Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
I Kelet-Magyaronng 1989. augusztus 21. Hangulatos, gazdag látnivaló az augusztus 20-i ünnepségeken Városnapi pillanatok „Megy a juhász..." E két neveftetőt hallva szakították meg legtöbben sétájukat a szombati városnapon, ök a Simli Show. Apa és fia egy csapatban. Oláh János (az apa) a szakma véleménye alapján lett a legjobb. a szamáron... igaz, ma már legtöbbször kocsival. De nézzük sorjában az eseményeket. Hultai István tiszada- daú juhász — az elmúlt évtől nyugdíjas — minden évben rendszeres résztvevője a hortobágyi hídivásámak. A hídivásár kulturális szervezőbizottsága így évente külön meg is hívja a juhászok, pásztorok találkozójára, amikor azon túl, hogy összetalálkoznak a több megyéből érkező pásztoremberek, színes műsorral is szórakoztatják a mindig nagyszámú közönséget. Hultai István gyermekkora óta foglalkozik a bárányokkal, édesapja is juhász volt, így ismeri e szakma minden csínját. Apjától, majd később juhász barátaitól több érdekes történetet tanult, melyből az elmúlt évben elő is adott néhányat a nagyérdeműnek a hortobágyi víziszínpadon. A háború előtt még saját juhaikat apjával legeltette, akit aztán elvittek a harctérre, így a magára maradt fiú volt kénytelen ellátni a jószágo- gat. Maga készítette a gomolyát, amit legtöbbször gyalog vitt el a miskolci kiskereskedőknek. Megalakulása óta a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, miajd a Tiszalöki Állami Gazdaságnak lett megbecsült juhásza, innen ment nyugdíjba is. Ez utóbbi időszakára talán a legbüszkébb, hiszen itt a gazdaság tenyészállataira felügyelhetett, melyekre különös gonddal kellett vigyáznia. Nős, két gyereke van. A lánya a fogyasztási szövetkezetnél dolgozik, a fia hentes, így tehát nem akadt a családban e szép szakmának követője. A pásztortalálkozó napja minden évben jeles nap a juhász életében, amire most is már napokkal előtte készülődött. Ilyenkor előkerül a gyönyörűen hímzett szűr, kalap, bot és a bütykös. A Hultai István a hídivásáron. szűr egyedi darab, így bizony rengetegen fényképezik a juhászt, főként külföldiek a vásáron. Büszke rá, hogy harmadéve a TV Híradóiban is bemutatták. A téli napokat fafaragással tölti legszívesebben, lekicsinyített lovasfogatai, vagy a puszta egy-egy részlete valóságos műremek, ezeket minden, házához érkező vendégnek szívesen mutogatja. Ha ideje engedi és ha meghívják, szívesen vállal vőfélyi megbízatást lakodalmakban, ahol egy kötetre való verseivel szórakoztatja a násznépet. Az idén augusztus 19-ére kapott meghívót, amikor a népi együttesek mellett a juhászok és pásztorok is színre léptek a víziszínpadon. A nyugdíjas juhász a korábbi évek hagyományaihoz híven gyereke kocsijával utazott a Hortobágyra. Százhatvan közönségszavazattal nyerte az ntcazenészek fesztiválját a debreceni Mária Band. Fogadás A Jósavárosi Napok egyik érdekes színfoltja volt a munkácsi amatőr cirkusz fellépése. Nevükkel ellentétben látványos, színvonalas és tartalmas műsorral szórakoztatták a nagyérdeműt. Sokan meg is jegyezték egymás között, ha ezek az akrobaták, zsonglőrök, tornászok amatőrök, akkor nem tudják, hol az alsó határ. Lélegzetelállító mutatványaik ellenére a színpad koronázatlan királyai Stefi és Peti a két rosszcsont bohóc volt. Az egyik sokáig emlékezetes számukban fogadást kötöttek egymással. Száz forint volt a tét és csak annyit kellett tenni a pénzért, hogy beszélgetés közben a „nem” szót tilos volt kimondani. Háromszor, négyszer elbukta Stefi a fogadást. Már csak 1000 • forintos volt nála, szerette volna hát felváltani. — Ki tudja ezt nekem felváltani ? — kérdezte hunyorogva a közönségtől. A bohóc a hallgatás után társához fordult, aki kimondta: nem tudja felváltani. Alighogy, kiejtette a nem-et, el is bukta a fogadást... (cs. zs.) Utcabál Nyíregyházán. Vidám ifjúság vette birtokába késő este, a városnap befejező szá- Aki még a galambokkal maként a Kossuth teret. beérte... Miss Csenger mte üljön otthon a kisírni lány, vigyük el a w bálba! — gondolta a nagynéni. — Hadd lásson életében először városi An- na-bált... Így került Nyéki Erika 18 éves tyukodi varrónő a július végi híres-neves An- na-bál vendégei közé. Soha nem járt még ilyen táncmulatságban. Felvett egy szép fekete pamutnad- rágot és egy fehér pettyes madeira galléros blúzt. A rokonok az utolsó pillanatban neki is megvették a Bál szépe versenyre jogosító belépőszivet. S mit tesz a sors? A tekintélyes zsűri Erikát találta a legszebbnek és így az ö nyakába kötötték az Anna-bál Szépe 1989 feliratú fehér selyem- szalagot. Pedig ki sem festette magát, a frizuráját is otthon maga fésülte... „Miss Csenger”, azaz Erika nem tartja magát különösebben szépnek, szerencséjére ezután is az érettségi és a könnyűipari főiskolai felvételi foglalkoztatja. (tk) Díszesen faragott városkaput állítottak fel Csenger határában. Schmidt Sándor fafaragó népművész 29 nap alatt készítette el az egyedi alkotást. 40 versenyző indult Nagykállőban, a Harangodl tó partján rendezeti: országos halászléfőző versenyen. Képünkön: Fodor István dunai halászlevet főz. Az ünnepi eseményekről tudósítottak: Balogh .} ézsef, Csonka Zsolt, Páll Géza, Tóth Kornélia, Vincze Péter és Zsoldos Barnabás. A fotókat'Suri Attila és Balázs Attila készítették.
