Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-15 / 165. szám
1989. július 15. Kelet-Magyarország 3 Vélemény V&sárosnaményból Sereg vállalkozik A Kelet-Magyarország június 14-ei számában megjelent az MSZMP Megyei Bizottságának programja. A vásárosnaményi városi párt- bizottság a térség, az MSZMP jövőjét illetően szintén meghatározó;,- jelentőségű eseménynek tekinti a politikai programi elkészítését, a választásokat. Ügy ítéli meg, hogy a helyi programok konkretizálhatják, azok tehetik érzékelhetővé a tömören fogalmazott megyei elképzeléseket. Ezért célszerűnek tartjuk, ha minden pártszerv működési területén viták kereszttüzében rangsorolják a tennivalókat. Célunk a választási program gondolatainak eljuttatása a területünkön élő állampolgárokhoz. A legnehezebb körülmények között lévő rétegek, csoportok, egyének érezzék, hogy hozzájuk, értük szólunk. A városi pártbizottság Vásárosnaményban és Bereg térségében kiemelten fontosnak tartja az infrastruktúra általános fejlesztését. A gyáregységekben az önrendelkezési jog szélesítését, a jelenleginél teljesebb termelési folyamatot. Az eddigi tapasztalatokat hasznosítva szorgalmazzuk a mezőgazdaságban a vállalkozások terjedését, a dolgozó embereknek leginkább megfelelő munkaformák kialakulását. Javasoljuk, hogy a központi, ágazati szervek dolgozzanak ki megfelelő ár-, támogatási és fejlesztési rendszert. Ellenkező esetben a termelési bizonytalanság, a tőkeszegénység, a feldolgozási vertikum hiánya, a monopolhelyzetek, a jövedelmeket lecsapoló áttételes értékesítési lánc következményei Be- regben, de Szabolcs-Szatmár megyében is létbizonytalansághoz vezethetnek. Kapjon lehetőséget a megye, — s benne térségünk — hogy a területi elhelyezkedéséből adódóan a nemzetközi kereskedelem előnyeit sokkal jobban ki tudja használni. (Árucsereforgalom, kishatár- forgalom stb.) A tanácsok eredményességének megítélésekor a mértéket csak az elért gazdasági és szellemi értékek gyarapodása jelentheti. Erőteljesen bátorítani kell a helyi érdekek hatékonyabb érvényesítését, a társadalmi élet különböző területein közösségek szerveződését, a falvak szellemiségen, vállalkozáson alapuló összefogását. Javasoljuk a beregi táj kulturális, természeti értékeinek, hagyományainak ápolását, fejlesztését. E tennivalók összehangolására és folyamatos megoldására egyesület alakítását kezdeményezzük Tartalmában és formájában korszerűsítve erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat a kárpátaljai nemzetiségekkel — elsősorban a magyarokkal. Feladatunk emberséggel következetességgel sokoldalú segítséget nyújtani a cigánylakosság köréből elsősorban azoknak, akiknek az életmódja vonzó hatással bír, követőkre talál. Fazekas Tibor az MSZMP városi bizottságának első titkára Idén is Jó termés mutatkozik: Szeder tüske nélkül A kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezetben naev- üzerrii módon termesztik a tüske nélküli szedret. Először 6 hektárt telepítettek, jó export terméknek ígérkezett. A tavalyi volt az első hivatalos termőév, hektáronként közel 10 tonnát szüreteltek. Kilóját 62 forintért tudták eladni, főleg nyugati exportra szállítottak. Aki ugyanezt a szedret becsomagolva Bécsben megpillanthatta, igen csak elcsodálkozott. Negyedkiló ára ugyanis 60 schilling volt. Ez a mi pénztárcánknak drága. Itthon a boltokban én még nem találkoztam ezzel a gyümölccsel, semmilyen csomagolásban. Az elmúlt 3 évben becsülete lett a szedernek Kálló- semjénben. Ezt az is mutatja, hogy újabb 20 hektárt telepítettek, gondosan ápolják, termést azonban csak 2—3 év múlva várnak. Az idén is jó termés mutatkozik, 60—80 tonna körüli, a felvásárlási áron viszont lehet vitatkozni. Van, de mennyiért? (szilágyi) i négerkedés közép- afrikai eredetű népszokásunk. Ott a fekete bőrű rokonaink a Kilimandzsáró havába takaróznak, hogy kifehéredjen a bőrük, nálunk a néger- kedők a tűző napon szeretnének hasonlóvá válni a feketékhez. A négerkedést mindkét nembeliek nagy elszántsággal művelik kora tavasztól késő őszig. A négerkedő először afféle beavatási szertartáson esik át. A télvíz idején jé- ger olsóban, pulóverekben puhított testét néhány órára ki kell tenni a tűző nap lángjainak. Napok múlva a válla, orra, háta vörösen felhólyagzik és erős viszketés közben elválik a testtől a lélek- firiomságú bőr. Aki a szertartáson átesett, azt felnőtté nyilvánítják, és bőrrákkal is meg lehet fenyegetni. Faluhelyen is lebarnul az emberek keze, nyaka, álla, amit a kalap és a kendő nem árnyékol be eléggé a mezei munka közben, de a városon a négerkedés szokása csak a fekete bőrszín elérését célozza, a lehető legnagyobb semmittevés közben, a lehető legnagyobb felületen. Vannak akik csak az arcukat akarják lebarnítani — akik a többi testrészüket már látni se szeretik — ezek a köztéri padokon a nappal próbálnak szemezni. A többség azonban a strandokra, vízpartokra jár közös sütésre. Itt a szé- gyenlösebbek apróbb pántokat kötnek a testükre, elVárosi népszokások: Négerkedés takarva az eleve sötétebb színezetű részeket, és a szabadon maradó felületeket mindenféle varázsigék mormolása közben varázsszerekkel festik, kenegetik, balzsamozzák, preparálják — igyekezve elkerülni a beavatási szertartás kellemetlenségeit. Az úgynevezett nudisták paradicsomi állapotukban a fügefalevéltől is megszabadulva lebarnítják a kígyót is és az almákat is. A négerkedés során egyesek összeaszalódnak, levet eresztenek, másoknak veres pecsenye sikerül, és ezernyi szeplő fogantatik. Sokan csak beavatási szertartásokig jutnak el egész életükben. Sztrájk előtt egyeztető fórum Nem újkeletű az együttműködés a pedagógusok szakszervezete és a megyei tanács művelődési osztálya között. Most mégis úgy érezték az érintettek, szükség van egy egyeztető fórumra, amely a közelmúltban megkezdte működését. A két fél szándéka szerint ezen a fórumon még a döntés előtt megvitatnak minden olyan kérdést, amely a. pedagógusok — és az oktatásügy más dolgozóinak — élet- és munkakörülményeit érinti, így megvan az esély arra, hogy a lehetséges megoldások közül a legjobbat válasszák a döntésre hivatottak. Az asztal két oldalán — Az alkalmat egy konkrét ügy, a pedagógusok bérének nemrég bejelentett emelése szolgáltatta — mondja az előzményekről szólva Pataki József, a tanács főosztályvezetője. — A Pedagógus Szakszervezet megyei titkári testületé nevében keresett meg Béres János azzal a javaslattal, hogy minden ilyen kérdést célszerű lenne a jövőben egy döntés-előkészítő fórumon megvitatni. — Feltételezem, hogy nem a politikai divat kedvéért ültek, illetve ülnek rendszeresen az asztalhoz. — Természetesen nem. Korábban is egyeztettünk a szakszervezet megyei bizottságával, de áz lényegesen egyszerűbben zajlott le. hiszen az egyes intézkedések végrehajtásának nem volt sok variációja. — Erre a fórumra a jelenlegi megyei titkárság delegálja a résztvevőket, óvónőtől gimnáziumi igazgatóig — egészíti ki az elhangzottakat Béres János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára. — Ifjúsági tagozatunkat is fel fogjuk kérni, hogy jelölje ki képviselőit a tárgyalásokra. Mindez azonban — mint hangsúlyozzák — nem jelenti azt, hogy az egyeztető fórum átvenné a szakszervezet jogszabályban rögzített jogosítványait; a helyi tanácsoknak is egyeztetniük kell az általunk fenntartott intézmények szakszervezeti tisztségEgyesek szörfözés közben forgatják magukat a napon, mások sörözés közben, az előbbieknek a talpa, az utóbbiaknak az arca marad fehér, a sörös- korsó által betakart rész. Aki a hitvesével napozik, annak a birtokló keze alatt marad a hasán, mellén fehéren egy folt; aki a kedvesével, annak csak a háta bámul le. Ha kész a bantu néger bőrszíne — azután már nem szabad mosakodni, de törölközni semmiképp, csak felöltem legvilágosabb ruhánkat és mutogatni magunkat mindenütt, — na és elhatárolni magunkat a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikájától. a négerkedés tetőfokán /§ a résztvevők dicsér- getik egymást, evődnek egymással. „Olyan vagy mint egy néger, csak a szemed világít, ... és lejjebb is ilyen barna vagy?” ... stb. A legnagyobb sértés azonban, ha valakit cigánynak néznek a négerkedők közül. Rögtön panaszra megy a Cigánytanácshoz, a Raoul Wallenberg Társasághoz, és kikéri magának. Hja, nincs új a nap alatt. Kulcsár Attila Felemás béremelés Terítéken a pedagógusok gondjai Vizsgázó pedagógusjelölt 1989 nyarán. Mire korosztálya tanítani kezd, talán megoldódnak a legfontosabb bérkérdések... viselőivel, és természetesen az egyes intézmények vezetői sem hagyhatják figyelmen kívül a bizalmi véleményét — például a bérek szétosztásakor. Döntsön a tantestület A mostani béremelés kapcsán számos konkrét kérdés vetődött fel, s a megyei állásfoglalás kialakítása előtt ezeket kellett számba vennie az egyeztető fórumnak. — Foglalkoztak-e például azzal, hogy most már a főiskolai-egyetemi évek is beszámítanak a munkaviszonyba, emiatt sok pedagógust ót kell sorolni. S akkor mindjárt kevesebb marad abból a bizonyos 16 —18 százalékból ... — Igen, ez is szóba került — mondja ismét Pataki József. — Nem értünk egyet azzal, hogy a munkajogi változásokhoz. tehát például az említett átsorolásokhoz vagy a bérek alsó határának felemeléséhez szükséges összeget is „bevarrják” a béremelésbe! Ezen úgy próbáltunk segíteni, hogy a 16—18 százalékhoz hozzátettünk még 2 százalékot. Nem panaszképpen mondom, de ez majdnem 40 millió forintjába kerül a megyei tanácsnak évente. Ám csak így lehetett elérni. hogy az óvodákban, az iskolákban a béremelés mértéke mindenütt meghaladja a bruttó 900 (nettó 500) forintot. A központi irányelvekben azt ajánlották az intézmény- vezetőknek. hogy differenciáljanak, az arra érdemesek kapjanak többet. Megtehetik? — Elvileg. Gyakorlatilag szerintem nem, a már említett különböző korrekciók, átsorolások miatt. Az egyeztető fórum úgy döntött, azt ajánlja a helyi tanácsoknak, hogy a hozzájuk tartozó intézmények mindegyike kapja meg az 1988. december 31-ei személyi besorolási bérek 16— 18 százalékát. Az egyes intézményeken belül pedig döntsön a tantestület, hogy a személy szerinti lebontásnál legyen-e differenciálás vagy sem. A megyei tanács által biztosított 2 százalék esetében viszont az intézmények között is differenciálhat a helyi tanács, ha ezzel az érintett szakszervezeti bizal- mik egyetértenek. Maradnak a különbségek Azok sajnos rosszul járnak, akik 1988. december 31-én még más (nem oktatási) kulcsszámon voltak, januárban viszont iskolai vagy óvodai állományba kerültek. így alakulhat ki olyan visszás helyzet, hogy az óvodában a dajkára vonatkozik a mostani béremelés, a takarítónőre meg nem ... Vagy: az iskolai állományban lévő technikai dolgozó részesül a béremelésből. a gameszhez tartozó viszont nem. Képzelhető, milyen feszültségeket szül ez. — Éppen ezért a megyei tanács megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy vizsgálja meg a gamesz-dolgozók helyzetét. és keresse meg az ő bérük emelésének lehetőségeit is — tájékoztat Béres János. — