Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

1989. augusztus 23. Kelet-Magyarország 3 Személygépkocsi-motoro­kat gyártanak majd Szent- gotthárdon. Befejezéséhez közeledik a Rába szent­gotthárdi gyárának építése. A 30 ezer négyzetméteres nagycsarnok már elkészült és befejezéséhez közeledik az irodaépületek és kiszol­gáló létesítmények építése is. Győrben, a RÄBA gyár gazdasági konferenciáján Horváth Ede vezérigaz- tó bejelentette, hogy a be­fejezés előtt álló gyárban személygépkocsi-motor gyárat szerelnek fel. Közös vállalatot kívánnak életre hívni, amelyben 51 százalé­kos lesz a nyugat-európai cég részesedése, 49 száza­lékos pedig a RÁBA-é. ! Burjánzó álíami pénzügyek Miért kevés a forint, ha sok? SOKAN PANASZKODNAK A PÉNZ HIÁNYÁRA. A túlzott mértékű jövedelemelvonást és a pénzpolitika rest­riktiv jellegét hibáztatják, az adókat és a hitelszűkítést jelölik meg gondjaik előidézőjének. A pénzszűkére vonat­kozó vállalati panaszok tárgyszerűségét, objektivitását bi­zonyítja, hogy az úgynevezett sorbanállás, a fedezethiány miatt nem teljesíthető szállítói követelések összege az el­ső negyedév végén meghaladva az ötvenmilliárd forintot, majdnem két és félszerese lett az egy évvel korábbinak, miközben a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő gaz­dálkodók száma is megkétszereződött. A lakosság másmilyen okokból érzékeli a pénzszűkét, lényegében azt, hogy a névértékben, összegben nagyobb bevételeiből csökkenő életszínvonalát is egyre nehezebb finanszírozni. Ez sem szubjektív véleménye; e tekintet­ben annak van bizonyítékereje, hogy a bankjegyek köz­ponti kasszába, a Magyar Nemzeti Bankba való vissza- - áramlása felgyorsult, minden 100 forint készpénzkiáram­lásból 97,77 forint visszatér a jegybank pénztáraiba. S amíg korábban, még néhány évvel ezelőtt is az volt a tipikus, hogy a forgalomba hozott bankjegy- és érmeál­lomány növekményének nagyobbik része a lakosság kész­pénztartalékait gyarapította, ezúttal már néhány milliárd forinttal több pénz áramlott vissza a jegybankhoz, mint amennyit kibocsátott, azt jelezvén, hogy a lakosság a folyó bevételek és kiadások viszonyában jelentkező pénzszűkét készpénztartalékainak részbeni felélésével igyekszik eny­híteni. , Bizonyos szempontból nehezen érthető, miért kevés a hitelpénz és a készpénz, hisz az erőteljes infláció éppen a pénzhígulást, a kínálatot és az árufedezetet messze felül­múló pénzbőség jellemzi, ez okozza a pénz vásárlóerejé­nek csökkenését. A magyar gazdaságban azonban nem­csak infláció van, hanem stagnálás is. s ezért az infláció okozta pénzbőség nem érvényesül. A pénzszűkének mind­emellett mélyebbre nyúló pénzügyi indítékai is vannak. Nehéz lenne időponttal meghatározni, mikor kezdődött az _ a folyamat, amelynek következményeként az államháztar­tás és a beruházások állami finanszírozása mindinkább rátelepedett a gazdaságra, hogy azután a rendelkezésre álló finanszírozási források zömét évről évre elvonja és újra elossza. AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEK előbb említett szektora már régóta túlnőtte eredeti funkcióját — a társadalom közös szükségleteinek finanszírozását — ma már nincs a tár­sadalmi-gazdasági életnek olyan területe, ahová ne hatolt volna be. Hogy milyen méretű az állami pénzügyek el­burjánzása? Átfogó jelleggel az adhat erről tájékoztatást, hogy a Magyar Nemzeti Bank összes — rövid, közép- és hosszú lejáratú — kihelyezésének állománya megközelíti az 1000 milliárd forintot, s ebből több mint 700 milliárd az állami pénzügyek körében található. Miközben az ál- | lami pénzügyek szektora a források csaknem 76 százalékát köti le, a gazdálkodó szervek pénz- és hitelellátására hi­vatott bankszféra mindössze 24,4 százalékos arányban ré­szesedik a forrásokból. Az állami pénzügyek szektorának burjánzása, a népgaz­daság forrásainak magába olvasztása, elszívása korántsem lezárult folyamat, sőt éves szinten erősödő intenzitással érvényesül. Az elmúlt esztendőben például a jegybank bélföldi kihelyezései csaknem 60 milliárd forinttal növe­kedtek, ez a növekmény azonban úgy jött létre, hogy az állami pénzügyek szektora 85,6 milliárd forint többletet használt fel, s a költekezést ellensúlyozandó a bankszférá­nak. végül is a tavalyinál mintegy 27 milliárd forinttal kevesebb hitellel kellett beérniük. Ily módon — megismé­teljük — az üzleti bankok rövid lejáratú hiteleinek csök­kentését. • a gazdálkodókkal szembeni hitelrestrikciót az állami költségvetés forrásokat felfaló szerv kényszeríti ki. az Állami pénzügyek gazdaságra valö rá­telepedését nem csak az elmélet, de főleg a gyakorlat szempontjából kell elítélni. Ez a szektor ugyanis a haté­konysági követelmények semmibevételével használja fel, költi el — egyebék között támogatásokra, veszteséges te­vékenységek konzerválására — a jegybanki forrásokat, amelyeket pedig a gazdaság jól prosperáló vállalatai a népgazdaság javára hasznosíthatnának. Még egy pénzügyi ok-okozatra kell felhívni a figyel­met. Nevezetesen az eladósodás és az állami pénzügyek, mindenekelőtt az állami költségvetés forrásigényének kap­csolatára. Az elmúlt évben az ország — a Magyar Nem­zeti Bank — devizatartozása forintban számolva csaknem 80 milliárddal nőtt, mely teljes egészében az állami költ­ségvetés és az állami fejlesztési intézet együttesen 84,4 mil­liárdos forrásigényét finanszírozta. AZ ORSZÁG BELSŐ PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK sú­lyos voltát mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben az új belföldi kihelyezések — az új rövid, közép- és hosszú le­járatú hitelek — fedezetének több mint kétharmadát a külföldi. források, hitelfelvételek biztosítják. Egyébként a múlt év végéig hitelfelvételek révén 840 milliárd forint külföldi forrás bevonására, s belföldön forrásként való felhasználására került sor. G. I. Vállalja a helyi megmérettetést is Páll Géza egyenlőségért és méltóságért, a szolidáris emberi viszo­nyokért való munkálkodás. Az MSZMP-nak tevékenysé­gében, politikájában mé­lyebb, igazabb érdeklődéssel kell az emberek felé fordul­nia. Minden ízében demokratikus Hogy ezt sikeresen megte- hessük, a párt működését ú; alapokra kell helyezni. Olyan párttá kell válnia, amely minden ízében demokratiku­san működik, s amelyben a párt tagja kezdeményezőnek, a politika igazi alakítójának, szabadnak érezheti magát. Az utóbbi másfél év tapasz­talatai megmutatták, hogy a tagság — ha lehetősége ada­tik — megtalálja ehhez az új szervezeti formákat. Ily mó­don már eddig számos élet­képes szervezeti megoldás jött létre, amelyek törvénye- sítése a kongresszusra vár. Milyen érzéssel jön a me ­gyénkbe, ahol mint az MSZMP egyik országos veze­tője jelöltként áll a helyi pártközvélemény elé? — Én természetesnek tar­tom, hogy aki országos párt­funkciót vállal, az nemcsak szülővárosában, hanem az or­szág bármely részén köteles vállalni a megmérettetést. A megyébe több mint 15 éve já­rok, évente több alkalommal is. Igaz; nfnhdig J iS‘ ''vBzö-1 lyogtam áttol, hogy véres kardként hordozzanak és mutogassanak. De ha tízen hívtak, akkor tízükhöz jöt­tem — niindig várakozással és örömmel. Politika és család... — Mivel magánéletemről is kérdezhetnek, talán any- nyit: a jelölőgyűlés másnap­ján fogom betölteni a negy­venedik életévemet. Fiatal koromban meg sem fordult a fejemben, hogy politikus, az MSZMP egyik országos tiszt­ségviselője legyek. A kül ­ügyi pálya, az idegen nyel­vek iránt tanúsítottam na­gyobb érdeklődést. így sike­rült elsajátítani négy idegen nyelvet és jó 10 évig a nem­zetközi kapcsolatok területén dolgoztam. Ha úgy hozza a sors nem jövök zavarba, ha nem a politikai pályán kell működnöm. Nős vagyok, fe­leségemmel szeretettel — és eléggé divatjamúlt módon kellő szigorral — foglalko­zunk két gyerekünkkel: az egyik kilencéves, a kisebb hároméves lesz. Hivatásom, vállalt funkcióm folytán alig­ha kell mondanom, hogy a politika fontos dolog szá­momra. De legalább ennyire fontos nekem, hogy a csalá­dommal lehessek. A világ megváltásában könnyen he­lyettesíthető vagyok, a saját gyerekeimet azonban leg­alábbis felerészt, én vagyok köteles az úton elindítani — fejezte be nyilatkozatát Ko­vács Jenő. A göngyölegellátási gondoktól eltekintve két műszakban dolgoznak a Kisvárdai Szesz­ipari Vállalat üdítőital-palackozó üzemében. A termelés több mint hatvan százalékát a Coca-Cola adja. (E. E.) NEMZETKÖZI SZOB­RÁSZTELEP nyílt hétfőn a tiborszállási úttörőtelepen. A mérki tanács és a máté­szalkai művelődési központ által szervezett alkotótelepen Svájcból, Írországból, Skó­ciából és Finnországból is érkeztek vendégek. A tábor három hétig tart. Kovács Jenő, az MSZMP KB nemrég megvá­lasztott titkára augusztus 24-én megyénkben, Mátészalkán mint a kongresszus egyik küldött­jelöltje mutatkozik be a körzet párttagsága előtt. Ebből az alkalomból kértünk tőle választ néhány időszerű kérdésre. Hamburger E gészen 1989. augusztus 21-ig nem tudtam, hogy mi hiányzott az életemből. A felismerés dél­előtt fél tizenegy tájban ha­sított belém, a nyíregyházi Alma-Grill pénztára előtti sorban állva. Böngésztem az étlapot, s megdöbbentem: hamburgert még soha nem ettem. A felismerés és a döntés között villanásnyi idő telt el, s már nyúltam is zsebbe, hány fémtizes csörög benne. Mert a hamburger nem volt olcsó, harminckét forint harminc fillérbe került. Igaz, a tarpai étteremben negyven forintért már olyan babgulyást adnak, hogy megáll benne a kanál, dehát a szocializmushoz hű állam­polgárban is felébred a kí­váncsiság, miféle lehet ez a kapitalista étek. Míg vártam a soromra, volt időm figyelni. Ketté­vágtak egy zsömlét, s rátet­tek három dekányi fasírtot, két karika zöld paprikát, két karika paradicsomot, csi­petnyi hagymát, fél kanál­nyi piros szósszal. Ahogy számoltam, — szakkifejezés­sel élve — azok nyers­anyagértéke nemigen érte el a tíz forintot. Ám visszaballagván a szerkesztőségbe. Las Vegas- ból nemrég hazatért kolle­gám megmagyarázta, azért ott sem fél dollár az ára. Hosszasan fejtegette viszont az ottani ár- és bérviszonyo­kat, a korszerű munkaszer­vezés és kereskedelempoliti­ka követelményeit, de így szabadság után az. első mun­kanapon híg még az member, feje. így aztán csak egy gyatra következtetésre fu­totta erőmből: aki nem tud arabusul, ne beszéljen ara­busul. Magyarán, akinek húsz ember kell ahhoz, hogy hamburgert süttessen, az ne süttessen hamburgert. Ha majd megtanul három-négy emberrel fenntartani egy tenyérnyi önkiszolgálót — mint odaát — akkor felő­lem sütögethet pecsenyét is. Akár a magáét is. Balogh Géza Elsőként arról érdeklőd­tünk, rövid KB-titkári mun- j kálkodása óta milyennek lát­ja a kongresszusi előkészü­letek pillanatnyi állapotát, a párt belső helyzetét, a párt­egységet. Igazi versenyben választottak — A kongresszus előkészí­tésének eddigi legfontosabb tapasztalata számomra — mondta elöljáróban a KB tit­kára —, hogy a tagság több­ségében olyan küldötteket választ, akik képesek lesznek visszafordíthatatlanná tenni a fordulatot a párt politiká­jában és működésében. Eddig mintegy 250 küldött megvá­lasztására került sor. ök iga­zi versenyben, politikai prog­ramjuk kifejtésével, demok­ratikus játékszabályok kö­zött küzdöttek meg a he­lyükért. A továbbiakban Kovács Jenő utalt arra, hogy az MSZMP — amennyiben a küldöttek megfelelő komp­romisszumkészségről tesz­nek tanúbizonyságot — ön­bizalmában és hitében meg­erősödve folytathatja mun­káját. Fontos tapasztalatként említette, hogy mostanában kevesebb szó esik a párt szétválásáról. Az elnökség, a Politikai Intéző Bizottság egyértelmű kezdeményezé­sei és állásfoglalásai hozzá­járultak a párt arculatának, fejlődési irányának tisztáb­bá válásához. Közismert, hogy elég sokan elhagyták az Utóbbi időszak­ban az MSZMP sorait. De most már nem azért, mert nem tudják, hogy merre ha­lad a párt, hanem éppen el­lenkezőleg: tudják, hogy nemcsak szavakban kész a változásokra, "Hanem esze­rint is cselekszik — ezt pe­dig már nem vállalják. Ér­demes arra is felfigyelni, hogy növekedett azok száma, kik az utóbbi egy hónapban kérték felvételüket az MSZMP-be. Ez bizonyára an­nak köszönhető, hogy a párt szándéka egyértelműbbé, ar­culata tisztábbá vált, érdemi megújulása előrehaladt. — Ami az én szándékai­mat és meggyőződésemet il­leti — fejtette ki a KB tit­kára — én abból indulok ki, hogy egy párt annyit ér, amennyit az embereknek használni tud. Egy párt le­het nagyon okos, dolgozhat látványosan, szerepelhet ki­válóan a sajtóban, de ami iga­zán minősíti, az végül is nem más, mint az: használ-e az embereknek. Egy párt annyit ér, amennyit használni tud... Az MSZMP-nek ezért meg­sokszorozott erővel kell az emberek gyakorlatias problémái felé fordulnia. Amit más megfogalmazásban úgy is szoktak mondani: többet kell törődni az em­berek megélhetésének alap­ját jelentő gazdasági kérdé­sekkel. Az MSZMP-nek kö­telessége, hogy legyenek kez­deményezései az élet min­den területén, a gazdaság­ban, a környezetvédelemben, a településfejlesztésben, az oktatásban, a művelődésben. A többpártrendszer körülmé­nyei között megengedhetet­len, hogy csak elvekről vitat­kozzon: maximális gyakorlati hozzáértésről, szervező erő­ről és elszántságról kell tanú- bizonyságot tennie. Miben látja még a párt megújulásának jeleit és a gondokat? — Említenem kell a kerék­asztal-tárgyalásokat, ame­lyeket a különböző, pártok­kal és mozgalmakkal folyta­tunk. Úgy vélem, rövidesen megállapodásra juthatunk a politikai demokratizálás leg­fontosabb kérdéseiben. Ez halaszthatatlanul sürgős, ki- iktathatatlan feladata a mai Magyarországnak. De egy szocialista pártnak, mint a mienk, emellett, illetve ezzel párhuzamosan nem szabad megfeledkeznie arról, mi az eredeti történelmi hivatása, amiért régebben, vagy a ké­sőbbiekben tagjai létrehoz­ták. Ez pedig az emberi Kovács Jenő, a KB titkára

Next

/
Thumbnails
Contents