Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. július 12. Ki lesz a szépség- királynő? Tizedik alkalommal múlathatják az időt a kikapcsolódásra vágyó vendégek az An- na-bálon. Július 29-én hálózhatnak a résztvevők Csenger- ben. Az est fénypontja természetesen a szépségkirály- nő-választás. A szerencsés és minden bizonnyal szépséges leányzó és udvarhölgyei a nagyközönség előtt is bemutatkoznak, mégpedig az augusztus 18—20-i rendezvényeken. Két hónapig Gipszöntő gyerekek Gipszöntésre, festésre, a népművészetek alapvető ismereteire tanítják azokat a gyerekeket, akik részt vesznek a július 3-tól augusztus 31-ig szervezett táborban. A művelődési házban népművelők foglalkoznak a gyerekekkel. Már reggel hét órára hozhatják a szülők és 17 óráig szerveznek változatos programot a szünidő napjaira: Az iskolában megszokott napközis díjat kell fizetni az ellátásért. Az idén második alkalommal megrendezésre kerülő táborba naponta általában 10—15 gyermek töltheti az időt. A szürke panel ellenségei Oroszlán: erő, liliom: ji Szimbólumok a város címerében Nem szégyen mástól tanulni, vallják Csengerben. A kollektív bölcsességre számítottak az ifjú város vezetői, amikor a közelmúltban kétszer is, fórumra hívták az érdeklődőket. Előbb május 29-én jöttek el a városháza tanácskozótermébe a köz- ügyek iránt érdeklődő, mi több, felelősséget érző állampolgárok. Második alkalommal pedig június 30-án tanácskoztak immár a művelődési házban, mert százötven széknek bajosan szorítottak volna helyet. A város szimbólumairól, a zászlóról és a címerről kérdezték meg a jelenlévőket. Nem akármilyen jelentőségű kérdésről van szó, hiszen 1429-ben Csengert már.oppi- dumnak, azaz mezővárosnak nevezik a Csahonyiak új adománylevelében. Ha innen származtatják Csenger városi krónikáját, akkor méltán adnak arra a helybeliek, hogy nemrégiben visszanyert urbánus rangjukhoz méltó legyen a zászló és a címer. Csengernek már volt egykor címere, mégpedig az 1740-es évekből származik. A kutatások szerint az akkori két legerősebb család címerének egyesítésével alkották meg a jelképet a helybeliek. Ebből a régi címerből merítette az ihletet Tóth Pál Hangverseny és öhörsiités Hetedhét országra szóló vígasságra várják a város és a környék lakosságát augusztus 18—20-a között. Három napon át emlékezik, ünnepel és vígad a vendégsereg. Kipakolnak az árusok, a kereskedők, és találhat ótt minden portékát a vevő. Mindezt abból az alkalomból teszik, hogy éppen 601. évvel ezelőtt, 1388-ban Zsigmond király havonta engedélyezte Csengernek nagyvásár megtartását. Tavaly a kerek jubileumon háromezren is meg- ' fordultak, remélik, az idei vásár is rangot ad a városnak. Aki még nem költötte el az utolsó pénzét a vápár napján, benevezhet az ökörsütésre: 30 és 50 forintos jegyeket lehet venni a sült ökör egy darabkájára. A Hortobágyról érkezik az ökörsütés nagymestere, így biztosan ínycsiklandozó étkeket fogyaszthatnak a vendégek. Másnap, augusztus 19-én tartják meg hivatalosan az Agro-Érukt üzemavatását. Felhúzzák a város címerével díszített zászlót. Este a református templomban hangversenyt adnak. Az új kenyér ünnepén, 20-án többek közt divatbemutatót rendeznek fővárosi manökenek fellépésével. Másodfokú készültség Belvizes kár a földeken Beázott a református templom a napokban a nagy esőzések idején. A feltehetően a XIV. században emelt kora- gótikus templom a reformáció idején több fontos zsinat színhelye volt. Az egyik zsinaton fogalmazták meg Méli uisz Juhász Péter vezetésével az egyik fontos hiteílvet és ez csengeri hitvallás .néven került be a református egyháztörténetbe. A páratlanul szép templom zsindely te tejét az idén szeretnék felújítani. Am félő, hogy a beázás miatt a festett deszkamennyezet jóvátehetetlenül 'károsodik. Ezért kellene sürgősen összefogni a templom mielőbbi renoválásáért. A pár nap alatt hullott 170 milliméteres csapadék miatt másodfokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, amire 5—6 éve nem volt példa. Csenger mélyebben fekvő területein, a Dózsa György utcán,- a Zrínyi közben, a Brassói, a Nagykároly!, a Tisza, a Toldi utcán, az újtelepen az Ifjúság, a Jókai és.a Landler Jenő utcán fenyegetett a belvíz. A mezőgazdaság is megsínylette a vizet, mert a Sza- mosmenti Állami • Tangazdaság csemgeri kerületében 30 hektár kukorica és 80 hektár alma, a Lenin Termelőszövetkezetben 4500 hektár szántóföldi növény (18 millió fontot értékben) károsodott. A csengerúj falui Béke Tsz belvízkára közel 8 millió forint, mivel 160 hektárnyi vetést érintett. grafikus- és Tóth Sándor szobrászművész. Közös alkotómunkájuk eredményeként született meg a régi-új címer, amely a Hadady és a Kölcsey család szimbólumait egyesítette a heraldika szabáCSGNCJGR lyai szerint. A címer bal oldali zöld mezejében a hatleveles, háromvirágú növény valószínűleg liliomot ábrázol, amely egyaránt jelképezheti a környéken hagyományos növénytermesztést és a kultúra, a jó, a szép iránti fogékonyságot. A jobb oldali vörös mezőben, a jobb mancsában hegyes végű szab- lyát emelő oroszlán aranyszínű. A középkorban az oroszlán az erő és a hatalom jelképe, a liliom jelentése viszont nem egyértelmű. A címert és a zászlót először az augusztus 18—20-a közötti ünnepségeken használja hivatalosan az ifjú Csenger: A' múlt idézése után a jövő foglalkoztatta a fórum résztvevőit. Nem kisebb volt a tét, mint a városközpont .beépítési tervének megvita- itása. Köztudomású, hogy Csenger a szürke panel ellensége és a nemzetközileg is elismert Makovecz Imre tervezőmérnökre és az általa vezetett Makona-csoportra bízza a település központjának megformálását. Abban bíznak, hogy sajátos arculatot nyer a város és akkor sem keveri össze az idegen Csengert mással, ha történetesen nem vennék' észre a helységnévtáblát. A szolgáltatóház, az új gimnázium, a kollégium és a tornacsarnok Makovecz-stí- lusban születik, érthető, hogy a csengenek mindent elkövetnek a poros, álmos kisváros főterének teljes cseréjéért. A legnagyobb vitát azonban az egészségügyi központ kialakítása hozta. Ez is természetes, mivel Mátészalka majdnem 40 kilométerre fekszik, a busz ritkán és hosz- szú ideig fuvarozza a kórházba vagy egy bonyolultabb vizsgálat kedvéért a rendelő- intézetbe a beteget. Főnök—oyerallban Reggel hozza, este viheti a kocsiját Keresem a főnököt az Autóklub műszaki ‘ állomásán. Mondja az overallos szerelő, jó helyen járok, ő az. Talán látszik a meglepődésem, mert hivatali vezetőt többnyire íróasztal mellett találtam, bármerre jártam. Erdős Pál viszont elöljáróban leszögezi: az adminisztrátorral együtt mindössze öten vannak. Az Autóklub műszaki állomását tavaly noTrabant a .szerelőaknán. vember 8-án avatták és havonta általában 80 ezer forintos árbevételt érnek el. A szerelések, javítások vállalását úgy időzítik, hogy még aznap (!) érte jöhessen a megrendelő. Műszaki vizsgára is készítenek fel autókat. A hazánkban leggyakrabban futó, szocialista típusokat javítják. Gáz az iskolában Őszre készülő intézmények Űj ruhába öltöztetik az oktatási intézményeket ezekben a napokban. Mint Pintye Ferenc, az oktatási és művelődési létesítményeiket gondozó gazdasági szervezet vezetője felsorolta: festik a Béke utcai iskolát Csengerben. A Kossuth utcai általános iskolában kevés lenne a festés, A cipőgyár talpon marad — Akár holnap fel tudnék venni 30—40 nőt tüzödei betanított munkára. A feltétel annyi: legyen legalább tizenhétéves és legyen papírja a nyolc osztályról. Ugye, nem nagy kívánság? És mégsem jönnek — mutat az üresen árválkodó gépekre Juhász János, az Auróra Cipőgyár csengeri üzemének igazgatója. Bizonyára rosszul értettem, hiszen ez a cipőgyár évek óta cipeli magán az önállósággal a nyakába szakadt terhet. Nincs megrendelés, a nyírbátori gyárban — ahová a csengenek tartoznak — nemrégiben még hazament a munkásnő, mert minek fejtsen keresztrejtvényt, abból nem él meg' a család ... A korábbihoz képest némiképp visszaesett a csengeri létszám, de 400 körül stabilizálódott. Mindezt annak köszönhetik, hogy az NSZK- beli Mattll céggel partneri kapcsolatot létesítettek: női csizmák és divatos pömszök felsőrészeit készítik a csengeri asszonyok. . A Tannim- pexen keresztül értékesítik, és kiszámolták, hogy naponta 4—4500 nyugatnémet márkát keresnek, ám mindezt forintban kapja az üzem. Július 5-én is nyugatnémet .rendszámú kocsi állt az üzem udvarán. A német megrendelők még a szalagon ellenőr zik a minőséget, egyetlen márkát nem. fizetnének a halványabb teljesítményért. Amire roppant büszkék, a szigorúságukról, precízségük- ről ismert nyugatnémetek Jó lenne az önállisái Pillanatkép az üzemcsarnokból eddig nem találtak kifogásolható hibamennyiséget a tételek közt Ez a bérmunka hosszú évekre megalapozhatja a csengeri cipőgyár tal- ponmaradását. A hazai üzletekben is találkozhatunk itt készülő termékekkel. A Debreceni Cipőgyár megrendelésére sportcipőt, a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnek férficsizmát, a kiskunfélegyházi cipőgyárnak férficipőt készítenek. — Az önállóság még a mai helyzetben sem jelent egyéltelműen rosszat — kalauzol az igazgató, és mutatja a szebbnél szebb, divatos női cipőfelsőrészeket. — Erre az évre nullszaldós tervet szabtunk magunknak, be akarjuk bizonyítani a világnak és legfőképp önmagunknak hogy állnánk a piacon a versenyt. Gondolkozunk új társulási forma, esetleg részvénytársaság alakításán. Érdeklődőkkel már találkoztunk, de egyelőre sikeres önállósággal akarunk erkölcsi hitelt szerezni. felújításra szorul a fűtési rendszer, kijavítják a radiátorokat, kicserélik a kazánt. Az óvodák közül a Lenin útira költik a legtöbbet, hiszen most ősztől gázzal fűlhetnek. A működési területen lévő szamosbeosi óvodában felújítják a régi széntárolót (újra sajnos, nem futja), csiszolják, lakkozzák a parkettát. Gsengerújfaluban szintén a foglalkoztató, szobákban kerül sor felújításra. Most készítik elő a Csengerben a Petőfi Sándor általános iskolánál a gázbekötést. Terven felül oldhatják meg a gimnázium és a kollégium gázvezetékének beszerelését. A három iskolára 240 ezer, a nyolc óvodai épület felújítására 350 ezer forintot költ a gameszen keresztül a városi tanács. Parkírozó a temetőnél A temetőnél parkírozót alakítottak . az • elmúlt héten, nagyrészt társadalmi munkában. Az anyagköltség 450 ezer forintot tett ki, ezt még fél millió forinttal egészítették ki a gazdálkodó szervezetek és az intézmények. A társadalmi munkát a református egyház szervezte és nagyon sok hivő ember ajánlotta fel erejét, idejét, hogy mielőbb autóval is megközelíthető legyen a temető környéke. Az oldalt összeállította: TÖTH KORNÉLIA Marad a meggymag A meggyszezonnal indult az Agro-Frukt üzem Csengerben. Felemás kép fogad a festékiszagú csarnokokban: a gépeik már tisztítják, mossák, maigviazzák a meggyet, de szanaszét festőól lványok, építőanyagok, még javában szorgoslkodnak a kivitelezők. Egyebek közt az irodai részt is a termelőüzem után vehetik birtokba a dolgozók. Még beszerelésre vár a csomagológép, s mindenekelőtt az a gond, hogy nem tudnak mit kezdeni a meggy maggal Kupacokban tornyosuknak, de egyelőre elihordják, mint hasznavehetetlen hulladékot. Bár az üzemben reménykednék, hátha egy élelmes vállalkozó hasznot látna a meggymagban...
