Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 14. Egy körlevél, s ami mögötte van Mikortól, s mennyivel emelik a húsárakat? „Örömmel olvastam a minap a Kelet-Magyarországban, hogy megyénkben a húsellátás megoldott, hiány nem lesz, még exportra is jut” — írja levelében Budaházy Miklós Fehérgyarmatról, s mellékeli a húsipari vállalat belső levelét, amelyben közli, hogy egyes szabadáras húsipari termékek fogyasztást árait augusztus 21-től, illetve szeptember 4-től különböző mértékben —1,3 illetve 9,6 százalék között — emelni fogja. Döités jíiirc 28-án íme a Szabolcs-Szatmár Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Mátészalkai Húsüzemének 41—29/ 1989. számú levele, amelyet július 24-én írt alá Kovács Árpád igazgató és Kovács András áruforgalmi vezető: „Az Állami Húsipari Vállalatok június 28-i Igazgatói Tanács ülésén egyhangúlag úgy döntöttek, hogy“ a szabadáras termékkörben termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói áremelést hajtanak végre. A három árlépcső azonos mértékben kerül emelésre, így az árrések százalékos mértékein nem változnak. Az Árhivatal illetékeseivel 1989. július 5-én történt személyes egyeztetés alapján az áremelés két lépcsőben kerül végrehajtásra. a) 1989. augusztus 21-i hatállyal emelkedik a füstölt áruk, füstölt főtt áruk, gépben főtt húsok, szárazkolbászok, szalámifélék, húskonzervek, starteres kolbászok, húsos csont ára. (A termék- csoportos indexet a melléklet tartalmazza.) b) 1989. szeptember 4-i hatállyal az a) pontban fel nem sorolt és a mellékletben szereplő további cikkcsoportok árai emelkednek. (Szintén a melléklet tartalmazza a termékcsoportos indexet.) Az áremeléseket az év során bekövetkezett alábbi változások indokolják: a forint leértékelésének hatása az importra, az élelmiszeripari eredetű nyersanyagok, csomagolóanyagok áremelkedése, idegen szállítási tarifák, emelkedtek, egyéb (kamat, karbantartási, egyéb anyagok tartalékalkatrész, közvetett anyag, stb.) Ezen túlmenően a rendkívül erős üzemi nyomás következtében az ipar belekényszerült a centrum- árnál magasabb árak fizetésébe a felvásárlásnál. Kérjük a fentiek elfogadását, a szükséges intézkedések megtételét.” A közölt íj árak Budaházy Miklós rövid levelében azt kéri, bogy az áremelés indoklását ítélje meg a Kelet-Magyarország közgazdásza, figyelembe véve az exportárak kedvező alakulását. Kérdi: szükséges- e isrriételten a lakosságra hárítani a. tervezett áremeléseket? Véleménye szerint legalább tájékoztatni kellene a fogyasztókat, ha már ellene úgy sem. tudunk- tenni semmit, hiszen az illetékeseknek elküldött körlevél szerint az állami húsipar már döntött. TOTÓZUNK, LOTTÓZUNK. A megye tizenkilenc takarékszövetkezete, az első fél évben 4 millió 709 ezer forint értékű Totó-lottó szelvényt adott el. Nyereményként 3 millió 65 ezer forintot fizettek ki. A tavalyi év hasonló időszakában 4,1 millió forintnyit értékesítettek, s jóval kevesebb volt a szerencsés nyertes: 2,9 millió forint vándorolt át a totózók és lottózók zsebébe. 1989. augusztus 21. hatállyal Megnevezés Árindexek % füstölt áruk 188,9 füstölt főtt 197,3 gépben főtt húsok 109,3 szárazkolbászok 105,szalámlfélék 106,2 húskonzervek 107,starteres kolbászok 104,5 húsos csont 109,1 1989. szeptember 04-i hatállyal étkezési sertészsír 105,9 felvágottak (olasz, veronai) 107,7 egyéb felvágottak 107,4 étkezési szalonnák I. 104,7 étkezési szalonnák II. (húsos) 109,6 nyers szalonnák 104,Kolbászok 120,— Ft alatt 104,7 Kolbászok 120,— Ft felett 102,8 kenősáruk 101,3 szalonnás készítmények 101.9 lóhúskészítmények 105.gyorsfagyasztott termékek 185,Labdázás a közválenényel Szerkesztőségünk sem örül az áremelésnek. Még akkor sem, ha tisztában vagyunk vele, hogy a termelőnek a jelenlegi felvásárlási árak mellett aligha érdemes sertést tenyészteni. Azt is tudjuk: ahhoz, hogy visszatérjen a termelési kedv, magasabb árat kell kapniuk leadott állataikért. A mellékletből az is kiderül, hogy a tervezet szerint nincs szó a tőkehús árának emeléséről. Mind emellett biztosak vagyunk abban, hogy a húsipar növekvő kiadásait számos más módon lehetne és kellene ellensúlyozni, s nem a fogyasztói áremeléssel. (Magunk is kíváncsian várjuk a fejleményeket, amelyekre később még visszatérünk.) Végül: furcsának és elfogadhatatlannak tartjuk azt a „labdá- zást”, amellyel egy jó hete próbálják becsapni a lakosságot és a közvéleményt képviselő sajtót az országos illetékesek, akik pedig régen eldöntötték a szabadáras termékek árának emelését, sőt a pontos dátumokat is. Magyarul — finaul Négykezes Az ÜZENETVÁLTÁS című, Nyíregyházán megjelent antológiát mutatja be a Nelikätisesti-Négykezes című kétnyelvű magyar—finn folyóirat napokban megjelent legfrissebb száma. Az antológiát bemutató cikk Nyíregyháza és Ka- jaani barátságát a jó testvérvárosi kapcsolatok példájaként említi és többek között ezt írja: „Ha az ismerkedés, a kulturális ajtónyitás a Finn' Baráti Körök dolga, akkor Kajaaniiban és teskvérvá rosá ban, Nyíregyházán igazán kiteltek magukért." Kitér az írás arra, hogy a finn—magyar barátságnak hagyománya van ebben a városban. Nyíregyháza lakói között régóta él a rokonnép iránti barátság szelleme. A folyóirat egy csokorra való verset is mellékei, hogy az „üzenetváltás” a Négykezes olvasótábora révén a két város határán túl mindkét országra kiszélesedjék. Kérdés»k újra a múvkozpontról Összedől-e a „sivatag hajija”? Az MTA mérései azt mondják; nem! A hírek szerint nincs több veznek egy épületet, amelydiszkó, balett- és tánctanfo- ben a balett- és táncórákat lyam a megyei művelődési tartják majd, — mert az központban. Ügy hírlik, a MVMK összedőléssel fenye- Bagolyvár mögött már ter- get. Áprilisban azt ígértük, visszatérünk a megyei művelődési központban végzett rezgésvizsgálatokra. A közelmúltban érkezett meg az MTA műszeres méréseinek eredménye, így Ling Béla, műszaki osztályvezető már ennek birtokában tájékoztatott arról: összedől-e a sivatag hajója? — Megnyugtató eredményt hozott a vizsgálat — mondta. — Az tény, hogy az épület szerkezeténél forva érzékeny a rezgésekre. A tartószerkezet felveszi a rezgéseket, de ez nem jelent olyan dinamikus terhelést, hogy az épületet károsítaná. A közfalaknál adódnak ugyan repedések, de az épület állagát veszélyesen nem befolyásolják. Az tény, hogy nagyobb számú rezgés gyorsabb elöregedést okoz egy épületnél, ezért megpróbáljuk kiküszöbölni a forrásait. Megtudtuk, hogy a diszkót leviszik a szeptemberre elkészülő földszinti ifjúsági centrumba. Aztán tovább vizsgálják az épületet. Javasolták ezenkívül a megyei tanács közlekedési osztályának, hogy tereljék el a közútról a nehéz gépjármű- forgalmat, illetve vezessenek be sebességkorlátozást. — Van rá esély? — Nemcsak ez az épület a tét, hanem az összes környékbeli ház állagmegőrzése is. Köztudott, hogy a nagyobb forgalmú utak mentén gyorsabb az elöregedés. — Mi a helyzet a hangversenyteremmel? Kibírja egy népitáncegyüttes fellépését? — A hangversenyteremmel nincs gond, pontosan úgy építették, hogy a lábon helyezkedik el, nem mozog annyira. — Számíthatunk arra, hogy az épület két szárnyát aládúcolják? — Reméljük nem, bár felmerült a gondolat. Egyelőre elvetettük és inkább a rezgésforrásokat igyekszünk kiküszöbölni. Egyébként közrejátszhattak még a környező építkezések is, hiszen az APEH-székháznál például ötven cölöpöt vertek le. Az épület végeinek elhajlására pedig már annak idején számítani lehetett. — Akkor rosszul tervezték! — Maga a tartószerkezet olyan, hogy abban károsodás nem keletkezhet. Az eltelt tíz év alatt 4—5 centimétert hajlott az épület a vé- geken, gondolom, ez egy idő után megáll. De hogy mikor, az olyan kérdés, mint: meddig szilárdul a beton? Évtizedekig! (cs. k.) Városcímer mint szuvenír Kié a gyártás joga — Nyíregyháza r ballagok tarisznyáin is A gyártók jó fogásnak tartják, ha a trafikos, és vásári „szuvenírékre” rápingálják a városok címereit is. A turista, vagy üdülő szívesebben veszi meg a giccses kacatot, hiszen emlék. Hogy Nyíregyháza alig, másfél éve visszakapott gyönyörű címerét ne lehessen mindenféle holmira ráfesteni.- a városi tanács két hónappal ezelőtt pályázatot írt ki. Az ellátás-felügyeleti osztály gyártót keresett, amely olyan színvonalas termékeket mutat be és készít, amelyekre nem szégyen rátenni a városi címert. A sok jelentkező közül végül a Metallum Kft. nyerte el a címerhasználati jogot, azzal a feltételiéi,- hogy minden egyes tárgyat, amelyre a címert akarják tenni, bemutatják a tanács erre illetékesének. A Metallum vállalta az ajándéktárgyak gyártását, a reklámot és az értékesítést _is. Mindenfajta anyagra: bőr- ’re. szövetre, üvegre-, papírra, műanyagra tudnak dolgozni, így roppont széles lehet a skálája a címerhas’fcnálatnak. Szikora Andrásné. a nyíregyházi tanács ellátás-felügyeleti osztályának vezetője elmondta, hogy végre ezentúl mindenhol igényes „címeres mezben” jelenhet meg a város. .Nylonszatyrokat, naptárakat, ajándék- és emléktárgyakat, a várost bemutató prospektusokat és kiadványokat láthatnak el címerrel. S hogy miért jó ez? Elég csak arra gondolni, hogy a megyeszékhelynek egyre szélesebb testvérvárosi kapcsolata létesül, s ezért sem mindegy, hogy a kis ajándékokat mibe csomagoljuk. Sőt: van egy olyan elképzelés is. hogy a ballagok tarisznyáira is ráhímzik a város jelvényét, (cs) Csak malomköve! nem loptak Tizenöt vagonlosztogatét és orgazdát Ítélt el a nyíregyházi biréság Nagyszabású, hosszan tartó ügyben hozott ítéletet a Nyíregyházi Városi Bíróság. Tizenöten kerültek a vádlottak padjára, összesen 29 rendbeli bűncselekmény elkövetése miatt. A károsult a MÁV Záhonyi Igazgatósága, melynek eperjeskei átrakó pályaudvarán dolgozott kocsirendezőként a mándoki Szabó József. Tőle indult ki a nagyszabású lopássorozat gondolata. 1986 márciusában kezdődtek el a vagonfosztogatások, s több mint egy éven keresztül folyamatosan tartottak. Első alkalommal — munkavégzés közben Szabó egy nyitott konténert talált, s ezt használta ki: elemeit három fényképezőgépet ob- jöktivekkel együtt. Az egyiket az ajaki illetőségű Kovács Elemérnek adta el. Tiz kartól szamorodni... A későbbikben Szabó József nemcsak kihasználta a nyitott konténerekben rejlő lehetőséget, hanem ő maga is szorgalmasan nyitogatta azokat. Volt, hogy erőgéptartozékokat vitt el, volt, hogy videomagnót, melyet a fényes- litkei Szabó Zoltánnak ajánlott fel megvételre, aki aztán a kisvárdai Papik Imrének passzolta át az árut, míg végül Kv ács Elemérnél kötött ki. abó József Szabó Zoltánn. egy augusztusi napon kocsival közelített meg egy szerelvényt, mely a főútvonal V özeiében vesztegelt. Feltörtek egy vagont, s tíz karton tokaji szamorodnit pakoltak ki belőle. A bort különböző személyeknek ér- tékesítet >k. Szabó tuzséri Jámbor Mihállyal is megállapodott, hogy feltörnek egy japán árut szállító szerelvényt. Ötvenezer forint értékű csiszológépet, gyalut, elektromos lemezvágó ollót tulajdonítottak el. Az áru egy részét a nyíregyházi Linkó Istvánnak adták el. A gumiköpenyeket, melyeket Szabó egyedül lopott, a mándoki Bálint József kapta meg eladásra, s azt a tíz karton vodkát