Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

Kelet-Magyarország 1989. augusztus 15. Surány, Daróe, Marokpapi Válás Beregben Harmad-, vagy negyedkéz­ből kaptuk a hírt, hogy Be- regdaróc válni akar Beregsu- ránytól, és cseppet sem le­pődtünk meg rajta, hiszen az önállósodás korszakát éljük, mind több társközség akar saját tanácsot. Annál na­gyobb a megrökönyödésünk a surányi közös községi ta­nács' épületében, ahol azt halljuk, hogy a hír igaz ... csak éppen fordítva. Surány- nak lett elege Darócból! A két beregi kisközség kapcsolata a hozzájuk csat­lakozott Márokpapival hosz- szú ideig a lehető legharmo- nikusabb volt, amit csak erő­sített, hogy a három falu határában gazdálkodó Barát­ság Termelőszövetkezet vi­szonylag tisztes megélhetést nyújtott az egybeszántott föl­deken. ÄWi most egy éve petró cseppent a mézbe, a két kicsi, Surány és Márok- papi mind gyanakvóbb szem­mel figyelte a daróci „iskola­ügyet”. A történet egészen 1985-ig nyúlik vissza, akkor teremtő­dött meg a lehetősége egy új általános iskola építésének, melynek költsége húszmillió forintnak ígérkezett. A me­gyei tanács majd tizennyolc- milliós támogatást ígért, de csak akkor, ha az iskola Darócon épül. A közös taná­csi testület tagjai közül né- hányan már akkor is össze­vonták a szemöldöküket, hogy miért Darócon, van ott tanterem elég, gyermek vi­szont egyre kevesebb, ám végül is úgy döntöttek, ba­darság lenne visszautasítani a támogatást, hiszen kétmil­lió forintért — ennyi saját erőre volt szükség — a bo­londnak is megéri egy új is­kola. Mi hát itt a probléma? , kérdezhetné az olvasó. — Az, hogy mi nem va­gyunk hajlandók finanszí­rozni a daróci iskolaépítést! — fogja Össze a surányiak, márokpapiak véleményét Hacsa József vízműgépész, a tanácstestület surányi tagja. — Mert mostanra kiderült, nem húsz-, hanem majd negyven- millió forintba kerül az a négy nyomorult tanterem, s a központi támogatás egy fil­lérrel sem emelkedett. Hu- szonkétmilliót a saját zse­bünkből kell kifizetnünk. De mondja meg mi érdekünk fűződik nekünk ahhoz, hogy Darócon iskola épüljön, mi­kor a mi gyermekeink'egy része Márokpapiba, a másik része pedig Csarodára kény­telen átjárni minden nap...!? Szeretnénk természetesen a testület hivatalos álláspont­jával is megismerkedni, ám a tanácselnök. Oláh Dezsőné Beregdarócon • intéz valami ügyet, megyünk hát utána." Legalább egyúttal megismer ­• jük a daróciak véleményét is. "* A tanácsi kirendeltség előtt kisebb csapat helybéli, csak legyintenek, mikor szó­ba kerül a válás ügye. — Mi eddig jól megvol­tunk a surányiakkal, • a má- rokpapiakkal — mondják. — Ha nincs ez a szerencsétlen iskola, ma sem lenne semmi vitánk. Pontosabban mi most sem haragszunk, ,ők ütik a vasat." Bár ha jói belegon­dolunk, az ő helyükbe mi' sem . repesnénk a boldogság­tól, hiszen az iskola minden más fejlesztést lehetetlenné • tesz. A szóbanforgó intézmény javában épül, a hatalmas, templomhajóra emlékeztető tornaterem már áll, most alapozzák a tantermeket. El­gondolkozik az ember: egy négy tantermes épület hogy kerülhet majd negyven mil­lió forintba!? S elgondolkodik azon is, kik tanulnak majd itt, hiszen az iménti • beszél­getőtársaink szerint már most is alig száz általános is- -kolást számolnak a faluban, ahol eddig is volt hét vagy nyolc tanterem. — Higgyék el, nem sajnál­Amikor Átok az új iskola Kevés gyerek luxusa Elrontott támogatási rendszer juk mi a daróciaktól azt a húszmillió forintos megyei támogatást — mondja Hacsa József. — De sokkal okosabb dolgokra is lehetett volna fordítani azt. Szemléltető eszközökre, korszerűbb" be­rendezésekre, szóval olya­nokra, melyeknek esetleg a mi gyermekeink is hasznát vehették volna. Veszett fejsze ... — mond­hatnánk, hiszen a döntés már megszületett. Mindhá­rom faluban kimondták a válást. Surány és Márokpapi továbbra