Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
Eszmét ég hitet mert cserélni Hogyan él kennink Szóit István? ■■■■■■■ mammmmammmmmmmmmmtmmmmmmmammmmmmmmmmmmBmmummamamammmmmmmmmmmmmmmmmmmimtKmmKmmmmmmmmam Válaszol a tanár, a statisztikus, a könyvterjesztő, a* képzőművész és a lelkész 'Szinte a lehetetlenre vállalkoztunk, amikor néhány szabolcsit arról kérdeztünk, milyen képet őriz magában, államalapító István királyunkról, Szent Istvánról. Tanár, könyvterjesztési szakember, képzőművész, statisztikus, esperes-plébános mondta el véleményét, személyes vallomását István királyról és az általa ránk hagyományozott örökségről. Tragikus sors Hamvas László tanár, a moziüzemi vállalat igazgatója: — Jelenti elsősorban a tudatos politikust, a nagy gondolkodót számomra, aki pontosan tudja, milyen célok vezérlik és milyen lehetőség adódik arra, hogy megalkothassa művét. Azt is pontosan tudta, kik lehetnek a szövetségesei nagy politikai tervének megteremtése érdekében. S aki eszmét és hitet mert cserélni ennek érdekében. Jelenti ezen kívül számomra a magyar hazafit, aki minden tettét a független magyar társadalom megteremtése vezérli, s ezért a pillanatnyi népszerűtlen cselekedeteit is hozzá meri vállalni. Jelenti a tragikus sorsú magyar politikust, aki miután megteremtette, létrehozta nagy művét, az államalapítást, a magyarság megmentését, nem tudja kire hagyományozni, úgy al meg, hogy nem tudja, az életműve meddig marad fenn ... Barabás Ivánná statisztikus, a Statisztikai Hivatal megyei igazatóságának igazgatóhelyettese: — Az alapélményeket, természetesen az iskolában szerezte az ember és ez nagyon 60- káig elkíséri. Bennem úgy él István király,- mint a nagy magyarok egyike, aki a magyarságnak európai államiságot teremtett. Szigorral, fegyelemmel kiépítette az államiság intézményeit. Nagy formátumú államférfi, politikus volt, aki tisztán látta, felismerte a történelmi szituációt, *s mert ennek érdekében nagy áldozatokkal járó, döntő lépéseket is tenni. Karddal és imádsággal Simon József gépész, a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének vezetője:_ — Lenyűgözi a ma élő embert, az utókort, hogyan tudta István király a mérhetetlen keménységet összeegyeztetni a hittel, az imádsággal, hisz jól tudjuk, karddal és imádsággal vitte véghez nagy tettét, teremtette meg a magyar társadalmat, s képes volt olyan törvényeket, intézkedéseket hozni, amelyek évszázadok- múltán is megállták a helyüket Három intelmét különösen megjegyeztem, amikor nem túl rég tanulmányoztam István ki- • rály életét, korát. Az egyik, hogy a politika már akkor se nagvon tűrte az ellenzéket, leszámolt vele, hisz közismert, hogy aki nem állt be a sorba, nem vetette alá magát az új hitnek, a ’ kereszténységnek, azoknak lakolni kellett. A másik dolog pedig az a válságos helyzet, amiben véghez kellett vinni az‘államalapítást és az előzőtől egy más rendet megalapozni. Csak zárójelben jegyzem meg, mintha most is hasonló helyzetben élnénk ... , S talán a harmadik intelem, amelyről ugyancsak sok szó esik mostanában is: a türelem és az erély, melyet István király olyan eredményesen ötvözött, hogy műve ezer évig, reméljük, még tovább is fenn marad... Krutilla József tanár-képzőművész, a Nyíregyházi Krúdy Gimnázium tanára: — Az én jó apám, amikor Pesten dolgozott, mesélt először arról, hogy látta Szent Istvánnak a kezét, a Szentjobbot. Ezek bennem olyan nyomot hagytak, hogy magam előtt láttam István királyt, magát az alakot. Sokan, úgy érzem, nem csak külsőleg fogadták el István királyt, mint szentet is, mint királyt is, hanem emberileg is. S ha visszagondolok az én fiamra, vagypeddg a 36 éves pedagóguspályám egy-egy állomására, szerintem a mai fiatalok a történelemkönyvben lévő kevéske adatokon kívül szinte semmit nem kaptak István királyról sem a közösségtől, sem a társadalomtól, sem a- családtól. Ezért sokaknál nem hiszem, hogy István király mögött van-e valamilyen tartalom, s ezt bepótolni sok időbe telik, de lehet és kell is pótolni, 'különben egy nagyon üres ifjúságot fogunk felhozni magunk helyett, akik példaképek nélkül szegényebben, nehezebben boldogulnak majd az életben. Zarándok Rómában Holczer Gyula kisvárdai római katolikus esperes-plébános: latinul írt Intelmek — A Morum Institutio — kódexekben maradt ránk, mint Szent István király törvényeinek első darabja. Pedig nem törvények, hanem fiához, Szent Imre herceghez, a magyar trón várományosához intézett, tanító célzatú erkölcsi magatartási szabályok, amelyek megtartása sikeresebbé teszi az uralkodást. Talán maga István írta, de lehet, hogy az udvarában élő valamelyik tudós bencés szerzetessel vettette papírra. A legújabb kutatások szerint valószínűbb, hogy Asztrik — szerzetesi nevén Anasztáz — esztergomi érsek az Intelmek szerzője. Régebben úgy tartották, • hogy az Intelmekben a kor nagy szellemi mozgalmának, a cluny-i reformnak a befolyása tükröződik. Felfogásán a 847. évi wa- inzi' zsinat hatása ismerhető fel. Üjabban úgy vélik, hogy egy nyugati feudalizmusban nevelkedett pap nem képzelhette el úgy az uralkodást, ahogyan az az Intelmekben olvasható. Ha tehát Asztrik érsek írta is ezeket az erkölcsi tanácsokat, azokon feltétlenül István király sugalmazása és a helyi speciálisan magyar viszonyok ismerete látszik. A mű tehát a szerző személyétől függetlenül a korabeli magyar társadalmi és szellemi viszonyokat mutatja, s ezért — függetlenül az esetleges nyugati forrósok felhasználásáról, bedolgozásától, a Pseudo-Izidor és Benedictus Levita-féle joggyűjteményektől — magyar munka. Magyar fordításban először 1738-ban, majd 1808-ban, harmadszorra 1899-ben jelent meg. A XX. században már többen is lefordították. Az Intelmek bevezetésből és tíz fejezetből áll. István király szóhasználatával, amint fiához címezve írja: „... miként-égi serege (ti. a Királyok Királyának, tehát Istennek áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból...” — Három pontban szeretném nagyon röviden összefoglalni az én benső érzékelésemet Szent István királyról. Az első, adott a magyar népnek hitet és hazát, és kultúrát. Véleményem szerint ez igen nagy kincs, amit egy nép magának tudhat. A második: a keresztény hitihez való ragaszkodás, az egyház iránti szeretet. A harmadik, ami már tulajdonképpen Szent István-i örökség is a mi számunkra, a jövőbe mutató: a keresztény meggyőződés soha nem szorítkozott csupán az egyéni imádságos életre, nem szorítkozhat csak a liturgiában való részvételre, és a magánélet erkölcsére, hanem a keresztény élet és meggyőződés magában hordja az igazságos társadalmi viszonyokért való elkötelezett cselekvést is. Még egy személyes élményt egyen szabad elmondanom. 1980. október nyolcadikán Rómában a magyar kápolna fölszentelését maga a pápa, II. János Pál végezte. A magyar zarándokcsoportban én is ott voltam és igen nagy hatással volt rám a beszéd. A pápa ezen a nevezetes napon a következőket mondta, ezt akkor jegyeztem fel. Fölmerül bennem Szent István király emléke. Csodálattal és tisztelettel gondolok rá, aki a X. és XI. század küszöbén elindította a dicsőséges magyar történelmet, és joggal lett a haza atyja, a katolikus hit postola. Páll Géza Á szent korona státusár« A „szent” és a „szentség” olyan fogalmak, amelyekkel hétköznapi életemben jómagam, lévén megrögzött materialista, nemigen tudok mit kezdeni. A megnevezés: Szent István,» Szent László, Szent Ferenc, Szent Korona ... mégis természetes módon cseng a fülemben. Természetes módon használom őket én is, azért, mert őseink is így mondták az általuk tisztelettel adományozott jelzővel, illetve hajdanvolt embereket és dolgokat. A szent koronával első ízben a Nemzeti Múzeum kiállításán találkoztam, diákként, valamikor a 60-as években. Nem is fogtam fel, hogy az csupán másolat, az eredeti egy távoli országban túszul ejtve rejtőzik. Nagy élmény volt egyetemi éveimben László Gyula professzorom előadás- sorozata a koronázási jelvényekről. Ekkor tudatosodott bennem, hogy amiről beszélünk, amiről vizsgázunk, az valójában „nem létezik”. Remélem, nem árulok el hadititkot, hogy sorkatona (honvéd) voltam, amikor két őrség között a televízió képernyőjén találkoztam először a szent koronával. 1978. január 6-án a Tv-'níradó közvetítette a korona ünnepélyes átadását Vance külügyminiszter úr kezéből a magyar népnek. Harminchárom év után újra, végleg itthon! Természetesen a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításának nyitása után az elsők között rohantam megtekinteni nemzeti szimbólumunkat, igaz némi csellel, szünnapon. István nagyfejedelmet a II. évezred első napján királlyá koronázták. A koronázás diplomáciai előkészítésének előzményei és az akkori aktuál- politikai következményei most érdektelenek számunkra. A lényeg, hogy az ország, Ma gyarország királyi koronát A korona a Nemzeti Múzeumban. Részlet a koronáról. szerzett. Az István által kapott korona az állami szuverenitást fejezte ki. hiszen azt az Isten első hűbérese, a pápa, s nem világi uralkodó adományozta. Már ekkor megjelenik a korona különleges jogállása. István király fiához, Imre herceghez írott Intelmeiben a koronáról már mint a királyságot szimbolizáló elvont fogalomról ír. A korona eszmei tartalma tehát hamar kialakult, III. Ince pápa egyik levelében (1198) a székesfehérvári bazilikában különös gonddal őrzött koronáról azt írja, hogy Magyar- országon ebből ered a „haza becsülete”. A korona egyrészről az ország területi jelképévé vált, másrészt az államot szimbolizálta, és az alattvalók tiszteletét mindezek irán a korai, arisztokratikus mét szélesítette ki Wer a kisnemesség tagjaira XIX. század második fe demokratizálódott az ért zés. Hol koronázták meg 1 királyt? Sem korabeli, se sőbbi forrás nem említi lyet. Az utódok és a maii kálpatriotizmusuk szerin' tergom vagy Fehérvár n törnek lándzsát. Ki-ki gc jón erről, amit akar, t gyár királyi koronázási egyik fontos pontja az hogy a koronázás Fehér történjék. A másik pontja pedig, hogy a szét rónával koronázzák meg endő uralkodót. A szent korona, amel magában ilyen sok gyak és eszmei feladatot i össze, nem maradhatok tonságos őrzés nélkül, király az általa alapító hérvári Nagyboldogass templom prépostájára, magánkápolnájának vez re bízta ezt a kényes fi tot. A koronát, a koroi jelvényeket az istváni I ka egyik tornyában őrizi fehérvári prépost és az kiválasztott őskanonok a szent koronát Árpái uralkodóink idejében. A jouk tették át az őrzés pompásan kiépített visi palotájukba. Zsigmond 1 őriztette, saját palotá. Habsburg Albert királly ronázása után előbb E gomba, majd a visegrác lainon-toronyba került róna. Ettől kezdve a szer róna vándorlásának kai történetét már. nem al követni 1978-ig. Jogtöi szék feladata annak elb sa, ' hogy az elmúlt éve ben a szent koronát ki, i és milyen joggal bírta, bitorolta. Szent István J vári bazilikáját, igaz, romjaiban, mindenesein merjük. István király intelme A tíz fejezet vagy parancs a következőkről szól: I. A katolikus hit megőrzéséről; II. Az egyházi rend becsben tartásáról; III. A főpapoknak kijáró tiszteletről; IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről; V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról; VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról; VII. A tanács súlyáról; VIII. Arról, hogy a fiák kövessék az elődöket; IX. Az imádság megtartásáról; X. A kegyességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről. A pontokba foglalt jó tanácsok hasznosságáról István király saját uralkodásából merített gyakorlati tapasztalatokat. Egyénisége legjellemzőbb vonásának jó szívét, kegyességét, igazságszeretetét tartották. A merseburgi püspök szerint „a legyőzőitekkel kegyesebben senki sem bánt nála”. Udvara valósággal menhelye volt üldözött rokonainak és más királyi sarjaknak. Lengyel földről és Velencéből száműzött unokaöccsein kívül itt talált oltalmat sógora, az augsburgi püspök, itt leltek új otthont Edward és Edmund angolszász hercegek. Kegyelmes volt az elbukottal, jó lelkű a gyámoltalannal szemben és ilyennek kívánta fiát is nevelni. „Ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet...” írja az V. fejezetben. A IV. fejezetben a főemberekről és vitézekről i azt tanácsolja, hogy „ura mindannyiukon harag, gyűlölség nélkül, békésen zatosan, szelíden;' tartsd dig eszedben, hogy mindé) bér azonos állapotban szt és hogy semmi sem eme csakis az alázat, semmi taszít le, csakis a gőg és a lölség. Ha békeszerető 1 királynak és király f mondanak, és minden szeretni fog ...” 8
