Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
1989. augusztus 23. Kelet-Magyarország 3 Személygépkocsi-motorokat gyártanak majd Szent- gotthárdon. Befejezéséhez közeledik a Rába szentgotthárdi gyárának építése. A 30 ezer négyzetméteres nagycsarnok már elkészült és befejezéséhez közeledik az irodaépületek és kiszolgáló létesítmények építése is. Győrben, a RÄBA gyár gazdasági konferenciáján Horváth Ede vezérigaz- tó bejelentette, hogy a befejezés előtt álló gyárban személygépkocsi-motor gyárat szerelnek fel. Közös vállalatot kívánnak életre hívni, amelyben 51 százalékos lesz a nyugat-európai cég részesedése, 49 százalékos pedig a RÁBA-é. ! Burjánzó álíami pénzügyek Miért kevés a forint, ha sok? SOKAN PANASZKODNAK A PÉNZ HIÁNYÁRA. A túlzott mértékű jövedelemelvonást és a pénzpolitika restriktiv jellegét hibáztatják, az adókat és a hitelszűkítést jelölik meg gondjaik előidézőjének. A pénzszűkére vonatkozó vállalati panaszok tárgyszerűségét, objektivitását bizonyítja, hogy az úgynevezett sorbanállás, a fedezethiány miatt nem teljesíthető szállítói követelések összege az első negyedév végén meghaladva az ötvenmilliárd forintot, majdnem két és félszerese lett az egy évvel korábbinak, miközben a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő gazdálkodók száma is megkétszereződött. A lakosság másmilyen okokból érzékeli a pénzszűkét, lényegében azt, hogy a névértékben, összegben nagyobb bevételeiből csökkenő életszínvonalát is egyre nehezebb finanszírozni. Ez sem szubjektív véleménye; e tekintetben annak van bizonyítékereje, hogy a bankjegyek központi kasszába, a Magyar Nemzeti Bankba való vissza- - áramlása felgyorsult, minden 100 forint készpénzkiáramlásból 97,77 forint visszatér a jegybank pénztáraiba. S amíg korábban, még néhány évvel ezelőtt is az volt a tipikus, hogy a forgalomba hozott bankjegy- és érmeállomány növekményének nagyobbik része a lakosság készpénztartalékait gyarapította, ezúttal már néhány milliárd forinttal több pénz áramlott vissza a jegybankhoz, mint amennyit kibocsátott, azt jelezvén, hogy a lakosság a folyó bevételek és kiadások viszonyában jelentkező pénzszűkét készpénztartalékainak részbeni felélésével igyekszik enyhíteni. , Bizonyos szempontból nehezen érthető, miért kevés a hitelpénz és a készpénz, hisz az erőteljes infláció éppen a pénzhígulást, a kínálatot és az árufedezetet messze felülmúló pénzbőség jellemzi, ez okozza a pénz vásárlóerejének csökkenését. A magyar gazdaságban azonban nemcsak infláció van, hanem stagnálás is. s ezért az infláció okozta pénzbőség nem érvényesül. A pénzszűkének mindemellett mélyebbre nyúló pénzügyi indítékai is vannak. Nehéz lenne időponttal meghatározni, mikor kezdődött az _ a folyamat, amelynek következményeként az államháztartás és a beruházások állami finanszírozása mindinkább rátelepedett a gazdaságra, hogy azután a rendelkezésre álló finanszírozási források zömét évről évre elvonja és újra elossza. AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEK előbb említett szektora már régóta túlnőtte eredeti funkcióját — a társadalom közös szükségleteinek finanszírozását — ma már nincs a társadalmi-gazdasági életnek olyan területe, ahová ne hatolt volna be. Hogy milyen méretű az állami pénzügyek elburjánzása? Átfogó jelleggel az adhat erről tájékoztatást, hogy a Magyar Nemzeti Bank összes — rövid, közép- és hosszú lejáratú — kihelyezésének állománya megközelíti az 1000 milliárd forintot, s ebből több mint 700 milliárd az állami pénzügyek körében található. Miközben az ál- | lami pénzügyek szektora a források csaknem 76 százalékát köti le, a gazdálkodó szervek pénz- és hitelellátására hivatott bankszféra mindössze 24,4 százalékos arányban részesedik a forrásokból. Az állami pénzügyek szektorának burjánzása, a népgazdaság forrásainak magába olvasztása, elszívása korántsem lezárult folyamat, sőt éves szinten erősödő intenzitással érvényesül. Az elmúlt esztendőben például a jegybank bélföldi kihelyezései csaknem 60 milliárd forinttal növekedtek, ez a növekmény azonban úgy jött létre, hogy az állami pénzügyek szektora 85,6 milliárd forint többletet használt fel, s a költekezést ellensúlyozandó a bankszférának. végül is a tavalyinál mintegy 27 milliárd forinttal kevesebb hitellel kellett beérniük. Ily módon — megismételjük — az üzleti bankok rövid lejáratú hiteleinek csökkentését. • a gazdálkodókkal szembeni hitelrestrikciót az állami költségvetés forrásokat felfaló szerv kényszeríti ki. az Állami pénzügyek gazdaságra valö rátelepedését nem csak az elmélet, de főleg a gyakorlat szempontjából kell elítélni. Ez a szektor ugyanis a hatékonysági követelmények semmibevételével használja fel, költi el — egyebék között támogatásokra, veszteséges tevékenységek konzerválására — a jegybanki forrásokat, amelyeket pedig a gazdaság jól prosperáló vállalatai a népgazdaság javára hasznosíthatnának. Még egy pénzügyi ok-okozatra kell felhívni a figyelmet. Nevezetesen az eladósodás és az állami pénzügyek, mindenekelőtt az állami költségvetés forrásigényének kapcsolatára. Az elmúlt évben az ország — a Magyar Nemzeti Bank — devizatartozása forintban számolva csaknem 80 milliárddal nőtt, mely teljes egészében az állami költségvetés és az állami fejlesztési intézet együttesen 84,4 milliárdos forrásigényét finanszírozta. AZ ORSZÁG BELSŐ PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK súlyos voltát mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben az új belföldi kihelyezések — az új rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelek — fedezetének több mint kétharmadát a külföldi. források, hitelfelvételek biztosítják. Egyébként a múlt év végéig hitelfelvételek révén 840 milliárd forint külföldi forrás bevonására, s belföldön forrásként való felhasználására került sor. G. I. Vállalja a helyi megmérettetést is Páll Géza egyenlőségért és méltóságért, a szolidáris emberi viszonyokért való munkálkodás. Az MSZMP-nak tevékenységében, politikájában mélyebb, igazabb érdeklődéssel kell az emberek felé fordulnia. Minden ízében demokratikus Hogy ezt sikeresen megte- hessük, a párt működését ú; alapokra kell helyezni. Olyan párttá kell válnia, amely minden ízében demokratikusan működik, s amelyben a párt tagja kezdeményezőnek, a politika igazi alakítójának, szabadnak érezheti magát. Az utóbbi másfél év tapasztalatai megmutatták, hogy a tagság — ha lehetősége adatik — megtalálja ehhez az új szervezeti formákat. Ily módon már eddig számos életképes szervezeti megoldás jött létre, amelyek törvénye- sítése a kongresszusra vár. Milyen érzéssel jön a me gyénkbe, ahol mint az MSZMP egyik országos vezetője jelöltként áll a helyi pártközvélemény elé? — Én természetesnek tartom, hogy aki országos pártfunkciót vállal, az nemcsak szülővárosában, hanem az ország bármely részén köteles vállalni a megmérettetést. A megyébe több mint 15 éve járok, évente több alkalommal is. Igaz; nfnhdig J iS‘ ''vBzö-1 lyogtam áttol, hogy véres kardként hordozzanak és mutogassanak. De ha tízen hívtak, akkor tízükhöz jöttem — niindig várakozással és örömmel. Politika és család... — Mivel magánéletemről is kérdezhetnek, talán any- nyit: a jelölőgyűlés másnapján fogom betölteni a negyvenedik életévemet. Fiatal koromban meg sem fordult a fejemben, hogy politikus, az MSZMP egyik országos tisztségviselője legyek. A kül ügyi pálya, az idegen nyelvek iránt tanúsítottam nagyobb érdeklődést. így sikerült elsajátítani négy idegen nyelvet és jó 10 évig a nemzetközi kapcsolatok területén dolgoztam. Ha úgy hozza a sors nem jövök zavarba, ha nem a politikai pályán kell működnöm. Nős vagyok, feleségemmel szeretettel — és eléggé divatjamúlt módon kellő szigorral — foglalkozunk két gyerekünkkel: az egyik kilencéves, a kisebb hároméves lesz. Hivatásom, vállalt funkcióm folytán aligha kell mondanom, hogy a politika fontos dolog számomra. De legalább ennyire fontos nekem, hogy a családommal lehessek. A világ megváltásában könnyen helyettesíthető vagyok, a saját gyerekeimet azonban legalábbis felerészt, én vagyok köteles az úton elindítani — fejezte be nyilatkozatát Kovács Jenő. A göngyölegellátási gondoktól eltekintve két műszakban dolgoznak a Kisvárdai Szeszipari Vállalat üdítőital-palackozó üzemében. A termelés több mint hatvan százalékát a Coca-Cola adja. (E. E.) NEMZETKÖZI SZOBRÁSZTELEP nyílt hétfőn a tiborszállási úttörőtelepen. A mérki tanács és a mátészalkai művelődési központ által szervezett alkotótelepen Svájcból, Írországból, Skóciából és Finnországból is érkeztek vendégek. A tábor három hétig tart. Kovács Jenő, az MSZMP KB nemrég megválasztott titkára augusztus 24-én megyénkben, Mátészalkán mint a kongresszus egyik küldöttjelöltje mutatkozik be a körzet párttagsága előtt. Ebből az alkalomból kértünk tőle választ néhány időszerű kérdésre. Hamburger E gészen 1989. augusztus 21-ig nem tudtam, hogy mi hiányzott az életemből. A felismerés délelőtt fél tizenegy tájban hasított belém, a nyíregyházi Alma-Grill pénztára előtti sorban állva. Böngésztem az étlapot, s megdöbbentem: hamburgert még soha nem ettem. A felismerés és a döntés között villanásnyi idő telt el, s már nyúltam is zsebbe, hány fémtizes csörög benne. Mert a hamburger nem volt olcsó, harminckét forint harminc fillérbe került. Igaz, a tarpai étteremben negyven forintért már olyan babgulyást adnak, hogy megáll benne a kanál, dehát a szocializmushoz hű állampolgárban is felébred a kíváncsiság, miféle lehet ez a kapitalista étek. Míg vártam a soromra, volt időm figyelni. Kettévágtak egy zsömlét, s rátettek három dekányi fasírtot, két karika zöld paprikát, két karika paradicsomot, csipetnyi hagymát, fél kanálnyi piros szósszal. Ahogy számoltam, — szakkifejezéssel élve — azok nyersanyagértéke nemigen érte el a tíz forintot. Ám visszaballagván a szerkesztőségbe. Las Vegas- ból nemrég hazatért kollegám megmagyarázta, azért ott sem fél dollár az ára. Hosszasan fejtegette viszont az ottani ár- és bérviszonyokat, a korszerű munkaszervezés és kereskedelempolitika követelményeit, de így szabadság után az. első munkanapon híg még az member, feje. így aztán csak egy gyatra következtetésre futotta erőmből: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Magyarán, akinek húsz ember kell ahhoz, hogy hamburgert süttessen, az ne süttessen hamburgert. Ha majd megtanul három-négy emberrel fenntartani egy tenyérnyi önkiszolgálót — mint odaát — akkor felőlem sütögethet pecsenyét is. Akár a magáét is. Balogh Géza Elsőként arról érdeklődtünk, rövid KB-titkári mun- j kálkodása óta milyennek látja a kongresszusi előkészületek pillanatnyi állapotát, a párt belső helyzetét, a pártegységet. Igazi versenyben választottak — A kongresszus előkészítésének eddigi legfontosabb tapasztalata számomra — mondta elöljáróban a KB titkára —, hogy a tagság többségében olyan küldötteket választ, akik képesek lesznek visszafordíthatatlanná tenni a fordulatot a párt politikájában és működésében. Eddig mintegy 250 küldött megválasztására került sor. ök igazi versenyben, politikai programjuk kifejtésével, demokratikus játékszabályok között küzdöttek meg a helyükért. A továbbiakban Kovács Jenő utalt arra, hogy az MSZMP — amennyiben a küldöttek megfelelő kompromisszumkészségről tesznek tanúbizonyságot — önbizalmában és hitében megerősödve folytathatja munkáját. Fontos tapasztalatként említette, hogy mostanában kevesebb szó esik a párt szétválásáról. Az elnökség, a Politikai Intéző Bizottság egyértelmű kezdeményezései és állásfoglalásai hozzájárultak a párt arculatának, fejlődési irányának tisztábbá válásához. Közismert, hogy elég sokan elhagyták az Utóbbi időszakban az MSZMP sorait. De most már nem azért, mert nem tudják, hogy merre halad a párt, hanem éppen ellenkezőleg: tudják, hogy nemcsak szavakban kész a változásokra, "Hanem eszerint is cselekszik — ezt pedig már nem vállalják. Érdemes arra is felfigyelni, hogy növekedett azok száma, kik az utóbbi egy hónapban kérték felvételüket az MSZMP-be. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy a párt szándéka egyértelműbbé, arculata tisztábbá vált, érdemi megújulása előrehaladt. — Ami az én szándékaimat és meggyőződésemet illeti — fejtette ki a KB titkára — én abból indulok ki, hogy egy párt annyit ér, amennyit az embereknek használni tud. Egy párt lehet nagyon okos, dolgozhat látványosan, szerepelhet kiválóan a sajtóban, de ami igazán minősíti, az végül is nem más, mint az: használ-e az embereknek. Egy párt annyit ér, amennyit használni tud... Az MSZMP-nek ezért megsokszorozott erővel kell az emberek gyakorlatias problémái felé fordulnia. Amit más megfogalmazásban úgy is szoktak mondani: többet kell törődni az emberek megélhetésének alapját jelentő gazdasági kérdésekkel. Az MSZMP-nek kötelessége, hogy legyenek kezdeményezései az élet minden területén, a gazdaságban, a környezetvédelemben, a településfejlesztésben, az oktatásban, a művelődésben. A többpártrendszer körülményei között megengedhetetlen, hogy csak elvekről vitatkozzon: maximális gyakorlati hozzáértésről, szervező erőről és elszántságról kell tanú- bizonyságot tennie. Miben látja még a párt megújulásának jeleit és a gondokat? — Említenem kell a kerékasztal-tárgyalásokat, amelyeket a különböző, pártokkal és mozgalmakkal folytatunk. Úgy vélem, rövidesen megállapodásra juthatunk a politikai demokratizálás legfontosabb kérdéseiben. Ez halaszthatatlanul sürgős, ki- iktathatatlan feladata a mai Magyarországnak. De egy szocialista pártnak, mint a mienk, emellett, illetve ezzel párhuzamosan nem szabad megfeledkeznie arról, mi az eredeti történelmi hivatása, amiért régebben, vagy a későbbiekben tagjai létrehozták. Ez pedig az emberi Kovács Jenő, a KB titkára
