Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-24 / 199. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 24. Jönnek „botrányhősök" is Szalagvágás trombitával Nyíregyházán a Megyei Művelődési Központ Ifjúsági Centrumát szeptember közepén nyitják meg — bohókás, vidám programmal. Trombitaszóra vágják el a szalagot a földszinten (a betonlábazat körül), s kezdődnek majd » játékos vetélkedők, furfangos versenyek. Humor, tánc mindenkinek. S itt lesz Farkas Tibor és Földes László is. Az intézmény egyik feladata az lesz, hogy információval, tanáccsal lássa el a különböző problémákkal jelentkező fiatalokat. Megtudhatjuk majd a fővárosi mozik, színházak műsorát is. De tájékoztatást adnak arról is, hogy mi szükséges munkakönyv, útlevél, jogosítvány szerzéséhez — tudtuk meg Szűcsné Siska Katalintól, az IC vezetőjétől. Kisiparosok, butikok, albérletek címeit szintén megszerezhetjük. A városban eddig nem volt rá lehetőség, így bizonyára sokan fordulnak majd a szexuálpszichológushoz segítő tanácsért. Lesz tiniposta, itt üzenetet lehet hagyni egymásnak. Egy olyan helyiséget alakítottak ki, ahol újságot lehet olvasni, tv-t, videót nézni. Mindezek a szolgáltatások ingyenesek. A fénymásolás viszont nem lesz díjtalan. A bárpultos vendéglátórészben III. osztályú árakon vásárolhatunk többek között olcsó ételeket, például sültkrumplit, pirítós, bundás kenyeret. Elegáns, jó modorú kiszolgálást szeretnének. A táncparkett csütörtöktől minden este nyolc órától a dis- cóé, körülbelül 50 forint lesz a belépő. De helyet adnak baráti, névnapi összejöveteleknek is. Ha kedd, akkor jönnek a „botrányhősök”, na nem a szó legszorosabb értelmében, de igyekeznek olyan vendégeket meghívni, akik ismertek, érdekesek a fiatalok körében. Meghíyást kap Nagy Feró, Zalatnay Sarolta, s többek között a Kacsa c. lap fő- szerkesztője is. Szerdán táncház várja az érdeklődőket és közben játékos illemtant iktatnak be, ugyanis több fiatal gyakran azért vesz fel idétlen pózokat, mert sehol sem tanították meg, bizonyos szituációban hogyan is kell,viselkedni. Az Ifjúsági Centrum létesítésének költségeit ,a Váci Mihály Megyei Művelődési Központ fedezi — külső támogatással. Hatan fogják irányítani, rendezgetni az intézmény életét. Közel ötszáz személyt tudnak fogadni a három nagy helyiségre osztott centrumban, de szeretnének a külső környezetben egy kerthelyiséget is kialakítani. (bojté) Á technikai háttér sokat fejlődött Fogorvosok, még mindig gondban Kerekasztal-beszélgetésre hívta a szakembereket és a lakosság képviselőit kedden Nyíregyházán a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Cél az volt, állapítsák meg, mennyit fejlődött, mit változott 1987 óta Szabolcs-Szatmár fogászati ellátásának helyzete, melyek azok a területek és gondok, amelyekben egyáltalán nem, vagy alig történt előrelépés. Hogy miért éppen az 1987 óta eltelt időt vizsgálták? Azért, mert legutóbb akkor tűzte napirendre a népi ellenőrzés a fogászat helyzetét, kereste gondjait. Az akkori tapasztalatok szerint megállapították, hogy a fogászati megbetegedések szempontjából igen lényeges szűrési, megelőzési munka közel sem kielégítő, s bár az iskolafogászati ellátás tárgyi feltételei adottak, a íogor- voshiánynak köszönhetően a feladatokat nem tudták teljesíteni. Örömmel jelentjük, hogy jól fogynak a tanszerek. (B. A.) „Erkölcsi csapdák” a rádióban T öbbféle olyan műsort sugároznak napjainkban mind a televízióban, mind a rádióban, amelyek kollektív részvétellel készülnek. Vitafórumok, beszélgetések, eszmecserék látói-hallói lehetünk naponta, s ez már megszokott mindannyiónk- nak. Ritka és kissé szokatlan azonban az olyan sorozat, mely erkölcsi kérdéseket boncolgat a nyilvánosság előtt. Ilyen próbálkozás volt a négy adásból álló, Hankiss Elemér professzor vezette, Erkölcsi csapdák összefoglaló címet viselő rádiósorozat, mely a nyári hónapokban hangzott el hétfő estéken — sajnos, késői időben, 22 és 23 óra között. A felvételek május közepén voltak, egy-egy alkalommal két adás anyaga került szalagra; a Magyar Rádió Márványterme melletti stúdióban 18—18 résztvevőt hívott meg a szerkesztőségbe. Minthogy engem a második felvételi napra is vitapartnernek kértek fel, áttekinthettem a teljes sorozat anyagát, az adásba nem került beszélgetéseket is, a „műhelymunka” egyes mozzanatairól is rövid képet vázolhatok fel. A legkülönbözőbb foglalkozású vitapartnerek fejtették ki véleményüket az adás elején bejátszás által megismert történetkékkel kapcsolatban. Volt köztük munkanélküli és jogász, diák és pszichiáter, tanár és nyugdíjas védőnő, iparos és neves író — vidékről kevesebben, mint a fővárosiból. A legszakaiüa- nabb, a közgondolkodástól merőiben elütő véleményekre a vitavezető rákérdezett mindaddig, amíg világossá nem lett az egyedi felfogás — anélkül persze, 'hogy befolyásolni akarta volna az álláspontokat. Csupán regisztrálta a vélekedéséket a szociológia professzora, és a rádió ezeket az időtartam meghatározta vágásokkal nyíltan, a hallgatók elé tárta. Meglepő volt, mennyire eltértek a felfogások több ponton.'A legtöbb vitát kiváltó álláspont az volt — ezt hárman is vallották meggyőződéssel —, hogy mindig is mindenkinek meg kell mondani az igazat, bármilyen kár vagy életveszély támadjon is ebiből. Néhányan hevesen ellene mondtunk ennek, állítván, hogy az igazmondásnak mint erkölcsi kategóriának nincs minden esetben fen- sőbbsége. Erről, valamint a kollektiv felelősség kérdésében és a halálfélelem lélektani vonatkozásaiban több kérdést egyenesen hozzám intézték, a Biblia álláspontját tudakozták. Minthogy én nemcsak saját véleményemet, hanem mint teológus a keresztyén, dogmatikát és etikát is képviseltem, az első történet (A szerelem) értékelésekor egyedül maradtam, mert csak a fiúnak adtam igazat, aki szakított a leány- nyál, a szinte korkérdésként elhangzott vélemény- kutatásra olykónt felélve meg, hogy a szubjektív érzésekkel szemben az -erkölcsnek van elsőbbsége. Tanulságos volt lélektanilag többek között az a megfigyelés, hogy a hölgyek inkább a női szereplőknek adtak igazat, illetve azokat marasztalták el kevésbé. M eggyőződésem, hogy ilyen jellegű műsorokra szükség van napjainkban, nem is csekély mértékben. A sok egyéb kerékasztal-beszélgetés, napzárta-témák mellett több időt és lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy mennél többen kifejthessék véleményüket a különböző foglalkozású és világnézetű állampolgárok erkölcsi, de főként (ezt kiváltképp hangsúlyoztam a felvétel során) gyermek- és ifjúságnevelési kérdésekben, hogy ezek nyomán hasznos konszenzusokhoz jussunk el. Keresztessy Attila Amint azt Bíró Miklós, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettese elmondta, a NEB azért tűzte ismét napirendre a fogászati ellátás témáját, mert az sokakat érintő, a lakosság hangulatát befolyásoló tényező. Kiváncsiak vagyunk arra is — hangoztatta —, volt-e eredménye a korábbi vizsgálatnak, használtak-e valamit az akkor megfogalmazott figyelmeztetések. Minden maradt... Mint kiderült, a népi ellenőrök által feltett kérdésekre annak idején tetszetős válaszokat adtak a megkérdezett főorvosok és főigazgatók, miközben gyakorlatilag minden maradt a régiben. Rrőnk a nyilvánosságban van, a sajtótól, rádiótól azt is várjuk, a problémák valós bemutatásával segítsenek kilábalni a jelenlegi bajokból — hangoztatta a NEB elnökhelyettese. Dr. Bakó Attila megyei stomatológus főorvos elmondta: a vizsgálat eredményéről tájékoztatták a megyei tanács egészségügyi osztályát, ahol különféle intézkedéseket hoztak. Az ellátás javításának érdekében ösztönző rendelkezésekkel próbálták a fogorvosok számát növelni, így ma már 105 fogorvos végzi a gyógyítást megyénkben. Az ösztöndíjrendszernek köszönhetően kis túlzással elmondható, hogy a Debrecenben most végző fogorvosok fele Szabolcsban vállal munkát. A területi aránytalanságok csökkenté- sére községi fogászatokat működtetnek, s a pályakezdőknek letelepedési támogatást adnak. Tarthatatlan fogászok nagyobb megbecsülését, hanem a hatékonyabb, eredményesebb megelőzést is szolgálják. Elkeserítőnek tartotta, hogy a frissen végzett fogorvosok közül szinte senki nem vállal főállású iskolafogászatot, s tarthatatlannak minősítette azt is. hogy az egészségügy fölött a helyi tanácsok rendelkeznek Nem véletlen — hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen, hogy a most megfogalmazódó egészségügyi reformelképzelések épp ezt a problémát tartják az egyik legsúlyosabbnak, a leghamarabb megoldandónak. A megye fogászati ellátásában kiemelkedő szerep jut a nyíregyházi fogtechnikai laboratóriumnak, amely ma már a legkorszerűbb fogpótlásiam eljárások alkalmazására is képes. Ha már helyben készítik a legmodernebbnek számító porcelánfogakat, melyek nemcsak tökéletes esztétikát, hanem szövetbarát anyagokkal a legtökéletesebb fogpótlást is jelentik. Hamarosan megnyitják azt az üzletet is, amelyben fogászati anyagokat árulnak, s ezzel a megye fogorvosainak régi gondját oldják meg. Nyugati szállítóval vették fel a kapcsolatot, aki vállalta, akár két napon belül megküldi Nyíregyházára a kért fogászati anyagokat. Dr. Papp Katalin főorvos az iskolafogászat helyzetét elemezte, s megállapította, hogy a helyzet az utóbbi évek javulásának ellenére is már-már tarthatatlan. Olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek nemcsak az iskolaÁkikről megfeledkeznek A megbeszélésen jelen volt Gál János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője is, aki országosan is példa értékűnek tartotta a fogtechnikai laboratórium tevékenységét, s elmondta azt is, hogy a KNEB célja igen világos: a különféle helyekről érkező információkat, tapasztalatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz továbbítják. Gál János szerint is tarthatatlan, hogy évek óta megoldatlan, s szinte alig halad előre a magyar egészségügyi irányítás ügye. Országos példákra is hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a szakemberek a gyermek- és felnőttfogászat gondjairól beszélnek, teljesen megfeledkeznek a 14—18 év közötti korosztályról, pedig a rossz fogak száma, a fogbetegségek gyakorisága e korcsoportban szinte a legnagyobb. Kovács Éva A tárgyalóteremből Pincérjaj Nagyhalászban Pincérjaj ....! Sajnálom a kocsmárosokat, pincéreket akkor, amikor — az előírásoknak megfelelően ittas ember szeszes Itallal való kiszolgálását kell megtagadniuk. Szegényeknek ekkor gyakran „jaj”, hiszen a tántorgó, Igencsak szomjazó vendég nemegyszer' nem látja be, hogy már a friss levegőn, vagy otthon lenne a helye. A 19 éves Balázs István tavaly július 21-én a nagyhalászi Erzsébet presszóban ittasan a felszolgálóval szóváltást kezdeményezett, ugyanis a pincér szeszes itallal nem akarta őt kiszolgálni. A veszekedést követően Balázs a felszolgáló felé csapkodott, majd a lábát kirúgta, illetve többször megütötte, sőt a köpenyét is le akarta tépni. A támadást az udvaron is folytatta, ott a pincért egy székkel igyekezett megütni. Balázs István 1988. október 15- én késő este Nagyhalászban egy házaspárt támadott meg. A vádlott szóváltás után az asszonyt a karjánál fogva az úttestre rántotta, majd többször meg akarta rúgni. A férj a neje segítségére sietett, de Balázs a lábát kirúgta alóla. (Ügy látszik, ez a „specialitása”.) A földön fekvő embert pedig egy kemény tárgy- gyal arcul ütötte, meg arcon rúgta. Csak a szerencsén múlt, hogy a férfi nem sérült meg súlyosan. A Nyíregyházi Városi Bíróság Balázs Istvánt a garázdaságért és a súlyos testi sértés kísérletéért halmazati büntetésül jogerősen nyolc hónapi börtönre és háromezer forint pénzbüntetésre Ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztették. (csgy) EMBERRAKTÁR VAGY GYÓGYINTÉZET? Az ötlet augusztus 3-ai számában riportot közöl a nagykáUói Ideg- és elmegyógyintézetről, amely több mint kilenc évtized óta működik itt. A hófehér boltívek alatt vaságyak sorakoznak. A berendezés nem éppen barokkos, inkább szegényesnek nevezhető. Nem valószínű, hogy ez a puritánság • a lélek gyógyulására van Így, inkább a magyar egészségügy állapotát tükrözi. A riportban a női osztály főorvosa elmondta: „Régi gyakorlat nálunk, hogy a pszichiátriai intézetekből emberraktárat csinálnak a hozzátartozók. Erre okot adnak azok az orvosok is, akik a saját szakterületükön nem tudnak mit kezdeni a betegséggel. Ilyenkor tőlünk, pszichiáterektől várják a megoldást. Ez egyben jellemzi a tudomány helyzetét is hazánkban. Nálunk rakódik 1$ az, amit nem tud megoldani a szociálpolitika és az egészségügy . . . Várhatóan egyre nagyobb szükség lesz ránk. Ezt azonban figyelembe kellene vennie nemcsak a szakembereknek, hanem az egészségügynek Is. Jelenleg krónikus elfekvő ágazatnak tekintik a pszichiátriát, olyannak, ami nem „anyagigényes”, befektetésnek elég a pizsama és a gyógyszer, s ha csökken az ágykihasznáíás, akkor csökkenteni kell az amúgy is szűkös támogatást. Utóbbi például az elmúlt 5 év alatt mindössze 10 százalékkal gyarapodott. A 610 betegünkre 16 orvos és 140 olyan ápolónő jut, akiknek a fele szakképzetlen. Szaporodnak a társadalmi konfliktusok, s ezzel a betegek száma is. Azzal a századelejei felfogással, hogy az Ilyen intézet csak arra jó, hogy rácsok mögött tartsák benne a betegeket, nem tudunk megbirkózni a ránk háruló gondokkal." HA EGY ÜZLET BEINDUL . . . A Kirakat c. folyóirat legutóbbi — 1989/7. — számában tudósítást közöl az INTERSPAN Kft. vásárosnaményi forgácslapkészítő gyáregységéről. A gyár ossz termelési értéke 1600—1800 millió forint körül alakul. A korszerű és rendkívül produktív üzemben a dolgozók átlagkeresete ebben az évben eléri a 20—22 ezer forintot. Így aztán érthető, hogy a gárdát nem kell a jó teljesítményre nógatni. Igaz: ennyi pénzért már érdemes törnie magát az embereknek. A kft társ- tulajdonosai mégsem maradéktalanul elégedettek. Tisztában vannak azzal, hogy a vásárosnaményi gyárban több lehetőség van. S ez a plusz nem is annyira a munkaerőben rejlő tartalékokkal, inkább szervezeti korszerűsítésekkel aknázható ki. Például szorgalmazni kell az olyan indokolatlan hatósági előírás hatályon kívül helyezését, mint ami a gázkazánok üzemeltetését szabályozza és megszabja, hogy minden kazánt egy dolgozónak kell felügyelni. Nos, Vásárosna- ményban három kazán üzemel, négy műszakban, így 12 főnyi személyzet kell melléjük. Am ezek a kazánok teljesen automatizáltak, s Így e „felügyelőkre” semmi szükség. A termelési eredmények arra Indították a társvállalkozókat, hogy alaptőkéjük további 120 millió forintos emelésével teremtsék meg a további beruházások anyagi fedezetét. Ez már felkészülést jelent az 1992-ben megalakuló Európai Gazdasági Közösség kihívására. A bővített gyártókapacitástól mintegy 25 százalékos termelés- növekedést várnak, amelyet a jelenlegi létszámmal kell produkálni. ÉBKESZTÖKÉSZÜLÉK AUTÓSOKNAK. A lcm- bergi „Biofizpribor” üzem új termékkel jelent meg a piacon: az „antiszon” készülékkel, amely megakadályozza, hogy a vezető elaludjon a volánnál. Működési elve: a homlokra szerelt pánt érzékeli a vezető bőrének hőelektromos lehűlését, és jelzést ad a vezetőnek, nehogy elaludjon. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)
