Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet Visszatekintés Hasznos nyarak Városunknak immár nevezetessége az idén 16. alkalommal megrendezett nyári akadé­mia, amelynek rendezvénysorozatára az or­szág minden részéből érkeznek a szervezés és vezetéstudományban jártas, vagy abban elmélyülni kívánó szakemberek. A Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság itteni szervezete lankadatlan energiával készíti elő és .működik közre a zökkenőmentes le­bonyolításban állandónak számító partne­rével a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolával. Ez utóbbi adja az előadások és sze­mináriumok helyszínét, a résztvevőknek a szállást és nem utolsó sorban azt a szel­lemi bázist, ami vonzerő az ide indulóknak. Szívvel és lélek­kel segítenek Akik a tanácskozások után elutaznak me­gyeszékhelyünkről minden bizonnyal jó szív, vei gondolnak vissza az itt töltött napokra, amire bizonyíték, hogy, évek múlva is visz- szatérnék. Vajon mi az oka? A lebonyolí­tás? Az üzemlátogatások nevezetességeit be­mutató kirándulások? Aligha. A szakmai programok változatossága és tartalmi meg­újulás úgyszintén elengedhetetlen. Az SZVT megyei titkára Török István, aki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalata nyíregyházi iközpontjának igazgatója így emlékszik visz- sza ezekre a dolgokra: — A sikereinkhez hozzájárul, hogy elejé­től kezdve olyan emberekkel -szervezzük a Nyári Akadémiát, akik szívvel lélekkel dol­goznak ezért az ügyért. A megyéi elnökünk Fábián Lajos, aki egykor vb titkárként tevé­kenykedett a megyei tanácson, ugyanonnan Juhász Gábor osztályvezető, a szálkái ta­nácselnök Kövendi Lajos, avagy kisvprdai VSZM igazgatója mind-mind olyan aktivis­tái az SZVT-neik, akik a kezdetektől fogva áldozatkész munkájukkal segítették elő a rendezvények hatékonyságát. Jő alkalom volt a júniusi akadémia a visz- szatékirttésré. Valószínűleg ellaposodott vol­na az évek múltával a kezdeményezés — sorsára jutva- a hasonló jóknak, de később érdektelenségbe fulladóknak — ha nem újul meg, nem alkalmazkodik a gazdaság és a társadalom változásaihoz. Az elején áltaiá- nos stratégia még nem fogalmazódhatott meg olyan súllyal, hiszen az újdonság ereje vitte az egészet, és hívta az érdeklődőket. Megnyugtató volt látni, hogy olyan vezetők jöttek el, akik mértékadóknak számí­tanak az országban. Az évek múltával adódott az igény: ezt a tájat is megmutatni, az. élenjáró üzemeket úgyszintén. Talán hoz­zájárult a rendezvénysorozat ahhoz, hogy meggyőzzön embereket: mégsem minden sarka sötét ennek az országrésznek. Mindegeik adott ujjat... A következő megújulás a tapasztalatcsere apró pénzre váltása volt. Konkrét közremű­ködésre emlékezhet a szervezet a papírgyári beruházás pályázatával kapcsolatban. A csomagolástechnikában, és még'sok minden másban is. A záhonyi számítógépes forga­lomszervezők munkájának megismertetése is a programba került. Ha szerbe-számba vesszük mindezen helyeket, és hozzávesszük például az országos hírnévre szert tett kon­zervgyári számítógépes borsótermeltetést, azon vesszük magunkat észre, hogy nem na­gyon van mit restellkedni. Távol vagyunk persze attól, hogy elége­detten dőljünk hátra, de valamennyi Nyári Akadémia tudott valami megyei, városi új­donságot felmutatni az ideérkezőknek. Rangos előadók Az elmúlt fél-,, vágy egész évtized olyan méretűre bővítette a résztvevők körét, hogy — rangos tudományos tanácskozáshoz il­lően — szekciókra kellett felosztani a té­mákat és az előadásokat, korreferátumokat.- Egymásnak adták a kilincset olyan előadók, akiknek neve önmagában is nagy vonzerőt jelentett. Miniszterek többen is megfordul­tak az előadói pulpituson, sőt olyan szemé­lyek is, akikről csak a hallgatók és a szerve­zők gondolták, hogy eljön még az ő idejük. Nyers Rezső például két éve még úgy érke­zett nagy sikerű előadást megtartani, hogy kevesen gondolták alkalma is lesz véghez vinni azokat az'elképzeléséit, melyekkel gaz­daságunkat élesen bírálta. (E sorok írója ké­szített vele és Fábián Lajossal interjút az egyik előadás szünetébe^ és emlékszik azon A szervezés tudománya nem elefántcsontto­rony. A képen: munkában a nyíregyházi SZÜV ügyvitelszervezői. szavaira, melyekkel az SZVT eme esemény- sorozatát méltatta.) Az utóbbi két három év újdonsága első­sorban a tanácsi szférában dolgozóknak je­lentett érdekességet. Sőt alighanem többet is annál, mert a közigazgatásban dolgozók száma olyan hirtelen megnövekedett, a ré­szük re külön megszervezett szekcióban, hogy majdnem felét kitették az egésznek. Ez az érdeklődés alig csökkent, ami érthető, hi­szen azóta sem került le a napirendről a ta­nácsi munka ésszerűsítése, korszerűsítése. Vagy pedig nevén nevezve a problémát a létszámcsökkentések nyomasztó gondja. Az elején tehát, amelyet különben egy 1971 decemberi MSZMP KB ülés. határoza­tához vezetnek vissza viszonylag kis szám.ú vezető eszmecseréje, ezt köve­tően évek múlva a konkrétság igénye, a harmadik szakaszban, ami a leg­utóbbi évekig tartott, vagy tart, a sokágú szekciós munka volt jellemző. Mostanában negyedik korszakába lép a változatlan ér­deklődés kísérte nyíregyházi Nyári Akadé­mia. Török István abban formulázza ennek körvonalait, hogy moftmár bizonyos: nem fognak az évék a szervezés- és' vezetéstudo­mány nyári eszmecseréjén. A titka az, hogy fel kell ismernünk az idők változásában azo­kat az új vonásokat, amelyek felől még a szakemberek is bizonytalanok. Annyival ne­hezebb a helyzetünk, hogy amíg régebben erre hónapok, sőt évek álltak rendelkezésük­re, ma sokkal rövidebb rá az idő. Az idén júniusban például az új vállalkozási, és át­alakulási törvény körüli kérdések iránt lett volna nagyobb az érdeklődésedé a szervezés stádiumában — ami legalább fél évvel meg kellett; előzze az egészet — még nem lehetett megsejteni az ilyen irányú és arányú válto­zásokat. Ha pedig a jövő nyárra gondolunk, lehet hogy meghaladja az idő még ezt is. Már a holnapon töprengenek... A 17. szervezési és vezetési Nyári Aka­démia előkészületei máris megkezdődtek, alig ért véget a tizenhatodik. Legalábbis azoknak a gondolatoknak a megkeresése és előzetes végiggondolása, amely előrelátható­lag az érdeklődés homlokterében lesznek. Alighanem felesleges bizonygatni, mennyire nehéz dolog manapság egy évre előre meg­jósolni akármit is. Nem lenne azonban „szer­vezési és vezetési” a nevünk és érdeklődé­si körük, ha nem lennének máris ötleteik. Mindenekelőtt az előkészítés idejét kell megrövidíteni abból a célból, hogy minél ké­sőbbre tolódjon ki az az időpont, amely még alkalmas lehet új témák felvételére, egyesek elhagyására. Fájdalmas veszteség persze, hogy így meg kell válni a még télen meghir­detett pályázatoktól, amelyek az ország min­den részéből nagy érdeklődésre tartottak számot. Amit így elveszít a szervezet, arány­ban áll azonban a frissesség nyereségével És a céllal, hogy használjanak az egész országnak a mostani vajúdásos, újjászülé- téses időszakban. Mert vannak azért időtálló szervezési és vezetési elvek, amelyek, sajnos a 17 év alatt sem vonultak be a mindenna­pok gyakorlatába, annyira nagy a regi és á megszokott reputációja. Ma — és minden bi­zonnyal igaz lesz ez jövőre is — a helyzet átláthatatlansága és bonyolultsága a jellem­ző. Bármennyire is ijesztő ez a körülmény, ez a tudomány ennek feltárására és leírásá­ra is rendelkezik módszertannal. A komplex- szemlélet, a sokirányú figyelem talán hasz­nálható modelleket alkothat a társadalmi és gazdasági változások között eligazodni törek­vő felelős személyek számára. Őket várják a 17. eseményre és azokat, akik a Nyírség fővárosában eddig is olyan haszonra tettek szert a szervezés és a vezetéstudománynak ebben, az immár fellegvárában, amely által ment előre a város gazdaságának prosperáló része. i Esik Sándor'-- 1989. július 20. Telefon, újság, I ■■ II w * I f közösségi naz Nyíregyháza megyei várossá nyilvánítása — mely országos elismerése az eddig vég­zett' városépítő munkának — többünkben azt a reményt táplálja, hogy ezután köny- nyebb lesz a városfejlesztés, a fenntartás. Baja Ferenccel, a tanács elnökhelyettesével arról váltottunk szót: valójában mit is je­lent a napi ügyek szférájában az új státus? Milyen nehézségekkel kell megküzdeni .ah­hoz, hogy az új körülmények között is erő­síthesse Nyíregyháza a magyar városháló­zatban betöltött szerepét. Ahhoz, hogy átszervezhessünk egy taná­csot, napjainkban elemi követelmény a ta­karékosság az erőforrásokkal, ami ugyan­csak korlátozott. Ehhez erkölcsi minimum, hogy a vezetői szintekkel takarékoskodjunk — hangzott el többek között az elnökhelyet­tes válaszában, amelyből később kiderült: az átállást úgy kellett megvalósítani, hogy ösz- szesen csupán 8 státust kapott a megnöve­kedett feladatok elvégzésére Nyíregyháza Megyei Város Tanácsa. Ezért a meglévő tar­talékok kihasználására hagyatkozhattak, s ehhez vált szükségessé a vezetői szint csök­kentése, melynek révén ma már csupán egy elnökhelyettes van a Nyíregyháza Megyei Város Tanácsánál. A mai bonyolult helyzetben „kétfrontos harcöt” szükséges folytatnia a tanácsi appa­rátusnak: egyfelől az átszervezés mellett az elet nem áll meg és rohamosan nő a napi ügyek száma, amelyeket intézni kejl. Ezek sorába kívánkoznak a szociálpolitika egy te feszítőbb gondjai, továbbá az új szerveze­tek, vállalkozások, kft-k, valamint az újfaj­ta gazdálkodási rendszer diktálta teendők el­látása. Szembe kell nézni azzal is, hogy ma Magyarországon o politikai hatalom újrael­osztása történik, ami az érdekegyeztetésben gyökeres változtatást igényel. Nyitottabbá válik az egész rendszer, s ezért a tanácson is minden alkalmat igyekeznek megragadni, hogy hallassák a hangjukat az új országos szervezetekben. Véleményt nyilvánítanak olyan kérdésekben, amelyek közvetlenül be­folyásolják a városi létet, az itt élő emberek sorsát. Ezek sorában például Nyíregyháza volt az egyik kezdeményezője és szervezője az önkormányzati szövetség létrehozásának (a szövetség gazdasági munkabizottságénak nyíregyházi tagja is van); részt vettek a nyíregyháziak a Belügyminisztérium és a szakszervezetek tanácskozásán, s kifejtették véleményüket az államháztartás reformjá­nak koncepciójával kapcsolatban. Ezt előze tesen megvitatták a Nyíregyházán, alakult független szervezetek képviselőivel és kiala­kították közös véleményeiket. Hasonlóan véleményt formált az elmúlt időszakban a város vezetése az önkormány­zati koncepcióról, amelyet majd most bocsá­tanak vitára: a települések önkormányzata mellett voksoltak. Az általános és nagyobb horderejű kérdé­sek mellett foglalkozni kellett és kell azok­kal a legakuttabb problémákkal is, amelyek a feszültségek forrásai jelenleg Nyíregyhá­zán, s amelyekben mielőbb lépni kell. Lás­sunk néhányat ezek közül. . Egyre elviselhetetlenebbé válik a telefon- hiány. Mint ismeretes, Nyíregyházának je­lenleg egy tízezres központja van és csak­nem teljesen leterhelt. (Tapasztalhatjuk is napról napra kellemetlenebből a vonal­hiányt.) A posta csak 1993—94-re ígér köz­ponti bővítést. Ez elfogadhatatlan egyrészt azért, mert a lakossági igények mind szorí- tóbbak, másrészt a városfejlesztés dédelge­tett koncepciója is elakadhat, hiszen a tele­fon lételeme a gazdálkodó szervnek, a kjt- nek. Cégek letelepítése, külföldi tőke bevo­nása elképzelhetetlen korszerű, jól működe telefonhálózat nélkül. Együtt a megyei ta­náccsal nyugati partnert kerestek, s talál­tak az ALCATEL világkonszern osztrák éí nyugatnémet vállalatában, amely cég éven­ként 15 millió telefonvonalat gyárt. Ök ígér­ték: nem csak szállítanak, hanem hosszú le­járatú hitelt adnak, részvényesnek is belép­nek, hajlandók a meglévő rendszert megvá­sárolni stb. A posta vezérigazgatóságán e tárgyalások eredménytelenek voltak, meri ők már elkötelezték magukat más nyugati szállítóval. Ennek ellenére tovább folytak a tárgyalások a már említett világkonszern­nel, annak jegyében, hogy ősszel kerül a leg­magasabb országos fórumok elé a posta fej­lesztése, majd később az új postatörvény megalkotása, s fel kívánnak készülni a leg­kisebb lehetőség megragadására is. A végse cél egy telefon részvénytársaság létrehozása A hírközléshez, illetve a tájékoztatáshoz kötődik: remélhetőleg még az idén városi hetilap kerül az újságstandokra Nyírvidék címmel. A tanács döntött: az idén egy kiadói kft. alakításához 3 millió forinttal hozzájá­rul, ez a kft. tervezi a már említett város; lap kiadását, egyéb teendők ellátása mel­lett. Az említett városi lap profilja: informá­ciós hetilap, amely a város életéről minden hasznos, kézzelfogható információt igyekszik közzétenni, s elsősorban a városi polgárok lapja lesz, amellett felvállalja a városi ta­nács bizonyos kihirdetési funkcióinak az ellátását is. Változatlanul súlyos a szociálpolitikai helyzet a városban, bár ez sok minden ggyé’c között elsőbbséget élvez a döntéseknél. Gond viszont, hogy napjainkban egyfajta nyilat­kozat- és látszat átalakítási-verseny szemta­núi lehetünk, s ezért több kérdésben előbb elhangzik a bejelentés, mint azokat jogilag megalapoznák. Ezért is döntött úgy a ta­nács: a KÖZIG-KONZUL segítségét kérik, hogy át tudják hidalni a jogi hiányokat, hogy mentességet élvezzenek fontos lépé­seknél. Napi téma — jóllehet a legutóbbi végre­hajtó bizottsági ülésen ez már nyugvó pont­ra jutott — a Bencs-villa sorsa. Két ajánla* érkezett: egyfelől az Elekteríém magán­kórházat kívánt berendezni, másfelől egy kft. (a tempó és egy amerikai vállalkozó) kereskedelmi-külkereskedelmi üzletközpont­ra tett ajánlatot. A vb ez utóbbit fogadta el ezt támogaja, mivel a városban léyő és most alakuló cégek, amelyek exporttermelésre if képesek, képtelenek a világpiacon siirögni forogni, nincs hozzá szakemberük és taT pasztalatuk. Súlyos probléma a tömegközlekedés hely­zete. Ezt érzékelvén az újjászervezett épí- tési-közlékedési-Vízügyi osztály élére Közle­kedési szakembert állítottak, akinek elsőd­leges feladata, hogy forgalomszerve.zési szempontjából vizsgálja felül a kialakuU helyzetet és tegyen javaslatot a megoldásra Ütközésre, csatározásra, feszültségekkel tar­tott osztozkodásra kell számítani az ön­kormányzati vagyon kérdésének tisztázása­kor is, csakúgy, mint a városban működe egészségügyi és más alapellátások visszavé­telénél, városi felügyelet alá vonásnál. Tá­mogatja a tanács azokat az önszerveződése­ket, amelyek eddigi állami feladatok elvég­zését deklarálják. Szeptembertől közösségi házat alakítanak ki a Szabolcs utcán, ahol megfelelő otthonra találnak a hallásséuyl- tek, a NYÍREGYENES alkoholizmuserleni klub, továbbá az értelmi’fogyatékosok me­gyei szervezete és a nagycsaládosok egyesü­lete. v Angyal Sándor A nagy előd, a Nyírvídék 1928. május 3-i száma. Most városi hetilap készül ugyanezzel a címmel. Magánkórház vagy...?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents