Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1939. augusztus 21 Kelet-Magyarország 3 mondta Mátészalkán Jatté Mihály, az ünnepség szónoka Gazdag program Jósavárosban A Jósavárosi Napok szer­vezői színes, látványos mű­sorszámokkal teli ajándék- kosarat nyújtottak át a kö­zönségnek, amelyben jól megfért a népzene, a cir­kuszművészet éppúgy, mint a formációs tánc vagy az esztrádzene. Mindenki talált kedvére valót a műsorban. A szombati nyitónapon már reggel nyolckor benépesült a tér. Soltészné Pádár Ilona képviselő ünnepi beszédében számvetésre, szembenézésre kérte hallgatóságát. A tanul­ságokat megvonva nemzeti összefogást sürgetett, mely­ben államalapító királyunk, Szent István, példát mutatott. együtthaladásra törekszik. Igyekszik perspektívát mu­tatni a gondolkodó-cselekvő embereknek, a társadalom kisebb és nagyobb közössé­geinek. Eszméiben és tettei­ben olyan árié1'0* kénvisA, mint a szolidaritás, a tisztes­séges munka és az abból va­ló megélhetés, a szociális ér­zékenység, az esélyegyenlő­ség. a társadalmi önszervező­dés és demokrácia. — Olyan viszonyok kiala­kításáért küzdünk — folytat­ta —. amelyek az emberek és utódaik számára elérhetővé teszik a létbiztonságot, azt, hogy mi magunk legyünk sa­ját jövőnk kovácsai. A je­lenlegi válsághelyzetből ha­zánkat csak egy társadalmi kiegyezés mozdíthatja ki. Mindenkinek érdekében áll, hogy ez a kiegyezés új ala­pokon. a nemzeti szükségle­tekre épülő berendezkedés alapján, s békésen menjen végbe. Minden politikai erő­nek felelősséget kell vállal­nia a példa nélkül álló társa­dalmi vállalkozás sikeréért. Természetesnek tartjuk, hogy a legnagyobb felelősséget az MSZMP-nek kell vállalnia. Tudjuk, hogy e feladatokat csak egy gyökeresen meg­újult párt képes ellátni. Dön­tő kérdésnek tekintjük, hogy az átalakulás folyamatát me­derben tartsuk, a demokrácia szabályai szerint. Pártunk ki­áll a civilizált, a magas szin­tű politikai kultúrát képvise­lő tárgyalási mód mellett, a felelős partneri kapcsolatok kiépítéséért, amelynek reális szemléletre kell épülnie, s nem vágyakra és illúziókra. Mind a mozdulatlanságot tük­röző konzervativizmus, mind a negativista álreformság sú­lyos következményekkel, ki­számíthatatlan egyensúly­bomlással járhat. Jassó Mihály figyelmezte­tett a türelmetlenségből, a gyakorlatlanságból, az újabb illúziókból fakadó szélsőségek veszélyeire. Az átalakulás véghezvitelének módja, kö­vetkezetes végrehajtása és békés, konszolidált jellege azért is fontos — mondta —. mert ami hazánkban végbe­megy. azr a nemzetközi folya­matoknak is része. — Meggyőződésem. — fe­jezte be mondanivalóját —, a mai magyarság kész arra. hogy a Szent István-i üzenet szellemében cselekedjék, ön­maga erejébe és tehetségébe vetett hittel, megerősödött bi­zalommal munkálkodjék. Az MSZMP Politikai In­téző Bizottságának tagja ezt követően a megye és a város párt. tanácsi és tömegszerve­zeti vezetőivel együtt politi­kai fórumon válaszolt az ér­deklődők kérdéseire, ame­lyek közlésére visszatérünk. — Szent István legnagyobb érdeme abban volt, hogy fel­ismerte: a magyarság sors­fordító útválasztás elé érke­zett. Megértette kora leg­fontosabb parancsát, mely szerint haladni kell, hogy megmaradjunk — kezdte be­szédét Jassó Mihály, majd kitért arra, hogy első kirá­lyunk példája szerint követ­kezetesen és visszafordítha­tatlanul szakítani kéll az új feltételek és körülmények között már túlhaladott, ve­szélyessé vált tradíciókkal. István kiemelkedő tehetsé­gét, gondolkodásának és kez­deményező képességének bá­torságát a legszembetűnőb­ben és meggyőzőbben állam- szervező művészete bizonyít­ja. Harcaiban a régi és az új rend csapott össze. Győzel­meinek tagadhatatlanul nagy ára és nem kevés áldozata js Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságá­nak tagja. volt, de csak így vált lehető­vé, hogy Magyarország a Kár­pát-medence tényleges ura legyen. A Szent István-i gon­dolkodás és szemlélet min­denféle előítélettől mentes, sokirányú nyitottságából kö­vetkezett, hogy első kirá­lyunk nagy művéhez előre­mutató külső mintákat, er­kölcsi-anyagi és szellemi erő­forrásokat is igénybe vett. A mához szóló nagy tanulságo­kat rejt a társadalmi energia építő szándékú hasznosításá­nak istváni képessége, a ha­ladás feltételeinek körülte­kintő és eltökélt megteremté­se. az akadályokkal való szembenézés bátorsága, _ az ezek leküzdése során tanúsí­tott leleményesség — mondta a szónok. — Mindezek alapján jog­gal nevezhetjük első kirá­lyunkat meggyőződéses, cse­lekvő újítónak, egyben kor­szerűen, a magyarságban és az európaiságban is gondol­kodni tudó reálpolitikusnak. Szent István elévülhetetlen társadalmi érdemé, hogy si­keresen illesztette be orszá­gát az európai civilizáció ke­let—nyugati vérkeringésébe. Űj belső berendezkedést, új életmódot, ideológiát, kultúrát honosított meg. Eredménye­sen ötvözte népe épülésére, kultúrájának gazdagítására azt a sokféle hatást, amely az országot Európa minden ég­tája és régiója felől érte. Az ő nagy műve, a magyar ál­lam — amelyet gyakrabban vert, mint áldott a sors keze — szilárdan megmaradt, be­töltötte rendeltetését, a nép, a nemzet él és fejlődik. — A most élő generációk­nak — folytatta az ünnepi szónok — korunk kihívásai­ra kell válaszolni. Ma a tör­ténelem az elé a feladat elé állított bennünket, hogy or­szágunkat a világcivilizáció mostani fő útjára vezesse, hogy megtegyük mindazt, ami szükséges a sokféle ve­széllyel fenyegető elmaradás felszámolásához, perifériára szorulásunk meggátlásához. Hasznosítanunk kell mind­azt, amit az egyetemes embe­ri civilizáció értékként alko­tott, létrehozott. Továbbvis­szük ami fejlődésünkben po­zitív és előremutató, ami ma­radandó érték. Elhatározott szándékunk, hogy szakítunk azzal, ami korszerűtlen, ide­jétmúlt, túlhaladott. Újfajta gondolkodás van kialakuló­ban, s akik ezt képviselik, ar­ra a kérdésre keresnek vá­laszt, milyen legyen a kor­szerű Magyarország. Ez mind­annyiunk jövőjét érintő alap­kérdés. A válasznak a való­ságból kell táplálkoznia. — Az MSZMP — mondta a továbbiakban Jassó Mihály —, különös jelentőséget tu­lajdonít a nemzeti kérdés­nek, a gazdaság modernizá­lásának, a politikai rendszer demokratizálódásának és a szociális teendők kidolgozá­sának. Nagy jelentősége van a tudás megbecsülésének, mert a tudásban van a leg­főbb erőtartalékunk. Rendkí­vül fontos, hogy a politikai intézményrendszer minden tekintetben fejezze ki a nem­zet mai szükségleteit. Felépí­tésében igázodjék a nemzeti hagyományokhoz, a mai tár­sadalmi feltételekhez, szelle­mében, működési módjában legyen demokratikus, mentes a bürokráciától, érvényesítse a humánum, a törvényesség követelményeit. A politikai rendszer központi elemének a népképviseleti alapon meg­választott Országgyűlést te­kintjük. amely egyedüli jog­forrás és ehhez az alkotmány szükséges. Pártunk magát is a politikai rendszer részének tekinti. Szilárd elhatározása, hogy választási párttá, a tár­sadalom ellenőrzése alatt ál­ló politikai erővé alakul. Az MSZMP elveti az erőszakot, mint a konfliktusok megol­dásának módszerét. Politikáját a nézetek, a platformok demokratikus ütköztetésében akarja kiala­kítani. Szellemileg nyitott, elfogadja mindazt, ami a tár­sadalom érdekében való, s előmozdítja a haladást. Po­litikában egyesíteni akarja a különböző érdekekből mind­azt. ami közös, népi-nemzeti érdeket képvisel, egyúttal az európai folyamatokkal való Arcok a mátészalkai ünnepség közönségéből. Ilyen még nem volt Jósavárosban! Munkácsi artisták lé­legzetelállító mutatványa Ezután a munkácsi magyar nyelvű cirkusz műsorát lát­hatták az érdeklődők. Volt itt légtornász, zsonglőr, egyensúlyozó művész, akro­bata és még számos cirku­szi látványosság. A gyerekek körében a legnagyobb tet­szést mégis Stefi és Peti, a kétballábas bohócpár aratta. Mókás, szellemes produkció­jukat tapssal hálálta meg a népes publikum. „Hipp, hopp, itt vagyok!” — ezzel a zeneszámmal kezdte közel egyórás műso­rát a Dongó együttes, őket a megyei művelődési köz­pont formációs tánccsoportja követte a színpadon. Fél 6 után a 26 tagú ungvári esztrádzenekar lépett a po­rondra Kolozsvári Zoltán ve­zetésével. A Rzeszóvi Vajda­sági Művelődési Központ néptáncegyüttese követke­zett, utánuk polonézt, ma- zurkát és Krakkó környéki táncokat mutattak be. Estébe hajlott az idő, ami­kor az Ukrán Népi Együttes lépett színre. A közel 90 ta­got számláló együttest nem­rég tüntették ki az „Érdemes művészeti csoport” címmel. Vasárnap délelőtt rajz­filmvetítésre invitálták a gyerekeket a jósavárosi mű­velődési házba, majd külön­féle játékok, sportversenyek, ügyességi játékok szerepel­tek a programban. Délután gyöngyfűzésre, bőrözésre, aszfaltrajzversenyre várták a családokat, ahol különféle díjak találtak gazdára. Nagy boldogasszony-napi búcsút tartottak Máriapócson. Tizenegy kispap A máriapócsí búcsú kiemelkedő eseménye volt tizen­egy fiatalember görög katolikus pappá szentelése. Mit érez a szülő ezen a gyermeke további életét meghatározó napon? Beregi István édesapját kérdeztük erről, aki maga is pap, Bökönyben esperes. — Nemigen lehet azt szóval megfogalmazni. Huszon­nyolc éves a fiam, huszonnyolc évein keresztül volt sok­szor reménységünk, hogy Isten kegyelméből ő is apja nyomdokaiba lép. A papi életben eltöltött 30 év után el­mondhattam neki: Fiam, amit tőlem láttál és hallottál, azt tedd te is, és akkor szép élet lesz számodra is. Kiváltképp a feleségem örül, ő most nem is egészen a földön jár. Az anyai szívet mi férfiak soha nem fogjuk tudni igazából... A papi hivatásról annyit, hogy mi ugyanolyan ember­nek érezzük magunkat, mint mindenki más, ugyanúgy él­ni akarunk, minit mindenki más. Mégis többek vagyunk ettől. Nem magunk miatt, hanem azért, mert az Isten ezt úgy akarja, hogy a pontit ex, a hídverő szerepét töltsük be. Mindig készülő állapotban vagyunk, mindig alakuló állapotban vagyunk, fonmálgatni kell sajátmagunkat is ahhoz, hogy tényleg valami módon Istennek szeretetét tudjuk széthinteni a nép között... Én 30 esztendő alatt, amióta pap vagyok sok mindent megéltem a mélységtől a magasságig egyaránt. De a 30 év alatt egyre inkább kezdek rájönni, hogy amit az Isten szeretne velem, azt nem nagyon tudom megtenni, ő töb­bet akar, kevés az ember hozzá. . Ml tényleg úgy éltünk Nyírturán 15 éven keresztül, utána Biriben 12 évet. most már három éve pedig Bököny­ben, hogy f eladatot kellett teljesíteni, alapokat rakni, arat­ni. Azt mondta az Ür Jézus: az aratásba küldelek benne­teket. Az aratás keserves munka. Valamikor én is arat­tam, s tudom: az energia teljességét odaadva kell végezni az aratást, mert másképp nincs kenyér. Az ember belső kínlódásával kell. hogy szolgálatot teljesítsen. Hatalmas feladat, kemény munka, de az is csodálatos, hogyan szé­pül ez által a munka által a templom, a parókia, a lelkű­iét, a nép. Ebből vállal mostantól egy parányi részt az én fiiam. (b. j.) Közös felelősséget kell vállalnunk példátlan vállalkozásunk sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents