. A művelődési központ egyébként fontos feladatának tartja a képzőművészet patronálását, és a lehetőségeihez mérten igyekszik minél több és igényes bemutatkozási alkalmat teremteni a művészeknek, köztük a szabolcsiaknak is. A Pál Gyula teremben évente mintegy tucatnyi tárlatot rendeznek, köztük egyikmásik igazán rangos. Az itteni kiállítások nem korlátozódnak csupán a festészetre, hanem más műfajokat is látni. A Pál Gyula terem ad otthont a megye képzőművészeti életében legrangosabbnak számító kiállításoknak, a téli, illetve az őszi tárlatoknak, amelyeket évente felváltva rendeznek meg. Nem vagyok biztos afelől, hogy helyes-e az őszi, illetve a téli tárlat elnevezés, amely a megyénkben született legfrissebb alkotásokat mutatja be, és amelyek körül az utóbbi években némi vita is támadt. Nevezetesen az, hogy az őszi tárlaton hivatásos ..művészek és amatőrök alkotásai szerepelnek egymás mellett és díjazásban az amatőr alkotók is részesülnek. (A panasz persze nem az utóbbiak részéről fogalmazódott meg.) Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: egyetlen művész sem azzal kezdi pályafutását, hogy mindjárt a Művészeti Alap tagja lesz. Mint említettük, a művelődési központban sok hely kínálkozik tárlatok rendezésére, bár az utóbbi időben némi változás következett be, hiszen az alsó galériát ifjúsági centrummá alakítják át. Most inkább az első emeleti tér a színhelye a különböző képzőművészeti rendezvényeknek, vagy esetleg az egész épület, mint legutóbb a népművészeti kiállítás esetén. A művelődési központba betérőknek az első emeleti folyosót is érdemes megtekinteniük, hisz itt rendszeresen érdekes fotókiállítás látható. Sál étromos „büszkeségünk" Szeptemberben kezdődik az újabb évad, és a tervek szerint több érdekes kiállítás várja majd a látogatókat. A már említett szabadidős térben rendezik meg szeptember végén az Országos Karikatúra Bienálét, amelynek bizonyára ismét sok látogatója lesz, és amely megint az országos érdeklődés fókuszába kerül. Az amatőr megyei tárlatot szintén szeptemberben nyitják, a Pál Gyula teremben. Ősszel mutatkoznak be szintén ebben a teremben a művészeti szakközép- iskola tanárai, s ez bizonyára rangos kiállítás lesz, hisz az új iskola tanári kara komoly művészeti erőt képvisel. A téli tárlatot valószínűleg november vége felé nyitják meg, tavasszal pedig — a művészeti hetek keretében — a képző- és iparművészeti főiskolások már hagyományosnak számító kiállítását láthatjuk, mintegy ízelítőként a legmodernebb művészeti irányzatokból. Mindenképpen említést érdemel még, hogy a tanév végén, itt, a Pál Gyula teremben szokták megrendezni a tanárképző főiskola végzős rajz szakos hallgatódnak a bemutatkozó tárlatát. Nyíregyháza képzőművészeti életének új színfoltja lett a Bagolyvárból átalakított, elegáns, új városi képtár, amelyet tavaly decemberben adtak át. és amelynek eddig 10—12 ezer látogatója volt. A vendégkönyvek bejegyzései is arról tanúskodnak, hogy az új épület és a benne levő kiállítások elnyerték a közönség tétszését. A vendégkönyvben ilyesmiket olvashatunk: „Büszkeséggel tölt el ez a szép építmény, mellyel Versenyben a vevőért APOR, Shell, VAGÉP... Egy kiállítás megnyitója a Pál Gyula Teremben városunk gyarapodott”. Egy másik: „Vasárnap látogattam meg városunk új ékszerdobozát. Csodálatos környezetben tartalmas a kiállítás”. Sokat mondó vélemény a harmadik is: ,„Mint Nyíregyházáról kényszerűen elvándorolt. Budapesten élő embert különös melegség és jó érzés tölt el a gyönyörű épület kívülről és belülről látván, örülök, hogy a kortárs művészet ilyen fellegvárat kapott”. (Reméljük, hogy a salétro- mosodó falak nem jelentenek komoly veszélyt, s a kivitelező IKSZV helyrehozza hibáit. ..) Bizonyára sokan tudják már, hogy a szép- épület felső emeletén a sóstói nemzetközi éremművészeti és kisplasztikái alkotótelep kapott helyet, ahol 13 év anyagából mintegy 3300 olyan alkotás látható, amelyet az alkotók hagytak itt a városunknál? a szíves vendéglátásért. Ara azt kevesebben tudják, hogy a kiállított anyag cserélődik, hiszen a telep legújabb alkotásaiból is kerülnek ide újabb darabok. A képtárban elsősorban a kortárs művészetből kívánnak ízelítőt adni. így a szomszédos Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep alkotásai mellett láthatunk szoborkiállítást, Feledy Gyula grafikáit, a Petőfi Múzeum kölcsönanyagát és a pécsi művészeti szak- középiskola kiállítását is. A közeljövőben a nagy francia forradalom 200. évfordulójára meghirdetett nemzetközi plakátverseny anyagának egy része látható majd, aztán Márffy Ödön festőművész tárlata, végül a világhírű, magyar származású fotóművész, André Kertész alkotásait. Meg kell említenünk azt is, hogy a képcsarnok éppen a napokban egy újszerű bemutatóra vállalkozott. A megyénkben élő alkotók számára rendezett olyan, árusítással egybekötött tárlatot, amilyennel már a művelődési központ is próbálkozott. Nos. ez sajnos most sem hozta meg a várt sikert, mert nem volt komoly érdeklődés iránta. Bemutatkozó hazaiak, külföldiek Ha már itt tartunk: ki hinné, hogy a Benczúr-terem két év múlva lesz húsz éves. A bolt nem csupán színvonalas művészeti alkotásokat értékesítő üzlet, de rangos kiállítóterem is. Évente öt-hat kiállítást rendeznek változatos műfajokban. Itt is törekszenek a szabolcsi művészek alkotásainak megismertetésére. A szabolcsi képzőművészek viszont érthetően több bemutatkozási lehetőséget szeretnének. Az évek során Pál Gyula, Berecz András, Tóth Sándor, Lakatos József és Petkes József műveiből láthattunk itt ízelítőt. Ojabban az Erdélyből áttelepült művészeknek is igyekeznek helyt adni, így a már említett Petkes József után is jelenleg Nyírbátorban élő Madarassy György festőművész képeit láthatjuk majd. A képcsarnok készül Sebestyén Sándor tárlatára is. A Benczúr-teremben a tizennyolc év alatt több mint száz tárlatot rendeztek, amelyet a többműfajúság jellemez, hiszen a festmények mellett látni itt művészi textíliákat, kerámiákat, ötvös- és bőr tárgyakat, sőt ékszereket is. Amíg a városi képtár kortárs képzőművészeket kíván bemutatni, addig a Jósa András Múzeum elsősorban lezárt életműveket. A múzeumban Benczúr Gyula és a szabolcsi művészek állandó kiállítása mellett évente több mint tíz tárlat megrendezésére vállalkoznak. Nem ritkán három képzőművészeti bemutató is várja itt a látogatót. Mint említettük, a Bujtosi Szabadidő Csarnok alkalmanként szintén vállalkozik a képzőművészet propagálására. A közelmúltban Horváth János festőművész alkotásait is láthattuk, legközelebb pedig egy Finnországban élő magyar fotóművész, Rácz István képeit. Az alkalmi bemutató termeket, illetve ezek gazdáit csak dicsérni lehet, így például a KPVDSZ Művelődési Házban, a Helyőrségi Klubban, a tanárképző főiskola kerengősében és a Konzervgyár, a Taurus vagy a dohánygyár is lehetőséget ad tárlatrendezésre Bodnár István Szeptember 26-tól a közvetlen „tűzveszélyt” a nyíregyházi ÁFOR-kutakra egy apró, sárga kagylócska jelenti. A világhálózatba bekapcsolódva ekkor adják át az Oro- si úton az Interag Kft. Shell-kútját. Az angol szó kagylót jelent és egyben az elsőrangú minőség és az udvarias kiszolgálás védjegye. Ezzel tíz év után avatnak ismét üzemanyagtöltő állomást a megyeszékhelyen. hiszen legutoljára 1979-ben, a Pazonyi úti ÁFOR-kút bővítette a szolgáltatást. A Shell színrelépésével ötre bővül a nyíregyházi állomások száma, amelyből hármat az ÁFOR, egyet a VAGÉP és egyet a már említett Interag Kft. üzemeltet. Ügy látszik ez a kerek évforduló ünnepe, ugyanis a háború után éppen húsz évet kellett várni a gépjármű-tulajdonosoknak, hogy a korábbinál korszerűbb benzinkutaknál tankolhassanak. Addig az egyszemélyes Hatzel téri, Anna cukrászda (jelenleg Ung- vár étterem) .melletti és a Vay Ádám úti (most Dózsa György út) kutaknál kézi haj- tánnyal szivattyúzták fel a tartályokból a benzint. Később ezeket motorral szerelték fel, ezzel könnyítettek a kútkezelő munkáján. Ha keveréket kért a sofőr, a tízliteres kannába előbb beletöltötték például a DAX- olajat, majd ráengedték a benzint. Mindezt egy mákdarálóhoz hasonló szerkezettel megkeverték és úgy töltötték be a tankba. Akkoriban kevés autó és motor futott az utakon, de az Opelek, Csepelek, Pannóniák, Pobedák kinőtték az egyszemélyes kutakat. A piacon mostanáig egyeduralkodó ÁFOR 1965-ben nyitotta meg az első korszerű üzemanyagtöltő állomását a Martinovics téren, ezt követte 1968-ban a Széna téri, majd 1979-ben a Pazonyi úti. A VAGÉP 1975 óta üzemelteti saját állomását, de az átadás után csak két év múlva kapta meg az engedélyt az ÁFOR-tól arra, hogy saját gépkocsijain kívül a lakosságnak is nyújthasson szolgáltatást. A szolgáltatás elsősorban a gépjárművek üzemanyagtöltése. A Martinovics téren 86- os. 92-es oktánszámú benzint és keveréket kínálnak, árulnak gázolajat, háztartási tüzelőolajat és könnyű kénmentes olajat is. A szolgáltatáshoz kompresszor és autóápolási cikkek árusítása tartozik. A Széna téren gazdagabb a kínálat, hiszen 98-as benzint is árusítanák, az előbb felsoroltak mellett üdítőt, cigarettát lehet vásárolni és külön szolgáltatásként a porszívót kínálják. Utóbbi nincs a Pazonyi úton, ott viszont a gumiabroncs, gázpalack, utánfutó árusítása folyamatos. Emellett mindhárom helyen virágföldet is találunk eladásra. Az árakat böngészve az első fonákság a 95-ös oktánszámú, ólommentes benzin drágasága. Míg a 92-es 26, a 98-as 27,50. addig a 95-ös 28 forintba kerül. Nyugaton éppen a környezet megóvása érdekében az ólommentes benzin olcsóbb mint a többi, nálunk ez fordított. Az ipari célra használható könnyű kénmentes olaj május 1-jétől augusztus 31-ig 13 forint helyett 12,22 forint. Várható benzináremelést a jól értesültek a közeljövőre teszik, de hogy az mikor lesz, azt ők sem tudják pontosan. A benzinutánpótlás Algyőről szállítókocsikban, vasúti tartályokban érkezik. Utóbbiakból Nyíregyházán és Nyírfoogdányban fejtik le a kőolajszármazékot. A két helyről az ÁFOR 5—25 tonnás autói szállítják a benzint és a gázolajat a kutakhoz. A legnagyobb befogadókapacitású a Pazonyi úti töltőállomás, ahol a föld alá egy öt-, és öt ötven köbméteres tartályt fektettek le. Az elmúlt évi adatok alapján mégsem ennél a kútnál, hanem a Széna térinél fogyott a legtöbb benzin, szám szerint 15 millió 66 ezer liter. A Pazonyi úton 13,2 millió, a Martinovits téren 6,4 millió liter fogyott. A legzsúfoltabb hónap a július, augusztus és szeptember, a legkevesebb benzin télen fogy. Azt kevesen tudják, hogy vezérigazgatói- utasítás alapján felsőfokú végzettségű nem lehet benzinkutast?) Viszont ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát válassza, le kell érettségiznie és a katonaidő után pályaalkalmassági vizsgán kell részt vennie. Ezen a beszéd-, a logika-, a kommunikációs készséget mérik fel. Korábban sok bejegyzést írtak a pauaszkönyvbe a tankolás után az autósok. Ezek száma napjainkra lényegesen csökkent. A kutasok minimum bére (174 órára) egy hónapban négyezer forint. Túlórájuk is rengeteg akad, ennek arányában nő a fizetés. A forgalom után havonta jutalékot kapnak. A borravaló már rázósabb kérdés. Ahogy mindenhol, úgy tankolásnál is megnézik manapság az embereket, hogy mennyi borravalót adjanak. Mivel a kutak önkiszolgálók, a többség egy fillért sem hagy, a kisebb rész 1—2 forinttól 10 forintig ad. Mivel ez láthatatlan jövedelem, pontosat senki sem tud, az elmúlt évi adóbevallásokra hagyatkozunk. Eszerint az országban 2021 benzinkutas vallott be láthatatlan jövedelmet. Szerintük 7 667 forint volt havi jövedelmük, erre egy hónapban átlagban 2 766 forint borravalót kaptak. (Ezzel magasan vezetik a bevallási rangsort.) A Martinovits téri 6—20-ig, a Széna téri is hasonlóan, csak nyáron 21-ig, míg a Pazonyi úti éjjel-nappal nyitva tart. Utóbbinál éjszaka ketten ügyelnek. Öltözékük a nyáron változott. A korábbi világoskék piros feliratos formaruhát szürke, piros csíkos váltotta fel. Az új fazon velejárója az udvarias. gyors kiszolgálás. Sokakat csábíthat egy-egy benzitkút napi bevétele, hiszen nem ritka, hogy több százezer forint gyűlik öszsze. A kutasnak kötelessége, hogy a nagyobb pénzmennyiséget azonnal a páncélszekrénybe zárja és csak váltópénz legyen nála. Az ÁFOR a Magyar Postával kötött szerződés alapján a pénzszállító kocsival küldi biztos helyre a bevételt. (Rablás még nem akadt a megyeszékhelyen, viszont nemrég betörtek a Széna téri benzinkúthoz, ahonnan ragasztókat vittek el.) A turpisságok közé a gázolajjeggyel való manipulálás tartozik. Mivel a teherautó sofőr megtakarítja az üzemanyagot, azt ma- - szeköknak adja el. Az is megesett már, hogy az olcsóbb háztartási tüzelőolajat kannákban megvették és egy sarokkal odébb betöltötték a kocsiba. A külföldiek általában jeggyel fizetnek vagy forinttal, de ha egyik sincs nála, akkor a kutas általában előlép pénzváltóvá is. Nyáron feltűntek fiatalok, akik ablaktörlésre vállalkoznak. Kevesen tudják, hogy őket az ÁFOR alkalmazza nyári munkásként napi négy órában havi kétezer forintért. De azért kijár nékik a 10—20 forint borravaló. Csakúgy mint a Széna téri nyugdíjas bácsinak, aki a kompresszornál segít az autósoknak. A VAGÉP Lujza úti benzinkútja a déli ipartelep és Borbánya autótulajdonosain segít. A kínálatban az ólommentesen kívül valamennyi benzinfajta szerepel, ezen kívül a mellette levő Autóker-üzletházzal gyakorlatilag mindent kínálnak, ami egy autósnak szükséges. A SZÁÉV-vel kötött egyezség alapján e vállalat gépkocsijai itt tankolnak, ezt a menetlevélre rávezetik és utólag elszámolják. Tavalyi forgalmuk 3,6 millió liter, a megmaradó árrés mindössze 1 száza- * lék. Május 1-jétől szeptember 15-ig vasárnap is nyitva tartanak 7—12-ig, egyébként hétköznapokon 6—19'-ig. A Shell-ikút átadásával jelentős forgalomcsökkenés várható az ÁFOR-kutaknál, hiszen az újat mindenki szívesen kipróbálja. Az ÁFOR a duplex kutak beállításával és az ólommentes kutak bővítésével próbál lépést tartani, de új kút nyitását nem tervezi. A Shell-állomás, amelynek vezetője Dicz- kó László. a megyei pártbizottság volt titkára lesz, a megszokott világszínvonalat ígéri. Ezt egészíti ki az autófelszerelés-bolt, a -Snaok-bár és a várhatóan karácsonyra felépülő Szupermarket-áruház is, amely a kozmetikumtól kezdve az autófelszerelési cikkekig széles választékot ígér. Máthé Csaba Ma még ez a legforgalmasabb: a Pazonyi úti ÁFOR-tSltőállomás
