Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
1939. augusztus 21 Kelet-Magyarország 3 mondta Mátészalkán Jatté Mihály, az ünnepség szónoka Gazdag program Jósavárosban A Jósavárosi Napok szervezői színes, látványos műsorszámokkal teli ajándék- kosarat nyújtottak át a közönségnek, amelyben jól megfért a népzene, a cirkuszművészet éppúgy, mint a formációs tánc vagy az esztrádzene. Mindenki talált kedvére valót a műsorban. A szombati nyitónapon már reggel nyolckor benépesült a tér. Soltészné Pádár Ilona képviselő ünnepi beszédében számvetésre, szembenézésre kérte hallgatóságát. A tanulságokat megvonva nemzeti összefogást sürgetett, melyben államalapító királyunk, Szent István, példát mutatott. együtthaladásra törekszik. Igyekszik perspektívát mutatni a gondolkodó-cselekvő embereknek, a társadalom kisebb és nagyobb közösségeinek. Eszméiben és tetteiben olyan árié1'0* kénvisA, mint a szolidaritás, a tisztességes munka és az abból való megélhetés, a szociális érzékenység, az esélyegyenlőség. a társadalmi önszerveződés és demokrácia. — Olyan viszonyok kialakításáért küzdünk — folytatta —. amelyek az emberek és utódaik számára elérhetővé teszik a létbiztonságot, azt, hogy mi magunk legyünk saját jövőnk kovácsai. A jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak egy társadalmi kiegyezés mozdíthatja ki. Mindenkinek érdekében áll, hogy ez a kiegyezés új alapokon. a nemzeti szükségletekre épülő berendezkedés alapján, s békésen menjen végbe. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia a példa nélkül álló társadalmi vállalkozás sikeréért. Természetesnek tartjuk, hogy a legnagyobb felelősséget az MSZMP-nek kell vállalnia. Tudjuk, hogy e feladatokat csak egy gyökeresen megújult párt képes ellátni. Döntő kérdésnek tekintjük, hogy az átalakulás folyamatát mederben tartsuk, a demokrácia szabályai szerint. Pártunk kiáll a civilizált, a magas szintű politikai kultúrát képviselő tárgyalási mód mellett, a felelős partneri kapcsolatok kiépítéséért, amelynek reális szemléletre kell épülnie, s nem vágyakra és illúziókra. Mind a mozdulatlanságot tükröző konzervativizmus, mind a negativista álreformság súlyos következményekkel, kiszámíthatatlan egyensúlybomlással járhat. Jassó Mihály figyelmeztetett a türelmetlenségből, a gyakorlatlanságból, az újabb illúziókból fakadó szélsőségek veszélyeire. Az átalakulás véghezvitelének módja, következetes végrehajtása és békés, konszolidált jellege azért is fontos — mondta —. mert ami hazánkban végbemegy. azr a nemzetközi folyamatoknak is része. — Meggyőződésem. — fejezte be mondanivalóját —, a mai magyarság kész arra. hogy a Szent István-i üzenet szellemében cselekedjék, önmaga erejébe és tehetségébe vetett hittel, megerősödött bizalommal munkálkodjék. Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja ezt követően a megye és a város párt. tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel együtt politikai fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire, amelyek közlésére visszatérünk. — Szent István legnagyobb érdeme abban volt, hogy felismerte: a magyarság sorsfordító útválasztás elé érkezett. Megértette kora legfontosabb parancsát, mely szerint haladni kell, hogy megmaradjunk — kezdte beszédét Jassó Mihály, majd kitért arra, hogy első királyunk példája szerint következetesen és visszafordíthatatlanul szakítani kéll az új feltételek és körülmények között már túlhaladott, veszélyessé vált tradíciókkal. István kiemelkedő tehetségét, gondolkodásának és kezdeményező képességének bátorságát a legszembetűnőbben és meggyőzőbben állam- szervező művészete bizonyítja. Harcaiban a régi és az új rend csapott össze. Győzelmeinek tagadhatatlanul nagy ára és nem kevés áldozata js Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja. volt, de csak így vált lehetővé, hogy Magyarország a Kárpát-medence tényleges ura legyen. A Szent István-i gondolkodás és szemlélet mindenféle előítélettől mentes, sokirányú nyitottságából következett, hogy első királyunk nagy művéhez előremutató külső mintákat, erkölcsi-anyagi és szellemi erőforrásokat is igénybe vett. A mához szóló nagy tanulságokat rejt a társadalmi energia építő szándékú hasznosításának istváni képessége, a haladás feltételeinek körültekintő és eltökélt megteremtése. az akadályokkal való szembenézés bátorsága, _ az ezek leküzdése során tanúsított leleményesség — mondta a szónok. — Mindezek alapján joggal nevezhetjük első királyunkat meggyőződéses, cselekvő újítónak, egyben korszerűen, a magyarságban és az európaiságban is gondolkodni tudó reálpolitikusnak. Szent István elévülhetetlen társadalmi érdemé, hogy sikeresen illesztette be országát az európai civilizáció kelet—nyugati vérkeringésébe. Űj belső berendezkedést, új életmódot, ideológiát, kultúrát honosított meg. Eredményesen ötvözte népe épülésére, kultúrájának gazdagítására azt a sokféle hatást, amely az országot Európa minden égtája és régiója felől érte. Az ő nagy műve, a magyar állam — amelyet gyakrabban vert, mint áldott a sors keze — szilárdan megmaradt, betöltötte rendeltetését, a nép, a nemzet él és fejlődik. — A most élő generációknak — folytatta az ünnepi szónok — korunk kihívásaira kell válaszolni. Ma a történelem az elé a feladat elé állított bennünket, hogy országunkat a világcivilizáció mostani fő útjára vezesse, hogy megtegyük mindazt, ami szükséges a sokféle veszéllyel fenyegető elmaradás felszámolásához, perifériára szorulásunk meggátlásához. Hasznosítanunk kell mindazt, amit az egyetemes emberi civilizáció értékként alkotott, létrehozott. Továbbvisszük ami fejlődésünkben pozitív és előremutató, ami maradandó érték. Elhatározott szándékunk, hogy szakítunk azzal, ami korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott. Újfajta gondolkodás van kialakulóban, s akik ezt képviselik, arra a kérdésre keresnek választ, milyen legyen a korszerű Magyarország. Ez mindannyiunk jövőjét érintő alapkérdés. A válasznak a valóságból kell táplálkoznia. — Az MSZMP — mondta a továbbiakban Jassó Mihály —, különös jelentőséget tulajdonít a nemzeti kérdésnek, a gazdaság modernizálásának, a politikai rendszer demokratizálódásának és a szociális teendők kidolgozásának. Nagy jelentősége van a tudás megbecsülésének, mert a tudásban van a legfőbb erőtartalékunk. Rendkívül fontos, hogy a politikai intézményrendszer minden tekintetben fejezze ki a nemzet mai szükségleteit. Felépítésében igázodjék a nemzeti hagyományokhoz, a mai társadalmi feltételekhez, szellemében, működési módjában legyen demokratikus, mentes a bürokráciától, érvényesítse a humánum, a törvényesség követelményeit. A politikai rendszer központi elemének a népképviseleti alapon megválasztott Országgyűlést tekintjük. amely egyedüli jogforrás és ehhez az alkotmány szükséges. Pártunk magát is a politikai rendszer részének tekinti. Szilárd elhatározása, hogy választási párttá, a társadalom ellenőrzése alatt álló politikai erővé alakul. Az MSZMP elveti az erőszakot, mint a konfliktusok megoldásának módszerét. Politikáját a nézetek, a platformok demokratikus ütköztetésében akarja kialakítani. Szellemileg nyitott, elfogadja mindazt, ami a társadalom érdekében való, s előmozdítja a haladást. Politikában egyesíteni akarja a különböző érdekekből mindazt. ami közös, népi-nemzeti érdeket képvisel, egyúttal az európai folyamatokkal való Arcok a mátészalkai ünnepség közönségéből. Ilyen még nem volt Jósavárosban! Munkácsi artisták lélegzetelállító mutatványa Ezután a munkácsi magyar nyelvű cirkusz műsorát láthatták az érdeklődők. Volt itt légtornász, zsonglőr, egyensúlyozó művész, akrobata és még számos cirkuszi látványosság. A gyerekek körében a legnagyobb tetszést mégis Stefi és Peti, a kétballábas bohócpár aratta. Mókás, szellemes produkciójukat tapssal hálálta meg a népes publikum. „Hipp, hopp, itt vagyok!” — ezzel a zeneszámmal kezdte közel egyórás műsorát a Dongó együttes, őket a megyei művelődési központ formációs tánccsoportja követte a színpadon. Fél 6 után a 26 tagú ungvári esztrádzenekar lépett a porondra Kolozsvári Zoltán vezetésével. A Rzeszóvi Vajdasági Művelődési Központ néptáncegyüttese következett, utánuk polonézt, ma- zurkát és Krakkó környéki táncokat mutattak be. Estébe hajlott az idő, amikor az Ukrán Népi Együttes lépett színre. A közel 90 tagot számláló együttest nemrég tüntették ki az „Érdemes művészeti csoport” címmel. Vasárnap délelőtt rajzfilmvetítésre invitálták a gyerekeket a jósavárosi művelődési házba, majd különféle játékok, sportversenyek, ügyességi játékok szerepeltek a programban. Délután gyöngyfűzésre, bőrözésre, aszfaltrajzversenyre várták a családokat, ahol különféle díjak találtak gazdára. Nagy boldogasszony-napi búcsút tartottak Máriapócson. Tizenegy kispap A máriapócsí búcsú kiemelkedő eseménye volt tizenegy fiatalember görög katolikus pappá szentelése. Mit érez a szülő ezen a gyermeke további életét meghatározó napon? Beregi István édesapját kérdeztük erről, aki maga is pap, Bökönyben esperes. — Nemigen lehet azt szóval megfogalmazni. Huszonnyolc éves a fiam, huszonnyolc évein keresztül volt sokszor reménységünk, hogy Isten kegyelméből ő is apja nyomdokaiba lép. A papi életben eltöltött 30 év után elmondhattam neki: Fiam, amit tőlem láttál és hallottál, azt tedd te is, és akkor szép élet lesz számodra is. Kiváltképp a feleségem örül, ő most nem is egészen a földön jár. Az anyai szívet mi férfiak soha nem fogjuk tudni igazából... A papi hivatásról annyit, hogy mi ugyanolyan embernek érezzük magunkat, mint mindenki más, ugyanúgy élni akarunk, minit mindenki más. Mégis többek vagyunk ettől. Nem magunk miatt, hanem azért, mert az Isten ezt úgy akarja, hogy a pontit ex, a hídverő szerepét töltsük be. Mindig készülő állapotban vagyunk, mindig alakuló állapotban vagyunk, fonmálgatni kell sajátmagunkat is ahhoz, hogy tényleg valami módon Istennek szeretetét tudjuk széthinteni a nép között... Én 30 esztendő alatt, amióta pap vagyok sok mindent megéltem a mélységtől a magasságig egyaránt. De a 30 év alatt egyre inkább kezdek rájönni, hogy amit az Isten szeretne velem, azt nem nagyon tudom megtenni, ő többet akar, kevés az ember hozzá. . Ml tényleg úgy éltünk Nyírturán 15 éven keresztül, utána Biriben 12 évet. most már három éve pedig Bökönyben, hogy f eladatot kellett teljesíteni, alapokat rakni, aratni. Azt mondta az Ür Jézus: az aratásba küldelek benneteket. Az aratás keserves munka. Valamikor én is arattam, s tudom: az energia teljességét odaadva kell végezni az aratást, mert másképp nincs kenyér. Az ember belső kínlódásával kell. hogy szolgálatot teljesítsen. Hatalmas feladat, kemény munka, de az is csodálatos, hogyan szépül ez által a munka által a templom, a parókia, a lelkűiét, a nép. Ebből vállal mostantól egy parányi részt az én fiiam. (b. j.) Közös felelősséget kell vállalnunk példátlan vállalkozásunk sikeréért