Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. július 19. Urbanizáció és gazdálkodás Vállalkozik a tanács Beszélgetés Jónás Sándorné osztályvezetővel, a város pénzéről A városiasodás, a településfejlesztés pénzkérdés is — vagy néha teljes egészében az. Papíron már város Nagykálló, ám az urbanizációs folyamat még hosszú időn át fog tartani. Ennek mostani szakaszáról beszélgettünk Jónás Sándorncval, a tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztályvezetőjével. — Én azt szeretném — fejtette ki elöljárójában —, ha minél civilizáltabb körülmények között élhetnénk, de eközben megőriznénk' azokat a közösségi értékeket, melyek inkább a falusi életmódot jellemzik. Itt az emberek még köszönnek egymásnak, nem mennek el szó nélkül egymás mellett, itt gondozottak a házak előtti közterületek, az embereknek fontos a környezetük szépítése. Tudom, egy kissé idealizált ez az elképzelés, mégis. úgy kellene fejleszteni a várost, hogy minél kevesebbet ártsunk neki. Ezért örülök, hogy most a szennyvíz- hálózat bővítéséhez fogunk, ez senkinek se „árt’-. Kölcsönt vesznek fel ' —. Mibe kerül egy-egy családnak a szennyvízbekötés? — Tíz év alatt kell megtéríteni a 36 ezer forintot, és személyi jövedelemadókedvezményt kapnak. — És azt megkérdezhetem; mi van a város kasszájában? — Mi nincs, úgy lehet kérdezni! A működtetésre és fenntartásra lehet, hogy elegendő a pénz, bár azt is meg lehet kérdőjelezni a mai árak mellett; a rossz állapotban lévő intézményhálózat mellett meg tudjuk-e erre a feltételeket teremteni. Viszont mi fejleszteni szeretnénk. Lehet, hogy nagy kockázatot vállalunk, amikor más kisebb tanácsok gyakorlatától eltérően mi nem gyűjtögetjük a pénzt, hanem belevágunk, hiteleket is veszünk fel, talán később könnyebb lesz majd a tételeket visszafizetni. Kölcsönkérünk, kölcsönt adunk, forgatjuk a pénzt, lehet, hogy néha hazárdírozásnak is látszik, ahogyan a pénzzel bánunk, de ma muszáj kockáztatni, vállalkozni. Kockázat nélkül nincs nyereség ... — Lehet azt tudni, hogy a mai nap mennyi van a kasz- szában? — Lehet, de ahhcz tudni kell, hogy az éves költség- vetésünk 150 millió körül mozog, és az elszámolásnál azzal rendben kell lennünk. A mai nap 50 ezer van a kasz- szában ... Mivel gyarapodott Kálid? — Milyen beruházásokra költött a tanács az utóbbi időszakban nagyobb összegeket? — Még befejezetlen a százhúsz személyes óvoda, a Az oldalt összeállította: BARAKSÖ ERZSÉBET munkálatok folytatódnak. Elkészült a hat szolgálati lakás a gimnáziumi német nyelvtanároknak, azokat teljesen berendezve adjuk át a nyáron. Megvolt a műszaki átadása a kábeltévének a lakótelepi részen, ott már hatvan család fogja a négy földi és a négy műholdas adást. Most tájékoztattuk a lakosságot, hogy családonként ötezeregyszáz forintba került, és azoknak, akik a korábbi információ szerinti nyolcezret előzetesen befizették, a kü- lönbözetet visszafizetjük. Mivel itt van a német gimnázium, engedélyt fogunk kérni a német csatorna vételére is, és folytatjuk a szerelést a családi házakhoz. Ebben az évben átadják a Crossbar telefonhálózatot, melynek kiépítéséhez a tanácson kívül a helyi üzemek adták össze a pénzt. Jó munkaszervezéssel csak egyszer fúrtak, és együtt fut a postai kábel a kábeltévé zsinórjával. A Crossbart az elmegyógyintézetig elvitték, onnan tovább fejleszthető. Hozzájárultunk a gyógyszertár építéséhez, ebben az évben kétszázezer forint az aktuális részletünk, de összesen négymilliót adott a tanács. És természetesen folytatódik a harangodi pihenőövezet kiépítése: idén a fogadóépület, a recepció készül el, szintén a Makovecz- iskola szellemében. Pályázatok pénze — Közismert, hogy a nagy- kállóiak élen járnak a társadalmi munkában, szívesen szépítik közösen környezetüket. Vajon ilyen mentalitás mellett hogyan „él” itt a te- ho? — Jól megél, itt is hatszáz forintot fizetnek a családok, itt nem volt manipuláció és szépen fizetik — az éves bevétel mintegy egymillió forint. Elég sok kérelem érkezik csökkentésre, vagy az összeg befizetésének elengedésére, ilyenkor vagy elengedjük, vagy méltányossági alapon kevesebb összeget állapítunk meg. Megkérdőjelezi viszont a jogszabályt az a tény. hogy az úgynevezett létminimum ma már nem any- nyi, mint amikor megalkották a teho-rendeletet, hanem október 1-jétől négyezer forint lesz. Azt fogjuk kezdeményezni, hogy a rendelkezéseket az élet és a gyakorlat figyelembe vételével módosítsák. — Azt is lehet hallani a városban, hogy a tanács sok pénzhez jut a különféle pályázatokon. — Valóban így van, amit csak lehet, megpályázunk, a Soros-alapítványtól az egészségügyi minisztériumig mindenütt élünk a lehetőséggel. A legújabb pályázatot éppen most, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumtól nyertük el, fél évre 270 ezer forintot és azután folyamatos támogatást az úgynevezett védett szállás működtetésére. Itt a gyógyult, vagy rehabilitálható volt alkoholisták átmeneti szálláshelyét rendezzük be, amíg munkát nem találnak, illetve itt húzhatja meg magát az esetleg „kivert” család, ha a részegen randalírozó családfő elől védelmet keresnek. Sajnos, a kállóiak jól tudják, hogy ilyesféle „intézményre” már régen szükség volna a városban, de azért reméljük: nem lesz túl nagy itt a családok forgalma ... Egy kis helytörténet: Kalló vára A török 1554. évi megjelenése, Kálló 1566. évi felégetése után szükségszerű volt erődítménnyel védeni a mezővárost. Hol állott Kálló vára? A főtéri millenniumi emlékműtől kb. négyszáz méterre volt egykoron a vár, délkeleti irányban. Három bástyájával, 58X.52 méteresre becsült alapterületével nem tartozott a nagy várak közé, de földrajzi fekvése a kereszt- utakban jelentőssé emelte. A vár 1570—73 között épült. 1574-ben már végvár. A szakirodalom szerint „Szabolcs megye oltalma”, Bocskaitól Rákócziig több szabadságharcunk megindulásának és megszűnésének tanúja.” A tőle keletre eső területeken általában nyugalomban élhettek. Működése alatt vette Káliót Bocskai a hajdúvárosok sorába, rangjának emelkedése kedvezően hatott a kézművesség elterjedésére és a lakosság létszámának növekedésére. Érdekesség egy 1699- ből származó összeírásból: 14 csizmadia, 10 szűcs, 9 szabó, 6 szappanos, 5 kovács, 3 borbély, varga, aranyműves, kaskötő, olajütő volt Kallóban. A vár a Rákó- czi-szabadságharc idejéig állt fenn. (Tidrenczel Sándor nyomán) Harangodi hírek Film készül a táborról Amint szedik a kis TÉKA tábor lakói sátorfájukat, rendre érkeznek a nagy TÉKA résztvevői, hat—nyolc- százán — immár negyedszer. Harangodra. Július 16-tól az ünnepi vacsora után, megkezdődtek itt a táncházas- kézműves foglalkozások, a résztvevők sokszor profiként űzik az ősi magyar kézműves mesterségeket és a népi táncokat. Aki „megízlelte” ezt a fajta sátoros életet, nemigen sza- lasztja el a következő évi lehetőséget, sőt, újabb és újabb arcok jelennek meg itt, idegen földről idezarándokolnak. Tavaly tizenkét országból érkeztek vendégek. Az idei tábor meglepetése az lesz, hogy Szomjas György filmrendező és operatőri asszisztenciája „meglesi” a minden kulissza- és beállítás nélküli életet. Filmet készítenek, amelyet idegenforgalmi propagandacélokra használnak fel. (já) Magyar írók a határon tálról Üjabb csoportok érkeznek Harangodra a nagy TÉKA tábor befejeződése után is. Itt rendezik meg négy—ötszáz felnőttnek és gyereknek az MDF első országos táborát, melynek programjában javarészt politikai témájú előadások hangzanak el. Itt vendégeskedik a hatvani olvasótábor általános iskolás gyerekekkel, és itt fogadják a Czine Mihály kalauzolásával a megyével ismerkedő, határainkon kívül élő magyar írókat. Itt tartják meg szeptember elején a Hazafias Népfront olvasótábori szekciójának kétnapos tanácskozását az olvasótáborok jelenéről és jövőjéről. Erre a vitára két—háromszáz résztvevőt várnak. Jöhetnek a némettanárok Szolgálati lakások, kollégiumi helyek öröm és gond a város életében a Korányi gimnázium német nyelvű tagozata. Büszkeség, hogy egy ilyen kisváros rendelkezik egy ilyen iskolával, ám a működtetéséhez komoly feltételekre van szükség. Mindenekelőtt nyelvtanárokra, akiknek fogadásáról és elhelyezéséről a város vezetői igyekeztek, és szeretnének ezután is méltóképp gondoskodni. Most közeledik a befejezéshez annak a hat lakásnak az előkészítése, melyet a teljes berendezésével együtt augusztus 1—10. között adnak árt rendeltetésének. A hivatalosan kitűzött átadási határidő augusztus 31-e volt, így addigra már egy kicsiit „belakhatják” a tanárok. A szeptembenben induló tanévben tizenegy német nyelvtanár dolgozik majd az iskolában — az erős szakmai színvonalat jelzi, hogy közülük hétnek anyanyelve a német. A laikásihelyzet megoldásával egy gonddal kevesebb marad, de marad még elég. Az új tanévre „kinövik” a diákok az iskolájukat, nem lesz elég a tanterem, és •kevés lesz a kollégiumi hely is. Ezért szükségmegoldásokhoz folyamodnak, ami azonban az oktatásban remélhetően csak adminisztratív pluszmunkát jelent: tanítási célra fogják használni a gimnáziummal szemben lévő épületet is, és ezért az órarendek összeállításánál kell majd számításba venni az oda-visz- sza út idejét. Üjabb kollégiumi helyek (kialakítása is szerepel a legközelebbi tervekben: negyven diáknak alakítanak ki szobákat, a volt bírósági épületben a nagy tanulószobából, ahol elkészül egy szolgálati lakás is. Mi van az áttelepülőkkel? Sajnos, egyes településeken olyan hangokat is hallani, hogy azért nincs mindenkinek munkája, lakása, mert segélyezni kell az áttelepülőket. Szerencsére Nagy- kállóban nyoma sincs efféle féltékenykedésnek, inkább aki teheti, segíti a Romániából és Kárpátaljáról idetelepülő magányosokat, családokat. Néhányan jöttek át a kárpátaljai területről, Erdélyből pedig harmincán érkeztek. A letelepedési alapból a jogszabály szerinti támogatást megkapják, lehetőségük van munkavállalásra, lakásgondjaikat elsősorban saját erőből kívánják megoldani. Az áttelepültek többsége szakember, van köztük ács, gépkocsivezető, vasipari munkás, kereskedő és néhány orvos is. Fogadjuk őket szeretettel! Hagyományokat őrző, a város élő, de valamilyen módon idc- történelmi, néprajzi, irodalmi, kötődő személyekkel a Nagykál- helytörténeti értekeit gondozó ló Barátainak Köre tartja a kap- tevékenysége mellett a távolban csolatot. Ezzel kapcsolatban köNyár a betvárocban. zöl egy érdekességet Dobó Ist- vánné, a baráti kör „ügyvivője”. A napokban kapott levelet az egykori miniszterelnök Kállay Miklós legidősebb fiától, a Rómában élő Kállay Kristóftól, a Máltai lovagrend lovagjától. A levélíró melegen gratulál a baráti kör legújabb kiadványa, A nagykállói kaszinó 1847—49 megjelenéséhez — a kis könyvecskében számos Kállay neve is szerepel — és az a kívánsága; jó lenne, ha küldenének neki 20— 30 darabot belőle, ezzel szeretné majd karácsonyra meglepni a kint élő rokonait. Érdeklődik továbbá a Kállai Hírmondó című helyi újság iránt (ez eddig egyszer jelent meg) amire szívesen előfizetne. Felajánlja továbbá a segítségét a városban megkezdődött német nyelvtanításhoz. Ügy értesült, ezután orosz helyett németet tanulhatnak a gyerekek, amit ö azzal szeretne támogatni, hogy a könyvtárából nyelvikönyveket küldene Nagykállóba, illetve szépirodalmat — amennyiben arra itt a közintézmények igényt tartanak. Hasonló küldeményt juttatót; a közelmúltban Nyíregyházának is — kb. ezerhétszáz kötetet. St ÄI ' Kállay Kristóf kívánsága