Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1989. július 20. Kép-Más Kör, VÉKA, K-Mlsszi6 Pártok és programok Aimiikor Nyíregyházán a Hazafias Népfront nemrég áttekintette az egyesületek működését megállapította, hogy a Magyar Horgászegyesület már 1946 óta működik és még 1952-ben is alakult egy szervezet, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesülete. Természetesen mindkét szervezet hosznos volt tagjai számára, működésük azonban korántsem hasonlítható a ma formálódó, alakuló szervezeték, szövetségek, társaságok, pártok működéséhez, Hiszen az elmúlt egykét évben alakult szervezetek már politikai tartalommal töltötték és töltik meg működésüket, míg a korábbiak más célból jöttek létre. Kis létszámmal Most körülbelül 53 szervezet működik főleg Nyíregyházán s a közel 200 megyei tag- szervezet mintegy 40 ezer tagot számlál. Van húsz évnél régebben működő egyesület is, nyolc a megyében, a tíz éve működők száma hét, öt évnél régebben öt, három évnél régebben tíz működik, s az utóbbi egykét évben huszonegy alakult. Az oktatással közművelődéssel kapcsolatos tizennyolc, valamilyen hobbival hét, a településfejlesztéssel ugyancsak hét, egészségüggyel, szociálpolitikával és sporttal kapcsolatos öt szervezet. A művészetekkel kapcsolatos négy, a természettudománnyal ugyancsak négy. A politikával pedig immár — főként nyolc ellenzéki — szövetség, párt működése kapcsolatos. Köztük is legújabb a Magyar Néppárt, amelynek alakulásáról, a megyei elnökség megválasztásáról a Kelet-Magyarország július 1-i számából értesülhettek az olvasók. Ennek volt előzménye is, hiszen az idén márciusban Székelyben alakult meg a Magyar Néppárt közel harminc fővel. A mező- gazdaságban a valódi és önkéntes szövetkezés szükségességét vallják. Követelik a mo- nopolisztikus felvásárló és feldolgozó vállalatok, a bel- és kükereskedelmi szervezetek átadását a termelők egyesületeinek. Telepü- léspoliitikában az abszolult helyi önállóságot szorgalmazzák, mert úgy ítélik meg, hogy minden korábban belovasztott településnek lehetővé kell tenni a különválást. Kis létszámmal alakult még a múlt év novemberében a Veres Péter Társaság. Az ő kezdeményezésük volt a második világháborúban elesettek tiszalöki emlékművének felállítása. Cselekvésük alapjául a Nemzeti Parasztpárt politikai elveit tekintik, céljaik közül a gazdaságban a verseny-és szektor- semlegesség, valamint a szabad földforgalom emelhető ki. Azt vallják, hogy a szövetkezeti tagság tulajdonon és anyagi érdekelsé- gen alapuló demokratikus jogait törvényekben kell biztosítani. Kívánatosnak tartják a Magánszektor és magántermelés bővülését. A legnagyobb, legközismertebb, s tulajdonképpen legrégebben megismert szerveződés a Magyar Demokrata Fórum, amelynek nyíregyházi városi szervezete a múlt év novemberében alakult. Korábbam azt nyilatkozták, hogy mozgalomként kívánnak működni, az elmúlt napokban azonban arról értesülhetett az ország lakossága, hogy párttá alakult. Kinyilvánították, hogy nem akarnak ellenzéki szerepet betölteni, viszont az úgynevezett „rossz politika” ellen fognak fellépni. Az MDF tagja a május 4-én megalakult ellenzéki kerékasztalnak. Célul tűzték ki azt is, hogy felrázzák a lakosságot abból a közönyből, amiben szerintük jelenleg van. Kidolgozták elképzeléseiket a sajátos megyei gondok megoldására és határozottan fel kívánnák lépni a térséget'különösen hátrányosan érintő belső gyarmatosítás ellen. A régi gazdaház Működésüket több esemény megrendezése, illetve azokon való részvétel jellemzi. Vállalkoztak a március 15-i ünnepség közös megrendezésére, fontos szerepet vállaltak abban, hogy június elsején megkezdődtek a tárgyalások az MSZMP és az ellenzéki kerékasztal között, szerveztek mezőgazdasági fórumot, találkoztak a megyeszékhely országgyűlési képviselővel, önálló programjuk volt a május 1-jei ünnepségen, tiltakozó levelet juttattak el az illetékesekhez az 1956-os forradalomban részt vettek és igazságtalanul elítéltek ügyében, illetve az oktatásban kialakult helyzet, valamint a rosszul funkcionáló oktatási hálózat miatt. Meghatározó szerepet vállaltak a május 27-i békés tüntetés megszervezésében. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezete a múlt év április 14-én alakult meg. Elsősorban falusi, paraszti rétegekre és kisvállalkozókra kívánnak támaszkodni. Vallják, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megbontotta a parasztság egységét, ugyanakkor létét, mint Most mintegy 53 szervezet működik a megyében, s főként Nyíregyházán. Egyre-más- ra alakúinak az új pártok is. Egy új tábla az MSZMP bejáratánál: SZABISZ. realitást tudomásul veszik,,sőt az önkéntességi alapon szerveződő szövetkezeteket támogatják is. Elengedhetetlennek tartják az agrárolló szűkítését, s javaslataik között szerepel, hogy a működésképtelen termelőszövetkezetek földjét adják vissza a parasztoknak. Az egyéni termelők kapjanak vissza nem térítendő állami támogatást az újrakezdéshez, s szorgalmazzák, hogy a kishatármenti árucserébe kapcsolják be a kistermelőket is. A nyíregyházi városi szervezet szeretné visszakapni a régi gazdaházat, amely jelenleg a Szákszervezetek Megyei Tanácsának tulajdonában van. Szerveztek fórumot Kölesén, tagjai az ellenzéki kerékasztalnak. A nyíregyházi tüntetésen nem voltak ott. A Szabad Demokraták Szövetségének nyíregyházi csoportja ez ev március 14-én alakult kevés taggal, főleg értelmiségiekből és főiskolai hallgatókból. Az emberi és polgári szabadságjogok teljességéből kiindulva nem az eddigi szocializmus megreformálását, hanem egy független, demokratikus jóléti állam felépítését tűzték ki célul. Békés átmenetet és szabad választásokat akarnak. A fővárostól független megyei, a megyétől független községpolitikát akarnak és "adó- kedvezményt a hátrányos helyzetű megyének. A demokratikus fejlődés egyik fontos felté- telénék tartják a munkásőrség és az ifjúgár- d-a feloszlatását, s követelik a politikai elítéltek és üldözöttek rehabilitációját. Kezdeményezői voltak az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásának, s megalakították a szegényeket támogató alapot. Kezdeményezői voltak a tüntetésnek is, s intenzív együttműködésre törekszenek más alternatív szervezettel. Monopólium nélkül A FIDESZ ez év február 21-én alakult 15—20 fiatalból a tanárképző főiskolán. Tagjai nagyrészt az intézmény hallgatói közül verbuválódtak, céljuk az igazi szociális biztonság megteremtése. Szükségesnek tartják a kisebbség védelmének jogát, környezetünk épségének és biztonságának a megőrzését. Vallják az erőszakmentességet, a tiszta politikai közéletet. Felelősségüket kettősnek érzik, az országot érintő problémákon túl a helyi, a térségi elmaradottságból adódó feszültségek megoldásában is közre kell működni. Cselekvésre hívnak mindenkit, mert attól tartanak, hogy az ország legkonzervatívabb megyéjévé válunk. Tömegbázisuk nem nagy, kis létszámuk ellenére azonban többször hallatják hangúkat, állásfoglalásaik markánsak. Felléptek a Bős—Nagymarosi vízlépcső megépítése és az emberi jogok romániai csorbítása ellen. Tagjai az ellenzéki kerékasztalnak és kivették részüket a békés tüntetés szervezéséből is. A KISZ jogutóda Nyíregyházán a SZABISZ, illetve a NYlRDISZ. Az UNIÓ a Demokratikus Szocializmusért ifjúsági szö- vettség is a főiskolán alakult a múlt év novemberében, s most 120 a taglétszámuk. Qlyian társadalom felépítéséért küzdenek, amely épít a kommunista mozgalom, a szociáldemokrácia, a népi mozgalom és a polgári irányzatok haladó történelmi és politikai hagyományaira. Elfogadhatatlannak tartják, hogy bárki kisajátítsa a politikai döntések monopóliumát. Vegyes gazdasági modell működését tartják ésszerűnek, amely a piac törvényszerűségeire épül. Hatékony szociálpolitikai védőháló kiépítését szorgalmazzák, s az oktatási rendszer reformja programjuk sarkalatos részét jelenti. Az E-MISSZIÓ természetvédelmi egyesület, a Párbeszéd Egyesület, a Kép-Más Kör, a Városi Érdekvédő Közösségi Akciókor (VÉKA) programja is tartalmaz politikát, miképpen a szerveződő Kereszténydemokrata Párt, s vannak már próbálkozások a Szociáldemokrata Párt újjászervezésére is. Ha az Országgyűlés elfogadja majd a párttörvényt, valamennyi szerveződés akár párttá is alakulhat, s amelyik csábítóbb, vonzóbb programot képes felmutatni, annak lesz nagyobb a taglétszáma, tábora. , ' . Balogh József Megelőzni a bűnt... Megnyugtatott lelkiismeret? Néhány évvel ezelőtt, amikor már biztossá vált, hogy gazdasági helyzetünk egyre nehezebbé válik, s "ezzel arányosan a bűncselekmények — elsősorban a vagyon elleni bűn- cselekmények — száma növekedni fog, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében újfajta társadalmi szervezetet hívtak életre: a bűn- melelőzési tanácsot. Az emberek pénze, amelyet mind több és több munkával keresnek meg, egyre kevesebbet ér. Nincs elég munkahely, sok szakképzettlen képtelen elhelyezkedni, az ingázók tömegét már a főváros sem tudjia foglalkoztatni. A lakásárak az égig szöktek, tanácsi bérlakások alig, sőt egyes helységekben egyáltalán nem épülnek. Ilyen helyzetben, a társadalmi lelkiismeret megnyugtatására létrehoznak egy megelőző szervet — majd a borsodit követően sorra alakulnak a megyei bűnmegelőzési tanácsok Szabolcs-Szatmár megye, amely a bűn- cselekmények számát tekintve 1986-ban a megyék közötti rangsorban a nyolcadik, 87- ben a tizenharmadik, 88-ban a tizenkettedik helyet foglalta el, míg az összes bűnelkövetők számának vonatkozásában az előke’lő harmadik, majd 87-ben és 88-ban a negyedik helyen állt, szintén létrehozta — 1987-ben — a maga tanácsát. A megyén belül a bűnözés legdinamikusabban Nyíregyházán és vonzáskörzetében (Tiszavasvári, Nagykálló) növekszik. Nagyon sok a vagyon elleni bűncselekmény, az esetek hetven százaléka. Leggyakoribbak a gépkocsifeltörések. Az elkövetők általában a pil- langóajblákot törik be, s az autóban található magnós rádiókra specializálják magukat. Ezen kívül természetesen minden mozdítható értéket elvisznek, sőt a hiánycikknek számító alkatrészeket is leszerelik. Kedvelt célpontnak számítanak még a lakótelepi bérházák közös tárolói és pincerekeszei, de újabban 'elszaporodtak a tömeges áruházi fosztogatások is. A feljelentést ezekben az esetekben legtöbbször ismeretlen tettes ellen teszik, ami megnehezíti a nyomozást. A bűnüldözés a rendőrség feladata, s bizonyos értelemben a bűnmegelőzés is azé lenne. A nyíregyházi rendőrkapitányság vezetője, dr. Papp Imre azonban .tudatában van annak, hogy az események sokasága miatt a'rendőrség , csak ’„kullog” az ügyek után. A létszám kevés, ráadásul a meglévő személyi állomány egynegyedére nem lehet számítani, ennyien tanulnak ugyanis közülük tovább nappali, vagy levelező tagozaton. Kevés a három URH-s kocsi, amely a nap huszonnégy órájában cirkál a városban, s nemesük a bűncselekményekre figyel, hanem családi perpatvarokba is kénytelen beavatkozni, részeg embereket a detoxikáló állomásra fuvarozni. Kevés a két állandó poszt, a Kossuth téri és a MÁV állomási, hiába segítik munkájúikat a lakóterületi körzeti megbízottak. Nincsenek tehát elegen a bűnüldözéshez, nem is beszélve a bűnmegelőzésről. Pedig az állandó rendőri jelenlét, a gyanús helyek rendszeres, gyakori ellenőrzése viszatartó hatású lehetne. Ezek hiánya -miatt azonban kénytelenek más megelőző eszközökhöz nyúlná. Önkéntes segítőket vonnak be, mezőőröket, halőröket. Előadásokat tartanak az iskolában a bűnözésről, tájékoztatókat rendeznek vállalati rendészek részére. Nyilvános szabálysértési helyszíni tárgyalásokat tartanak, amelyekből okulhat a néhány érdeklődő, aki megjelenik. Mivel ezeket az előadásokat, tárgyalásokat legtöbbször nem .azok hallgatják végig, akiknek igazán szükségük lenne rá, kihasználták azt az egyetlen helyet, ahová előbb-utóbb minden magyar állampolgár betér személyi igazolvány- vagy útlevél-ügyben: a kapitányság ügyfélfogadóját, ahol állandóan propaganda jellegű videofilmeket vetítenek.’ A szervezett bűnmegelőzés azonban nincs megoldva. Ezért hozta létre júniusban a városi tanács, a rendőrség, az ügyészség, a bí- ' róság valamint a népi ellenőrzési bizottság a Nyíregyházi Bűnmegelőzési Tanácsot. A név elárulja a szervezet célját: a bűnözés visszaszorítását, a bűncselekmények számának csökkentését. Az ügyrend szerint a tanács céljainak megvalósítása érdekében „közreműködik a bűnözés okainak, a bűncselekmények elkövetését lehetővé tévő körülményeknek a feltárásában, azok megszüntetése érdekében tájékoztatást ’kér, javaslatokat dolgoz ki, továbbítja a javaslatot intézkedéseket végre-, hajtás végett az illetékes szerv felé, a feladatok végrehajtását szükség szerint koordinálja az érintett szervek között, indokolt esetben a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére a felettes vagy felügyeleti szervet felkéri, elemzi a bűnmegelőzésben végzett munkát, a javasolt intézkedésekről az illetékes szervet tájékoztatja, önállóan is végez bűnmegelőző és ellenőrző tevékenységet”. Szervei a tanácskozó testület, amelybe a biztosítók képviselőitől a városi TIT-én keresztül a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet képviselője i§ beletartozik, de tagja lehet bármely társadalmi szerv, bejegyzett egyesület is, az) ügyvezető elnökség — amely az alapítókból áll —, a városkörnyéki bűnmegelőzési bizottságok, községi bűnmegelőzési tanácsok, gazdasági szervek vagyonvédelmi bizottságai, az üdülőkörzetek, kiskertek önvédelmi csoportjai. Az ügyrend bizakodóan fogalmaz. Olyan szerveket is felsorol, amelyek még nem léteznek, például a városkörnyéki bizottságokat, kiskertek önvédelmi csoportjait. Dr. Papp Imre szerint, aki a bűnmegelőzési tanács társelnöke, azzal lehetne célt elérni, ha ezeket sikerülne létre is hozni, s haitéko- . nyan működtetni. Példa lehetne ezekhez a MÁV, ahol évek óta vagyonvédelmi csoport próbálja megakadályozni a lopásokat, vagy a Jósa-város,. ahol egy ideig szülőkből önkéntes rendőrökből álló csapat cirkált éjszakánként, s fegyelmezte meg a randalírozó kamaszokat. „A rendőrség feladáta lenne továbbra is a bűnözésre hajlamos. egyének kiszűrése, a bűnmegelőzési tanácsnak pedig az egyes családokat .kellene jobban figyelemmel kísérni.” A bűnmeglőzési tanács elnöke, dr. Fazekas János v,b-titkár abban látja az újonnan létrehozott szervezet lényegét, hogy ennek keretében találkozhatnak azoknak a szeryek- nek a képviselői, akik egyáltalán valamit tehetnék a bűncselekmények visszaszorítása ügyében. A párbeszéd kialakításának feltételeit teremti meg, közös asztalhoz ülhetnek le a konkrét tennivalók megfogalmazása «áljából. A bűnmegelőzési tanács különböző társadalmi szervektől, állampolgári csoportoktól vár jelzéseket, amelyek alapján messzemenő következtetéseket lehet levonni. Fazekas János példaként említette a városi tanács-két osztályát. A hatósági-felügyeleti osztály a július’elsején létrehozott megyei városi hivatal munkáját .felügyeli, amely a nyíregyházi lakosok ügyes-bajos dolgait intézi. A felügyelet során olyan információkhoz juthat, ami segítheti a bűnmegelőzési tanács munkáját: a lakáshelyzet egyértelműen meg mutatja, hol vannak a veszélyeztetett gócok, a gyám- és szociálpolitikai ügyekben pedig ki lehet szűrni a segítségre, nagyobb odafigyelésre szorulókat. Mióta az egészségügyi osztályhoz kerültek a gyámügyi feladatok, a gyámügy mögé felsorakozott az egészség- ügyi bázis: az anyáscsecsemőotthon, a családsegítő központok, amelyek mind-mind információkkal szolgálhatják a bűnmegelőzési tevékenységet. Bartha Andrea Á városi kapitány tudja, hogy a rendőrség csak „kullog” az események után. A képen: vegyvédelmi eszközök kiállítása.
