Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. július 11* Levelek nyomában BiciklisFehérgyarmaton a pártbizottság néhány helyisége jöhetne szóba, míg Tiszavasvári tanácsa ingyen telket adna egy új épülethez, ha az Igazságügyi Minisztérium hozzájárulna az építéshez. (b. a.) Kis várd a nem vállalta... tomatizálására tízéves fejlesztési programot dolgozott ki. ami rövidesen jóváhagyásra a kormány elé kerül. A program tartalmazza a megállapodásokban vállalt távbeszélő-hálózatok fejlesztését, mely a megyei igények egyharmad részét jelenti. Strand és ellátás A gergelyiugornyai üdülőkörzet kialakításával kapcsolatos problémákra, konkrétan a Tisza-parti kerítés építésére hívta fel a figyelmet a Kelet-Magyarország június 21 -i számában megjelent olvasói levélben Krcsák András debreceni levélírónk. Az üdülőkörzet fejlesztéséről társadalmi vitát szerveztek. melyen egyeztették az érintettek véleményét — kaptuk a választ. Gergelyiugor- nyán évtizedek óta nem sikerült a Tisza-part üdülésre, Pihenésre . szolgáló részét a Szórakozást; nyújtó területtől függetleníteni, emiatt számos esetben érte sérelem a hétvégi házak lakóit és vendégeit. Ugyanakkor vitára adott okot a háztulajdonosok strandbelépőváltása is. Más fürdőhelyek (Tokaj, Balaton- parti strandok) kialakított gyakorlatát vették át. A strandot elkülönítik, s remélhetően a zajos szórakozás leválasztásával az üdülővendégek nyugalmát megteremtik. Ennek eszköze a kerítés. — s nem öncélú változtatásé — tiszteletben tartva a kisebbség ellenvéleményét is. A tervezés és a megvalósítás előtt kikérték az építész szakemberek véleményét, ezért is választották a táj arculatához illeszkedő megoldást. Sajnos. sokan most. félkész állapotban kérik szá-. mon a megvalósulás előtt álló módozatot. Több bejáratot nyitottak, s bár a vendéglátó- és az üzlethelyiségek nagy többsége a kerítésen belülre esik, a Tiszaszalka és •Vidéke Áfész a közeljövőben konténerek elhelyezésével vállalta az alapvető élelmiszercikkek árusítását a kerítésen kívülre. Nagyrészt társadalmi munkában történt a kivitelezés. Ennek eredményeként a '365 .méteres kerítés költsége körülbelül 550 ezer forint, ami a belépődíjakból várhatóan két év alatt megtérül. Juhok a város szálán Nagyon szép. modern és, tiszta a fehérgyarmati temető. De felháborít, hogy a temetőhöz vezető úton. az arra járó juhok „nyomot” hagynak, s azon járni nem esztétikus dolog — írta levelében Nagy Lászlóné Jármiból. A fehérgyarmati tanács illetékeseinek véleménye: a temetőt betonozott úton lehet megközelíteni, de itt lehet eljutni a tsz és az állami gazdaság mezőgazdaságilag művelt területeire is. Nemcsak a gyászolók, de a gépek is itt közlekednek és ezen a Szakaszon hajtják ki az állatokat is. Elismerik, hogy minden évben visszatérő probléma a juhok ki- és behajtásának zavaró hatása. A juhászok a bérelt területen juhhodályt építettek fel. a. városon kívül. Szeretnék elérni, hogy a városba látogatók ne találkozzanak ilyen zavaró körülménnyel. Dankó Mihály bosszantó Valószínűnek tartom, bogy autóval jár. aki a nyíregyházi kerékpárutakért felelős. Legalábbis erre utal a Közelmúltban átadott (?) sóstói kerékpárút, amelynek Jelenlétére a Tölgyes csárdától legfeljebb a kihelyezett táblák alapján lehet következtetni. Mindenesetre a több millióért megépült út kivitelezőjét, s aki az utat jó minőségűnek nyilvánította, arra kényszeri- teném, hogy' csak olyan gid- res-gödrős. szemetes úton járjon. mint amit ők kerékpárúinak merészelnek hivni. Am a kivitelezői magas szellem az út legmagasabb pontján, a felüljárónál emelkedett legmagasabbra. ahol öt csapadéklefolyót is számláltam — valamennyi legalább egy centivel magasabb, mint az út. A kérdés már csak annyi: elég kipipálni a kerékpárút megépítését, s kitolásból olyat átadni, amelyen jó érzésű biciklis nem halad szívesen, vagy követi mindezt valamilyen felülvizsgálat, árcsökkentés. felelósségrevonás? (lányi) Névadótól temetésii Ünnepet varázsolnak A Fehérgyarmati Városi Tanács Családi Irodája. egy évtizede kezdte meg működését. A napokban tartott ünnepségen Dajka Béláné irodavezető idézte tíz esztendő jeles eseményeit. A névadók és házasságkötések színvonala, ünnepélyessége kedveltté tette az iroda szolgáltatásait. A város kisdobosai 721 esetben köszönthették az újszülötteket és hozzátartozóikat ilyen rendezvényen. Az évtized alatt 731 társadalmi házasságkötés lebonyolításához adtak segítséget. Versmondók, gitárosok, orgonista, s újabban a videokamera is állandó „közreműködői” az impozáns terem e nagyrendezvényeinek. Több kísérletet tettek szónokképzésre, sajnos nem sok sikerrel. Kezdeményezői voltak a gyarmatiak a műsorbrigádok közös bemutatkozásának. A fehérgyarmati fúvósok különösen a társadalmi temetéseknél teljesítettek „szolgálatot”. Napjainkig 380 család igényelte társadalmi szónok közreműködését temetéseknél. Nőnap, az idős emberek köszöntése, házassági évfordulók emlékezetessé tétele a közelmúlt elfogadottá vált formái. A megyei kórház hó- és melegvízellátását három fSldgás tüzelésű kazán szolgáltatja. Ezekben a napokban szakítanak időt a kazánok időszerű karbantartási munkáira. (E. E. felv.) Díszkapukat gyárt NSZK-Delt Hak-eég rémére a nyíregyházi VAGÉP Vállalat. A munkaigényes lakatosipari termékből 1500 készül. (Elek Emil felvétele) Lapunk május 3-i számában „Telefon 2000 után” címmel olvasói levél jelent meg, — mely egy korábbi — a megyei távbeszélő-hálózat fejlesztésével foglalkozó cikkhez kapcsolódott. A kis- várdai városi KlSZ-bizott- ság felvetésére Zombor Ferenc, a Debreceni Postaigazgatóság távközlési igazgató- helyettese adott választ. Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat területén és vonzáskörzetében a fejlesztések a helyi tanácsokkal megkötött együttműködési megállapodás alapján valósulnak meg 1994-ig. A beruházások költségeinek 40 százalékát az érintett tanácsok hozzájárulásként adják. A posta fejlesztési elképzeléseivel megkereste Kisvárda és környéke tanácsait is. Ott nem vállalták a 40 százalékos hozzá-, járülást ", V A posta az ország teljes távbeszélő-hálózatának auRégi-új bíróságok a megyében? A bírói függetlenség megőrzését, bírói etikai kódex kimunkálását, szervezeti reformok megvalósítását tűzte ki céljául többek között a Jogászszövetség áprilisban alakult bírói tagozata. Az érdekképviseleti szerv Sza- bolcs-Szatmár megyében nyolcvankét tagot — bírákat, közjegyzőket, fogalmazókat — tömörít. A bírói tagozat megyei elnöksége — élén dr. Péli-Tóth Sándorral — rövid fennállása alatt felmérést készített a bírák között a párttagsággal kapcsolatban. Az eredmény: a nagy többség kijelentette, hogy semmilyen pártalap- szervezet ne működjön a bíróságokon. Az elnökség felülvizsgálta a bírói tevékenység személyi és tárgyi feltételeit. Megállapították, hogy a létszám megfelelő, a munkakörülmények azonban már annál kevésbé. A vidéki bíróságok - a jogszabály-tervezetekhez későn, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá, így nincs lehetőségük ezekről véleményt mondani. A megyei, illetve nyíregyházi bíróság épülete korszerűtlen, a helyhiány gátolja a tárgyalások gyors lefolytatását. Valamennyire ugyan javult a helyzet, amióta a végrehajtók, a hivatásos pártfogók és a cégbíróság átköltözött az SZMT-székházba. A megyeszékhelyen kívül Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban működik még bíróság, s kisebb ügyek tárgyalására egy-egy termet bérelnek Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban. A bírói tagozat elnökségének az a javaslata, hogy állítsák vissza a régi vidéki bíróságokat. Vásárosnamény erre a célra felajánlotta a volt szakmunkásképző intézet épületét. Apró csodák meglátói Résztvevők a szatmári irodalmi napokról A közelmúltban rendezték meg Fehérgyarmaton a II. szatmári irodalmi napokat, ahová zömmel általános és középiskolai pedagógusok jöttek el, az ország minden részéből. A négynapos táborozást Móricz születésének 110. évfordulója tiszteletére szervezte meg a megyei pedagógiai intézet, a Hazafias Népfront és a fehérgyarmati tanács. Ez alkalomból kérdeztünk meg négy vendéget arról, mit adott nekik ez a néhány együtt töltött nap; mennyivel lettek gazdagabbak, milyen élményekkel térnek haza. Rudolf Ottóné budapesti szaktanácsadó: — Most fedeztem fel az országnak ezt a részét. Talán még nem nagyon későn. Ami engem itt elsősorban megfogott, az a terület értelmiségének elhivatottsága. Tavaly is voltam már itt — s most is eljöttem feltöltődni. A szakmai programok közül rám egy évvel ezelőtt kiemelkedő hatást tett Kulin Ferenc előadása. Mellesleg feltétlen szeretném, ha az itt elhangzottak írásban is napvilágot látnának, például a Pedagógiai Műhely tematikus különszá- maként. Érzésem szerint ez a táj olyan gazdag, hogy minél több embernek meg kellene mutatni. Nem szabad elzárni ennyi szellemi kincset. Itt olyan emberekkel találkoztam, akikről csak a leg- tisztelettel jesebb elismerés hangján tudok szólni. Ha szabad azt mondanom, számomra ez a táj három p-t jelent már: azt a paraszt bácsit, akivel Tarpán beszélgettem : azt a párttitkárt, aki tavaly megnyitotta a rendezvényt és azt a papot, akit most ismertem meg. A helybeli programok kitűnően sikerültek; a határon túli kirándulás szervezését ellenben meg kell tanulni. Regőczi Miklós, a Fe. Megyei Pedagógiai Intéz* igazgatóhelyettese: — Nemes kezdeményezésnek tartom ezen az emlékekben oly gazdag tájon az irodalmi napok megtartását. Kiemelném azt a zavarba ejtő kedvességet, amellyel az itteniek fogadták a vendégeket. Külön' öröm számomra, hogy megalakult a Kölcsey Társaság, hiszen ma Kölcsey gondolatai rendkívül fontosak lehetnek, aktualitásukhoz nem férhet kétség. A Zirctől hat kilométerre, Dudaron lakó Mihók Mónika, a leendő orvostanhallgató, aki pár nappal ezelőtt felvételizett Pécsre, s 116 pontja van: — Szüleimmel már tavaly is jártam itt; édesapám matematika—fizika, édesanyám magyar—orosz szakos tanár. Igaz én orvos leszek, de imádom az irodalmat. Ezt a tárgyat nekem sose kellett tanulnom, csak olvastam és olvastam. Most, érettségire készülve, úgy éreztem, szereztem bizonyos alapokat, amikre lehet építeni. Mikor tavaly először jöttünk Fehérgyarmatra, átlagos kirándulást vártam. Azonban itt fantasztikus emberekkel találkoztam, megszállottakkal. Az apró csodákat, szerintem az itt élők jobban meglátják, Ok maradtak meg bennem: mint például a zsarolyáni tiszteletes úr. Itt nagyon szépen, ízesen beszélnek, s ez nekem külön élmény volt. Jó, hogy eljöttem másodszor is. Baku Lászlóné magyar— történelem szakos tanár, a Penyigei Általános Iskola igazgatója: — Születésemtől Alaposan felpakolt szeszes italokból, cigarettából, rágógumiból, csokoládéból és *onzervekből az a három liatalember, aki május 20-án betört a kisfás-tanyai italboltba. Az érpataki Káka János-, a nagycserkeszi Babos György és a szintén nagycserkeszi, fiatalkorú M. Márton ittas állapotban fundálták ki, hogy bejutnak valahogyan a kocsmába. Az éjszaka folyamán odamentek a bolt hátsó ajtajához, lefeszítették egy fadarabbal az ajtón lévő vas- keretpántot, és kinyitották az ajtószárnyat. Huszőnkét- ezer forint értékú árut szedtek össze, becsomagolták asztalterítőkbe és magukkal vitték. Nem mentek azonban messzire, csak néhány száz kezdve e vidék elkötelezettje vagyok. Harminckét éve dolgozom, negyedszázada Penyi- gén. Az itt töltött évtizedek arról győztek meg, hogy egyre érdemesebb itt élni, persze ebben az elődök. Kölcsey, Móricz, Krúdy szellemének is szerepe van. Más irodalmat tanítani itt, ahol például megtapintható Kölcsey szobra, a sírnál elénekelhető a Himnusz. Gyakran kirándulunk a gyerekekkel. Engem ezek a dolgok éltetnek. A mostani irodalmi napok rendezvényein is sokat tanultam. Az én családom sorsa sokban hasonlít a Mó- riczéhoz: anyám megélte a móriczi szegénységet. Mindig meghatódom, valahányszor tanítom a Hét krajcárt: ezt a novellát nem tudom köny- nyek nélkül felolvasni. Ugyanakkor Móricz nekem erőt ad. Az ilyen irodalmi napok életre szóló élményeim lesznek. Az életemben minden jót a közösségektől kaptam. Ilyen közösségektől, mint a mostani és a tavalyi volt. Ezek az emlékek tovább erősítik bennem az ehhez a tájhoz való ragaszkodást, a töretlen hűséget. méterre, egy szalmakazalhoz. Ott nekiestek az ennivalónak és az italnak. Ittasak is voltak, nagyot is ettek, így hamarosan elálmosodtak. Elaludtak a szalmakazalban — reggel a rendőrség ott találta meg őket. A lopások miatt már többször büntetett Kóká Jánost, mint különös visszaesőt két év börtönre ítélték. Babos György is követett el már lopást, rablást, 'ezért szintén, mint különös visszaeső két évet kapott. Az enyhén elmegyenge M. Mártont, aki erőszakos közösülés és lopás bűntette miatt már volt elítélve, nyolchónapi fiatalkorúak fogháza büntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. (B. A.) Karádi Zsolt A tárgyalóteremből Szalmakazalból a rendőrök karjába
