Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

XLVI. évfolyam, 168. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. július 19., szerda Harn Szófiában Hasznosnak és nyíltnak minősítik a keddi központi bolgár napilapok Horn Gyula külügyminiszter szó­fiai tárgyalásait. Georgi Atanaszov minisz­terelnökkel és Petar Mlade- nov külügyminiszterrel foly­tatott megbeszéléseit ér­tékelve a bolgár tömegtájé­koztató eszközök azt emelik ki, hogy a magyar külügy­miniszter tárgyalásai azok­nak a véleménycseréknek a sorába tartoznak, amelyeket a szocialista országok kép­viselői folytatnak kapcsola­taik javítása és korszerűsí­tése céljából. , Csillagháború' Amerikai kísérlet Az amerikai haderő az űr­fegyverkezési tervek kere­tében első ízben hajtott vég­re sikeres világűrbeli kísér­letet egy semleges részecs­kéket kibocsátó berendezés­sel — jelentette be hétfőn a Pentagon. Bútorokat exportálnak Olasz—magyar gyár Mátészalkán Részvénytársaság alakult Ha lassan is, de folyamato­san csordogál megyénkbe a külföldi tőke. Tegnapi la­punkban a Taurus amerikai —magyar vegyesvállalatáról, a maiban pedig a mátészal­kai Szatmár Bútorgyár és az olasz Snaidero cég kapcsola­táról tudósítunk. Kedden Budapesten a Hil­ton Szálló különtermében Kun István, a Szatmár Bú­torgyár igazgatója, Rino Snaidero az olasz Snaidero Bútorgyár tulajdonosa, Musz- bek Mihály, a Skála-Copp Rt vezérigazgató-helyettese és Potóczky János, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt ügyvezető igazgatója írta alá az SSS Euromobili Bútor­ipari Rt alapító okiratát. A Ünnep lesz október 23.? (4. oldal) Faluboldogítók Nem tudom hány párt van ma már Magyarorszá­gon, de azt tudom, hogy nem egy párt és egyesülés éretlen programjának zász­lajára fűzi a faluboldogí- tást. Nagy a hangoskodás a dán típusú farmergazdaság honosítása körül, beszélnek a föld újra elosztásáról, mások a tsz-vagyon neme­sítésének módját vitatják, és megint mások azzal hi­vatkoznak a paraszti élet megváltoztatására, hogy ők kiharcolják a rehabilitációt a kulákoknak, a tsz-be kényszerített középparasz- ; toknak, és minden földmű­vesnek. Kötetekre rúgó ígéretek, j helyzetelemzések és sérel- ! mek. Nem lehet eligazodni j bennük, és azt sem tudjuk, | "hogy eredendően a paraszti társadalomért, a faluért ki, milyen jogon emeli fel sza- : vát. És, hogy felemeli, az j még nem is lenne nagy baj, csakhogy a parasztember, a i falusi munkás nemigen tud- ; ja mit akarnak tőle, érte | vagy ellenére van-e a han- I goskodás? A faluboldogítók többsége ködösen, az elég­gé homályos jövőre céloz- i va, vagy a múltba mélyen nyúlva mondja az igét. ■ Eközben történik egy, s más. Lezajlik egy kombájnos- tüntetés, megviseli a ter­melők idegeit a meggy ára körüli huza-vona, kikészít embereket a málnaháboru, és nem tudjuk megemész­teni, hogy sok a kajsziba­rack, rengeteg a zöldség, de a piaci árak, nos az árak azok magasak. A falu ezért is, másért is boldogtalan. Szomorúságában, mérgében, dühében a magyar falu nem boldogítókra vágyik, de olyan intézkedésekre, operatív beavatkozásra, ami valóban boldogít. A falu, a falusi ember, a paraszt dolgozni akar. Gaz­dálkodni. Nem arra vágyik például, hogy harminc hek­tár földje legyen, ha egy hektáron is annyi dohányt, zöldséget, gyümölcsöt meg tud termelni, amelynek jö­vedelme őt és családját el­tartja. Minek a harminc hektár, ha a 200 négyszög­ölön termett málnára sincs vevő, ha a 200 négyszögöl káposztatermésnek sincs ára. Másrészt minek a 12 fejőstehén, a félszáz hízó­sertés, ha csak a munka, a gond van vele. Az állatlét­szám ma nem azért csök­ken, mert korlátozzák a tartást. Azért van kevés jó­szág, mert elment tőle a kedvük az embereknek, és ezt a termelési kedvet nem egy, de ezer faluboldogító szónoklat, program, kinyi­latkozás vagy más nem ad­ja vissza. Sokan az MSZMP új ag­rárpolitikai téziseit sem ér­tik. Nem is érthetik addig a falu felemelkedését, amíg az agrárágazat válságának megoldását nem jelzik kéz­zel fogható, mindenki sza­mára érthető jelek, eredmé­nyek. Egyelőre csak szapo­rodnak a gondok. Egyelőre csak arra tippel a paraszt­ság — a korábbi évek, ta­pasztalatait hasznosítva —, hogy lesz itt még baj a bur­gonyával, a téli almával is, és sok mindennel. így aztán inkább lenne kevesebb a faluboldogító, és lenne ele­gendő eszköz a munkához, lenne értéke és ára a verí­tékkel termelt földi javak­nak. Seres Ernő részvényekből a mátészalkai­ak és az olasz partner egy- harmad-egyharmad, míg a másik két résztvevő egyha- tod-egyhatod részt vállalt. Az ünnepélyes aláíráson részt vett Kunos Péter pénzügy­minisztériumi államtitkár, valamint két olasz képviselő is, akik köszöntötték a létre­jövő szerződést. A bútoripari részvénytár­saság székhelye Mátészalkán, a Felszabadulás úton lesz, ahol jelenleg is folynak az építkezések. Az olasz cég a beadott tőke részeként gépe­ket szállít Mátészalkára, il­letve az Rt 450 millió forint értékben gépeket és techno­lógiai eljárásokat lízingel. Várhatóan október elsején kezdi meg a termelést az Rt és 1990 végére, amikor vala­mennyi gépet beszerelnek, 1,6 —1,7 milliárd forint termelé­si értéket produkál. Konyha-, lakó-, és irodabútorokat fog­nak gyártani, amelyekből (Folytatás a 4. oldalon) Colasuonno Prágában Hétfőn Prágába érkezett Francesco Colasuonno ér­sek, a pápa kelet-európai ügyekkel foglalkozó képvi­selője. Colasuonno — aki megérkezése után találko­zott Frantisek Tömések bí­borossal, Prága érsekével — négynapos munkalátogatást tesz Csehszlovákiában. Útja során ellátogatott több morvaországi és szlová­kiai egyházmegyébe, s meg­beszélést folytat majd az egy­házi ügyekben illetékes Vla­dimir Janku miniszterhelyet­tessel. Vastagh Pál Megyénkben Dz MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja aktíva­ülésen beszélt a jogállamiság időszerű kérdéseiről Vastagh Pál, az MSZMP KB Politikai Intéző Bizottság tag­ja, a Csongrád megyei párt- bizottság első titkára kedden egynapos munkalátogatáson Szabolcs-Szatmár megyével ismerkedett. Délelőtt Kiss Gábor megyei titkár kísére­tében a tiszavasvári Alkalo­ida Vegyészeti Gyárat keres­te fel, ahol a város és a gyár vezetőivel folytatott eszme­cserét a város lakosságát és az Alkaloida dolgozóit fog­lalkoztató kérdésekről. Laskai Károly, az MSZMP városi első titkára a várossá válás körülményeiről, a há­rom megye határán elhelyez­kedő 14 500 lakosú és a me­gye gazdasági életében Nyír­egyháza után a második he­lyet elfoglaló Tiszavasvári jelenlegi helyzetéről tájékoz­tatta a vendéget. A közhan­gulatról elmondta; az hason­ló a megyében, az országban uralkodó közhangulathoz. Sok a bizonytalansági ténye­ző, ami zavarólag hat, de va­lamivel jobb a helyzet a vá­rosban, mint általában, s en­nek egyik fő oka, hogy az itt dolgozó ipari üzemek — min­denekelőtt az Alkaloida és (Folytatás a 4. oldalon) Vastagh Pál (balról a