Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
89. július 20. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 3 Tisztesség, helytállás Nagycsaládok öröme Unokáink is...? Városvédők 1989 „A nyíregyházi városvédő egyesület kez- ményezésére több mint négy évtized utóin sá-rnap ismét rendezték Hősök napi ün- pséget a Szabolcs-szatmári megyeszéfche- an. A városvédő egyesület és a nyíregyhá- Vársoi Tanács képviselői megkoszorúzták Hősök temetőjében a fekete gránitobelisz- t, majd a városközpontban a Kisfaludy rób Zsdgmond által alkotott emlékművet, t követően a II. világháború nyíregyházi tanai és polgári áldozatai, illetve az akkor íurcoltak emlékére ideiglenes jelleggel vlékjelet, kopjafát avattak fel és ezen is íelyezték a megemlékezés virágait.” A fenti hírt —^amely több napilapb-ah is ;g jelent — az MTI adta közre. Olyan vi- Miylag új nyíregyházi egyesület egyik faelemre méltó megnyilvánulásáról, amely éltán váltott ki országos érdeklődést. Mi is a Városvédő egyesület? Erre készségesen ott felvilágosítást e nemes céllal létrejött nsiaság titkára, Fodor József és elnöke Fo- r Géza. Természetesen a terveikről is be- ámolbaik. Az egyesület alig két évvel ezelőtt alakult zal a céllal, hogy segítse a város építésze- környezeti és természeti értékeinek meg- zését , korszerű és esztétikus fejlesztését, építését, ápolja a lakóhely hagyományait, ősítse a lakosság szeretettét szülőhelyéhez, thcjnt adó .környezetéhez. Az egyesület a rácsokkal, intézményekkel, gazdálkodó és rsadálmi szervekkel együttműködve, azok kölcsi és anyagi hozzájárulását összehan- lva a lakosság közreműködéséhez megfe- ő szervezeti és anyagi feltételeket te- mt. Figyelemre méltó a célkitűzések kö- tt egyébként nem könnyű,anyagi támoga- s kiharcolásán túl a tudatformálás is. Ma már senki előtt sem lehet Vitás ha- rikban, mennyire fontos a múlt értékeinek ígőrzése. A televízió népszerű műsőra, az lokáink sem fogják látni a bizonysága an- k, hogy ebből a nemes ügyből nevezete- n az építészeti és egyéb tárgyi, természeti ilékek megóvásából országos mozgalom rt. Megyénkben korábban a Hazafias Nép- jnthák is voltak hasonló törekvései, mozilom. indult például a településeik fotp- ohívumának összegyűjtése érdekében. Két vei ezelőtt, a népfront pedig készségesen thont adott az önmagát egyébként függet- anek vailió városvédő egyesületnek is. A jövőt csak a múlt értékeinek megóvá- val lehetséges építeni. Ám a városvédés nél is tágabb fogalom. Hiszen min den- ppen elszomorít például egy szép fa, vagy sör kivágása, egy szobor megrongálása. A rosvédésen értendő tehát a szobrok és a irkok épségének megőrzése, szépítése, az ak tisztántartása, tehát mindaz, 'ami lehe- vé teszi, hogy jól érezzülk magunkat a la- »helyünlkön. Az egyesület célul tűzte ki azt hogy felrázza az embereket gyakorta egnyiilvánüló közömbösségükből azért, >gy necsak a saját otthonuk tisztaságát, ztétikai szépségét vallják magákénak, hasin az egész városét. Bíznak abban, hogy jól bevált „Tiszta udvar, rendes ház” moz- .lom bizonyára kiszélesíthető. Az egyesület céljai megvalósítása érdeké- ■n ./észt kíván venni a várost érintő hosszú középtávú fejlesztési és rendezési tervek alakításában, azokról ha kell társadalmi tákat szervez, ha szükséges kezdeményezd ódosításukat és megszervezi, hogy a laikos- g megismerje őket és közreműködjék meg- ilósításukbae. Készt vesz továbbá a város lítészeti és természeti értékeinek feltárásául és javasolja állami védelem alá helyesüket. Társadalmi eszközökkel is védel- ezni azokat. Előadások, kiadványok segít- gével tájékoztatja ä közvéleményt laikőhe- e értékeiről és azok állapotáról. Kezdemé- ezi továbbá a város szépítését, fásítását, irkosítósát, virágosítását. Fellép a telepü- ä és környezete tisztasága érdekében. A nyíregyházi városvédő egyesület esély anyagi forrással rendelkezik, csupán ínyii-val, amennyi a tagdíjakból befolyik. : pedig szinte semmire sem elegendő. Az iyesület céljai érdekében tehát állandó ipcsolatot tart fenn a városi tanács veze- ivel és az illetékés szervekkel, vállalatok- il, szövetkezetekkel, intézményekkel. Nos, városvédők a tanácsban jó partnerre ta- Ita’k, amély igényli és támogatja munkáikat. Meghívják és kikérik a véleményüket indán olyan témát érintő kérdésről, amelyin érdemben hozzászólhatnak.’ A közeiül tban az egyesület a város 150 vállalatát ilönböző szervét is megkereste, hogy tá- ogassák a munkájúkat. Több vállalat rög- n felajánlotta a támogatását. Néhány téma, amelyben a városvédők már illatták magukról. Felvállalták a Bujfos ndezési tervének ütköztetését, a város és lakosság között. Bizonyára az ott elftamg- vitámak is köszönhető, hogy a tanács 4 illiíp forintot biztosít a buj-tosi tó kritikán Az egyesület azért alakult, hogy segítse a város értékeinek megőrzését. A képen: kovácsolt lámpaoszlopot szerelnek. aluli állapotának a megváltoztatására, illetve arra, hogy a tó állapota ne romoljon tovább. Ennek érdekében célszerű lenne a tavon átfolyatni az Ignicét, amely felfrissítené a tó vizét. Mint ismeretes, a tervek szerint a Bujtos Nyíregyháza hatalmas szabadidőközpontja lesz. Á tervek megvalósítása tehát nem ért véget a csarnok megépítésével. Hogy mikor lesz a továbbfejlesztésre anyagi fedezet, azt még nem tudni, de legalább a tó tisztántartása és közvetlen élő környezetének a megőrzése elkezdődik. Részt vett az egyesület a Vay Ádám körút részletes rendezési tervének a vitájában is. A körút északi oldalán és környékén élők számáré ugyanis rendkívül kellemetlen, a jelenlegi állapot. Nos az egyesület szakértői olyan javaslatokkal járultak hozzá a vitához, amely a szanálásnak és az építkezés beindulásának elkezdését segítik. A városvédőik az itt épülő Domus áruház helyének kijelölésén is részt vettek. ösztönzik a Sétálóutca miielőbbi továbbfejlesztését is. Látható: a Zrínyi Ilona Sétálóutca jelenleg a fiatalok és a város lakóinak is kedvenc tartózkodási helye. Jó lenne, ha mihamarabb a Kossuth térre és a Bethlen Gábor utca elejére is kiterjedne — mondják A városvédőik megkeresték a vendéglátó vállalatot is, hogy a Jereván kerthelyiséget eredeti ál lapátéba állítsák vissza. Talán aprócska dolognak számít, de mindenképp hangulatosabbá teszi a városképet egy-egy régi tárgy visszahelyezése, így például egy-egy míves,szép, postaláda, "hirdetőtábla, -kandelláber. Az egyesület felkérésére a Titász, illetve a Posta .— mint képünkön is látható — rőár több ilyet is elhelyezett. Szóltunk a Hősök temetőjének megkoszorúzásáról. Nos, ez csak a kezdeti lépés volt. A város é nem a legjobban gondozott temetőjének a rendbehozására — melyet kegyeleti célokból gyakorta külföldiek is felkeresnek — a városvédő egyesület most komoly terveket dolgozott ki. A művészeti szakközépiskola vállalkozó kedvű hallgatói számára még az idén tábort kívánnak szervezni, amelynek lakói elkezdik a sírok feliratozását. Nevezetesen az elmosódott nevek újra- vésését, ami nem könnyű feladat, hiszen a fejfákon például cirill és gótikus betű is előfordul. A’ zöldterületet is szükséges rendezni és számtalan más feladat is akad. A munkálatok több évet vesznek majd igénybe, de máris széles társadalmi összefogás körvonalai látszanák 'kibontakozni a kisiparosoktól kezdve a közterületfenntartó vállalatig, iskolákig. A fiatalok „mozgósítása” egyébként szintén a tervek között szerepel. Az egyesület fel szeretné kérni a tanács művelődési osztályát, hogy az iskolák részére hirdessen akciót „Mentsük meg értékeinket” címmel, ismert és ismeretlen várostörténeti dokumentumok összegyűjtésére Ezenkívül kezdeményezik néhány olyan érdeklődésre számot tartó kiadvány megjelentetését, amelyek egyrészt a városlakók, másrészt a városba érkező tájékozódását, a városhoz való kapcsolódást, ide kötő élményeik elmélyítését szolgálhatnák. A tervek között egyébként sok más is akad, amellyel a későbbiekben is bizonyára megismerkedik a lakosság. Az egyesületnek mintegy 120—140 tagja van és bizonyára lesz majd több is. Hiszen mindiannyiunk ügye a városvédés, városszépítés. A -nyíregyházi egyesület egyébként országos szövetséghez tartozik, amelynek jelenleg mintegy 160 hasonló tagegyesülése működik hazánkban. (Faluvédő egyesületek is aHakuLna'k mostanában.) A szövetség egyébként sok mindemnél segíti a tagegyesületei munkáját. Szó van arról, hogy ősztől az európai Nostra egyesület, — amely az Európa Tanács egyik szervezete — a szocialista államok közül elsőként -a magyar szervezetet is elismeri, illetve felveszi sorai közé. Ez pedig bizonyára nemcsak szellemi tőkét, hanem olykor anyagi támogatást, s fő- '-ként új lendületet ad a mozgalomnak. Bodnár István A Nagycsaládosok Országos Egyesülete 1987. október 24-én alakult, a Budapesten létesített szervezetnek akikor mindössze 134 család lett tagja. Hogy sok ez, vagy kevés? Attól függ, ha arra gondolunk, hogy nálunk mostanában az egyke — vagy még az se — a divat, akkor bizony sok. Ha azt vesszük, hogy fogytán a nemzetünk, akkor nagyon kevés. Az országos mozgalomhoz Szabolcs- Szatmár elsőként csatlakozott. Létrejöttéről, céljainkról Gégény Bélánét, a megyei csoport vezetőjét kérdeztük. Hat gyermek édesanyja, közöttük a- legnagyobb 15, a legkisebb pedig 4 éves. Évekig volt- gyesen, a múlt év decemberében állt újra munkába. Úgy választott munkahelyeket is, hogy másokon segíteni tudjon. A nyíregyházi családsegítő központban dolgozik, férje végzettségét tekintve üzemmérnök, jelenleg a nyíregyházi Római Katolikus Plébánia irodavezetője. Az országos szervezet megalakulásakor el- elsősorban értelmiségi szülők, családok csatlakoztak — mondja, akik már korábban tudtak egymás létezéséről, ismerték egymást. A közös problémák hozták össze őket, s egy idő után úgy gondolták, szövetségre lépnek. Azt tűzték célul, hogy segítenek megoldani a nagycsaládok gondjiait, problémáit. már csak azért is, mert azokat saját életükből is igen jól ismerik. Meg kell mondani: már akikor is sok indulat feszült a többgyermekes családokban. Az áremelkedések az alapvető, tehát nélkülözhetetlen élelmiszereket, cikkeket sújtották, szinte drasztikusan emelkedtek a gyermekruhák árai, s ráadásul jött a személyi jövedelem- adó, amelynek hatásáról talán már nem is kell semmit mondani. Mára a Nagycsaládosok Országos Egyesülete bejegyzett egyesület, önálló jogi sze- -mély, s mia már háromezer család, több mint 18 000 ember tartozik tágjai sorába. A helyi csoport ez év áprilisában alakult meg Nyíregyházán, 23 alapítótaggal, az országos szervezet részeként, vidéken legelsőnek. Népszerűségét jelzi, hogy ma már 49 család tartozik tagjai sorába. S hogy miért ilyen közkedvelt az egyesület a nagycsaládosok körében? Nos, a válasz egyszerű, s érthető. Olyan morális értékeket szeretnének képviselni, és a köztudatba átmenteni, amelyek lassacskán ismeretlenné válnak az emberek gondolkodásában, pedig a jobb jövő reményében, a családeszmény kialakításában, illetve megőrzésében nélkülözhetetlenek. Céljaik ezekre irányulnak. Az .egyesületbe aktív és pártoló tagokat egyaránt várniaik. Rendes tag lehet minden olyan nagykorú állampolgár, aiki saját háztartásában legalább három gyermeket nevel, illetve felnevelt. Pártoló tagnak ennél jóval enyhébb feltételekkel lehet jelentkezni, hiszen akár magányos, akár egy vagy két gyermeket nevelők -kérhetik -az egyesületbe tartozásukat. Olyanok, akik egyetértenek a megfogalmazott célokkal, s azoknak megvalósításáért tenni is képesek. A nagycsaládosok sok gonddal küszködnek, de nagyon sok örömben is részük van — mondja Gégény Béláné. A nagycsalád és szegénység közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, nem azonos fogalma-k. Már csak azért sem, mert sok nagycsaládos, ha nem is jó módban, de középszinten ma még meg tud élni főképp akkor, ha földönjáró igényeik vannak. Igaz, fontos dolog az anyagi biztonság megteremtése, de van ami ennél is fontosabb. A nagycsaládiban olyan szellemi, erkölcsi, lelki javak teremnek, amelyekről a gyermektelenek, az egy-két nevelők nem is álmodhatnak. Mi valamennyien úgy érezzük, hogy a pluszfeladatok vállalása nem teher számunkra, s azoknak vállalásával nemcsak magunknak és családunknak, hanem hazánknak is tartozunk. A mi családjainkban nem szokás az önzés. A kinőtt ruhák továbbadása, a nyelvtanulás, a másik korrepetálása, segítése viszont természetes, mindennapi jelenség. Az egyesület megalakulása óta ezért is szervezünk főképp olyan programokat, amelyeknek segítségével valamennyi nagycsaládos megismerheti egymást. Lehetőséget teremtünk ilyenkor arra is, hogy kinőtt ruhákat egymás között csereberélhessünk, s a szórakozás mellett hasznos -tudnivalókat is adjunk a résztvevőknek. Legutóbb például családi ná-pot szerveztünk, amelyen megrendeztük a Szülők fórumát is, ahol a város vezetői válaszoltak a -kérdezőknek. Szóltunk a helyes, egészséges életmódról, a 'korszerű táplálkozásról is...” Bajok persze nemcsak a nagycsaládokat, hanem az őket tömörítő egyesületet is érik. Igaz, közülük a legnagyobb már megoldódni látszik. A tervezett rendezvények, összejövetelek megtartására mindeddig sehol nem volt helyük, most úgy tűnik, lesz. A nyíregyházi városi tanács Ígérete szerint a megüresedett nyíregyházi, Szabolcs utcai óvodát kapják meg, -amelynek segítségével immár rendszeresek lehetnek majd találkozásaik. Az évente családonként fizetendő 360 forint tagdíjért cserébe egyre több juttatásban is részesülnek. Ezen a nyáron három család megy üdülni, közöttük egy nyolegyermékes. -kettő ped-ig háromgyermekes család. Nagy segítségükre vannak a pártoló intézménybe is, melynek hasznát főiképp a-rendezvények, szervezésében, lebonyolításában élvezik. Merthogy hasonló céljaik továbbra is vannak. Szeretnék emlékezetessé tenni az Anyák napját, amelyet terveik szerint a nevelőszülők egyesületével közösen rendeznének. A műsor összeállításában szinte semmi gondjük nincsen, hiszen a nagy családokban természetes dolog a zenetanulás, a hangszeres zenélés, versek szeretete. így előadó- • ban nem lehet hiány. Programjaikban szerepel még a szülők szabad estéjének szervezése, amelyhez a főiskolásoktól kapnak majd segítséget. A hallgatók önként vállalják: felügyelnek a gyermekre, amíg a szülők kicsit kikapcsolódnák. Kedvezményt ígérnek, amelyet mozi-, illetve színházbérlet vásárlá- /sához lehet igénybe venni. Főiskolások segítenek majd a nyelvtanulásban, korrepetálásban is, s tervezik úgynevezett kreatív klub létrehozását is. Ennek tagjai népművészeti, kézműves foglalkozásokon vennének részt, számítógépes játékokkal ismerkednének. A szervezők máris munkához kezdtek, felvették a kapcsolatot a megyei városi művelődési központtal, valamint az úttörőházzal is. Szerencsére mindezekhez ma már egyre több támogatóra találnak. A Hazafias Népfront, a• megyei, illetve városi tanács, a tanárképző főiskola, a családsegítő központ egyetlen hívő szóra segítséget nyújt, s ma már mind gyakrabban számíthatnak a vállalatok, intézmények támogatására. Kapcsolatba léptek a nevelőszülők mer gyei egyesületével. Ők azok, akik saját gyermekeik mellé olykor akár öt-hét állami gondozott gyermeket is vállalnak, s valóságom szüleik helyett gondoskodnak róluk. Természetesen a megye határain túlra is tekintenek. A sátoraijiaújhelyi, hajdúszoboszlói, miskolci egyesületekkel kialakított együttműködés remélhetően gyümölcsözik majd, s ha mindez- igaz, partnerük lesz a buda- pest-zugligeti csoport is. S hogy mindezekre miért van szükség? A kölcsönös gondok, problémák megismerése mellett közös kirándulásokat, nyaralásokat szervezhetnek, s így nemcsak egymást, hanem az ország szebbnél szebb tájait is megismerhetik. A nagycsaládosok gondjai nagyobbak 1z átlagember gondjainál. Gégény Béláné szavai szerint nyögnek az adóterhek alatt, s nagy fájdalmuk, hogy közülük mind többen a létminimum közelében élnek. Nem csak a több gyermek, olykor az idősek gondja is az ő vállu-kra nehezedik. Kovács Éva A Gégény család hat gyerekkel. Hiszik, hogy a pluszfeladatok vállalása nem teher.
