Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12. 0 lory Gábor a fejedelmet leséget — híresen szépnek rtott Anna húgához hasonló- . aki férjet — úgy válasz- tt, hogy Bocskai rokonsá- t, örökségét elnyerje. Így koriban ő volt az ország ’gazdagabb, legmerészebb, ’nagyobb hatalmú ura. ;galább is így hitte. Móricz Zsigmondi az Erdély nű kiválló regényében sze- tettel ír róla. de hibáit szin- a történelmi hitelesség ényével tárja az olvasó elé. Uralkodásának első éveiben rt Velence követe az ország- n, aki így emlékezett meg akkori . benyomásairól: lindinkább kiderül. hogv eknek a tartományoknak iga- és fő célja konföderációt tni egymással, és a svájcia- hoz vagy a hollandiai ren- kéhez hasonló kormányza- . bevezetni, amennyiben az ztrák ház uralma alól ki- nják magukat, vagy azt nyira korlátozzák. hogy vlegessé válik”. Sajnos nem így történt. Báthory megtámadta a havasalföldieket, akik maguk mögött tudhatták a szultánt. Nem tudott meg egyezni az erdélyi a szászokkal. nem vette komolyan a királyi Magyarország, azaz a felvidéki nagyurak szervezkedéseit, II. Mátyásnak a Habsburg udvar hatalmáért vívott küzdelmeit, sőt még saját hajdúiról is úgy hitte, minden körülmények közöt hűségesek hozzá. Érdekek ütköztek, szövetségek bomlottak és kötődtek, és mire ezt felismerte, 1613-ban ugyanazok gyilkolták meg Nagyváradon, akik egykor Kolozsvárra kísérték. Mindössze 24 évet élt. hiszen 1589. augusztus 15-én született, de végső nyugalmat csak halála utáni évben nyerhetett, amikor Bethlen Gábor fejedelem a nyírbátori templomban való temetésével történelmi nagyságát ismerte el. Dr. Láczay Magdolna Gesztelyi Nagy Zoltán: Csillagok üzenete Ma este, idefelé jövet ott fenn a telihold felett reámraqyoqtak mind a nyári csillagok. „Sok szerencsét!" — ezt köszönték és az egyik huncut rámhunyorgatott. Mostmár. míg találkozgatunk, akármi történik, tudom, hogy fenn az égen van egy csillagom. ö vigyáz rám, őrzi párnám, míg én itt lenn csak találkozgatom. Lehet, hogy minden véndiáknuk ma a nyári városi éjszaka teliholdjánál van egy csillaga. Jól vigyázzunk: mert őrzi álmunk, míg mi idelenn csak találkozgatunk. Nincs ebben semmi-semmi új. Te is a csillagtól tanulj tanulni és dalolni, nyisd ki ablakod. Nézz az égre s még ma éjre te is válassz magadnak egy csillagot. A vendég gyönyörködött a rágzó almásokban és figyelt, i újságírók „fülközeiben’' ltunk, nehogy lemaradjunk lyetlen értékes mondatról, toriról. Körülöttünk csoportban különböző beosztású izetők. Mellettük néhány írtfunkcionárius diskurált. gyikük, a megyei pártbizott- ig akkori mezőgazdasági osz- lyvezetője nem kevés éllel •gyezte meg amúgy félhango- in: — Itt vannak az újságírók is, t éhes seserahad ... Kádár meghallotta, s kiért mozdulattal a hang irá- gába fordult: — Az újságírók a mi barátink. Ok azért vannak veink, hogy dolgozzanak, tájé- oztassák a közvéleményt. Ürrá lett a csend. Az osztály- ezető elvörösödött. Szájából taknem kiesett a mindig füs- ilgő pipája. Kádár János ko- tótosan rágyújtott a mezítlá- is Symphoniára és tovább allgátta a szakszerű magya - ízatot a jonatán jövójéről. ★ Csodálkoztam, amikor meg- idtam, mit főztek ebédre a üldöttségnek Nyírmadán. A ádár-féle menü gulyásle- esből és fánkból állt. Semmi lás. Másnap Szamostatárfalín a „változatosság" kedvéért babgulyást kanalaztunk. Menynyire kedvelte az egytálételeket, a gulyásokat, a paprikás krumplit Kádár János. A madai marhagulyás fogyasztását azonban megelőzte egy epizód. Hogy, hogy nem. az első titkár az ebéd előtt úgy osont ki a hosszúlére eresztett gulyáslevest kanalazó és minden figyelrhükkel a hasukra összpontosító „kísérők’ elől az udvarra, hogy nem vették észre. Pillanatok alatt ott termett az utcán és eldiskurált a megélhetésről, a munkáról, a nagymiséről hazafelé igyekvő fekete ünnep- lős nénikkel. — Forró a gulyás. Gondoltam kijövök, s míg hűl elbeszélgetek egy kicsit azokkal is, akik nem „fértek" be a „programba”.★ Legnagyobb élményem Sza- mostatárfalván történt. Előző nap eső áztatta a fekete földeket. Lassan szikkadtak az utak, még csúsztak. Kádár -János nehezen viselte el a kötöttségeket. így leheti az előre kijelölt utakkal, útirányokkal is. A forgatókönyv szerint tör tént minden, amíg a szamosta- tárfalvai közös gazdaság gyű- mölcsöskertjében taposta az enyhén ragacsos földet. NyoSzalay Ferenc festészetéről A AQWag HÉTVÉGI MELLÉKLETE — kiállítása kapcsán ---------------------Október 6. Akik Szalay Ferenc művészetét kézikönyvekből, albumokból ismérik, azok indokoltan feltételezhetik. hogy az alföldi táj, és a benne élő ember. a paraszti világ e mélységes belső ismerője ebből a környezetből indulva jutott el az alkotói életúthoz. Szalay Ferenc azonban 1931. február 13-án, az Alföldtől bizony elég távol, Mosonmagyaróváron, jogász-értelmiségi család gyermekeként indult életútjára. Mostani, a budapesti Műcsarnokban megnyílt kiállítása az 1963-as és 74-es be- mutatkazás után a harmadik. A kiállítási katalógus adataiból az is kiderül, hogy Szalav Ferenc nem tartozik sem « mellőzött, sem a dédelgetet- ten elismert, kitüntetett művészek sorába: 1965-ben kapott Munkácsy-díja után több mint két évtizedet, majd negyedszázadot váratott magára (1988) az érdemes művészi elismerés. Abban már számos művésztársa sorsát osztja, hogy alkotó munkája mellett több mint két évtizede a szegedi Tömörkény István Műmában a delegáció, a kísérők, vendéglátók és természetesen az újságírók. Egy pillanatban meggondolta magát, letért az útról, s a fák között megindult felfelé a Szamos töltésén. Megállt, letekintett a folyóra, majd kezdett leereszkedni a partoldalon a meder felé. Figyeltük lépteit, mikor vágódik el a vizes töltésen. Szerencsésen leért. E pillanatokban érkezett meg lassan szelve a vizet a Szamos túlsó partjáról egy frissen festett csónak. Búcsúra igyekvő, vagy onnan érkező emberek ültek benne. Gyerekek, asszonyok, cigányok, hangszerek, nagybőgőt, batyuk, csomagok színes népség. . Néhány lapátcsapás és partot érnek, kikötnek. Ahogy közeledett a csónak a parthoz, a benne ülők arcán úgy volt felfedezhető a meglepődés, hitetlenség: — Nézzétek Kádár . .. Kádár elvtárs! Köszöntik, üdvözlik integetnek neki. Kádár mosolyog, fogadja. Egy cigányasszony kicsinyével bíbelődve igyekszik a partra, de sehogyan sem akar sikerülni. Már-már úgy tűnik elveszti egyensúlyát, amikor Kádár János feléje nyújtja a kezét ... vészeti Gimnázium és Szakközépiskolai igazgatóhelyetteseként művészet-pedagógiai, igazgatási teendőket is véggez. A kiragadott sajátosságok és adatok után indokolt életútjának egyéb összetevőivel, eseményeivel is megismerkednünk. A szülővárosában befejezett gimnáziumi tanulmányok után felvették a Képzőművészeti Főiskolára, és ott Szőnyi István növendékeként szerzet oklevelet 1957-ben. Mestere hatásából eredeztethető Szalay Ferenc humánus elkötelezettsége, alkotói hivatástudata, és a művészet társadalmi feladatába vetett hite. A főiskola elvégzése után Hódmezővásárhelyre telepedett le, és azóta ott él. alkot, mint a Vásárhelyi Műhely kiemelkedő, meghatározó egyénisége. Szinte természetes, hogy művészetének gyökerei az alföldi realistákig (Tornyai, Koszta, Nagy István) nyúlnak. Ez a kapcsolat azonban nem formai, hanem művészeti magatartásbeli és etikai. Érvényes elsősorban arra, hogy Szalay Ferenc is kötődik a tájhoz, a szűkebb hazához, a benne élő emberhez. Ez a kötődés nemcsak tematikai, hanem „testközeli” is. A tévénézők közül bizonyára vanak jónéhányan, akiknek emlékezetében felmerül Szalay Ferenc tanyája, szélmalma, melyet a Koncert a malomban című tévériportban láthattak. Ugyancsak az alföldi festészet hagyományából él tovább Szalay munkásságában a humanizmus, mely nála azt jelenti, hogy a tájban élő, azt formáló, alakító ember nemcsak megjelenítettje. hanem egyben címzettje is műveinek. A megjelenítési módja azonban már nem kötődik az alföldi realisták fő vonulatának drámaiságához, expresz- szivitásához. E tekintetben igen mélyre ásott az európai művészet történetébe, egészen az olasz trecento hittel teli, őszinte világáig, a tempera festés visszafogott, világos színeinek érzelemteljességéig. Szalay Ferenc egyedülálló érdeme, hogy vállalkozott a táj nagy történelmi-társadalmi változásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megörökítésére. Tette ezt teljes őszinteséggel, olyan időben, amikor még nem lehet beszélni arról, hogy ez az átszervezés nem máju° 1-i felvonulás, hanem százezrek drámai történése volt. Megjelenítette a pergamen arcú. aggódó. új útra lépett parasztokat, és a hozzájuk küldött szervezők monolitikus, rezzenetlen arcát is. Az új közösségben helyüket kereső parasztok és a tsz-nyugdíjasok közössége, múltidéző emlékei mind-mind megjelentek műveiben. A lélek belső történése, drámája olykor csak egyetlen mozdulatban, a megszokott szerszámtól való elválás fájdalmában nyert megrázó kifejezést. A paraszti világ, a fogyó tanyák magányosodó öregjeinek sorsát sűríti egyetlen, a lavórból mosakodó öreg képi világába. Az aratás munkát, élelmet és életet jelentő eseménye mitikus jelentést kap nem egy művében. Portréiban sohasem fizetett, vagy alkalmi modellekkel találkozunk, hanem mindig olyanokkal, akikkel családi kötelék, vagy életre szóló érzelmi kötődés, barátság fűzi össze. Ezen túl természetesen foglalkoztatta népünk történelmének nagy és hősi vállalkozása a szabadságharc is. Szépítés nélkül jelenik meg a fellángolás, a külsőségesség, a személyes presztízsféltés éppúgy, mint a tragédia Október 6. című képén. Ez utóbbit a színekben gazdag nyárvégi mezőre esett huszárcsákó és a mellé vetülő súlyos sötét árnyék emeli történelmi jelképpé. Szalay Ferenc munkássága mai. sokszólamú képzőművészetünknek sajátos egyéni gaz- dagítója. Ez a sajátosság, a szűkebb hazához való kötődés, a mélységes humanizmus, a megjelenítés tisztasága, egyszerűsége, érzelemteljessége által valósul meg. Századunk művészetének nagy eredményét az integráció, az egyetemesség jelentette. Ez azonban más oldalról a sajátos eltűnését. és ezzel a művészet szegényedését is magával hozza. Ennek felismeréseként a legújabb törekvések — a regio- nalizmus jegyében — vállalják a szűkebb' haza sajátosságainak kifejezését is. Ezt az utat vállalta következetesen és járja sikerrel Szalay Ferenc. Dömötör János Farkas Kálmán öregember szekérrel.