harmadik) gyárlátogatáson az Alka­loidában. Seron kívüli leszerelés A módosított honvédelmi törvény értelmében a fel­sőfokú végzettségű hadkö­telesek sorkatonai szolgá­latának időtartama 12 hó­napra csökkent. Ennek ér­telmében 1989. augusztus el­sején soron kívül leszerelik azokat az 1988. augusztu­sában bevonult sorkatoná­kat, akik egyetemet, főis­kolát végeztek, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat korábban nappali, esti, vagy levelező tagozaton folytat­ták. Ezen a napon szerelik le azokat a sorkatonákat is, akik szolgálati idejük alatt engedéllyel folytathatták felsőfokú tanulmányaikat és múlt év augusztusában vo­nultak be. ✓ A soron kívüli leszere­lés érinti azokat az egye­temi előfelvételiseket is, akik 1988 augusztusában, il­letve miniszteri méltányos­sági alapon 1988 szeptem­berében kezdték meg szol­gálati idejük letöltését. Ceíbc Mihály kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Czine Mi­hálynak —. aki Nyíregyházán született —. az irodalomtu­domány doktorának, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi tanárának több évtizedes eredményes munkássága elis­meréseként a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden adta át. Sörasztal a NSZK-ba Megállt volna az élet a ti- szaadonyi végeken? Hét hó­nappal ezelőtt szinte ugyan­az a kép fogadót, mint most a Pannónia Építőipari Le­ányvállalat telepén. Farön­kök, fűrészpor az udvaron, félkész és késztermékek az üzemben. így első ránézés­re az idegen nem is tudná megmondani, mi készül itt. Felvilágosítást Koncz Ist­ván főüzemvezető ad, aki el­mondja, hogy azért történt néminemű változás. Elkezd­ték a sörasztal garnitúra gyártását és ehhez új táb- lásító gépet kaptak a buda­pesti központtól. Ebből kö­zel kétezer darabot szállíta­nak az NSZK-ba és Auszt­riába. Készítenek még pa­Ki legyen a küldött? (3. oldal) Bemutatták a Szigetvári Agrokémiai Társulás telepén azt a növényvédőszertől szeny- nyezett, göngyölegek mosására alkalmas berendezést, amelynek alkalmazásával or­szágosan évente harmincnyolc tonna, 7 és tél millió forint értékű növényvédő szert ta­karítanak meg a felhasználók. (MTI fotó: Kálinándy Ferenc) lattaelemfet Olaszországba, a tapétázó asztalokat most a tarpai üzemük gyártja. Nyugati piacra termelnek, menetrendszerűen érkeznek a kamionok és viszik az árut, melyért dollárt, márkát kap a vállalat. Látnak-e ebből valamit itt az üzemben? Csak annyit, amennyit gépek for­májában megkapnak a köz­ponttól. Ök csak termelnek. Jön a papír arról, hogy mit kell gyártani, mikorra jön ér­te a kamion. Az üzletkötés, a pénzügyek intézése — kivé­ve azt, hogy megkapják-e fi­zetésüket — nem az ő dol­guk. Ez így a kényelmes, ezen változtatni se nagyon akar­nak. A körülmények azonban néha kicsikarják a változást. A sörasztal gyártásához szük­ség van a Szovjetunióból ér­kező fenyőfűrészárura, így létrehoztak egy magyar— osztrák—szovjet vegyes vál­lalatot áprilisban. Kárpátaljá­ról jön az alapanyag, nálunk készül el a sörasztal, ame­lyik Ausztriába kerül. Az osztrákok aztán továbbítják az NSZK-ba. A termelés azonban így sem zökkenőmentes. Aka­dozik az alapanyag-ellátás, a szállítást hátráltatja, hogy a szovjet fél részéről több alá­írás kell az engedélyeztetés­hez. A nyugatnémeteknek viszont most kellene a sör­asztal, amíg nyár van, fogy a sör, jönnek a turisták. (Szilágyi) Vállalkozik a tanács (2. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents