Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
1989. július 19. Xelet-Magy arország 3 Művelődés helyett pénzes munka ? Volt egyszer egy vetélkedő, amire sokan emlékeznek még itt a megyéiben. A címét — Igaz ez a szép — Váci Mihály egyiií verséből választotta a költő nevét viselő művelődési központ, a verseny meghirdetője. Maga a vers egy író-olvasó találkozó története és arról szól, mennyire vágynak az emberek a szellem pallérozására, és milyen nagy az igényük az olvasásra, a művelődésre. Vajon mi lenne ma ugyanerről a költő véleménye, amikor az emberek nagy többsége nem jár író-olvasó találkozóra, sőt, még csak nem is olvas és semmiféle kulturális •tevékenységet nem folytat. Különösen nagy baj, 'hogy most azok sem olvasnak, akik azelőtt olvastak, azok sem művelődnek, akik azelőtt eljártak szakkörünkbe, kórusba, mert most a szabad idejükben is pénzt keresnek a megélhetésre. Kinek fáj ez elsősorban? A népművelőknek, akik felelősséget éreznek azért, hogy a művelődés ügyével törődjenek, és a kultúra eszméjét igyekeznek átmenteni a jobb, boldogabbnak remélt jövendő számára, amikor majd ismét lesz normális érték- rendszerünk, melyben a kultúra a méltó helyére visszakerül. Vízgereblyézésnek nevezik a népművelő szakmában ezt a sokszor valóban kilátástalan, fölöslegesnek tűnő munkát, amelynek egyebek között olyan módszerei is voltak, mint a nagyszabású vetélkedők. Jó szándékkal igyekeztek például a brigádmozgalom sokszor kifigurázott kulturális vállalásainak teljesítéséhez segítséget nyúji tani az említett Igaz ez a szép ... megszervezésével is. Kétségtelen; voltak pozitív, értékes vonásai is a vetélkedősorozatnak: a megadott kérdések megválaszolása könyvtári előtanulmányokat igényelt, a versenyekre készülők óhatatlanul új ismeretekhez jutottak, bővítették műveltségüket. Vajon ez lett volna az oka, hogy még tavaly is háromszáz brigád nevezett be és vett részt legalább az üzemi fordulóban? Gyanítható; sokkal inkább a brigádmoz- galom értékelési rendszere miatti kényszer hatására jelentkeztek ilyen nagy létszámban — mivel ezért jó pontot lehetett szerezni, és ettől is függőt, milyen színű „koszorút” (és azzal együtt mennyi pénzt) ítéltek meg a vezetők a brigádnak. És ha így volt, akkor ne sirassuk el az egyébként is formálissá vált vetélkedőt, melytől az utóbbi időkben egyre inkább elidegenedtek a szervezők és résztvevők is. Mi késztetett erre a meditációra? Egy új vetélkedő, melyet a régi, merev formákkal szakítva hirdetett meg a nyíregyházi Váci Mihály művelődéi központ a megye egész területén, ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben és munkahelyen kívül működő baráti közösségeknek Nekem szülőhazám címmel, mely egy Radnóti versből vett idézet. Mint a cím is jelzi, szőkébb hazánk megismerésére buzdítanak a népművelők, ami értékvesztő korunkban lehet biztos kapaszkodó. Kissé meglepően hatott ezért a mérsékelt érdeklődés: Nyíregyházán öt, Mátészalkán hat csapat jelent meg a vetélkedőn. Nyíregyházán és környékén Decsiné Hé- der Mária azt tapasztalta; az üzemekben a brigádok várták az Igaz ez a szépet, nem tudták, hogy az megszűnt, és egy újabb vetélkedőre már nem akartak benevezni. Mátészalkán Pankotai Gáborné úgy látja; bár az emberek szeretnek játszani, nem vállalkoznak manapság olyasmire, ami a közvetlen érdeküket nem szolgálja. Mindketten megerősítették; igaz, hogy kevesen voltak a jelentkezők, ám annál lelkesebben vettek részt, ezzel bátorítást, erőt adva a népművelőknek, hogy mégis érdemes. Űj korszak köszönt a népművelőkre is a politikai átrendeződés idején, és ha már a korábbi kultúrpolitikai koncepciók szerinti „nagytermes közművelődési modellel” az intézményi feltételeket tekintve . sok helyen nem tudnak szakítani, a módszerekben újat kell keres- nük. Felejtsük el gyorsan a montsre-vetélkedőket, és örüljünk, ha öt-hat kö- kösség önként szerveződve művelődni szeretne. Ebbe az irányba kellene haladnia a közművelődésnek — vízgereblyézés helyett... B. E. Csigatenyésztésre és forgalmazásra Hungaro-Helix néven vegyes vállalatot alapított Gyomaendrődön a fcrtőszent- miklósi, a szentbalázsi, a gyomaendrődi tsz és az olasz Euro-Helix s. r. 1. (kft.). Az olasz partner gondoskodik a termék piaci elhelyezéséről is. Képünk: Báthori Gyula, az éticsigák gondozója. (MTI) A Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a múlt év szeptemberében kezdték el és most júniusra fejezték be a Váralja sori telepükön a búzamalom felújítását. A munkálatok mintegy 87 millió forintba kerültek. Az őrlési technológiába korszerű leválasztó ciklonokat építettek be és a vezérlést számítógépes rendszerrel működtetik. Az adóról kérdezik: — Megilleti-e az alkalmazotti kedvezmény a gyesen, illetve betegállományban lévő dolgozót? A magánszmélyek jövedelemadójáról szóló törvény, valamint az alkalmazására kiadott értelmezések leszögezik, kik vehetik igénybe az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet csökkentő ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött minden hónap után. Mindenekelőtt tudni kell, hogy az összjövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető. Nem illeti meg a csökkentés lehetősége azt az alkalmazottat, aki egy hónapban több mint 10 napot töltött fizetés nélküli szabadságon, kivéve, ha azt azért vette igénybe, mert gyermekét, munkaképtelen egyedülálló szülőjét gon- dozta-ápolta. A konkrét kérdésre válaszolva: a gyesen levő magán- személyt ez a kedvezmény akkor illeti meg. ha munka- viszonyban áll, a betegállományban lévő dolgozót mindenkor, hisz munkaviszonya nem vitatható. A nyugdíjast abban a hónapban illeti meg. amikor munkát végez. A gyeden lévő és a sorkatonai szolgálatot teljesítő magánszemély is jogosult az alkalmazotti kedvezményre, hisz munkavégzési kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert azt jogszabály írja elő. Dr. Csornai Miklós KI LEGYEN A KÜLDÖTT? —1'. Willi Nyilvános megméretés Kongresszusi készülődés az MSZMP-ben Elkezdődött, sőt néhol már javában tart az MSZMP kongresszusi előkészülele. Szabolcs-Szatmár-Bereg 30 ezer MSZMP tagját 51 küldött képviseli majd az október 7-re összehívott kongresszuson. A párt megújulása, a demokratizmus szellemében a megyei pártbizottság csak koordinálási joggal rendelkezik, nem befolyásolhatja a küldöttek kiválasztását. Az MSZMP megyei bizottsága csupán néhány ajánlást adott közre a kongresszusi küldöttek jelölésére és választására, melyet a legfontosabb információkkal együtt a Gyorshír című első ízben kiadott tájékoztatóban közli k. Ebben fogalmazták meg többek között: a politikai előkészítés során arra kell törekedni, hogy párttagságunk döntő többsége a reform elkötelezettjeként politizáljon vegyen részt a kongresszusi dokumentumok vitájában. A küldöttjelölés és választás során arra kell törekedni, hogy a küldötteket az érintett párttagok sajátjuknak tekintsék, a jelöltek álláspontját a párttagság előzetesen megismerhesse. Élnek a régi reflexek Balkányban Demendi László nagyközségi pártbizottsági titkárral arról beszélgettünk, vajon a párttagságra bízott teljes jogú döntés a küldöttek kiválasztásában és megszavazásában, nem ütközik-e a régi reflexek falaiba, hisz eddig „fentről” mondták meg; ajánlották, ki legyen a kongresszusi küldött. — A napokban tartott titkári értekezletünkön is szó- bakerült ez. A lehető legdemokratikusabb módon — valamennyi párttag részvételével — választhatnak küldöttet és nincs előjelölt. Még nem oltódtak ki a régi reflexek, nincs is ezen mit csodálkozni, az emberek fejét nem lehet máról holnapra kicserélni. Kérdezgették, hogyan is lesz a jelölés, a szavazás, és ha már a megye nem súgja, hogy kikre gondol, legalább a nagyközségi pártbizottság „segíthetne” kik is kerüljenek szóba, mint küldöttek, illetve jelöltek .. Természetesen a nagyközségi pártbizottság sem hajlandó ezügyben neveket „bedobni” mert máris csorba esne a megújulásra törekvő MSZMP meghirdetett demokratizmusán. Legalább a. párttagság hetven százalékai szólaltatják meg a következő napokban, hetekben — az idő sürget — gondolkozzanak a saját jelöltjükről és nevezzék meg ki lenne az. A helyi választási bizottság csupán összesíti a jelöléseket, egy kis matematika segítségével majd elkészíti a jelölési vok- sok sorrendjét. De a későbbiekben is mindenki előállhat újabb javaslattal. Elviselni a nyilvánosság súlyát — Ez a helyzet nemcsak a párttagságot készteti arra, hogy alaposan mérlegre tegye a környezetéből leginkább alkalmasnak vélt jelöltet, hanem a jelöltet is — amennyiben vállalja a szereplést — komoly felkészülésre serkenti, hogy a versengésben helyt tudjon állni, elő tudja adni saját elképzeléseit a pártról a legfontosabb kérdésekről, helyi dolgokról, s válaszolni tudjon minden, a személyével kapcsolatban felmerült kérdésre is. A nyilvánosság előtt mérettetnek meg a jelöltek — folytatta Demendi László — ami persze azzal is jár majd, hogy minden jelölt számáro, adott az esély, a lehetőség a küldötti tiszt elnyerésére, másrészt viszont lehetnek egyfajta buktatói is a nyilvános szereplésnek. Nem biztos, hogy mindenki egyformán képes elviselni a nyilvánosság súlyát. Az lenne a jó, ha a jelöltek valós értékei szerint voksolna a párttagság, hisz számos olykor háttérben lévő, szürkének is nevezhető, de a lényeget tekintve ízig-vérig politikus alkatú ember él közöttünk, akik megérdemlik a tagság figyelmét és támogatását. Balkány és körzete — 375 párttag — egy küldött választására jogosult. Egyet kell — sok megfelelő jelölt közül — kiválasztani, vállalva a tévedés-kockázatát is. A pártbizottsági titkár tényekkel is bizonyította: Balkányban — e 7200 lakosú, 10 tanyával is megáldott — községben komolyan veszi az MSZMP tagsága a közelgő kongresszusi küldöttválasztási eseményeket. De a titkár nagyon is a valóság talaján áll, amikor mondja: ne gondolja senki, hogy az MSZMP tagsága azzal kél-fekszik, hogy ki lesz a kongresszus küldöttje. Illúzió lenne azt hinni, hogy a párttagságot — akárcsak a pártonkívülieket — egyedül ez foglalkoztatja. Ez sem mellékes kérdés, de legalább annyira izgatják a Balkányban és környékén élőkét a napi gondok, például az, hogyan adhatják el, vagy eladhatják-e a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, és hogyan alakul a megélhetés. Ezek fölött szemet hunyni önbecsapás lenne .•.. Nyíregyháza: kongresszusi párttanácskozás Márkus Gyula, az MSZMP nyíregyházi városi titkára a kongresszusra küldendő jelöltek kiválasztása és nyilvános megméretése mellett igen fontosnak tartja, hogy ezekben a hetekben, hónapokban a párttagság döntő többsége vegyen részt a párt leendő arculatának kialakításában Válaszoljon aura, milyen pártot akar, hogyan képzeli és tartja reálisnak az MSZMP igazi megújulását. Egy ajánlásról is beszél, melyet az alapszervezetekhez is eljut- tatak. Ebből idéz néhány passzust... — Minden alapszervezetünk taggyűlésen foglaljon állást a szervezeti szabályzat tervezetéről és a pártról. Itt történjék a kongresszusi jelölt állítása, valamint küldöttek választása — alapszervezetenként egy párttag — a városi pártkonferenciára. A jelölttel szemben a következő követelmények az irányadók: legyen reformszemléletű, képes legyen megjeleníteni a pártérdekeket, vállalja a nyilvános szereplést és megméretést, környezetében legyen elismert személyiség. A városi pártbizottság által irányított minden szervezet csak egy főt jelölhet. Több jelölt közül helyi döntéssel kell megválasztani azt az egy jelöltet, akit tovább juttatnak. S mi lesz a további lépés? Az alapszervezetekből felfutó jeöléseket az úgynevezett össztitkári tanács rangsorolja, szűkíti a jelöltek számát. Nyilvánvalóan e munkára a titkárokat a tagság hatalmazhatja fel. — A jelöltek további útja — mondta a titkár — a városi kongresszusi fórumra vezet, amely egy népesebb tanácskozás lesz, s amelyen az addig kongresszusi jelöltségre javasoltak, valamint a városi pártértekezletre megválasztott küldöttek lépnek az újabb nyilvánosság elé. Nyíregyházáról 14 kongresszusi küldöttet kell megválasztani. A versenyben maradt jelöltek meghallgatása — szereplése — majd megválasztásuk történik meg az alapszervezetenként a taggyűlésen megbízott 3—5 párttag, és a fórumon résztvevő, érdeklődő párttagok, pártbizottsági tagok, titkárok előtt. A városi sportcsarnokban sorra kerülő fórum egy igazi választási küzdelem színhelye lesz, a tervek szerint, ahol a párt egyik vezető személyiségét is meghívják, — hogy mondja el programját a résztvevőknek. Ezt követően városi kongresszusi párttanácskozást terveznek, amelynek feladata a városi állás- foglalás kidolgozása a szervezeti szabályzatról, a pártról ésa kongresszusi dokumentumokról. Páll Géza
