Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. július 21. Francia kórus Nyíregyházán A látható A marseille-i „Maltrise Gabriel Faure” énekiskola női kórusa ad hangversenyt július 21-én pénteken Nyíregyházán 18 órától a 4. sz. Általános Iskola dísztermében. Az énekkar három évvel ezelőtt, egy olaszországi fesztiválon kötött barátságot a Nyíregyházi Vegyes Karral. E kapcsolat révén utazhatott az idén, június végén a nyírségi kórus a Földközi-tenger partvidékére, s az ottani vendéglátók most viszonozzák a látogatást. — Műsorukban a francia kórusművek mellett magyar népdalfeldolgozások is felcsendülnek a zenei csemegének számító koncerten. zene Lézerszínház a Planetáriumban Kilenc éve működik a budaipesti Planetáriumban a kísérleti fényszínház, ismertebb nevén a Lézerszínház, amely a Kyberiada De- peche Mode című színes lézerkoncert bemutatásával, az Egy kiállítás képed című Muszorgszkij-, Ravel-, Emerson Lake and Palmer-kon- cert felújításával, valamint négy korábbi műsorának a színes lézerfényekre átszerkesztett változatával készült a turisták, a vakációzok, kirándulók nyári rohamára. Európa mindeddig egyetlen állandó fényszínháza hétfőtől péntekig, naponta két — esti — előadással várja a „láthatóvá tett zene” iránt érdeklődőket. Szabolcsiak a hajdúsági művésztelep kiállításán Aki nyári szabadsága idején elvetődik a fővárosba, még megnézheti a Nagymező utcában, az Ernst Múzeumban a 25. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep jubileumi kiállítását, amely a 'hónap végéig tart nyitva. Fennállásának negyedszázada alatt majdnem 60 hazai és körülbelül 170 külföldi festő, grafikus fordult meg a hajdúböszörményi alkotótelepen. Az ott született képekből láthat most a fővárosi múzeum közönsége egy reprezentatív válogatást. Megyénket két művész képviseli a tárlaton: Pál Gyula, ikortársaink közül pedig Soltész Albert. Felvételünkön Soltész Albertnak a ■kiállításon szereplő, Nyárfák című temperája. Kétéves középfokú szervező-ügyintéző tanfolyamot hirdet az Országos Közművelődési Központ módszertani intézete. Az októberben induló oktatásban elsősorban a művelődési intézményekben, képesítés nélkül — középfokú végzettséggel — dolgozók vehetnek részt. Az önéletrajzzal kiegészített jelentkezéseket augusztus 15- ig lehet eljuttatni a módszertani intézet címére. Kellemes nyáresti szórakozást ígér a kisvárdai Várszínház legközelebbi előadása. Július 22-én, azaz holnap este fél kilenctől a kecskeméti Katona József Színiház .vendégjátékában Zerkovitz Béla Csókos aszszony című kétrészes operettje kerül színre. Zerkovitz fülbemászó dallamait minden bizonnyal szívesen hallgatja újból-a közönség. A Csókos asszonyt 1926-ban mutatták be, s mindjárt óriási síiként aratott. A népszerű operettét az elmúlt évadban a Vígszínházban is játszották, nem kisebb sikerrel, mint annak idején. Remélhetően a kecskeméti produkció is elnyeri majd a közönség tetszését. Tolnay Klári 75 éves A nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ programja a következőképpen alakul az előttünk álló egy hétben: 21-én és 22-én, azaz most pénteken és szombaton este nyolctól éjfélig nosztalgiadiszkó lesz a kávéháziján. 23- án, vasárnap ugyanott ifjúsági diszkót rendeznek este héttői 11 óráig. Belépés csak diákigazolvánnyal ! 24- én és 26-án, tehát a jövő héten hétfőn és szerdán 17-től 19 óráig pszichológiai tanácsadás lesz a 10-es teremben. Mint ismeretes, közben, kedden szünnap van a művelődési házban. 27-én, csütörtökön ismét diszkóba várják a fiatalokat a kávéházba este 7 órára. A napokban (csütörtökön) ünnepli 75. születésnapját az egyik legnagyobb magyar színésznő, Tolnay Klári, aki a Nóg- rád megyei Mo- horán született, Balassagyarmaton fejezte be a polgárit, majd a 20-as évek végén — mint Nyári Magazinunk egyik riportjában maga mesélte munkatársunknak — két évet töltött Nyíregyházán, ahol az angolkisasszonyokhoz járt. Színészi pályára a Vígszínházban kezdte, aztán a Madách Színházba került, amelynek immár negyven éve tagja. Pártligifc tiatalok és Mitek közit! (2.) „Börtönnél jobb a felügyelet!“ Vécének nézi a Hitet Kilakoltatják Nagyobb figyelmet a lépcsőházak fegadészintjére Már-már az elviselhetel- lenségig piszkosak, gusztustalanok egyes nyíregyházi bérlakások lépcsőházai. Tény, hogy mind kevesebb a felújításra fordítható összeg Nyíregyházán is (amibe erősen közrejátszik, hogy a rendelkezésre álló keret túlnyomó részét a GusZevben lévő lerobbant lakások emésztik fel). Ugyanakkor való az is, hogy sok ilyen tömbben a lakók egy része sem vigyáz környezetére. Ezzel kapcsolatban Vinginder Tibor, az IKSZV illetékes osztályvezetője a következőkről tájékoztatta lapunkat: — Magunk is tapasztaljuk ezt a tarthatatlan állapotot, és keressük is a változtatás lehetőségét. Mérlegelés után a legjobban lerobbant lépcsőházakban legalább a fogadószintet mielőbb emberi tartózkodásra alkalmassá kell tennünk. Szólni kell azonban azokról a renitenskedő bérlőkről, akik több helyütt megkeserítik szomszédaik életét. Jelzéseket kapunk, hogy egyesek nemcsak szemetelnek, hanem gyakran WC-nek nézik a lépcsőházat, a liftet. Legutóbb bejelentés érkezett: az egyik földszintes bérleményben a tetőszerkezet tartógerendái közül vágtak ki néhányat, tüzelőnek. Mi a jelzésre kimegyünk, gyűlnek már a fényképek ezekről a cselekményekről, de sokszor tehetetlenek vagyunk, mert a lakók között nincs, aki tanúként igazolná, ki a tettes, aki ellen szigorú szabálysértési eljárást kezdeményezhetnénk, melynek végső állomása akár a bérlőviszony felmondása, a kilakoltatás is lehet. Mégiscsak tarthatatlan, hogy például a részeg bérlő büntetlenül kirúgja a liftajtó üvegét, a tragédia lehetőségét előidézve ezáltal: ha egy kisgyerek azon bedugja a kezét, akár le is vághatja azt a lift. Kérjük becsületes bérlőinket. ők is tegyenek azért, hogy az ilyen, bérlőviszonyra méltatlanok mielőbb kikerülhessenek a lakóközösségekből. Ugyanakkor sűrűbben ellenőrizzük a házfelügyelőket is, akik közül egyesek a minimális takarítást sem végzik el, holott ez elemi 1 mukaköri kötelességük! Velük sem leszünk elnézőek. Az SZMT reprezentatív székházában szokatlan az a látvány, ami a bíróság épületében teljesen természetes volt. Próbára bocsátottak, feltételesen szabadlábra helyezettek, szigorított őrizetből elbocsátottak üldögélnek a hivatásos pártfogók néhány hete bérbe vett, székházbeli irodája előtt. Ezekben az emberekben van egy közös vonás: valamennyien bűncselekményt követtek el. s a bíróság elrendelte a pártfogó felügyeletüket. — Nem is az ellenőrzés az elsődleges feladatunk — mondja Artner László, a pártfogók csoportvezetője —, hanem, hogy segítsük a pártfogóltakat a társadalmi beilleszkedésbe. Nem érzik zaklatásnak, hogy időről időre felkeressük őket, hiszen tudják, a felügyelet még mindig jobb, mint a börtön. Legtöbben igyekeznek is betartani az előírt magatartási szabályokat — ezt mutatja, hogy január óta 253 esetből csak 30 ember ellen kellett elrendelni a szabadságvesztés végrehajtását. A pártfogó felügyelet alatt álló személynek a bíró különböző magatartási szabályokat ír elő, attól függően, hogy az illető milyen bűncselekményt követett el. Aki például ittasan csinált valami törvénybe ütközőt, az nem látogathatja a kocsmákat, szórakozóhelyeket. Ha valaki éjszaka lépett bűnös útra, annak megszabják, hogy az éjszakai órákban köteles a lakásában, szállásán tartózkodni. Aki munkakerülő életmódot folytatott, annak előírják, hogy köteles munka- viszonyba állni. — Legnagyobb gondunk a munkába állítás — folytatja Artner László. — Nincs sajnos olvan hatalmunk, hogy bármelyik vállalatnak elrendeljük, vegyen fel egy büntetett előéletűt. A bíró általában kiköti, hogy a szabadultnak állami vállalatnál kell elhelyezkednie. Ha ez sehogyan sem sikerül — amire van esély, ugyanis a hozzánk kerülők zöme alacsonyan iskolázott, szakképzetlen —, akkor mehet kisiparoshoz, esetleg. ha van a családnak földje, azon is dolgozhat. — Akinek sikerül elhelyezkednie. annak a munkahelyén keresünk egy társadalmi pártfogót — munkatársat. brigádvezetőt. Az is előfordulhat, hogy a pártfogolt kéri, ne szóljunk a munkahelyen senkinek, ne nevezzünk ki társadalmi pártfogót. Ilyen esetben rendszeres időközönként jelentkeznie kell nálunk. A társadalmi pártfogók negyedévenként küldenek nekünk egy jelentést. Ha a pártfogolttal nincs semmi baj. nem zaklatjuk, örülünk, hogy sikerült beilleszkednie. Ha viszont panasz van rá. hogy iszik, bántja a családját, akkor megkérjük a rendőrséget, hogy ellenőrizzék. Jogos panasz esetén, vagy ha az előírt magatartási szabályokat nem tartja be — igazolatlanul mulaszt a munkahelyéről, kocsmázik, éjszaka kint járkál az utcán —, bekerül a börtönbe, A megyében hét hivatásos pártfogó dolgozik, egyre száz elítélt jut. A társadalmi pártfogók segítsége nélkül képtelenek lennének ennyi embert ellenőrizni, ennyi ügyet fejbentartani. Nemcsak a rendőrséggel, hanem a helyi tanácsokkal is tartják a kapcsolatot, aki kevés pénzzel szabadul, annak egyszeri, rendkívüli szociális segélyt kérnek tőlük. — Megtörténhet. hogy csaknem üres zsebbel szabadul valaki. Ilyen esetben a saját. 20 ezer forintos évi keretünkből mi is adhatunk néhány száz forintos segélyt a hazautazáshoz. Egyébként pénzzel ritkán segítjük őket, inkább egyébbel: munkahellyel — személyes kapcsolatok révén — vagy aki betegen, rokkantán kerül ki a börtönből, annak elindítjuk a rokkanttá nyilvánítási eljárását. Sajnos az utóbbi gyakran előfordul, ugyanis sokan szeget, drótot, zsilettet nyelnek bent, s emiatt utána több műtéten is átesnek. — Figyelembe kell vennünk, hogy ezek az emberek tudják, mit csinálnak. Kioktatjuk őket, hogy mi vár rájuk, ha nem viselkednek megfelelően. Ennél sokkal többet nem tehetünk, nem foghatjuk állandóan a kezüket, hiszen egyikük sem gyerek már! (Vége) Bartha Andrea A tárgyalóteremből Emberölés kegyetlenségből Nagy felháborodást váltott ki a tunyogmatolcsiakból a hatvannégy éves Széles Já- nosné halála. A gyanú két fiatalemberre terelődött: a huszonhárom éves Kiss Lászlóra és a fiatalkorú K. Józsefre. A vádlottak a fehérgyarmati tanács költségvetési üzemében dolgoztak, segédmunkásként. 1988. március lián együtt indultak el kerékpárral, de más munkaterületre mentek dolgozni. Aznap fizetést osztottak, s Kiss László már a munkaidő befejezése előtt leittasodott. Később még tovább folytatta az ivást egy kollegájával a gyarmati Kortyintó kocsmában. Este fél hét körül indult hazafelé Tunyogmatolcsra, a régi úton. Amikor a vasúti átjáróhoz ért, csaknem nekiütközött az idős asz- szonynak, aki egy lakókocsinak támaszkodva visszafelé tekingetett, Fehérgyarmat irányába. Kiss László bemutatkozott neki, még azt is megmondta, kinek a fia. Szóba elegyedtek, s Szélesné elárulta, azért állt meg, mert úgy érzi, hogy két személy követi őt. Rosszhoz fordult segítségért! Kissben feltámadt a vágy, s ezt közölte is Szé- lesnével. Az asszony felháborodott, de nem tudott vé- * dekezni, mert a fiatalember leteperte. Nemcsak megerőszakolta, hanem utána össze-vissza verte és meg- rúgdosta. Otthagyta áldozatát vérbe fagyva a mínusz ötfokos hidegben. Szélesné akkor még élt, de a bántalmazás következtében nem tudott felállni. Még azon az éjszakán meghalt: halálát fulladás okozta, a törött orrcsontja miatt vért lélegzett be. Halálát a kihűlés is elősegítette. Kiss a tett után hazament. Egész nap nem találkozott K. Józseffel, akivel korábban megbeszélték, hogy aznaj este koncertre mennek Fehérgyarmatra. Át- küldte K.-ért az egyik rokont, s amikor a fiú megérkezett, látta, hogy Kiss Lászlónak véres a bakancsa és össze van karmolva az arca. A fiatalember azt a magyarázatot adta, hogy útközben hazafelé néhány fiúval ösz- szeverekedett. Kiss László és K. József különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és erőszakos közösülés bűntette miatt a bíróság elé kerültek. K. József tisztázódott a vád alól, mert kiderült, hogy ő már délután öt órakor otthon volt Tunyog- matolcson — ezt több tanú is megerősítette. Kiss Lászlót azonban, aki egyszer már büntetve volt csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt, a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság mint visszaesőt, halmazati büntetésül 10 évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (B. A.) Á Csákot asszony a Várszínházban Népművelőtanfolyamok
