Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

1989. augusztus 24. Kelet-Magyarország 3 Üzlet magyar módra Kamionok a bürokrácia útvesztőjében Szemre is tetszetősek a gazdaságosan üzemelő, kényelmes kamionok. AdAlavirozás M egszűnő kisvállalko­zások, munkájukat féltő gmk-tagok? A riasztó hírek éppen abból a szektorból érkeznek, amelynek támogatásai mindenki hangoztatja — beleértve a kormányt xs. A január elsején életoe lépett új társasági tör­vényt böngészve szó sincs a gmk-k, vagy hivatalo­san a nem jogi személyi­ségű társaságok megszű­néséről. A riadalmat az okozta, hogy nekik módo­sítaniuk kell szerződésü­ket és december 31-ig el kell dönteniük, hogy köz­kereseti társasággá, gmk- vá, jogi személy felelős­ségvállalásával működő gmk-vá (ez a vgmk örö­köse), illetve betéti társa­sággá alakulnak át. Ter­mészetesen választhatják például a kft.-t vagy az rt.-t, a jogi személyiségű formát. Amennyiben emellett döntenek, a régi formát törlik és az újat jegyzik be a cégbíróságnál. Ha megfelelnek az eddigi ke­retek, a társasági szerző­dés módosítása szükséges. Mindez papírmunka, va­lamint cégbejegyzésnél 800—60 000, cégközle­ménynél 2—15 ezer forint. A cégbíróságnál augusz­tus 18-ig 165 új bejegy­zés, 330 módosítás és 411 megszüntetési határozat született. Adózás szempontjából mit nyernek mindezzel a társaságok? A vállalatok és a kisvállalkozások adó­zása és pénzügyi elszámo­lása egységesebb lett. Bár mindjárt a bérfizetésnél nem egy kalap alá tartoz­nak. A kisvállalkozók az új nyereségadó-rendszer­ben gyakorlatilag korlát­lanul fizethetnek bért a nyereség arányában. Mi­vel a jogszabály szerint a tagok munkajövedelmét ugyanúgy elszámolhatják költségként, mint az al­kalmazottnak kifizetett bért, lehet lavírozni, hogy melyik éri meg jobban. Az öreg rókák szerint ha­vi bruttó 15 ezer forintig érdemes bért fizetni. Vi­szont éppen ezekből adód­nak a pereskedések, ha a tagok érdekében nincs egymás között szerződés a bérfizetésről. Az új vállalkozási nye­reségadó ugyan jól illesz­kedik az adózási rend­szerbe, de egy ellentmon­dása éppen a tehergépjár­mű-fuvarozó gmk-kat sújtja, ők már nem vá­laszthatnak a költségel­számolás és az átalány között, mint az egyéni vállalkozók. Nem csoda, ha sorra szűnnek meg a gmk-k és egyéni vállalko­zóként a kedvezőbb átalány mellett döntenek. Az sem közismert, hogy a társaságoknak 25 millió forint bevétel alatt az egységesített naplófő­könyvei kell vezetni, .a pénztárkönyvet viszont nem. Ebben a Pénzügyi Közlöny idei 22-es száma segít. Az sem egyértelmű, ha egy kisvállalkozó ezen­túl több bért fizet, ezzel csökkenti a nyereségét, akkor negyedévenként miért ugyanannyi nyere­ségadó-előleget fizet, mint korábban. Ilyenkor módo­sítási kérelmet lehet be­nyújtani az adóhatóság­hoz. A tévhit persze még mindig az, hogy minek ennyi válto­zás. Ha csak a jobb- tőke- befektetési lehetőséget es a versenysemlegesség erő­sítését nézzük, már ezek előnyt jelentenek a kis­vállalkozásnak. Persze még nem ez a végállomás. Máthé Csaba — Miért nem jó ezeknek a Rába? — kérdezték tőlem többen, amikor az első ezüst­szürke ponyvás, piros vonta- tós, Szabolcs Volán feliratos IVECO kamionok megjelen­tek a nyíregyházi telepen. — Olcsóbban jutottunk hozzá, mint a Rábához, ala­csonyabb az üzemanyag-fo­gyasztása. a karbantartásánál jelentős