Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 23. Változatok egy témára... Van aki épít, van aki vesz Megszűnnek a kiváltságok? Nem a közelmúltban nap* világra került és a KNEB- vizsgálat eredményével rövi­desen, véglegesen lezáruló lakásbotrány miatt tűzte na­pirendre a lakásgazdálkodás gondját a nyírbátori tanács. Amint azt dr. Tóth László, a hatósági osztály vezetője el­mondta, a tanácsrendelet mó­dosítását sokkal inkább az egyre növekvő lakbérek, s a vele szemben fokozatosan csökkenő jövedelmek, a ne­hezedő megélhetés tették szükségessé. A rendeletter­vezetet társadalmi vitára bo­csátották, s a lakosság ész­revételeinek figyelembevé­telével két változatot terjesz­tenek a soron következő ta­nácsülés elé. A megfogalmazott koncep­ciót még júniusban megvi­tatták a tanácstagok, akik a módosítás főbb irányait is meghatározták. «Jövedelem és névjegyzék Elsőként a korábban meg­határozott jövedelmi határo­kat módosították, hiszen az építőanyagárak, a telkek árai „ma már szinte a plafonig ér­nek. Igaz, a változtatástól még több lakást nem tud ad­ni a tanács, annyit azonban mégis elér, hogy a meglévők­kel a korábbinál jobban gaz­dálkodhat. Az új javaslat szerint ötszáz forinttal eme­lik az egy főre jutó jövede­lem határait. Az viszont már teljesen új dolognak számít, hogy a minőségi cseréknél ezentúl nem lesz felső határ. Mégpedig azért, hogy a na­gyobb értékű, komfortosabb, illetve nagyobb szobaszámú lakások bérlői lehetőleg olyan emberek legyenek, akik a megnövekedett terheket is képesek vállalni. Az első la­káshoz jutók természetesen továbbra is a kisebb és ala­csonyabb fokozatú, tehát ol­csóbb lakásokat kapják. A korábbinál eredményeseb­ben szeretnék segíteni a csa­ládi házat építőket, azokat a városlakókat, akik lakás­gondjaik megoldásával nem a tanácsra várnak. Épp ezért tették lehetővé az eddigiek­től eltérően a fiatal házasok számára a tanácsi támogatás igénybevételét akkor is, ha már építési telekjtulajdonnal rendelkeznek. Az új tervezet szerint ezen­túl a személyi tulajdonban lévő OTP-s lakások igénylé­sénél is két változat lehetsé­ges. Egyik szerint kétezer forinttal növelik az egy főre eső jövedelemhatárt, a másik szerint pedig nem veszik fi­gyelembe az egy főre eső ke­resetet, de a kiutalásoknál az alacsonyabb jövedelmű igény­lőket részesítik előnyben. Utóbbi változatot azért is ja­vasolják az illetékesek, mert a lakásárak rohamos növe­kedésével párhuzamosan csökkent a fizetőképes ke­reslet, mind kevesebben ké­pesek fizetni a hatalmasra duzzadt összegeket. Megváltozik az egy főre eső jövedelem megállapításának módja is. A korábbi sok-sok szelvény, nyugtaigazolás he­lyett ezentúl a személyi jöve­Az oldalt összeállította KOVÁCS ÉVA Jó ütemben halad, és a tervezett határidőre, december 20-ra az ígéretek szerint elkészül a Fáy Ht 9. szám alatti lakás, amelyet a helyi építő és szakipari kisszövetkezet dolgozói építenek. A lakások árát a tanács végrehajtó bi­zottsága állapítja meg, closz-tásuk pedig a tanácsrendelet alapján történik. A távfűtéssel és vezetékes gázzal ellátott lakásokat a jövő év első negyedében vehetik át leendő tu­lajdonosaik. delemadó megállapításakor elkészített bevallások, nyilat­kozatok szolgálnak alapul. Bizonyára hamar eldől az a vita is, amelyet a korábbi la­kásrendelet 15. paragrafusá­nak egyik bekezdése fölött indítanak. A tanácstagoknak azt kell eldönteniük, marad­janak-e a korábbi kiváltsá­gok, s a névjegyzékbe történő felvétel nélkül továbbra is la­káshoz jussanak a Szocialis­ta Hazáért kitüntetéssel ren­delkezők, a nemzeti gondo­zottak, illetve a Magyar El­lenállók Szövetségének tag­jai. Ki adjon lakást? A tanácsrendelet tervezete a korábbinál eredményeseb­ben kívánja támogatni az el­ső lakáshoz jutást. Szeretné elérni, hogy a fiataloknak nyújtott támogatás takaré­kosságra ösztönözzön, segítve ezzel a mielőbbi, végleges lakásmegoldásokat. Ezért is javasolták a tanácsülésnek, hogy az ideiglenes kiutalásról ezentúl ne a politikai szer­vezetek, hanem a lakásügyi társadalmi bizottság adjon javaslatot. Sok vitára adott okot ko­rábban a városba érkező szakemberek lakáshoz jutta­tása. Az új tervezet igyekszik kikerülni a hasonló problé­mákat, s azt javasol­ja, hőgy a közfeladato­kat vállalók, a gyárak, üzemek szakemberei ezentúl csak tevékenységük folyta­tásáig maradhassanak a szá­mukra kiutalt lakásban. A javaslat szerint a tanács a szűkös lakáshelyzet miatt ezentúl nem vállalhatja fel a különböző gazdálkodó szervek többnyire vezető munkatársainak letelepítésé­vel járó gondokat. Az efféle kérdések rendezésére a bér­lőkiválasztási jog megvásár­lását, vagy a vállalati, illetve szolgj&lati bérlakás juttatá­sát látja lehetséges megol­dásnak. A tanácsi lakások megvehetők ? Az állami tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítése, magyarán eladása — egyre fontosabb és vitatottabb té­ma, hiszen benne két ellen­tétes szempont és érdek üt­közik. A fenntartó szerve­zetnek igencsak komoly gaz­dasági érdeke, hogy azok a bérlakások, amelyeknek fenn­tartása komoly terhet jelent, mielőbb magántulajdonba kerüljenek. Legtöbb vihart az eladott házak ára kavart. A sokak által igényelt magas készpénzfizetés azonban még az üresen álló ingatlanok esetében sem várható el. A most javasolt módosítá­sok a tapasztálatokat figye­lembe véve két alternatívát fogalmaznak meg. Egyik sze­rint ezentúl minden olyan bérlakás eladható, amelyet külön jogszabály nem tilt, a másik szerint minden lakás eladásáról egyedi döntést hoz a végrehajtó bizottság. Ter­vezik, hogy a teljesen felújí­tott lakásoknál ismét beve­zetik az ötéves elidegenítési tilalmat. Változatlanul gon­dot jelent az eladási ár meg­állapítása is. A két alterna­tíva között e téren a legna­gyobb különbség az, hogy egy számított összeg — a lakás­használatbavételi díj bizo­nyos többszöröse — vagy ép­pen egyedi ár legyen az, amelyen a tanácsi lakások il­letve házak magánkézbe jut­nak. Röviden SZENNYVÍZCSATORNA re­konstrukciós munkálatai foly nak a Vágóhíd út. Árpád és Iskola utca közötti szakaszán, előreláthatólag szeptember 15-ig. Ez idő alatt az utca teljes szé­lességében le lesz zárva, ezért a helyi és helyközi autóbuszjá­ratok az Árpád utcai megálló­ban állnak meg. BEFEJEZŐDÖTT a Fáy utcai láncházas telkek kiala­kítása. Az új szakmunkás- képzővel szemben lévő 18 darab építési telek ivóvíz, villany, csapadék- és szenny­víz, gáz és út közművel van ellátva. A földrészletek ki­tűzése megtörtént, az érdek­lődők a városi tanács vb ha­tósági osztályához fordul­hatnak részletes felvilágosí­tásért. ÁTADTÁK a munkaterületet a Közúti Építő vállalatnak, melynek dolgozói így a Sallai úti útcsatlakozás és vízelvezetés kivitelezéséhez kezdtek. A Kos­suth úttól a Jókai utcáig tartó burkolt út kivitelezésének ha­tárideje 1989. október 31. ELKÉSZÜLT és augusztus elején átadásra került a Zrí­nyi—Bajcsy csomópont át­építése. A burkolat szélesíté­sével, úgynevezett jármű­osztályozó kialakításával ja­vult a kereszteződés áteresz­tő képessége. ÖNERŐS TÁRSULAT szerve- zésével a nyírbátori lakásszö­vetkezet beruházásában valósul meg a Munkácsy sétány gázve­zeték-építése 1989. évben. Az ott lakók a gázfogyasztásba 1990. ja­nuár 1-től kapcsolódhatnak be. AZ ÚJ BARÁZDA TSZ átalánydíjas építőrészlege ki­vitelezésében elkészült a nyírbátori Hámán Kató Kol­légium magastető-építési és külső homlokzatfestési mun­kája. Az épület csapadékvíz elleni védelme ezzel megol­dódott., A kivitelező a ren­delkezésre álló rövid határ­idő alatt jó munkaszervezés­sel biztosította az épület fel­újítását. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZ- PONT építése, amely a városi tanács költségvetési üzeme kivi­telezésében valósul meg, a ter­veknek megfelelően, jó ütemben halad. Év végére az épületet tető alá helyezik, így télen is dol­gozhatnak. A fűtési idény kez­detére elvégzik a kazánház bő­vítését, olajfütésről gázfűtésre történő állítását is. EREDMÉNYTELENÜL ZÁRULT az Árpád és Bá- thori út gáztársulat szerve­zésére a városi tanács által kezdeményezett első lakókö­zösségi megbeszélés. A nyír­egyházi TITÁSZ, a nyíregy­házi Gázláng GMK és a Nyírber bevonásával a váro­si tanács ismételt társulati ülést hív össze augusztus vé­gére. Régen csak a munka­kerülők, ma már sajnos a rendszeres jövedelem­mel rendelkezők is egy­re gyakrabban szorulnak a társadalom segítségé­re. Mostanra odajutot­tunk, hogy a családok mind nagyobb része kép­telen a havi fizetéséből megélni. Ha valaki, akkor a városi tanács szociálpolitikával fog­lalkozó munkatársai igen­csak bőrükön érzik a gazda­sági változásokat, az állam­polgárok elszegényedését, az anyagi helyzet romlását. Nem az ő hibájuk, hogy szinte naponta kerülnek konfliktusba az ügyfelekkel, akik közül nem kevesen nem hogy kérnek, egyenesen követelnek. Nem öröm az sem, hogy az ajtajukon ko­pogtatók között egyre többen vannak olyan magyar csalá­dok, amelyek számára a ta­nács jelenti az utolsó mene­déket. Bár a segélyezésre for­dított összeg szinte folyama­tosan növekszik, jelenleg úgy tűnik, nincs az a pénz, amely mindenki számára megfelelő szociálpolitikai támogatást eredményezhetne. Adni pedig csak abból lehet, ami van. I rendkívüli segély máris elfogyott... Az idős korúak, illetve be­tegek, a váratlanul nehéz helyzetbe jutók rendkívüli szociális segélyt kaphatnak. Sajnos, az igénylők száma ebben az évben ugrásszerűen emelkedett, ami egyértelmű­en a gyógyszerárak emelésé­nek köszönhető. Nem csak az igénylő lett azonban több, je­lentősen növekedett a szá­mukra kifizetett összeg .is, amely már augusztusban több annál, mint amit erre az évre előzőleg terveztek. A mai napig 270 idős embernek összesen 785 ezer forintot utaltak ki. Az ezután jelent­kező segélyért folyamodó rászorulóknak már csak ak­kor tudnak fizetni, ha meg­kapják a megyei tanácstól pótlólag igényelt összeget is. Rendszeres szociális se­gélyben ebben az évben 135- en részesülnek, számukra idén összesen ötmillió 363 ezer forint jut, amelyből kö­zel hárommilliót már ki is utalt a tanács. Korábban szégyennek szá­mított, s alig tudtak jelent­kezőt találni a szociális ét­keztetésre. Mostanra bizony alaposan megváltozott a helyzet, a tavalyinak duplá­jára nőtt az efféle kedvez­ményt igénylők száma. Je­lenleg több mint negyven idős ember részesül szociális étkeztetésben, számuk azon­ban ma is szinte napról nap­ra, folyamatosan növekszik. I gyermekek érdekében A gyámügyi segélyek arra szolgálnak, hogy hátrányos helyzetű családokban élő gyermekeket a szülők anyagi helyzetétől függetlenül is rendszeresen segíthessék. A számukra juttatott pénzt te­hát iskolaszerekre, könyvek­re kell fordítani. A rendkí­vüli gyámügyi segély terve­zett összege év elején 413 ezer forint volt, ehhez azonban az igényeket látva még a ta­vasszal további ötszázezer fo­rintot kértek az osztály dol­gozói. Az összeg nagy részét, közel háromnegyedét már fel is használták, a fennmaradó pénzt pedig ezekben a na­pokban iskolakezdés előtt osztják ki a rászorulóknak. Sajnos, már most teljesen biztos, hogy a meglévő pénz sem lesz elegendő, ezért újabb pótkeretet igényeltek. A rend­kívüli gyámügyi segélyt igénylők között nem csak a nagycsaládosok, hanem az el­vált, gyermekeiket egyedül nevelő szülők is mind na­gyobb számban vannak. Megkérdezik az ískelákat is... Rendszeres nevelési se­gélyt csak szigorú feltételek megléte esetén adhat a ta­nács. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cigánycsalá­dok közül csak igen kevesen jogosultak kiutalására. A fo­lyamatos, állandó munkavi­szony itt alapvető követel­mény, míg a szülők iszákos- sága, munkakerülése biztos kizáró ok lehet. Fontos, hogy a család nehéz anyagi hely­zetének kialakulásában a szü­lők vétlennek minősíttesse­nek. Sajnos, a nyírbátori ta­nácson egyre több az olyan ügyfél, aki megfelel a fenti elvárásnak, azaz önhibáján kívül került nehéz anyagi helyzetbe, s szorul a tanács támogatására. Jellemzi a ki­alakult helyzetet, hogy a ter­vezett 740 ezer forint mellé máris további ötszázezret igényeltek, s osztottak szét a rászorulók között. A rendkí­vüli gyámügyi segély odaíté­lésénél ma már az iskolákat is megkérdezik, s mind gya­koribb, hogy a megítélt ösz- szeget egyenesen az iskolák­nak, óvodáknak utalja át a tanács. Tetővei szebb Gázfűtés az iskolában is Nyakunkon az iskolakez­dés, ami nemcsak a gyer­mekeknek, hanem az isko­lák, óvodák vezetőinek is bőven ad feladatot. Az épü­letek, tantermek rendbe téte­le, festése, mázolása a sok- sök munka mellett jelentős anyagi kiadással is jár. Az általános iskolák, óvo­dáik karbantartására ebben az évben hárommillió 550 ezer forintot fordítottak, felújí­tásra pedig hárommillió 299 ezer forint jutott. A város oktatási intézmé­nyeiben idén a legnagyobb ér­tékű munkát a fűtéskorszerű­sítés jelentette, hiszen mos­tanra az intézmények jelen­tős része a korszerűbb gázfű­tésre állhatott át. A szeptem­beri tanévkezdésig a 3-as szá­mú óvodában, valamint a dr. Thanhoffer Lajos általános iskolában fejeződik be a gázfűtés szerelése, a tél be­köszöntővel már ezekben az intézményekben is gáz adja majd a meleget. Jelentős összegű beruházás történt az I-es számú általá­nos iskolában is, ahol tekin­tettel a sporttagozatra — 600 ezer forint értékű bitumenes sportpályával javították az oktatás, sportolás körülmé­nyeit. A pályaépítéshez szük­séges pénz egy részét pályá­zat útján nyerte el az iskola, a hiányzó összeget pedig a helyi tanács fizette ki, de jelentős értékű az a társa­dalmi munka is, amelyet az iskola tanárai és diákjai vé­geztek. A nyár legnagyobb iskolai beruházása a Báthori István Gimnázium és Cipőipari Szakközépiskola kollégiumá­ban történt, ahol sorozatos beázások miatt korábban sok gondot okozó lapostető át­építését végezték el. A négy és fél millió forint értékű munkálatoknak köszönhető­en most már nemcsak „szá­razabb”, hanem a korábbi­nál jóval szebb is lett az épület, amely ezentúl is sok­sok diák évközi otthona ma­rad. tij ruhát kapott az új tanévre a város kollégiuma. A ko­rábbi lapos tető helyett tetszetős cseréptetőt, a ronda be­tonszürke helyett hófehér falakat varázsoltak rá a helyi Üj Barázda termelőszövetkezet vállalkozói. Mines az a pénz, ami elég lenne Égne többen kémek segélyt Szigorú szabályok szerint...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents