Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 22. Mátészalka, politikai fórum Válaszol Jassó Mihály, Syuricsku Kálmán és Bániczi Gyula Mint azt közöltük, augusztus 20-án politikai fórumon válaszolt a mátészalkaiak kérdéseire Jassó Mihály az MSZMP Intéző Bizottsága tagja, budapesti első titkár, Gyuricsku Kálmán megyei első titkár és Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. Az alábbiakban közöljük a leg- iényegesebb kérdéseket ás válaszokat. Elsőként a Jassó Mihályhoz intézett kérdések és a válaszok. — Egységes marad-e a kongresszusig a párt négyes fogata? — A kongresszusig igen. — Megmaradnak-e a kongresszus után is a párt munkahelyi szervezetei? — Remélhetőleg a létjogosultság — ha korlátozottan is — megmarad. — Helyes-e a magyar múlttal ennyit foglakozni? — A múlttal tisztázatlansága miatt is foglalkozni kell. Jobb lenne azonban az arány, ha a jövővel foglalkoznánk többet. — Hogyan ítéli meg a Kádár-örökséget? — Ez a jövő feladata lesz. Az már ma is látszik, hogy abban lesz egy nyugodtabb és lesz egy sokat vitatott szakasz. — Igaz-e, hogy elzárkózott az elől, hogy az ünnepségen az MDF részéről is legyen előadó? — Nem zárkóztam el, de az bizonyos: a hallgatóságnak lett volna fárasztóbb a délelőtt. — Hogyan oldódhatnak meg a megye legnagyobb gondjai? Bánóczi Gyula: — Például úgy, hogy a kormány a közeli napokban dönt a vámszabad terület megvalósításáról Záhony térségében. Gyuricsku Kálmán: — Nem elégedhetünk meg a vámszabad terület létrehozásával. Ettől több kell és főleg infrastruktúrában. Ehhez nagyobb lehetőséget viszont a világkiállítás adhat különösen akkor, ha Kárpátalja is köny- nyen megközelíthető lesz mind a magyarok, mind a külföldi turisták részéről. Ez azért lenne fontos, mert csupán a mi szűkebb hazánk értékeiért — Tákosért, Csa- rodáért — nem jön ide a nyugati turista. De a Kárpátalján található Ungvárért, Munkács váráért és a kettőért együtt már igen. Ebben az esetben támogatjuk a világkiállítás gondolatát. — Milyennek ítéli a megye vezetősége a politikai hangulatot? Gyuricsku Kálmán: — Az országosnál itt nyugodtabb a (Folytatás az 1. oldalról) zárólag a lakosságra hárítja, hanem teherviselő-képességükre tekintettel á gazdaság valamennyi szereplői között osztja el.- Az ágazati szakszervezetek és a SZOT vezetői megállapították-, hogy a SZOT és a kormány tárgyaló delegációjának múlt pénteki megállapodása, melyben kérték, hogy a húsipari vállalatok a tárgyalások idejére függesszék föl az áremeléseket, nem a szakszervezetek hibájából hiúsult meg. A szakszervezetek ebből levonják a következtetéseket. Az értekezleten áttekintették a megalakult sztrájkbizottságok munkáját és megtették a szükséges intézkedéseket. A szakszervezeti mozgalom további lépései is a tagság akaratától függenek, ennek érdekében valamennyi ágazat konzultációt kezd tagjaival. légkör. Ez nem azért van, mert nem politizálnak az emberek, hanem azért, mert nincs rá idejük, önkizsákmányoló módon dolgoznak, s mindezt azért, hogy hátrányos helyzetükből valamit lefaragjanak. A halmozott hátrány az elmúlt évtizedekben az állami elosztás aránya miatt így is csak növekeRöviden Nyers Rezsőnek, a párt elnökének Reformok útján — az MSZMP a szocializmusért című előadásával hétfőn este megnyitotta kapuját az MSZMP nyári egyeteme Tatán, ahol 900 pártaktivista vesz részt (jórészt szabadsága terhére). O Mintegy ezer NDK-állampolgár lépte át a hét végén engedély nélkül a magyar—osztrák államhatárt. O Elmaradt a pilótasztrájk hétfőn a MÉM RepüA Gallupp Közvéleménykutató intézet Magyarországról szóló felmérése szerint a magyarok többsége kételkedik a kommunizmus jövőjében, de legalább olyan bizonytalan az alternatív kilátásokat illetően is. A neves A szakszervezeti vezetők közölték: a szakszervezetek lejáratására tett kísérleteket, a tendenciózus és részben demagóg közléseket visszautasítják, származzanak ezek akár egyes újságíróktól, akár a kormány köreiből, akár ellenzéki szervezetektől. Alaptalan vádakat a mozgalom sem most, sem a jövőben nem fogad el, s ha szükséges, akkor ezt tagságának cselekedetei útján nyomatékkai is kész 'kifejezni. dett. Ez a helyzet ma már tarthatatlan, a felzárkózás a kormány segítsége nélkül megvalósíthatatlan. — A kis közösségeknek nagyok a gondjai. Miért nem lehetnek önállóak? Bánóczi Gyula: — Minden elszakadási kérést megvitatnak és támogatnak a megye vezetői. • lőgépes Szolgálatnál, mert a vállalat vezetői és a dolgozókat képviselő szakszervezet megegyezett a követelés teljesítésében. O Az Izraeli Munkapárt küldöttének hétfői budapesti hivatalos látogatásával formálisan is megteremtődött a kapcsolat az MSZMP-vel. O Wojciech Jaruzelski lengyel köztársasági elnök hétfőn a szeim elnöke elé terjesztette javaslatát Czeslaw Kisz- czak visszahívására és az úi miniszterelnöknek. Tade- usz Mazowieczkinek a megválasztására. intézet most először végzett vizsgálatot szocialista • országról. A felmérésben 950 embert kérdeztek meg, több mint száz helységben. A Sunday Telegraphban tegnap közzétett jelentés szerint a Külföldi országok közül a magyarok leginkább az Egyesült Államokat kedvelik, a legkevésbé a Szovjetuniót szeretik. Csak minden negyedik ember, vagyis a szavazásra jogosultak 26 százaléka adja majd vok- sát a felmérés szerint a kommunistákra a következő választáson. Kitűnt azonban, hogy az ellenzék is nagyon szétforgácsolt. Figyelemre méltó, hogy a bizalmi rangsor élén a sajtó áll, 72 százalékkal. Az egyházakban 67 százalék bízik, 62 százaléka a kormányban, 58 pedig a hadseregben. Az MSZMP és az új pártok egyforma helyezést értek el: 35 százalékot gyűjtöttek. A lista végén állnak a szakszervezetek, mindössze 24 százalékkal. Egy brit férfi nyerte el a „világ legerősebb emberének” címét a spanyolországi San Se- bastianban rendezett hét végi versenyen. A 27 éves, 149 kilós Jamie Reeves a teherautók elvonszo- lása mellett a. fatönkök és a különlegesen nehéz sajtok emelésében is maga mögé utasította hét vetélytársát. A második helyen a holland Ab Wolders végzett, míg az izlandi Jon-Pall Sig- marsson, a legutóbbi három verseny győztese most csak a harmadik helyet tudta megszerezni. (Az Esti Hírlapból) Szakszervezeti válasz a húsáremelésre Az Aeroflot teherszállító repülőgépe hátán az Enyergija hordozórakéta egyik nyolc méter átmérőjű hajtóanyagtartályával, az Aviatechnika ’89 repüléstechnikai kiállításon. (MTI telefotó) A »ajtóban a bizalom? Hogyan látják hazánkat hí első Gallupp-felmérés szacialista országban A szovjet—német viszony 1939—41-ben A titkos záradéktól a háborúig ötven esztendeje, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, amelynek előzményeiről, egyebek között a szovjet—német megnemtámadási egyezményről különösen sokat írnak ezekben a hetekben a történészek. Az alábbiakban Rój Medvegyev ismert szovjet történész gondolatait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az APN sajtó- ügynökség számára írt cikket terjedelmi okokból - rövidítve közöljük. ... Ezerkílenszázharmincki- lenc augusztusának végén Sztálin a kisebb rosszat választotta, amikor megkötötte a megnemtámadási egyezményt Németországgal. Ma már kétségtelenül egyértelmű, hogy ezzel a lépéssel a Szovjetunió erkölcsi-politikai tekíntélyvesztést szenvedett, különösen a nyugati országok haladó közvéleménye és a nemzetközi kommunista mozgalom köreiben. Sokak számára, akik a Szovjetunió barátainak és a fasizmus ellenségeinek tekintették magukat, ez a paktum nemcsak váratlan volt, hanem természetellenes is. Természetesen a szovjet emberek számára is váratlan esemény volt ez, hiszen ellentmondott mindannak, amit gyerekkoruktól hallottak a fasizmusról. A paktum és záradékai Különös figyelmet érdemelnek azok a „titkos záradékok”, amelyeket a megnemtámadási szerződéshez csatoltak és amelyek Németország és a Szovjetunió érdekszféráinak felosztását rögzítették „A lengyel államhoz tartozó területek földrajzi és politikai átrendezése esetén”. A titkos záradék eredeti példánya mind a mai napig nem került ugyan elő, de a másolat szövegét több sajtóforrás is közölte már. (A közelmúltban jelentették be Bonnban, és legutóbb Moszkvában is, hogy a záradék eredetijét megsemmisítették, de előtte mikrofilmre vették, s a jelek szerint tartalmukhoz nem férhet kétség — a ford, megjegyzése.) Ma is találkozni olyan véleményekkel, melyek hibásnak értékelik ezeket a megállapodásokat, sőt Lengyelországnak a Szovjetunió és Németország általi negyedik felosztásáról beszélnek. Jómagam is hallottam olyan véleményeket, miszerint 1939. szeptember közepén a Vörös Hadsereg egy előzetes megállapodás nélkül is bevonulhatott volna Nyugat-Ukrajnába és Nyugat-Belorussziába. Mivel akkor Anglia és Franciaország már hadat üzent Berlinnek, Németország úgymond megbékélt volna a Vörös Hadsereg akciójával. Személyesen azt tartom, hogy egy olyan dokumentum, mint az augusztus 23-ai megnemtámadási szerződés, feltétlenül szükségessé tette egy konkrétabb záradék létrejöttét is. Ha pedig a megállapodást az akkori bonyolult nemzetközi viszonyok .között szükségszerűnek értékeljük, ugyanígy kell viszonyulnunk — már csak a dolgok logikájából is kiindulva — a titkos záradékhoz is. Akkor, augusztus végén senki sem állíthatta bizonyosan, hogyan cselekszik Anglia és Franciaország Lengyel- ország megtámadása után. Nem lehetett kizárni, hogy tartózkodni fognak a Németország elleni azonnali hadüzenettől. Éppen ezért egy lengyel—német háború közepette, s egy Hitlerrel megkötött előzetes megállapodás nélkül a Vörös Hadsereg bevonulása felettébb kockázatos lett volna. A Szovjetunió már nem tudta megakadályozni a német támadást Lengyelország ellen, de tudott és kellett is gondoskodnia saját pozíciói és védelme erősítéséről. Annál is inkább, mivel olyan területekről volt szó, amelyeken többségben ukránok és beloruszok éltek. Megegyezés született arról is, hogy Litvánia északi határa egyben a német birodalom és a Szovjetunió befolyási övezeteinek a határát is alkotja Kelet-Európábán. A „balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia) tartozó területek területi és politikai átrendeződéséről” szóló homályos kitétel pedig kétségtelenül szabad kezet biztosított Sztálinnak az említett államok irányában. Meg lehet érteni a» balti köztársaságok lakóinak érzelmeit, amikor is a titkos záradék sorait olvassák. Ám a politikában, különösen egy kezdődő világháború előestéjének bonyolult viszonyai közepette az erkölcs és a nemzetközi jog önmagukban nem védhették meg a nemzeti függetlenséget. Akkor a balti államok semmiképpen nem őrizhették Szovjet és német tisztek találkozója Breszt-Litovszkban — alatta a titkos záradék kópiája meg semlegességüket. Választaniuk kellett: vagy a Szovjetunióval, vagy Németországgal. Persze ezen kormányok részére ez a választás is csak papíron adatott meg — mások döntöttek helyettük; a szovjet érdekszférában találták magukat. Finnország helyzete másként alakult... Ideológiai pálfordulat Ha azonban a megnemtámadási szerződést kényszerűnek és szükségszerűnek ismerjük el, akkor az 1939. szeptember 28-án megkötött szovjet—német barátsági és határszerződést hatalmas hibának kell tekintenünk. Ez esetben nem beszélhetünk semmilyen szükségszerűségről — ám a. történelmi paradoxon bevégeztetett... A szovjet—német viszony alakulása nemcsak a külpolitikában, hanem az ideológiai munkában is nagy változásokat követelt. 1939 őszétől a Szovjetunióban beszüntették az antifasiszta propagandát, a szovjet vezetők pedig feltétel nélkül támogatták és igazolták a hitleri Németország tevékenységét, amelyet, úgymond angol és francia agresszió veszélye fenyeget... Molotov például 1939. október 31-én kijelentette, hogy „nemcsak értelmetlen, de bűnös tiolog is olyan háborút viselni, mint a hitle- rizmus megsemmisítéséért folytatott”. Ezek után Lavrenty ij Béri ja is titkos parancsban utasította a Gulag- táborok vezetőségét, hogy az őrök ne nevezhessék „^sisz- táknak” a politikai foglyokat. Ezt az intézkedést csak 1941. június 22. után vonták vissza. Ez időszak alatt a szovjet sajtó hasábjain sem lehetett a „fasiszta”, illetve „fasiszta Németország” szavakat olvasni. Mindemellett az összes kommunista párt számára kiadtak egy direktívát, mely szerint a propaganda fő élét az angol—francia imperializmus ellen fordítsák. Ez persze gyökeresen ellentmondott a Komintern VII. kongresz- szusán elfogadott nevezetes határozatnak, amely a fasi must jelölte meg fő ellensé nek. Ez a pálfordulat súly károkat okozott a nemzetk zi kommunista és műnk; mozgalom soraiban, külc sen a Francia Kommu Pártnál... Ki nyert többe Tény, hogy a szovjet—német megnemtámadási szerződés két évvel elhalasztotta a szovjet belépést a háborúba. Vitathatatlan tény azonban az is, hogy Németország sokkal jobban kihasználta a saját céljaira ezt a halasztást, mint a Szovjetunió. Sztálin 1939 végén nem láthatta előre, hogy Európában az események ilyen gyors fordulatot vesznek. így például a nácik gyakorlátilag ellenállás nélkül elfoglalták Dániát és Norvégiát, majd .940 nyarán már övék volt Belgium és Hollandia. Franciaország gyors eleste, s az angol expedíciós hadtest dicstelen távozása igen kellemetlen meglepetésként érte Sztálint, aki első világháborús hosszú, álló ütközetekre számított. Nehéz volt nem elítélni a hitleristák nyugat-európai agresszióját, azonban a „barátsági” szerződés passzusai más értékelésekre késztették a moszkvai vezetőket. így például az angol—francia csapatok összeomlása után a szovjet sajtó nemegyszer azt hangsúlyozta, hogy a barátsági és megnemtámadási szerződésnek köszönhetően „Németország nyugodt hátországot biztosíthat magának Keleten”. Emellett a Pravda szívesen idézett német lapjelentéseket, ( melyek szerint éppen ezen szerződéseknek köszönhetően „sikeresen alakul a Nyugat elleni támadás”. ... Sztálin nem elégedett meg a Hitlerrel kötött „barátsággal”. 1940 második felében újabb tárgyalások kezdődtek Németországgal, amelyek az Anglia feltételezett összeomlása utáni helyzetre, pontosabban a világ befolyási övezetekre való felosztására vonatkoztak. A tárgyalásokat Hitler kezdeményezte, azt remélve, hogy ezzel elaltatja Sztálin éberségét, a Wehrmacht készülődő támadásáról a Szovjetunió ellen. És Sztálin bizonyos fokig ráharapott a csalira. A szovjet —német szövetségről folyó tárgyalások később félbeszakadtak, de nem szbvjet kezdeményezésre. Egész egyszerűen Hitler megszüntette "a válaszadást a Moszkvából érkező e témájú kérdésekre ... mm Övé a (nehéz) sajt...