költséget lehet meg­takarítani és nagyobb a tel­jesítménye — ennyi előnyt sorolt fel kapásból Szabó István, a Szabolcs Volán Vál­lalat műszaki osztályvezetője, amikor választ kerestem a kérdésre. Lízingben A nemzetközi szállítási igény növekedése, az első nyugat-európai fuvarok már több mint két éve aira döb­bentették ró a vállalat veze­tését, hogy az akkori jármű­park nem alkalmas a felada­tok ellátására. Szétnéztek hát a Volvo, Mercedes. Scania, Renault, Iveco háza táján és végül ez utóbbi mellett dön­töttek. Eddig rendben is ment a dolog, a tortúra csak ezután kezdődött. Mivel saját forrá­sú konvertibilis valuta nem Túl a tiltakozáson, konk­rét javaslatokat is megfo­galmaztak a Szatmár Bútor­gyár dolgozói az augusztus 21-i húsáremeléssel kapcso­latban. Ők is beszüntették a termelést — tudtuk meg Tóth Sándor szakszervezeti bizottsági titkártól —, még­pedig fél egytől fél kettőig szünetelt a termelés. A mun­ka helyett gyűlést tartottak, amelyen elsőként tiltakozá­suknak adtak hangot, még­pedig felemásnak ítélték meg a húsipari termékek' ár­emelésének előkészítését és ugyanez a megállapításuk a kormányzat munkastílusára is. Természetesen a mátészal­kai munkások jól tudják, hogy a gazdaság fokozatos liberalizálásából, a piaci vi­szonyok előtérbe kerülésé­ből eddig szinte csak kedve­zőtlen hatású intézkedések születtek, ám ennek ellenére és talán ezzel párhuzamosan ■azt követelik: a gazdálkodók, mint vevőt, a kormányzat, mint szavazót és adófizetőt, tekintse legalább egyenlő partnernek az embereket. Az ilyen döntések élőt# jog­gal várja el a lakosság, hogy az árhivatal ■ még szabad ár esetén is adjon korrekt tájé­koztatást. Márcsák azért is, hogy értsük: az újabb ár­emelésísel • nem a laza gaz­dálkodást, egy elhibázott ex­portot vagy a beruházáspold- tilka veszteségeit _ téríttetik meg az állampolgárokkal. Az áremelésből jut-e a felvásárlási árak emelésére, ugyanis az utóbbi hónapok­ban számtalan fórumon vi­tatták meg a kisteripelői kedvet szegő, méltatlanul alacsony felvásárlási árakat. A mátészalkai bútorgyáriak azt is követelik, hogy a kis­termelők adóztatásának szi­gorításával ne okozzanak újabb feszültséget. Tudják a állt rendelkezésükre, ezért csak lízing keretébén vásá­rolhatták meg a járműveket. Ehhez pályázatot kellett ké­szíteni, melyben indokolni kellett, miért éppen ezt vá­lasztották, milyen feladatok­hoz kell. Ez több mint két éve történt, s utána egy da­rabig pihent a pályázat. Idő­közben változtak a pályázat tartalmi követelményei, há­tiltlakozók, hogy a húsexiport támogatása fontos, de leg­alább annyira szükséges, hogy a hústermelők, a for­galmazók és a feldolgozók belföldi kínálatát is segítsék elő. S végül érdekes kérdést feszeget a bútorgyár szak- szervezete: az illetékesek vizsgálják meg a hús- és hús- készítmények magánkivitelé- nek lehetőségét, ezért a vál­lalkozó szellemű magánex­portőrök vámot fizetnének és áz így befolyt pénzből a la­kosság fogyasztását támogat­hatnák. mmjm indig irigyeltem azo- IWM kát a férjeket, akik mátyás tekintettel ál­terpeszkednek gépkocsijuk jobb oldali ülésén, és felesé­gűk hűségesen hazafuvaroz­za őket a lakodalomból. Elhatároztam, hogy ráve­szem én is az asszonyt erre az egyszerű szolgáltatásra, annál is inkább, mert a jó bort én sem vetem meg. El­kezdtem hát mondogatni a nejemnek., hogy milyen jó lenne, ha te is megtanulnál vezetni. Én nem vagyok olyan, mint más férjek, bár­mikor átengedném neked a volánt. — Én félek vezetni — uta- • sított el röviden. — Nézd meg azt a fejken­dős nénikét — mutattam neki bátorító példát — milyen magabiztosan megy autóval a piacra, biztos nem végzett ck(ik négy elemit. V Az egyetemen nem ta­nítják az autóvezetést, hárí­totta el ilyenkor nejem a provokációt —, ez a néni a vezetést gyerekkorában, sze­kérrel tanulta. — Nem akarod megismer­ni azt a fenséges érzést, ami­romszor kellett átdolgozni, végül 1988 őszén elfogadták. Ezután indultak meg az ér­demi tárgyalások a külker vállalatokkal, bankokkal, gyártókkal. Néhány enge­délyt (behozatali, pénzügyi stb.) be kellett még szerez­ni, így a szerződések megkö­tésére a gyártó cégekkel ez év február-márciusban került sor. Fuvarral jöttek A vontatókat az olasz Fiat cégtől, a pótkocsikat pedig a nyugatnémet Kroger cégtől szerezték be. Az olaszok vál­lalták, hogy a szerződés meg­kötése után négy hónapon belül szállítják a vontatókat és addigra a pótkocsik is el­készülnek az NSZK-ban. Jú­lius 20-a körül a nyolc ka­mionból négy meg is érkezett Nyíregyházára, a hazafelé ve­zető utat fuvarral tették meg. Érkezik a többi is Itthon újra kezdődött a kálvária. A vámosok az első látogatáskor nem tudták megcsinálni a vámvizsgála­tot, mert nem érkezett meg a vámáru-nyilatkozat. Egy hét elteltével megtörtént a vám­kezelés, hátra volt még a vizsgáztatás, a rendszámtábla beszerzése, majd el kellett végezni az első szervizelést is. A sofőr meg a felesége kor a gép engedelmeskedik minden mozdulatodnak, mint­ha az ujjaid folytatása len­ne ... — Jól ismerem ezt az ér­zést a porszívóval meg a mo­sógéppel — volt mindenre el­lenérve nejemnek. — Ha megtanulnál vezetni, vennék neked egy kis Polskit és oda mehetnél vele, ahova akarsz. Nem lennénk össze­kötve — villantottam fel ne­ki az önálló élet lehetőségeit. — Még mit nem,. dupla benzinköltség, meg egy ga­rázsbérlet. — Nem érezheted így egyenjogúnak magadat ve­lem, ha neked uz autóból csak a mosása és takarítása jut — próbáltam önérzetére hatni. ■ — Fordítva is fel lehet ezt fogni fiacskám. Nézd meg a főnököket, akiket sofőrök hoznak-visznek, — tapintott rá ilyenkor a lényegre. — Milyen jó lenne, ha né­ha átvennéd tőlem a kor­Azóta elindult Hollandiába az első jármű rakománnyal, és egyelőre jóval több szállí­tási feladat van, mint amit a négy kamion el tud végezni. A következő négyet augusz­tus végére, szeptember elejé­re várják, ezek átvétele az olaszok szokásos egy hónapos szabadsága miatt nem történt meg eddig. Előzetes tárgyalások már folynak arról, hogy 1990-ig közel száz darab ilyen típusú szállítójármű érkezik az or­szágba, ezek talán valamivel hamarabb kivehetik részüket a fuvarozásból, hiszen a ko­rábbi tapasztalatokat felhasz­nálva, íe lehetne rövidíteni a bürokrácia útvesztőit. mányt hosszú utakon, hogy pihenjek közben egy kicsit. — Megszállunk inkább út­közben valahol. A szállodai szobák mindig felcsigázzák szexuális fantáziámat. —- És ha egyszer rosszul le­szek útközben? Elvihetnél az orvoshoz... ' — Inkább elvégzem az ápolónőképzőt, vagy lestop­polok valakit, ha nem tudlak meggyógyítani. — Nem is tudnál levizs­gázni a Kreszből — cukkol­tam kétségbeesetten. Erre felmondta kívülről a tankönyvet, és autónk összes alkotórészét ABC-sorrend- ben. — De vizsgázni nem fogok belőle — zárta le a vitát. Egy névestén aztán leittam magam a sárga földig, — pedig kocsival mentünk. — Hogy megyünk most ha­za anyukám? — kérdeztem dadogva. Kiderült, hogy számított erre, és odarendelt éjjel két­(flr)változás Való igaz, az árváltozá­sok hullámverései kifogy­hatatlanok. Ha valaminek az ára egyszer emelkedni kezd, akkor azt bizony újabb áremelkedések kö­vetik. Ám ennek összefüg­gései olykor kiszámítha­tatlanok. A húskészítmé­nyek áremelkedése után — nem fogják kitalálni — hol találkoztam a következő drágulással. A strandon, a tejszínes gofri árát 18 fo­rintról 20 forintra emel­ték. Félő. az én figyelmez­tető sztrájkom is hatásta­lan marad. Pedig gofri he­lyett azóta főtt kukoricát eszem. (bi) Az illetékes válaszol Cölöp sem volt... A Kelet-Magyarország 1989. augusztus 14-i számá­ban összedől-e a „Sivatag hajója” című cikkben az új­ságíró kérdésére Ling Béla műszaki osztályvezető töb­bek között az APEH-szék- ház építése során levert öt­ven cölöpöt is a nyíregyházi művelődési háznál keletke­zett rezgések okozójának említette. Cáfolni kívánjuk a műsza­ki osztályvezető .kijelentését, mivel a 'kivitelező az APEH- székház építésénél nem al­kalmazott cölöpalapozást. A kivitelező nyilatkozata szerint: „Az épület terheit egy vasbeton lemezlap viseli, melynek kivitelezésénél rez­gések egyáltalán nem kelet­kezhettek.” A vállalat nem végzett olyan tevékenységet, amely a művelődési háznál hatás­sal lett volna a cikkben el­mondottakra. — írja Márton Lajos, az APEH megyei igazgatóságának vezetője. tőre egy taxit meg egy autó­mentőt, hogy húzza haza a kocsinkat. Ekkor feladtam, hogy va­laha is utasként utazhatok ■ saját kocsinkban. Azóta is járjuk a várost, az ország útjait, Európát. A nejem csak utasítgat, navigál, hol álljak meg, merre menjek, mire vi­gyázzak. Egy korty ital nem sok, de annyi se mehet le a torkomon se éjjel, se nappal. Mert ki tudja mikor kell va­lahová sürgősen elvinni az asszonyt kocsival. mm s egyre rosszabbak a. W“ kilátásaim. Nejemmel az autóvezetést nem sikerült megszerettetni, de • addig vigyázott rám, hogy ne igyák, ha néha megkínáltak, — hogy rászokott az italra. Ma már lapos üveget hord a kistáskájában. Egy alko­holistát mégsem ültethetek a volánhoz... Kulcsár Attila Húskivitel — magán exporttal? Nemcsak tiltakoztak, javasoltak is (t. k.) Szilágyi Zsuzsa Nyárutó Hetvenkedik a nyár, utoljára még kitombolja magát. Tisztában van vele, napjai meg vannak számlálva. Szi­laj még, ám hiába szépítgeti magát pirosítókkal, meg­öregedett. Hajnalonként már tovább fekszik a mezők harmatos ágyában, álmosan bóklászik a rétek felett, s a tavasz tükrében sem nézegeti magát. Afféle kivén- hedt gazda módjára szívesebben szöszmötöl inkább a kertekben. Cukrot csepegtet a dinnyébe, szőlőbe, hizlal­ja a jáspisfényű körtét, festegeti a dáliát, -őszirózsát. Früstök után bóbiskol egy kicsit. Marasztalná még a vendégeit, a vándorló kedvű madarakat, ám hiába szórja elébük a mézes magvakat, ők útra készek. Makulátlan az ég, de a Nap lángolása már nem a régi. Estefelé a lankadt erdők mélabús fái között végigoson a szél, bekopogtat a kitárt ablakokon. A számadás évszaka kísért. Holnap talán már elered az eső. (bodnár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents