Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

1989. július 24. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Vílaszal Baraksó Erzsébet lőmunkatárs Több olvasónk érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy la­punk fejlécéről eltűnt „Az MSZMP Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága lapja” felirat, és helyette az áll: Szabolcs­Szatmár megyei politikai napi­lap. Milyen változásokat hoz ez a lap politikai tartalmában? Nagyobb teret kapnak-e a más­ként gondolkodók? Lapunk vezetése ezt már egy folyamat eredményének tartja, hiszen az elmúlt he­tekben mind gyakrabban kö­zölte a párt megyei lapja az újonnan alakult, alakuló szervezetekről tudósításo­kat. helyt adott a vélemé­nyüknek, terjedelmes inter­júkban fejthették ki állás­pontjukat. Miután a lapnak az életet kell tükröznie, és az életbe beletartoznak ezek a törvényesen létrejött szer­vezetek is, a jövőben szük­ségszerűen helyet és fórumot kapnak a K-M hasábjain. Megtiszteltetésnek veszem, hogy Vikár Sándor néhai zene­iskolai igazgató. zeneszerző, művész és pedagógus özvegye. Margó néni megkérdezte a vé­leményemet: a Vikár-emlékmű elhelyezésére a tervezett hely­nél, a volt Kálvineum épületé­nél nem volna-e jobb hely a nyíregyházi zeneiskola épülete, biszen ők a zeneiskolai oktatá­sért a „harcokat” ott folytat­ták? — Örömmel hallottam s hírt, hogy az utókor emlék­művet állíttat a zeneiskolai oktatás megszervezője tisz­teletére. Ha már megkér­deztek. nekem az a vélemé- szem; az emlékmű. Tóth Sándor szobrászművész reli­efje jelezze azt a helyet, ahonnan az életpálya elin­dult, tehát a volt Kálvine­um faláp, ahol egyébként is méltó „társaságban” lesz, ott van a Kodály-emléktábla, mellette hirdetheti a relief, milyen messzeható a vikári életmű. Skoda 120 L-re váró olvasónk előtt 516 kocsi van más. azt szeretné tudni, mikorra várha­tó az autó kiutalása? A Merkúr debreceni üzem­egységénél dr. Ujj Mihály kereskedelmi osztályvezető válaszolt: a visszaigazolás dá­tuma a mérvadó, olvasónk 1990-re várhatja a kiutalást, de hogy az év elején, vagy a végén, arról közelebbit ma nem lehet tudni. F. Józsefné kérését a Stadi­on utcáról a Közterületfenntar­tó Vállalat illetékeseihez továb­bítottam : miért nincs kavics, mint korábban volt a Stadion utcai játszótereken, a gyerekek zoknijából lehetetlen kisúrolni a földet. Remélhetőleg mielőbb megérkezik a válasz is. a ka­vics is. Másik kérdésére sem tud­tam gyors választ szerezni; ha az egész havi buszbérlet ára 120 forint, akkor a fél­havi miért 80 és miért nem 60 forint? A Volánnál ugyan­is a válaszadásra illetékes dr. Huba Péter azt közölte: mi­vel kollégáimmal már több­ször pórul járt, és más jelent meg a lapban, mint amit ő információként közölt, csak az írásban hozzá érkező kér­désekre válaszol, a heti ügye­letes kérdező újságíró kér­déseire nem kíván választ adni. és ragaszkodik válaszá­nak szó szerinti közléséhez. (Amit viszont szerkesztősé­günk nem garantál, mert la punk nem a Volán híradója.) Ugyanazt válaszolhatom a Volánnal kapcsolatos másik kérdésre is. Plajos Józsefné- nek, Nyíregyháza, Törzs utca 40. címre: a régóta ígért buszjárat indításának idő­pontjáról írásban kapjuk a választ. (Megjegyzésem: bár magam is papírból .,élek”, mindig irtóztam a felesleges papírmunkától, levelezgetés- től, bürokráciától — de nyil­ván megvan Huba Péternek az oka, hogy ezt a hosszabb, és korrektebbnek tűnő mód­szert választja.) Eny nyíregyházi telefonáló a Malom. Színház. Szabolcs utca környékének lakói nevében tette szóvá: a postás kultúrott- hont inkább postáskocsmának kellene nevezni, annak társasá­ga zavarja este a környék nyu­galmát. dörömbölnek, beverik a házak ablakait. Mit lehetne ez ellen tenni? Horváth Ferenc a kultúr­otthon vezetősége részéről nem tud semmit arról, hogy randalírozások volnának. Jó pár évvel ezelőtt, amíg még mértek tömény szeszt, előfor­dultak ilyen esetek, de ami­óta megszüntették a tömény kimérését, ilyen panasz hoz­zájuk nem érkezett, rendőrt évek óta nem kellett kihívni. Megegyeztünk abban, hogy amíg el lehet vinni onnan a sört az este 9 órai záróra után. és azt a környéken tar­tózkodó társaságok az utcán fogyaszthatják, és különösen, ha az ablaktöréshez is ve­zet, akkor elkélne a környé­ken egy-egy rendőrautó, hogy nagyobb legyen a közbizton­ság. Ugyancsak a rendőrség eré­lyesebb fellépését kívánják a Hirnes utca és a Fecske utca lakói; az ott száguldozó kocsik versenypályának tekintik az utakat. Továbbra is veszélyes a Sóstói út—Krúdy Gyula úti ke­reszteződés. ahol a gépkocsive­zetők egy része a tiltó táblák ellenére is bekanyarodik. Több haláleset figyelmeztet arra. hogy az a hely még mindig életveszélyes. Inkább itt írjunk erről, mint a fekete króniká­ban! Az üzlet nem érzelem Szezonja a szónak Vigyázni kell a tőkés partnerre Tunyogmatolcson Kerek egy esztendeje, hogy ünnepélyes külsőségek között átvágták a szalagot Tunyogmatolcson, annak a vegyes vállalatnak az avatásán, amelynek alapítása ugyancsak esztendőt vett igénybe, viszont még manap­ság is esztendőkre gondol Klapka György, a fehér- gyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke, ami­kor a szolid üzletmenet elérkezését megsaccolja. Nem fizet a MANZ, a nyu­gatnémet fél... Csőd fenye­geti a különben nem a gyengék között számon tar­tott tsz-t... Ilyen és ha­sonló hírek terjednek szak­mai körökben. Fotós kollé­gámmal, Suri Attilával a helyszínen kerestünk választ a kérdésre: mennyi igaz a rossz hírekből? — Valóban nem zökke­nőmentes az életünk —• tesz egy kis kitérőt Klapka György, mielőtt a konkrétu­mokat szerbe-számba venné. — A kósza hírekről csak annyit: annak fele sem igaz. Van egy ronda tulajdonsá­ga az embereknek; irigyek és rossz hírét keltik azok­nak, akik sikeresek, vagy legalábbis megcélozzák a na­gyobb eredményt. Ahelyett, hogy segítenének. De már az is segítség lennne, ha egy­szerűen csak hallgatnának. Pénzügyi nehézségek Klapka György e szavakon sokat gondolkodott, szinte egyenként szedte össze őket, szemmel láthatóan azért, hogy valakit meg ne bánt­son. Ezzel le is zárta mon­dandójának ezt a részét, és Milyen állatokat tartsunk a lakásban? Növekszik azok száma, akik szabad idejükben is hasz­nos, tartalmas el­foglaltságot talál­nak maguknak, bar­kácsolnak, nyelve­ket tanulnak, spor­tolnak, muzsikál­nak, túrákra jár­nak. Üjabban so­kan kedves, hasznos kisállatokkal népe­sítik be lakásukat: papagájt, kanárit, díszhalakat tarta­nak. Milyen állatokat tartsunk ottho­nunkban? Ehhez a népszerű hobbihoz, időtöltéshez állí­tottunk össze hasz­nos tanácsokat. Kedvelt díszma­dár a forgulászó cecernaszajkó. Dí­szes tollazata érde­kes dekoráció a la­kásban. Festékbe áztatva absztrakt és norfiguratív fes­tők ecsetként is használhatják, falra mázolva tapéta­tervezőknek ad öt­leteket. Igénytelen, mint egy kisnyugdí­jas. apró magvakon él, szükség esetén azonban üzemi kosztra is rászok­tatható. A nőstény a tükör előtt éles, vi­sító hangot ad. rö­vid idomítás után szegényebb helye­ken ébresztőóra he­lyett is használják. Játékossága miatt a bödönszájú adsza- gugát többnyire a gyerekek szeretik, habár rongylabdá- nak, felmosórongy­nak egyaránt meg­felel. Reflexei az átlagosnál fejlet­tebbek, így aztán családi veszeke­déskor automati­kusan kihívja az urh-s járőrt. Kitűnő előrejelző: elvisel­hetetlenül nyüszít, vaffog, ha vihar- front, hideg idő, gázóra-leolvasó vagy adóellenőr közeleg. A lakásba belépő orvost hálapénz he­lyett nyüszítéssel fogadja. Kis helyen elfér. Kedvenc tar­tózkodási helye a sótartó és a púder­doboz. A család legfiata­labb tagjairól, a gyerekekről se fe­ledkezzünk meg: a drága és néhány nap alatt használha­tatlan játékok he­lyett vegyünk nekik kasmatoló bába­petét. a család ser­dülő korban lévő lányát poplemezek és fogamzásgátlók helyett petymegelő manókával célszerű meglepni. A manóka pety- megelésének rész­letes ismertetésére még visszatérünk. Kiss György Mihály az üzletre tért. A magas szö­gesdrótkerítéssel körülvett üzem csarnokait jártuk vé­gig a beszélgetés közben. Csend honolt mindenütt, mert két szezon határa a2 évnek ez a szaka. Lefutott a vegyes savanyúság, a Ker­tészhordó és jön az uborka a környékről. A gépeket kar-- ibantartják, a raktárakban tárolt árut rendezgetik. — Pénzügyi nehézségeink elsősorban a magyar bü­rokrácia huzavonájából adódnak. Hiába avattunk most egy éve, még csak fél esztendeje, hogy megtörtént a cégbejegyzés. Ennek bekö­vetkeztéig a MANZ a törzs­tőkén kívül, ami 350 ezer márka az ő részéről, nem fizetett. Nekünk pedig to­vább kellett finanszírozni az építkezést és mindent, ami a termeléssel kapcsolatban felmerült. Ez az összeg 'meghaladta a 80 millió fo­rintot. — Talán kényelmesebb is volt neki így — kívánkozik közbe kérdésünk. — Nem sietett a fizetés­sel, olyannyira, hogy még ebben a pillanatban sincs itt a pénz. Azt gondolhatni, Klapka György tőkés társát sem akarja megbántani, hiszen végül is üzleti partnerek. Szóvá is tesszük: ha nem akar, ne beszéljen róla, ne rontsa saját üzletét... Fizetés helyett időhúzás — Termékeinkkel meghó­dítottuk Nyugat-Európát, sőt az amerikai piacot is. Erre egy szavam se lehet. Ami azonban a partnert il­leti, semmi okom nincs rá, hogy egy szóval is védjem. Húzza-halasztja a fizetést, visszaél azzal, hogy neki kemény pénze van. Csak a haszon lebeg a szeme előtt. Neki teljesen mindegy, hogy velem mi történik. Az is hidegen hagyja, ha holnap én börtönben kötök ki. Ke­gyetlen dolog ez, de hát ná­luk így megy. az üzlet nem érzelmi kapcsolat. Megerősíti szavaiban Ba­kos Béla, az üzemvezető: Klapka György — Legjobb lenne „szétszed­ni a babaruhát” és erre már nagyon sokszor gondoltunk is. Megtartanánk a MANZ tech­nológusát, mert így garancia lenne arra, hogy a terméket továbbra is elviszik, aztán kifizetni a partner részét. Jobb lenne külön — Nem is olyan nagy összegről van szó — fűzi tovább a gondolatot Klapka György. — Azzal, hogy ed­dig jószerivel csak mi fi­zettünk, részesedésünk már 92 százalékra növekedett. Ügy látom, nem is nagyon ragaszkodna a nyugatnémet a jelenlegi forma fenntar­tásához. Nem most született az öt­let, mert tovább sorolja a két szakember az előnyöket. Ha megszüntetnék a vám­szabad területet, azonnal megkapnák az összes itt ké­szülő termékre az állami szubvenciót, nem is keve­set, 55 százalékot, hogy csak a legfontosabbakat idéz­zük. Búcsúzóul még egy mondat ragadt meg a fülünkben, ami akár összefoglalása is lehetne ennek a két-három esztendőnek: — Ha valaki végighallgat­ja, mennyi hercehurcával, csalódással jár egy ilyen kö­zős vállalkozás vüágrahoza- tala, egy életre elmegy a jkedve attól, hogy hasonlót létrehozzon. De mondja meg, különben hogyan teremt­hettünk volna itt, Szat- márban európai színvonalú munkát 140 tagunknak és sokkal több bedolgozónk­nak? <£S) Pántlikás dollárok Emlékeznek még a parlamentbéli nagy foga­dásra? Ha már halvá­nyul a kép, akkor felidé­zek néhány pillanatot. Bush elnök még valahol, néhány teremmel odébb tárgyal, emitt ahol vacso­rához terítettek, meghí­vottak mutatják magukat a kamerának, részben egymásnak. Van idő né­zelődni, Aczél Endre sza­vai csak a szünetet hiva­tottak kitölteni. Minden­ki itt van, aki számít, baloldaltól jobboldalig, ilyen nézettől olyan néze­tig. Nekem azonban már akkor is hiányoztak em­berek. Kik? A vidék kép­viselői. Biztosan volt egy- kettő a Nemzeti levesre várók között, de számuk nem lehetett jelentős. Pedig egy ilyen estély nem csak a nagyvilági toalettek és a szép moso­lyok felvonultatása. Kap­csolatok szövődnek, sőt- üzletek köttetnek. Nem fogunk mi egyik napról a másikra megváltozni, ahhoz ki kellene bújni a bőrünkből. Volt ilyen, van olyan, és hogy lesz-e? Meglátjuk. Vidék- Magyarországot az „át- kos* közelmúltban, no- meg régebben is, egy-egy magas polcra emelkedett földi képviselte, képvise­li még ma is. Ha időköz­ben el nem kopott a re­noméja. .v ' ' . Márpedig mostanában elég gyakori, hogy egyik napról a másikra úgy ke­rül hátrébb egy-egy je­lentős személyiség attól, hogy jelentős személyi­ségnek tekintsék tovább­ra is, mint amilyen gyor­san manapság az idők változnak. Egy-egy me­gyének milliárdokban mérhető hasznot hozha­tott beruházásokban és más formákban, ha fia ilyen körökben mozogha­tott. Gondoljunk csak az amerikai nép ajándékára, arra a 25 millió dollár­ra, amit a magánkezde­ményezések támogatására szántak. Nem sokkal ez­után kiderült, hogy az amerikai nép a szomszé­dos Borsod-Abaúj-Zemp- lénre külön is gondolt. Oda pántlikás dollárok érkeznek. Ez a pántlika eddig csak forinttal kap­csolatban fordult elő jel­zőként. Romlana a dol­lár, vagy erősödne a fo­rint? Nehéz megemészte­ni az ország tizenkilen­cedik megyéjében, hogy nálunk jobb helyzetben lévőknek külön jusson támogatás. A kérdés most már csak annyi maradt, hogy jó-e nekünk, vagy rossz, hogy elszármazott nagyjaink- nak kevés alkalmuk nyí­lik Szabolcs-Szatmár né­pének sorsát külön is az amerikai nép figyelmébe ajánlani. Nem hiszem, hogy ne lenne helye ná­lunk még kétszer annyi­nak, mint amit a borsodi iparvidék életbentartásá- ra immár sokadszor köl­tenek. De nem ilyen mó­don. Szegényen, de büsz­kén nézhetünk át a szomszédba. Nagy embe­rek jönnek és mennek nálunk is és ott is, a gaz­dagodásra jobb lesz más receptet keresni. isik Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents