Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

1989. augusztus 22. Kelet-Magyárország 3 Kiléptek K étesélyes dolog most „direkt” politikai vé­leményt mondani, ráadásul jogászokkal vitat­kozni. Mégis ezt teszem, amikor leírom: nem tartom elegáns dolognak azt, amit tizennégy bíró tett Vesz­prémben, a jogállamiságra hivatkozva lépett ki az MSZMP-ből. Feltételezem ugyanis, hogy például egy gyilkost ugyanúgy a Büntető Tör­vénykönyvben megfogal­mazottak alapján kell el­ítélnie egy MSZMP-tag bí­rónak, mint (mondjuk) egy szociáldemokratának. S né­zetem szerint egy munka­ügyi vitában vagy egy va­gyon elleni bűncselek­ményben messze nem a bí­ró pártállása kellene, hogy döntő legyen, hanem a köz- megegyezés , alapján elfoga­dott törvény. De azt is meg­lepőnek tartanám, hogy egy válóperben másként döntene egy bíró csupán azért, mert (tegyük fel), a férj az MSZMP netán más párt tagja. Persze, a gondolatfüzér­ben nem akarom megkerül­ni a politikai ügyeket sem. Esti szerkesztőként nem túl régen magam címeztem azt az országgyűlési tudósítást, amelynek egyik része azzal foglalkozott: politikai jgyekben ezentúl hazánk­ban nem szabható ki halá- os ítélet. Az egyéb bünte­ssek gyakorlata pedig egy ■luralista államban (diva- s szóhasználattal: jógái­ban) vélhetően nem csu- sgyetlen párton múlna •/agy ha azon, akkor * jegyzetem tárgya is ,esen fölösleges volna. Mindezek miatt tehát nem tartom követendő öt­letnek az említett bírók lát­ványos megnyilatkozását — pontosabban kiszámított politikai megnyilvánulás­nak, övön aluli ütésnek tar­tom, amelynek személyes haszna az „álfüggetlenség, bátorság” deklarálása és a tagdíj megpsórolása. Persze nem akarom kari- kírozni vagy rosszindulatú­an beállítani a történteket, amelyet magam is a rádió 168 óra című műsorában hallottam és előtte egyik központi napilapunkban olvastam. Csak éppen to­vábbgondoltam a dolgot. Hogy például leendő köz- társasági elnökünk. aki majdan netán éppen most kilépett bíróink ítéletei után a kegyelmi kérvények ügyé­ben állást foglal. vajon megtagadja-e majd azt a pártot, amely a magas álla­mi méltóságba emeli? Ugyanilyen indokok alap­ján, mint a bírók, ő is meg­tehetné. A magam részéről ez esetben egy pillanatig sem bíznék benne tovább — ami természetesen magán­ügy ... Aztán az is megfordult a fejemben, hogy amikor ezek a bírók beléptek az MSZMP-be, mire számítot­tak. Vagy akkor hogyan gondolkodtak. Van-e (volt­éi politikai meggyőződésük? De ez legyen saját lelkiis­meretük dolga. Túllépve az egyszeri ügyön, a mostanában szíve­sen idézett Amerikai Egye­sült Államok példája jut az eszembe. Annak idején na­Felújí tolták a hangverseny- termet az agg­teleki Barad- la-barlang- ban. A régi fa- padokat mű­anyag székek­re cserélték ki. a zene pedig lézerlemez- játszóról szól. A nemzeti park vezetői kidol­goztak egy ter­vet a hangver- sehyterém tel­jes felújítására amit hat év alatt szeretné­nek kivitelezni. pokig figyelemmel kísértem munkám során a fejlemé­nyeket: milyen nehéz küz­delemben tudta keresztül­vinni akaratát Reagan el­nök. hogy konzervatív je­löltje kerüljön a Legfelsőbb Bíróságban betöltendő hely­re. Igazi politikai győzelem volt — szóba sem került, hogy egy pártokon kívül ál­ló „független” jelölté le­gyen a hatalmat jelentő szék. Persze bírói körökben az ilyesmit bizonyára ná­lam jobban ismerik... Itthon (úgy tűnik), túllö­vünk megint a célon. Még egy példát említe­nék — jogállamból. A Né­metországi Szövetségi Köz­társaság (pontosan így ír­ják) magyar nyelven is megjelenő folyóiratában, a Profilban nemrégen jelent meg egy részletes eszmefut­tatás a hivatásos katona­tisztek politikai tevékenysé­géről. Szemeim előtt most is ott az illusztráló kép; egy oszlopot körbeölelő pamla- gon a különböző haderőne­mek tisztjei ülnek, szemben a világos uniformisú, szőke, szemüveges haditengeré­szeti kapitány olvas — a képaláírás szerint talán sa­ját pártjának lapját, ami le­het (esetleg), a kommunista párté is. Merthogy ott poli­tizálni nem a munkahelyen szoktak, hanem a lakóterü­leten. vagy más pártfóru­mokon. s a munkahelyi fő* nőknek ritkán jut eszébe hivatalosan megkérdezni (a párt-, illetve kormányza­ti posztokat kivéve), hogy ön, kedves kollégám, ha hazaautózik, esténként mi­lyen legális párt rendezvé­nyeire jár el? S nálunk most időnként óriási hangzavar „keltődik”; lehet-e honvédtiszt, rendőr­tiszt párttag? Ügy vélem, azok fogal­mazzák meg helyesen a mai helyzetképet, akik a munka­hely és a pártpolitizálás színhelyét akarják kettévá­lasztani. nem pedig hangu­latkeltéssel, vagy látványos megnyilatkozással a pártból való kilépésre bírni, befo­lyásolni bizonyos munka­körben dolgozókat. Ez még a „pártállam” szokásain is túltenne. Magam például dolgoztam váltásban — kulcsposzton, szerkesztőként az MSZMP napilapjánál — pártonkívüli kollégákkal, túlságosan sok politikai súr­lódás nélkül. Igaz. eseten­kénti véleménykülönbségek­kel. T öbbek között ilyesmik miatt nem tudok azonosulni az MSZ- MP-ből most (és a hang­súly a most-on van) jól hangzó politikai szövegek­kel kilépőkkel. Mert ha azt mondják: a bíróságon ne működjék egyetlen párt szervezete sem, mert befo­lyásolhatja függetlenségre törekvő munkájukat — egyetértek. Vagy ha nem tudnak azonosulni nehéz helyzetben lévő (volt) párt­juk irányvonalával., amely mellesleg meghirdette a pluralizmust, a jogállamot is — az más. Akkor lépje­nek ki nyugodtan. De ne mondják, hogy kilépésük a jogállamiságot erősíti. Mert az — szerintem — messze jár az igazságtól. Marik Sándor Nyíregyházi metróépfitők Presztízscsata a fővárosban A szigetelés „professzorai” — Még el sem kezdődött a kisföldalatti felújítása a fő­városban, amikor a színfalak mögött már kemény csatáro­zások folytak a kivitelezésért. Mindenki szerette volna el­halászni mások elől a munkát, több budapesti és vidéki vállalat is versengett a megbízásért. Óriási felhördülést váltott ki a riválisok körében, hogy éppen egy szabolcsi céget választottak ki * munkák elvégzésére — emlékezik vissza Merza Péter, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság híd­főmérnöksége műszaki-fejlesztési főmérnöke. A maga nemében egyedül­álló technikai bravúrt való­sítottak meg a kivitelezők a kisföldalatti építésénél, a csaknem 100 esztendős szer­kezetek még ma is kiállják az idő próbáját. Budapest büsz­kélkedhet Európa második metrójával, ennél már csak a. londoni korosabb. Az 50-es évek elején meghosszabbítot­ták útvonalát a Mexikói út irányába. Négyéves program Húsz évvel később már el­kerülhetetlenné vált a vá­gánycsere és a kimustrált va­gonok újakkal való pótlása, de a vasszerkezetek érintet­lenül maradtak, pedig már ekkor jelentkeztek a korrózió nyomai. A Népköztársaság útján betiltották a téli útsó- zást, hogy kíméljék az asz­falt alatti vasépítményeket. A Fővárosi Tanács és a Buda­pesti Közlekedési Vállalat belátta végre, csak egy tel­jes körű felújítás mentheti meg a kisföldalattit az uta­zók és a nosztalgiázok örö­mére. — Négyéves felújítási prog­ramot dolgoztak ki az üze­meltetők, ebből az első sza­kasz csaknem 800 méter hosz- szan érinti a földalatti nyom­vonalat. A cél az, hogy ere­deti állapotában állítsák hely­re a kisföldalattit, amely a főváros tömegközlekedésé­nek egyik gyöngyszeme lesz. A Népköztársaság útján ko­rabeli kandellábereket he­lyeznek el és még arra is fi­gyelnek, hogy a megállóhe­lyeken eredeti burkolat dí­szítse a falakat — emeli ki a főmérnök, aki részletesen ta­nulmányozta a terveket. Határidő és minőség A néhány hónapja elkez­dett felújítási munkálatok a Népköztársaság útján a Hő­sök tere és a Kodály körönd közötti részt érintik. A Bu­dapesti Aszfaltépítő Válla­lat az alvállalkozó, míg a Hídépítő Vállalat a munkák generálkivitelezője. A felújí­tás naprakész menetrend sze­rint halad, a határidő meg­tartása mindenkire nézve kö­telező. — Határidő és minőség! Ez a két leglényegesebb pontja a felújításnak, hiszen ezen áll vagy bukik a kivi­telezés. A turistaszezon kel­lős közepén ez a főváros egyik legfrekventáltabb pont­ja, itt található több nagykö­vetség, gyakori a protokoll és a koszorúzás, amihez nem túl előnyös a felbontott asz­falt látványa és az állvány­erdő. Ez az út vezeti be az végeztek a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főis­kola szakemberei, de egyetlen alkalommal sem találtak hi­bát dolgozóink munkájában — mondja szerényen a mű­szaki szakember. Minimum ötven w •V — Ez persze nem a vélet­len műve — folytatja to­vább —, hiszen a nyugatné­met Niederberg-Chemie cég Munka közben nem volt idő bámészkodni, pedig a Szép- művészeti Múzeum és a környéke számtalan látványossá­got ígért. M—3-as autópálya forgalmát a belvárosba, így súlyos ér­vágást jelent a város közle­kedésében a forgalom eltere­lése — érzékelteti a rendha­gyó körülményeket Merza Péter. A Közúti Igazgatóság híd­főmérnöksége az eredetileg 45 napra tervezett szigete­lési munkálatokkal húsz nap­pal korábban végzett. — Ez év májusában kezdett hozzá a felújításokhoz a ge­nerálkivitelező. Tíz méter szélességben felbontották a Népköztársaság útját, ahol a forgalom egy sávra szűkült. Az aszfaltréteg alá födém­erősítő sapka került és ezt követően adták át a terepet nekünk. Június 27-én kezd­tük el a munkát, miközben felhőszakadás, ítéletidő ve­szélyeztette a határidő tartá­sát, de végül sikerült július 22-re befejeznünk. Egy példa a szigorú követelményekre: naponta minőségvizsgálatot Carbodur—A' szigetelési rendszerével dolgozunk már négy éve, ami a technológiai fegyelem szigorú megtartásá­val garantált minőséget ad. Elsősorban hidak, magasépít­mények, tetők szigetelésénél használtuk eredménnyel ezt az eljárást. Hídfőmérnökség nevéhez fűződik például az aszódi veszélyeshulladék­tároló szigetelése, de dolgoz­tunk már a fővárosban az OTP-székház és egy áruház építésén is. AugusztusJ máso­dik felében visszatérünk a megyébe, hiszen kezdődik a 36-os úti felüljáró felújítása, ahol szintén a korrózió ellen kell fellépnünk. A kisföld- alattinál sikerült hatékony munkát végeznünk, hiszen az általunk készített szigetelé­seknek minimum 50 évig el­lent kell állniuk a korrózió­nak. És ebben nem kételke­dem ... Csonka Zsolt Végéhez közeledik az uborkaszezon Sláger a felezett szilva Szilva, körte, uborka, pa­radicsom, őszibarack, alma­paprika ... Nem kell meg­ijedni, nem fogom felsorolni az összes gyümölcs- és zöld­ségfélét. ami hirtelen eszem­be jut. Azt próbáltam sorba i szedni, mi mindennel foglal- I koznak egyszerre a Nyírség Konzervipari Vállalatnál. A j mai napig a felezett szilva I volt a sláger, ebből közel 15 ezer tonnát vettek át, ebből i Angliába szállítják a puding- ( szilvát, melyet Nyíregyházán' csak előkészítenek, a végle- , ges felhasználás majd a j tengerentúl történik. Ezután) már csak a befőttnek való szilvát veszik át, és az ol-/ esőbb árfekvésű penyigeit,| veres szilvát, melyből levet készítenek. Lassan véget ér az uborka- szezon, ebből az idén nagyon keveset tudtak beszerezni, most 3500 tonna körül jár­nak, de ennek akár a kétsze­resére is lenne kapacitás. Be­indult a paradicsomvonal is. Nyírteleken és Nyíregyházán foglalkoznak felvásárlással, naponta 500 tonnányi meny- l nyiséget is el tudna nyelni I az üzem. Szükségük van al­mapaprikára és a jövő héttől az ún. fúrt paprikára is, eb­ből vegyes darabos savanyú­ságot készítenek, (sz. zs.) , G. Razpopov: Szakszervzati vezetők látványos akciója ? A kisipar válasza: nem! Sztrájk ide, sztrájk oda, hétfőtől már drágábban jut­hatunk hozzá egyes húské­szítményekhez. Hiába szün­tették be a munkát rövid időre a múlt héten több mint egymillióan, a húsipari vállalatok mereven ragasz­kodtak a termékek tervezett áremeléséhez. Bár a szakszervezetek és a kormány képviselői közösen kérték a húsipari vállalato­kat, hogy halasszák el az ár­emelést, ez sem segített. Ta­más Imrét, a Szabolcs-Szat- már megyed Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazga­tóját kérdeztük meg, hogy tekintve az országban kiala­kult feszült helyzetet, miért nem halasztották el az ár­emelést. — Pontosítani szeretném azt, hogy a kormány nem­igen kért bennünket az ár­emelés elhalasztására — tá­jékoztatta lapunkat Tamás Imre igazgató. — A hivata­los nyilatkozat — amelyet Szabó Ferenc MÉM-állam- titkár mondott el nekünk — azt tartalmazta, hogy azért hozták létre a szabadáras termékgazdálkodást, hogy igazodhassunk a piaci körül­ményekhez. Ez a minimális áremelkedés tehát nem kor­mányzati téma, hanem a húsipari vállalatok jogköré­be tartozik. Egy rövid idejű határidőmódosítás sem vál­toztatott volna a helyzeten. Ez az áremelés egyes vesz­teséges termék jövedelme­zőségét szolgálja. Az árin­dexben 0,1 százalékos az emelkedés, vagyis éves szin­ten 35—36 forinttal jelent több kiadást személyenként. Ügy látom, hogy nagyobb horderejű áremeléseik is vol­tak már az idén, s mégsem előzte meg országos felhá­borodás. Szerintem még az is kérdéses, hogy valóban a lakosság, a közvélemény hangulatát fejezi-e ki a til­takozás, vagy egyszerűen csak a szakszervezeti veze­tők látványos akciójáról van, illetve volt szó. (m. m. I.)­KÉT ZÁGRÁBI könyvki­adó reprezentatív, bibliofil kiadásban megjelentette az I. Lipót császár abszolutiz­musa elleni Wesselén y i - ősz - szeesküvésben részt vett két horvát főúr, Zrínyi Péter horvát bán és sógora, Fran- gepán Ferenc nagybirtokos búcsúlevelét, amelyet Bécs­újhelyről, 1671. április 30-án, lefejezésük előtt írtak fele­ségüknek. Zrínyi horvát, Frangepán pedig olasz nyel­ven vetette papírra sorait. Mini dialógusok — Miért váltál — A feleségem —Na ne mondd* 1 el a feleségedtől? még mindent a £n meg a szer­Hiszen csak egy parancsuralmi , - thlln-hete volt az eskü- rendszer szerint vötök! vezet. gyök! — A városi ta- ® ® nács elnökA fixíroz — Tetszik ön­nyugdíjba^ ment” engem áuandóan? nek az úi köny­— Hát aztán? — Fn vagyok a nem? — ö volt ■ az pszichiátere. _ Hogyne! Ab­apósom'- £ ban adják az ® — Én vagyok a uborkát a sarkon. — Hogy álltok legszebb toll, mert otthon a peresz- a költő verset írt (Mizser Lajos for­trojkával? velem! dítása)

Next

/
Thumbnails
Contents