is, melyet a vágányok mellett rejtegetett egy éjszakán keresztül Szabó. Bálint a vodkát Szabó Zoltán segítségével a fé- nyeslitkei Pécsik Imrének adta el, aki azt saját üzletében értékesítette. Videimagsét, női alsiL Videomagnókat, női alsóneműket, férficipőt, női ruhákat, szovjet televíziót, rá- . diósmagnókat, autóalkatrészeket is lopott Szabó József, melyek elszállításához általában Bálint József kocsiját használták fel. A cipőket, melyeket Szabó József Szabó Zoltánnal és a jékei Kondisz Istvánnal lopott el, a cipőboltos mátészalkai Szaplon- czay Zoltánnak adták el. Ugyanez a hármas szerezte meg úgy az autóalkatrészeket, hogy a tiszabezdédi vasúti jelzőnél hosszabb ideje vesztegelő szerelvényre felmásztak, s az újonnan- Magyarországra hozott Lada személygépkocsikból a mozdítható tárgyakat vitték el. Szabó József, Szabó Zoltán és a mándoki Bátyi Sándor tavalyelőtt áprilisban az ÉPTEK Vállalat kisvárdai lerakatanál is megjelentek, s lemezradiátorokat tulajdonítottak el. Ezeket Bálint József lakására szállították, s Szabó Zoltán értékesítette. Három-négy hét múlva ezt megismételték, de akkor mát velük volt a mándoki Lukács Imre és a szintén mándoki Szabó Lajos is. Lukács kisteherautóján vitték el a 23 400 forint értékű árut. Egyik nagy fogásuk volt 1987 júniusában egy óraszállítmány felfedezése. Szabó József tépte le a munkahelyén a konténer olómzárát és első alkalommal 100 darab karórát vett magához, melyet Bálint József, majd Kovács Elemér lakására szállított, később még további kilenc karórát, két asztali órát és három kisebb ébresztőórát lopott. Felsorolni is sok lenne, mi mindent szedett össze a vagonokból, álljon inkább itt az az összeg, mellyel — a kiscímletű fosztogatások összegezéseként — a MÁV-ot károsították meg: 854 360 forint. Miodeoki tudta, hagy lopott... Jól zárta az idei első fél évet a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár — amelynek Nyíregyházán is nyílt üzlete és bemutatóterme. Képünkön: bemutató a gyár produktumából. (MTI-fotó) Az ügy felgönygyölítésekor szóba került a fényeslitkei Szabó Barna neve, aki a MÁV rákosrendezői pályaudvarán dolgozott egy ideig. Ö egy 40 ezer forintos video magnót lovasított meg, amelyet először Papik Imrének kínált eladásra, aki -bemutatta őt a mátészalkai Kiss Istvánnak. Kiss a készüléket 30 ezer forintért vásárolta meg. Ö azonban nem tudott arról, hogy bűncselekmény elkövetése útján került a video Szabóhoz, illetve Papikhoz. Kiss Istvánt felelősségre vonták azért is, mert aranytárgyakat adott el Kovács Elemérnek. Akiket a bíróság orgazdaság büntette, illetve orgazdaság vétsége miatt vont felelősségre, azok mindany- nyian tudtak arról, hogy a tárgyak lopott holmik. Bálint Józsefet egy év 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték, s mi vei gyakran furikázták haza az ő járművével a lopott holmikat, két évre eltiltották a gépjárművezetéstől. A főkolompos Szabó Józsefet a megszámlálhatatlan sok lopás .miatt három és fél évi börtönre ítélték, s őt szintén eltiltották a járművezetéstől, három évre. Az orgazdákat, Sinkó Istvánt, Kovács Elemért, Papik Imrét és Jámbor Mihályt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték és az elövetett bűncselekmények súlyosságának arányában különböző pénzbüntetést is kötelesek fizetni. Szabó Zoltán egy évi börtönbüntetést kapott, Szabó Barnát 10 ezer forint, Kiss Istvánt 18 ezer forint, Bátyi Sándort — mint többszörös visszaesőt egy év börtönre," Luíkács Imrét 9 ezer forint, Szabó Lajost 17 ezer forint, Pécsik Imrét 10 400, Szakolczay Zoltánt 7200 forint pénzbüntetésre ítélték. Kondisz István 15 százalékos bércsökkentés mellett másfél évi javító-nevelőmunka büntetést kapott. B. A.