is együttmarad, de Daróc jövőre kénytelen lesz a saját lábán járni. . — Nem lehetett megmen­teni a házasságot — fogal­maz a tanácselnök, Oláh De­zsőné. — A két kis faluban annyira eltökéltek voltak az emberek, mint még soha. Jellemző a helyzetre, hogy az egyik surányi tanáostag tar­tózkodott a szavazáson, rá két napra a körzetében már meg is írták a levelet, visz- szahívását követelve. A hírek szerint a hamaro­san megalakuló daróci ta­nácsnak nyomban négy mil­lió forint hitelt kell felven­nie, hogy finanszírozni tudja az építkezést, s a számítások alapján lesz még 1 millió 700 ezer forint saját bevéte­le. Így kell elindulniuk az önálló úton, nem teljesen sa­ját akaratukból. Egy tökéle­tesen elhibázott beruházás-, és támogatáspolitika kény­szeríti erre őket. Balogh Géza Váltott a szaksze »vezeti művelődési ház Képzés egyetemi szinten A gazdasági élethez igazodó kínálat Azt beszélik Nyíregyházán, hogy a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatot indit. A hír igaz. Utánajárásunk végpontja Cseh Sándor, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója. Tőle hallhatunk a részletekről. — Honnan az ötlet, s ráa­dásul miként alakult a meg­valósítás, hiszen három hó­nap alatt tető alá hoznak egy olyan megállapodást, amely másoknak több évbe is belekerül? — "Megyénkben, bárhol já­runk, mindig azt halljuk, hogy kevés a gazdasági szak­ember. A végeken közgaz­dászt már lasszóval sem le­het fogni, piackutató szak­embergárdáról meg ne is be­széljünk. A műszaki értelmi­ség kiváló a maga szakterü­letén, de kevés a közgazda- sági ismerete, nem ért a mar­ketinghez, a piackutatáshoz. Ügy gondoltuk, hogy a mű­velődési ház sajátos eszközei­vel megpróbál enyhíteni ezen a gondon. Júniusban megkerestük a közgazdaság- tudományi egyetem rektorát, hogy segítsen a szakemberek képzésében. „Hosszas” tárgyalások után döntötték el, hogy az érték­Tulipánl Kild • Meghívják egymást • Ősztől tanítják Eszperantó — házasság Tanulják Csegöldtol Dombráéig Holland tulipán Nagykállóban. A lengyel lány Nyíregy­házára jött férjhez. Részletes cikk a kínai gyógymódokról. A megyénkből elszármazott tanár világszerte gyűjtést szer­vezett a leprások gyógyitása érdekében. Különböző témák. Mindegyik téma kötődik az eszperantó nyelvhez. Saabolcs-Szatmár ’ megyé­ben mintegy háromszázan értik és különböző szinten beszélik az eszperantót. A világnyelvet beszélők ’száma pár hónap (vagy év) múlva bizonyára megyénkben is növekedni fog, hiszen szeptembertől alapfokú nyelvtanfolyamot indítanak a nyíregyházi Honvéd utcai művelődési házban. Űj, hogy szeptembertől levelező úton tanítják a világnyelvet a szábolcs-szatmár megyei pedagógusaknák. (Főleg az átképzésben is résztvevő orosztanároknak.) Feltehető, hogy szép számmal lesznek azok a fiatalok, akik az eddig kötelező orosz he­lyett éppen a népeket, nem­zeteket összekötő nyelvet tanulják majd. Érdekes, hogy a nyíregy­házi Garamvölgyi. András sokáig németül, majd •szlo­vákul tanult és most idő­sebb koráiban eszperantóul tanul. Azért is, mert egyet ért az eszperantisták ' egyik jelmondatával: „Az eszpe­rantó által nyelvileg min­denki egyenrangú. A kis népek is.” _ , A Magyar Eszperantó Szö­vetség Szaboícs-Szatmár megyei szervezete jó hír­névnek örvend, szerte a ha­zában és Európa több or­szágában. Járó Antal megyei titkár 1947 óta tanulja, illet­ve beszéli' a nyelvet. Bará­tokat, élményeket gyűjtött például az Angliában meg­rendezett kongresszuson. Leveleki Miklós elnök egyik szép emléke, hogy -szabolcs- szatmáriakkal Szlovákiában’ nem kevesebb, mint száztíz féle gombát szedtek jó pár óna alatt, s az ehető gom­bák egy részét finoman el; készítették. A nyíregyházi Zuberecz Miklós egy dél- tengeri üdülésen az eszpe­rantó nyelv közvetítésével ismerkedett meg egy len­gyel lánnyal. Házasság lett az ismeretségből. (A lengyelek közül viszonylag sokan beszélik az egysé­ges nyelvet, nagyobb részt nemzeti büszkeségből. Á világnyelv „kitalálója” ugya­nis Zamenhof lengyel orvos volt. Napjainkban egyéb­ként — becslések szerint — 22—25 millióan beszélik az eszperantót a világon.) Folytatva az érdekességek felsorolását említést érde­mel, hogy a nagy.kállói Horváth László eszperantóul hollandokkal levelezett, majd találkozott. Bőven kapott a világhírű tulipánhagymák­ból, s azóta tavaszonként gyönyörű „tulipánerdő” bo­rítja a kertjét. Az időseb- • bek közül bizonyára sokan emlékeznek még dr. Kondor Józsefre, aki Nyíregyházán volt latintanár, de eszperan­tót is tanított. Ö az NSZK- ban talált új otthonra, ott gyakorolja a világnyelvet. A tanár úrnak van még nyíregyházi kapcsolata, in­nen tudjuk, hogy bejárta ő a .három földrész.országait és jól megértette magát eszpe­rantóul. . S e nyelvet humá­nus cél szolgálatába állítot­ta: e nyelven nemrég sike­res pénzgyűjtést szervezett az afrikai leprások gyógyí­tására. Czövek Zsuzsa, nyíregyhá­zi gyógyszerész Európa öt eszperantistájával levelez. Nem rég mind az öt helyre meghívást kapott. Ez a jel­lemző: a megyénkbeliek fő­leg turisztikai és barátkozási célra használják az összekö­tő nyelvet. Jól megy a nyelv- tanulás Dombrádon és Leve­leken. Jó, hogy Csegöldön, illetve Jánkmajtison is meg­teremtették a nyelvtanulás feltételeit. Megyénkben is sokaknak jár az eszperantisták nem­zetközi , újságja, .amely nem­rég egyebek közt több "kínai gyógymódokat ismertetett. De Járó Antalék tervezik, hogy megyénk eszperantis- táinak indítanak egy kis- fonmátumú .időszaki újsá­got. Azt akarják, hogy ez az újság politikamentesen szolgáljon jó ügyöket. (nábrádi) elemző szakközgazdász szakot indítják elsőként. Olyan szak­embereket kell a legsürgő­sebben képezni, akik képe­sek arra, hogy felmérjék vál­lalatuk, intézményük reális esélyeit a piacgazdaság dik­tálta lehetőségek maximális kihasználására. A mérnökö­ket, műszaki szakembereket arról szeretnénk meggyőzni, hogy sokkal fontosabb ma egy terméket eladni, minél nagyobb haszonnal értékesí­teni, mint csak megtervezni és előállítani. Már szeptem­bertől indítanak felsőfokú szakképesítést nyújtó marke­ting szaktanfolyamot, ahol a piackutatás legkorszerűbb is­mereteit sajátíthatják el. Mellette középfokú marke- tingtanfolyamot is indítanak érettségivel rendelkezők ré­szére. Készítettek egy reprezenta­tív felmérést és rájöttek mi­lyen kevés azoknak a sze­mélyzeti munkával foglalko­zóknak a száma, akik rendel­keznek megfelelő szakkép­zettséggel. Ezért a SZOT Központi Is­kolával közösen olyan szak­embereket akarnak képezni,- akik közép- és felsőfokú szo­ciálpolitikai végzettséggel rendelkeznek, majd a vizsgák letétele után a hallgatók a vállalat szociálpolitikai fel­adatainak ellátására lesznek képesek. A tanfolyamokon az elő­adók a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem ta­nárai, vágj’ a Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgazda­ságtudományi Intézetének kutatói. Ezt az egyetem ga­rantálja. Egy-egy téma isme­rői, kutatói fogják az előadá­sokat megtartani, és a leg­korszerűbb gyakorlati, elmé­leti ismeretek szerepelnek a leadott órák középpontjában. A szakközgazdász diplomá­hoz négy félév alatt tíz kol­lokvium, három szigorlat és a szakdolgozat megvédése után juthat a hallgató. Ebből is látszik a mérce magassá­ga. Az SZMT művelődési ház­ban indítanak még olyan tanfolyamokat is, amelyek semmiféle szakképesítést nem adnak, azonban olyan prak­tikus és hasznos ismereteket nyújtanak, amelyek segítenek eligazodni napjaink világá­ban. Pl. adózási, könyvelési ismeretek kisvállalkozóknak,' kft-alapítási kulisszatitkok. Meg kell ismerkedni a banki ügyletekkel, olyan fogalmak­kal, mint a számlanyitás, fi­nanszírozás, társadalombizto­sítás, könyvelés, számlázás, a mérleg elkészítése, adózási ismeretek és talán a legfon­tosabb, hogyan lehet egy kft-t bejegyeztetni a cégbíróságon. Az egyéni és a társas vál­lalkozók, gmk-k részére adó­zási és könyvelési ismeretek­ből szerveznek egy 40—50 órás tanfolyamot. Szeretné­nek indítani egy négyhóna­pos gépírói tanfolyamot ügy­intézőknek, ami szintén nem ad képesítést, de vállalják, hogy aki ezt szorgalmasan el-' végzi, megtanulhatja az úgy­nevezett vakonirást. Ezek mellett folyik az idegen nyel­vek képzése is. Angol, német és francia nyelvből szervez­nek kiscsoportos kezdő és ha­ladó tanfolyamokat. A művelődési ház által ki­adott részletes tájékoztatóból kiderül, hogy a tanfolyamo­kon a 25 forintostól egészen a száz forintos óradíjig mo­zog a skála. Azért, mert ha Budapestről utazik le hoz­zánk egy szakember, az óra­díján kívül fizetni kell az utazási költséget, szállást, napidíjat stb. A művelődési ház saját erejéből már nem tudja ezt finanszírozni. Azon­ban egy «zemélyzeti, marke­ting-, vagy szakközgazdász­képzés így is 40—50 százalék­kal olcsóbb, mintha Buda­pestre utazna fel a haljgató, nem beszélve arról, hogy az estét már együtt töltheti a családjával. Dobos I.ászló Gyarmati felfordulás A tárgyalóteremből ■a .. Ünnepi „koncert” ,— Nem csináltunk sem­mit, nem ittunk, nem han­goskodtunk — állította egy­behangzóan a petneházi La­katos' Lajos, a székelyi Laka­tos János és a nyíribronyi Lakatos Sándorné a bíróság előtt. Nem értjük, miért vit­tek el a rendőrök, hiszen az a sörösüveg véletlenül esett a földre. Véletlenül, csak kissé nagy ívben? Az üveg ugyanis majdnem eltalált egy vendé­get, még szerencse, hogy az illetőnek jók voltak a refle­xei. Az a bizonyos sörösüveg így nem a fejen, hanem a fa­lon csattant szét. Az üvegügy előzménye pe­dig a következőképpen tör­tént: egy éve, tavaly augusz­tus 20-án a Lakatos trió az új kenyeret a ramocsaházi - italboltban ünnepelte. Minél többet ittak, anrrál * hango­sabban énekeltek, zajong- tak. Az üzletvezető ezt egy idő után megelégelte és rá­juk szólt, hogy a. műsort in­kább kint folytassák. A fel­szólításra fülük botját sem mozdították. Lakatos Lajos egyszercsak minden különö­sebb ok nélkül felkapta a sö­rösüveget és a közelben ülő vendég felé hajította. A boltvezetőnek ekkor lett ■ végleg elege belőlük. Eré­lyesebben rájuk szólt, mire Lakatosné földhöz verte ma­gát, a férfiak újabb üvege­ket vágtak a padlóhoz. A törzsközönség riadtan hú­zódott hátrább, a jó reflexű ■vendég pedig — szégyen a futás, de hasznos! — elmene­kült. A jelenetnek az időköz­ben megérkező rendőrjárőr vetett véget — kivéve La­katosné szitkozódását, őt ugyanis nem lehetett elhall­gattatni. Lakatos Lajos már kétszer állt bíróság előtt garázdaság miatt — egyszer pedig súlyos testi sértésért —, most, mint többszörös visszaesőt 8 hóna­pi börtönre ítélték. A rablá­sért büntetett Lakatos Já­nosnak 6 ezer forint pénzbün­tetést kell fizetnie, míg La­katos Sán-'ornét próbára bo­csátották. .z ítélet jogerős. B. A. Sokat bosszankodtak a fe­hérgyarmatiak ezekben a na­pokban a városközpont for­galma miatt. Megváltoztatják a buszpályaudvar és környé­ke forgalmi, rendjét, ezzel' párhuzamosan közrriűáthe- lyezésre is sor kerül. Taxiállomást ’ alakítanak" ki félmillióból a Móricz Zsig­mond utca KIOSZ előtti sza­kaszán. Itt fuvarmegrende­lést is vállaltak a helyi cso­port munkatársai. Felszaba­dul viszont a Szamos étterem .előtti terület. Enyhíti a zsúfoltságot, hogy a napi másfél száz autóbusz- járat közvetlenül a Kölcsey utcára hajt ki. Növeli a köz­lekedési gondokat, hogy a SZAVICSAV szakemberei megkezdték a Bajcsy-Zsi- linszky, Tavasz és Ady End­re utcákban a földmunkákat, így az elterelés várhatóan augusztus közepéig szükség- szerű lesz. Képünkön: „Harci helyzet” az Ady Endre utcában. (M. K.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents