Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
1989. augusztus 31. Kelet-Magyarország 3 Am erkölcsi vótmág Is vétség Ne csak hivatal, nyitott ház legyen Beszélgetés a beliigymiiiszter-helyettessel Dr. Verebély Imre belügyminiszter-helyettes is jelen volt azon az ünnepi tanácsülésen, amelyen Tiszavasvá.ri új középületét, az ötven millió forintért megépített új tanácsházát vették birtokukba a város lakói. — Nem lehet túl gyakori mostanában az efféle esemény sem a tanácsok, sem pedig az ön életében. — Valóban így van, hiszen egy település történetében öt- ven-száz évenként ha történik hasonló. Ez már csak azért is sajnálatos, mert mostanra egyértelműen kiderült: a tanácsok, intézmények, az igazgatási munka épp olyan fontosak és értékesek, mint a gyárak, vállalatok tevékenysége. Más kérdés persze, hogy régebben a tanácsok titkári, elnöki szobáiba hétköznapi halandó ritkán jutott be, holott ezeknek az épületeknek, s főképp a bennük dolgozóknak a helyi lakosságot kell szolgálniuk. Fontosnak és értékesnek tartom az új városháza átadását azért is, mert véleményem szerint egy település lakói, közössége akkor kovácsolódik össze igazán, ha van hol összejönniük, eszmét cserélniük. Itt is elhangzott, Tiszavasváriban a fiataloknak nincs hol szórakozniuk. Miért ne tehetnék ezt ezentúl éppen itt, ebben a szép új épületben? Nagyon remélem ugyanis, hogy szombatonként nem zárják majd be a kaput, helyet adnak különféle rendezvényeknek, eseményeknek is, hogy a tanácsháza ne csak hivatal, hanem nyitott ház legyen! Az épület további funkcióiról, hasznosításáról természetesen a település lakói döntenek, abba felülről senkinek nincs beleszólása. — A tanácsi munka korszerűsítéséről manapság mind többet hallani. összefoglalná röviden a törekvés lényegét? — Nem lesz könnyű, de megpróbálom. A legfontosabb, hogy o tanácsok önkormányzati szervekké váljanak, szervezzék a település életét, jövőjét, gondoskodjanak az ellátásról, hozzák össze a helyi közösségeket, érjék el, hogy az állampolgárok ügyei lehetőleg már helyben elintéződjenek. Fontos, hogy a most megindult demokratizálódás tovább erősödjön, s ebben legnagyobb szerepe a tanácsoknak lehet, hiszen csak a település lakói tudják legjobban megmondani, mi az, amire nekik szükségük van. Az önkormányzatra a napi igazgatásban is mind nagyobb igény mutatkozik, bar ez ma még túlbonyolított, felülről irányított, ami egyáltalán nem jó. Szeretném e téren egy csomó jogkörömet megszűntetni. Testvérváros, címer, zászló ügyében szerintem nem a fővárosban székelő minisztérium, hanem az adott település az egyetlen illetékes. Ennél is fontosabbnak tartom, hogy a település arculatának kialakításában, a városépítésben is a benne élőké legyen a döntő szó. Mindezekhez tartozik, hogy az eddiginél jobban meg kell becsülni azokat az embereket, akik a közösséget szolgálják, közöttük természetesen a tanácsok alkalmazottait, hogy érezzék, munkájuknak van értelme, a falunak vagy városnak szüksége van rájuk. Ez persze csak az előbb felsorolt feltételek megvalósulása mellett képzelhető el igazán, hiszen követelni csak akkor lehet, ha megteremtjük az eredményes munkához szükséges feltételeket is. Nem úgy persze, hogy a sajtó ezentúl visszavonul, s nem írja meg azokat az ügyeket, amelyek a tanácsok hitelét rontják! A tanácsokat, a hivatal dolgozóit nem az újságíróknak, hanem a helyi társadalomnak kell megbecsülniük. — örülök, hogy ezt szóba hozta, mert így rögtön megkérdezhetem: mit szól ahhoz, miniszterhelyettesként hogyan éli meg, hogy mostanában egyre több tanácselnök, tisztségviselő bukásáról hallani, mind többjükről derül ki. hogy nem csak a közösséget, hanem saját érdekeiket is igencsak szolgálták? — Nagyon nehezen élem meg, már csak azért is, mert a tanácsi munkát 11 évig kutattam, s 11 évig tanítottam az egyetemen. El kell mondanom: ma is sok az olyan tanácsi vezető, aki egészségét áldozta a munkájáért, a település fejlődéséért. Ugyanakkor természetesnek tartom azt is, hogy a nagyobb nyilvánosságnak köszönhetően ma már sok mindenre fény derül. Tudnia kell: nem a tanácselnökök lettek korrup- tabbak, a nyilvánosság lett nagyobb! A jelenség, a hibák ellen lehet küzdeni, de teljesen megszüntetni szerintem nem lehet. Fontos tudni, hogy régen mások voltak a játék- szabályok. Ma szigorúbbak az elvárások, s ma már az erkölcsi vétség is vétség. Ezért kell a tanácsok dolgozóinak r korábbinál jóval pontosabb, tisztességesebb munkát végezniük. Kovács Éva Tudnak örülni mások sikerének Miért irigylik a népművelők bérét? Vannak olyan emberek — remélem, a többség ilyen —, akik tudnak örülni mások sikerének, pl. annak, ha valakinek ezután több lesz a jövedelme, mint eddig volt. Ezúttal nem ilyen emberektől kaptam levelet egyik cikkem megjelenése után (mely a közművelődési dolgozók béremeléséről szólt), hanem olyanoktól, akik magukat „az irigykedő másik fél”-hez sorolják. Ök hívlak meg Jánk- majtisra. Hárman írták alá a levelet a jánkmajtisi Gamesz (tanácsi intézmények gazdasági és műszaki ügyeit intéző szervezete) dolgozói közül. Közülük kettővel találkoztam a munkahelyükön. Tuba Zoltánné és Konczos Mihály né könyvelők mondták el, szerintük miért keltett indulatokat a közművelődési dolgozók bérének emelése, illetve, hogy ez milyen feszültségeket okozott a településen. Akik mindig kimaradnak Tuba Zoltánné szerint körzetükben egy orvosnak sincs annyi fizetése, mint így a népművelőnek lett. Elmondta: nem saját érdekükben teszik szóvá a panaszt, hanem a Gamesz technikai dolgozói, a takarítónők, szakácsnők miatt, akik mindig kimaradnak a béremelésből, mert amióta a Gamesz megszervezése miatt a korábbi munkahelyük gondnokságától „kivették” őket, valójában semmilyen szakterülethez nem tartoznak. Konczos Mihályné hozzáfűzte: nem a népművelőtől, vagy a könyvtárostól sajnálják a több pénzt, hanem magát a jelenséget bírálják, hogy a kulturális szakembereket fizetik meg jobban, amikor úgy látszik, üres a művelődési ház — igaz, itt az emberek 16 órát dolgoznak — üres a könyvtár, és vannak olyan napok, amikor a nagyközséghez tartozó kicsiny falvakban a tiszteletdíjas könyvtárosok ki sem nyitnak — nincs értelme. Ügy lett Jánkmajtison a népművelők, könyvtárosok béremeléséből, illetve abból a tarthatatlan helyzetből, amely a Gamesz dolgozóinak egy részét hátrányos helyzetbe hozta. Ezzel kapcsolatban megkerestem Rostás István tanácsi vb-titkárt, mi a véleménye erről a hét települést irányító tanácsi testületnek? A Gamesz öt. évvel ezelőtti létrehozását alapvetően elhibázott dolognak ítélik meg (személy szerint ő is). A 41 dolgozó között többen vannak, akik sem a tanácsi, sem az oktatási, sem a közművelődési dolgozók béremelésekor nem kaphattak több fizetést a jogszabályok rendelkezései miatt. Amellett számos munkajogi kérdés is megoldatlan maradt, így a tanácsi testület ezt megelégelve úgy döntött, hogy szeptember 1-től a Gamesz megszűnik, és visszarendezik a korábbi állapotokat. Csillapítja valamelyest a kedélyeket az is, hogy bérmaradványból június 1- jével a rendes 6 százalékon felül 15 százalékos béremelést kaptak a Gamesz- dolgozók. Diszkóval és könyvtárral? VgOli ,6T! Ami ped ig a közművelődési ágazat megítélését illeti. Rostás István így fogalmazott: egy diszkóval és egy könyvtár nyitvatartásával „kész”. Plusz szépen működik hetven tagjával a nyug- díjasklub, nagyon aktívak. Úgy véli, nem azért nem mennének el az emberek a művelődési ház esetleges rendezvényeire, mert nincs rá igény, hanem azért, mert pl. egy színházi előadás egy családnak ezer forintba kerülne — nem is kísérleteznek. Működött korábban egy fafaragó szakkör Tar Béla vezetésével, azt jó lenne megújítani. A gameszesek ügye tehát rendeződik. Továbbra is eltérő viszont a népművelő és a könyvtáros munkájának megítélése. Ismerkedjünk meg velük, munkájukkal. Fábiánná Szabó Sarolta a Egészséges éleMhoz kerékpárok.?;PX“S“uí;'“U”jí:L1Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Kft., ahol camping-, sport- és gyermekbicikliket gyártanak, idén 254) ezer darabot. Termékeik minőségére jellemző, hogy 5 év garanciát vállalnak az itt készült sporteszközökre, amelyek egyre keresettebbek a nyugat-európai országokban is. A képen: Készülnek a gyermekkerékpárok. N em születünk egyformának. Az egyik gyerek 140 dekával jön a világrav a másik 5 kilós óriás bébi. Senki se születik bűnözőnek, de a zseni egyedülálló képességeit már születése pillanatában génjeiben hordozza. Mégis a társadalmi különbségek az újszülött életpályáját, már a szülőszobában előre vetítik. Van, akit ott fognak felejteni, és egészen más jövő vár arra, akinek a szülését az a professzor vezette le, akit erre az aktusra hazahívtak a kanári-szigeteki nyaralásáról, de hálapénzként két évre szóló amerikai ösztöndíj lesz a jutalma. Ez volt eddig. Most jön á . kiszélesített demokratizmus, és minden megváltozik. A szabolcsi cigány gyerek és a funkcionárius gyereke Egyenlő esélyek egyenlő esélyekkel indul, — a Halmozottan Hátrányos Helyzetűek és a Kiemelt Káderek Kölykei együtt állnak a startvonalon. Csak az a baj, hogy. az országnak eddig is kevesebb nagy ívű életpályára volt lehetősége, mint amennyi gyermek született. Még kis ívűre is igaz ez, — amelyik csak a jólét határát súrolja. Sok a fóka és csak kevésből lehet eszkimó. Attól félek, igy lesz ez a. jövőben is. Kivévé, ha az én módszeremet alkalmazzák. Módszerem diadalra viszi az esélyegyenlőség eszméjét. Én megadnám az esélyt minden gyereknek születése pillanatában, ötletemet az öttusából merítettem. Ott a versenyzők a lovaglásnál nem saját lovaikat használják. A verseny előtt kisorsolják a rendező ország lovait. Ha már nincsenek egyforma képességű lovak, a szerencsére bízzák, ki melyik lóval versenyezhet. A jó versenyző rossz lóval is képes nyerni. Na az én módszerem szerint ugyanezt kell tenni a szülőszobán is. Az aznap született gyermekeket ki kell sorsplni a szülők között. Meg lehet ezt országosan is szervezni ma már. a számítógépes nyilvántartás segítségépei. : így nagyobb lehet a választék. Előfordulhat. hogy a mátészalkai kézilány, hazaviheti a miniszter gyermekét, — és persze fordítva is. Lehet, hogy az emberi jogok harcosai kikezdik módszeremet, de hát hogyan lehet szerintük korrigálni azt a gyakorlatot, hogy a professzor gyermeke még ma sem veszi el a falusi gyepmester lányát. Mondhatják, hogy igy nem fog hasonlítani a gyerek a szüleire. Annyi ma úgy is a válás, hogy elvesztette már ez a jelentőségét. Annyi ma a mindenféle másodállás, hogy úgy sem találkozik a szülő és a gyereki csak a tv előtt, ott meg úgy sem egymást nézik. De há óz emberi jogok része a humanitárius kérdés, — nem kell elárulni a szülőknek a gyermek- cserét. Az orvosok úgy is hozzá vannak szokva a kegyes hazugságokhoz. Azt se szokták a beteq orrára kötni, hogy hány napja van még hátra. Ahogy én ismerem a szülőket, a mai és holnapi társadalmat. — a gyermek- csere ellenére — a csemetéiket sikerül végigfuttatni ugyanazon az életúton. mint vérszerinti utódaikat. Vagyis. semmi sem változik. E nnek ellenére ne feledjék el módszerem lényegét. Azt alkalmazva minden újszülött zsebében hordja a marsal- botot: azt amelyikkel a kukába szoktak turkálni, hogy az üvegcserepek össze ne vagdossák a kezet, és azt amelyikkel az ország irányítható. De csakis ezzel a módszerrel ... Kulcsár Attila művelődési ház vezetője matematika-pedagógia, majd népművelés szakon végzett, most szerzi a harmadik diplomáját számítógépes ügyvitelszervezői szakon. Az utóbbi időben bábszakkört, BMX- klubot, több számítástechnikai tanfolyamot vezetett, 5 tanítja be a komplett műsort adó irodalmi-művészeti csoportot, intézi a furulyaszakkört, az ifjúsági és a nyugdíjasklub ügyeit. TIT- előadásokat szervez, vetít az óvodásoknak, iskolásoknak és ő a mozi vezetője is. Csak a filmek beszerzése, szállítása mennyi vesződ- séggel jár! Legutóbb Koós János, illetve Chrudinák Alajos meghívásáról tárgyalt, sajnos, mindketten lemondták. Jelenleg egy pályázat benyújtásán dolgozik: lehetőség van rá, hogy camping kialakítására központi forrásból pénzt kapjon — hadd legyen olcsó tu- ristáhely Jánkmajtison is! Hét község tartozik hozzá, rendszeresen járja a környező kis falvakat. Tanítási időben hetente kétszer utazik kocsijával Nyíregyházára konzultációra. A tandíj fél évre 6300 forint, benzinköltségre kap havonta 250 forint átalányt. A fizetése most lett nettó 8100 forint. A 40 százaléknál többet... Pető Andrásné szak végzettségű könyvtáros május óta már-már röstelkedve megy a fizetését felvenni: neki 40 százaléknál többet kellett emelni, mert azzal sem érte volna el a minimumot — így kap 6800-át. A napokban nem mert elmenni Keszthelyre az országos konferenciára (eddig mindig ott volt), nehogy pénzbe kerüljön. A könyvtári hálózatban hat község szakmai felügyelete tartozik hozzá, utazik ahogy tud. Jánkmajtison az 500 családból 300 beiratkozott olvasója van. Tavaly 3500 látogatója volt a könyvtárnak — és 7328 kötetet kölcsönöztek ki. Szomorú és minősíthetett len, de voltak — köztük az. egyik csatolt község párttitr— kára is —, akik megkérdöt jelezték:’ minek könyvién Jánkimajtisnak? És azt is:: minek a templomban karácsonyi koncertet rendezni?’ Ezek a példák is mutatják: nagyon is nagy szüksége van Jánkimajtisnak (és sok más településünknek) könyvre, koncertre és olyan népművelőkre, könyvtárosokra, akiik a mostani, még nem irigyelt béremelés előtt is önzetlenül dolgoztak — másokért. Baraksó Erzsébet Társulat alaliil Csatornázzák Kótajt Kótaj szennyvízelvezető hálózatának megépítése céljából csatornaműtársulati alakuló ülés lesz augusztus 31- én 18,30 órától a kótaj i művelődési házban. A tervek szerint a szennyvízcsatornát elsőként a községközpont négy utcájában építik meg, ahol több közintézmény található, A kivitelezési költség csaknem 21 millió forint, melyből mintegy 5 kilométernyi szenny- víztáwezetéket és 1,9 kilo- rpéter gravitációs vezetéket létesítenek. A szennyvíz Kó- tajból a Szabiolcs-Szatmár megyei Vízmű Vállalat 1. számú, azaz Kótaji úti szennyvíztelepére fog jutni, ahol megtisztítják.
