Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. július 6. Útlevél a zárt osztályra • . . ■ ■ i iíi: - 4* Egy nehéz nap éjszakája Ekkora érdeklődésre még a legmerészebb álmainkban sem mertünk gondolni! — így az illetékesek a kishatármenti turizmus fonákságairól, miközben a határátkelőhelyek levegőt is alig kapnak az elképesztő forgalomtól. Néhány nappal ezelőtt fotós kollégámmal Ungváron jártunk. Élménybeszámoló helyett ezúttal a határon szerzett tapasztalatainkat adjuk közNégy óra már elmúlt, amikor elköszöntünk vendéglátóinktól és nekiveselkedtünk a közel kétórás útnak. Alighogy elindultunk Ung várról, hirtelen féléi- métes vihar kerekedett jégeső kíséretében. lépésben haladtunk. Hiarnar kikeveredtünk a viharból, hogy a csapi határátkelőhöz közeledve az emberek szelíd viharával találkozzunk. Mintha autókból fontak volna kerítést a határig. Óránként mindössze néhány métert haladtunk előre a vég nélküli kocsiáradatban. Este kilenc óra elmúlt, és még legalább 80— 100 autó bukdácsolt előttünk az úton. A feszültség benne lógott a levegőben. Éjfél előtt néhány perccel váratlanul meglódult a sói, .de mindössze 15—20 métert mehettünk előre. A hátul. kullogó lengyel állampolgárok közül mind többen elégelték meg az egyhelyben toporgást. Előre merészkedtek, aztán amikor megindult a kocsioszlop — honfitársaik szolidaritását kihasználva —, bekéredzkedtek az autók közé saját járműveikkel. Eluralkodtak az indulatok; hangos szitkozódás, veszekedés és dulakodás lett a dolog vége. A hevesebb vérmérsékletű emberek autóikkal eltorlaszolták a szabad sávot, hogy 'így vessenek véget az arcátlan manővereknek. Azok, akik ráuntak a vég nélküli semmittevésre, csakhamar elszenderedtek. Vesztükre. Az éber autósok ugyanis kihasználva a helyzetet „lekörözték” állva maradt társaikat. Már rég beletörődtünk értelmetlen sorsunkba, amikor az egyik parkoló autóból Bátorok menekülteknek A nyíregyházi demokratikus ifjúsági szövetség (a volt KISZ városi hizo'ttsága) és a városi úttörőelnökség a Jókai térről a megyei pártbizottság épületébe költözik. A fölöslegessé vált használt irodabútorokat (asztalok, székék, szekrények) felaján- • lották a Vöröskereszt megy«' vezetőségének, az érdél;,. menekültek részére. A közvetítés, átadás megtörtént. Adományukkal hozzájárultak a már lakással, vagy üres albérlettel rendelkező családok életfeltételeinek segítéséhez. A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége továbbra is várja a vállalatok, intézmények, kisiparosok, s a lakosság feleslegessé vált kiselejtezett bútorait, ágyneműit, hiszen a menekültek folyamatosan érkeznek. egy fiatal hölgy lépett hozzánk. Magyar volt. Órák óta ott szobrozott férjével az út szélén. A nagy esőben be- ázott a Daciájuk és eddig szorítkoztak. Kérte, engedjük be őket magunk elé a sorba, mert már nagyon kimerültek. Megesett a szívünk ezen a fehérgyarmati házaspáron ... Fél ötkor hajthattunk be a sorompóval határolt területre. A szovjet vámtisztviselők ráérősen tették a dolgukat, így nem csoda, ha így kezdődött az idegek háborúja ... Suri Attila felvétele. egy órába telt a vámvizsgálat. Pontban hatkor léptük át a szovjet—magyar határt. (Ezt az időzítést!) Záhonyban alig fél óra alatt végeztek a határőrök és a vámosok az ilyenkor megszokott formaságokkal, és fáradtságunkat legyűrve végre elindulhattunk a megye- székhelyre. Űtközben hazafelé azon meditáltunk fotós kollégámmal, mennyire általánosítható ez az eset, amellyel minden bizonnyal még a sí- kordok könyvébe is pályázhatnánk. Még ma sem értjük, hogy magyar oldalon hogyan tudták — jövetben, is, menetben is — tizedannyi idő alatt elvégezni a vámkezelést, mint odaát. (Cs. Zs.) Felkészült lakók Szócséplés értelemmel Vita egyfelől, a kocsik koccannak másfelől A közúti igazgatóságnak meg a tanácsnak erre a csomópontra egy fillérje sincs, de a buszoknak valahol meg kell állniuk. A lakók laikusok, de ha már az ügybe a közlekedési főfelügyeletnek is be kellett kapcsolódnia, hát beszélgessünk, vitázzunk, de fölöslegesen ne raboljuk egymás idejét. Röviden így foglalható össze a július 3-án, Nyíregyházán, a vízművállalatnál a megyeszékhely Sóstói út—Krúdy Gyula—Stadion utcai forgalmi csomópontja ügyében rendezett társadalmi vita nyitánya. Az említett útszakaszon gyakran történik baleset. A szákemberek a helyzet javítására különböző terveket, javaslatokat dolgoztak ki. Például felmerült buszöböl építésének gondolata is, melyet viszont a Sóstói út 12. számú ház lakói elleneznek. Egy illetékes elmondta, hogy lényegében a korábbi lakossági javaslatokat vették figyelembe az autóbuszöböl kialakításánál, vagy a helyközi járatok megállójának áthelyezésénél esetleg megszüntetésénél. Hozzászólásában egy lakó kifejtette, hogy a baleseteket a szabálytalanul közlekedők okozzák. Ezért öböl kialakításának nincs értelme. Inkább az embereket fegyelmezett járművezetésre, közlekedésre kellene szoktatni, nevelni. Egjy másik jelenlévő javasolt^: a'Buszmegállók maradjanak! a jelenlegi helyükön. S njiivel a gyorshajPUSZTULÓ ÉRTÉKEK Ki őrizze a kárpáti sáfrányt? Rendkívül meglepő számunkra; milyen nagy lelkesedéssel, ovációval ismerkednek megyénk természeti értékeivel a hozzánk érkező külföldi tudósok, turisták, idegenforgalmi szakemberek — hallottuk Káposztássyné Berecz Emília megyei környezetvédelmi titkártól a Hazafias Népfront környezetesztétikai bizottságának legutóbbi ülésén. Egy nyugatnémet csoport tagjai hatalmas mennyiségű filmet forgattak el az itteni rovarvilágról, illetve a tiszavirágok tündökletes életéről — mint különlegességről. Ugyanakkor a pesti piacokra kosárszám viszik innen a kárpáti sáfrányt, ami a megyénkben erdők egyik védett növénye. Dehát nem lehet mindenhová rendőrt állítani, meg az sem biztos, hogy mindenki felismerné, melyik"'a védett növény. Viszont megvédeni csak azt fogjuk, amit szeretünk, ám csak azt szerethetjük, amit ismerünk. Fapusztítás nélkül Ezekre a kérdésekre irányította a figyelmet az említett bizottság azzal, hogy környezetünk esztétikájáért sokkal többet tehetnénk, mint amennyit teszünk, és ebben szerepük van az illetékes hivataloknak, szerveknek, de az egyes embereknek is. Jobban kellene ügyelnünk arra, hogy ne romboljuk a természet rendjét, vagy ha abba szükségszerű a beavatkozás, akkor ne sértsük az esztétikumot, mely a normális emberi életvitelhez elengedhetetlen. Számos rossz példát sorakoztattak fel a bizottság tagjai. Merénylet a természet ellen a fapusztítás — de sajnos, úgy látszik, semmilyen jogszabály nem gátolja meg az embereket, ha egy fa útban van, és nem érvényesül az az elv, hogy a kivágott fát a keresztmetszetének megfelelő mennyiségű fával kötelező utána pótolni. Sőt, hatósági engedéllyel tilalmi idő-- szakban március 31. után ís vágtak — a lombos koronában zöldike és erdei pinty tojásokat talált a környezetvédő szakember a szétroncsolt fészkekben. ' Egy-egy ilyen madárnak csak az eszmei értéke is óriási. Van tiltó rendelet, de értetlenül és büntetlenül nem tartják be. Nem lehet tudni, miért kellett megcsonkolni a Márokpapi környéki úgynevezett „hagyásfákat”, vagy pótlás nélkül vágni a Morgó temetőben, a Blaha Lujza sétányon stb. Ember és természet együttéléséről valamennyien szerezhettünk már rossz tapasztalatokat ■'gy-egy kedvelt kirándulói ’ - en: elment az ember, marao minden mennyiségben a szemét. Használhatjuk-e esztétikusabban az erdei sétányokat, fölkereshet- jük-e úgy a természetvédelmi területeket, hogy kárt ne okozzunk? Rajtunk múlik elsősorban, de bizonyos feltételek is szükségesek hozzá. Az utak mentére, a tisztásokra sokkal több szemétgyűjtő edény kellene, amit rendszeresen ürítenek, és a látogatott helyekre konténeres mellék- helyiségek — ne a bokor alját használjuk WC helyett. Mindez persze pénzkérdés is —, de a befektetésnél jóval nagyobb a megtérülés, a haszon, ami nem más, mint a jövőnk. Unalmas házak Hasonló értékmentő szándékkal foglalkozott a bizottság — egyéb kérdések mellett — a népi építészet pusztulásának jelenségével, illetve e folyamat visszafogásának lehetőségeivel. A népi műemlékek sajátos világot őriznek meg a múltból, az egyes falvaknak jellegzetes arculatot adtak, mely ja település földrajzi helyzetét, szokásmódját stb. jellemezte. Az árvízkor tönkrement lakások helyett ezrével1 épültek olyanok, melyek sem tájolásukban, sem alaprajzukban, sem stílusjegyeikben nem követik a hagyományost, nem őrzik az eredeti értékeit — magyarán; unalmas uniformisházak. Adó — vagy k ölesön- kedvezmény Itt vetődött fel az az ötlet, hogy ideje volna megvizsgálni; hogyan lehetne adó-, vagy kölcsönkedvezménnyel támogatni azokat az épittetöket, akik a városkép-falukép szempontjából jelentős házakat a régi állapotnak "megfelelően újítják^ fel. Ennek módszereire érdemes lenne tanulmányozni a külföldi példákat, á rendelkezésre álló szakirodalomj segítségével. Mi lesz az itt elhangzott javaslatokkal]? Szokás szerint a bizottság üléséről ezúttal is elkészült az „emlékeztető”, benne az ötletekkel, melyet megküldenek az illetékeseknek, remélhetőleg minél jobb hasznosításra. És némelyik kérdésben mi, egyszerű polgárok is érezhetjük magunkat illetékeseknek ... BE, tők okoznak bajt, ezért lassító jelzés elhelyezése indokolt. Egy hölgy indítványozta: a távolsági járatok megállóját helyezzék át. Egy férfi szeriint a Tölgyes Csárda és a Stadion között túl sok a buszmegálló. Más annak adott hangot, hogy kár pénzhiányra hivatkozni, mert számtalan, minimális költséggel járó megoldás van. Olyan közlekedési helyzet teremtendő, amely a gyalogost a zebrán való áthaladásra ösztönzi. Egyébként négysávos út lenne ideális. Az egyik szakember szerint buszöböl kialakítása lenne tanácsos. A forgalom a Sóstói út 12. számú ház lakóinak kis hányadát — aki az úthoz közel lakik — zavarná a jelenleginél jobban. A garázsokhoz vezető bekötőút az egyéb költségekhez képest nem jelentős. A helyközi megálló megszüntetését az érintettek bizonyosan fájlalnák. A buszmegálló a jelenlegi helyén nem elégíti ki az igényeket, a zebrához túl közel van. A közúti igazgatóság képviselője megemlítette, hogy e csomopuxUróI a Kelet-Má- gyarországnak köszönhetően beszélünk ilyen sokat. Szerinte a városban még legalább öt ennyire veszélyes hely van. A rendőrség szakembere fokozottabb ellenőrzést ígért. Lapunk azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert sok a a baleset, továbbá számtalan panasz érkezik a szerkesztőséghez. Amíg a helyzet nem javul, a Kelet-Magyaror- szágnak sürgetnie kell a mi- ,nél jobb megoldást. Végül még egy megjegyzés: a jelenlévő lakók, hozzászólók igen jó javaslatokat tettek, ami bizonyítja; ha a többségüknek nincs is műszaki diplomája, azért mégis reálisan, logikusan gondolkozik. A hatóságoknak megfelelő partnereik. A fórum végéhez közeledve a hírlapíró úgy látta, egy-két túlságosan magabiztos műszaki szakember igencsak összehúzta magát. A megoldás viszont még várat magára ... Levél nyomán Ezreseket veszítünk — feleslegesen Névtelen levél érkezett a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, amelyben az állt: a nyírbogáti egészségügyi központ udvarának kialakításakor az egyik szomszéd nagyobb tanácsi területhez jutott — ingyen. A vizsgálatot a megyei tanács építési és vízügyi osztályának illetékesei végezték, s megállapították, mulasztás, visszaélés nem történt, a bejelentés teljes mértékben megalapozatlan. Mi is történt valójában? Az egészségügyi központ építését előkészítő jegyzőkönyvben — már 1982-ben — jelezte a tervező vállalat, hogy az állami ingatlan területét kedvező elhelyezés érdekében a szomszédos telekből ki kell egészíteni. Ezt a tulajdonos tudomásul vette. Most került sor a kerítés építésére. S a tervnek megfelelően, hogy biztosított legyen az épülethez a bejárat, az oldalhatáron a szomszédos telekből egy részt ki kell sajátítani, helyette csereként kapja a tulajdonos az állami földterületet. Erre figyelt fel az ismeretlen levélíró, s ezzel együtt már négy fórumot keresett meg bejelentésével, csak a megyei tanácstól két osztály vizsgálta azt. Mindez megerősít abban, amit sajnos már eddig is tudtam, sokba kerül egy-egy megalapozatlan „bosszúszomjas” észrevétel. (Emberek idejét rabolják, gépkocsit vesz igénybe, adminisztrálás tömege szükséges.) D. M. Otthon - az időseknek A hodászi időskorúak szociális otthona 1984-től működik, ahol 220 idős korú ember él. Segítenek a több mint 12 hektáros park gondozásában, és állatokat is tartanak. A rendszeres kapcsolat továbbra is megmarad a családdal, a volt környezettel. Egy felmérés szerint a lakók 46 százaléka dohányzik, 72 százalékuk kávét, és 64 százalékuk rendszeresen fogyaszt alkoholt. A tárgyalóteremből Csetepaté Tiszadobon A hosszú bűnlajstrommal rendelkező tiszadobi Borai Gusztáv, a szintén büntetett előéletű Kanalas János és Lakatos József ittas állapotban tartottak hazafelé 1987. október 29-én este. Velük volt a kismértékben elmegyenge fiatalkorú K. Lőrinc is. Borai Gusztávnak régóta nézeteltérése volt Kiss József tiszadobi lakos testvérével. Azon az estén Borai meg akart Kisstől valamit kérdezni, ezért mind a négyen odamentek a házához. Egyikük kezében fokos, másikuk kezében vasdarab, a harmadiknál pedig egy jókora husáng volt. Természetes, hogy Kiss megijedt tőlük, s nem engedte be őket a lakásba. Amikor bezárta az ajtót. Lakatos a vasdarabbal betörte az ajtó üvegablakát, és beözönlöttek mind a négyen Kissékhez. Borai meg akarta támadni a férfit, de ezt Kiss felesége megakadályozta, megvédte testével férjét. Kissék öt gyermeké már ágyban volt, a csetepaté hallatára azonban felébredtek és visítozni kezdtek. A szomszédok meghallották a hangzavart és Kissék segítségére siettek. Az ittas támadók erre a szomszédék ellen fordultak, s üldözni kezdték őket. Ezalatt Kiss fellélegezhetett és átmentette a feleségét és gyermekeit Tóth Gyu- láné lakásába. A négyesfogat” ezt észrevette, és Tóthék lakásához mentek. K. Lőrinc egy téglával betörte a villanyórát. a többiek pedig felfeszítették a bejárati ajtót. Borai a háziasszonyra emelte a fokosát, de Lakatos megakadályozta, hogy üssön is vele. Miután Kisst nem találták ott. együttesen elvonultak. A három férfit és a 16 éves fiút a nyíregyházi bíróság társtettesként elkövetett garázdaság büntette miatt vonta felelősségre. Borait mint többszörös visszaesőt nyolc hónapi börtönre, Lakatost, szintén mint többszörös visz- szaesőt tízhónapra, s a többszörös visszaeső Kanalast is tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték. K. Lőrincet próbára bocsátották és pártfogói felügyelet alá helyezték. Kötelezték, hogy fizesse meg a TITÁSZ Vállalatnak a villanyóra megrongálásával okozott kárt. Az ítélet jogerős. (B. A.)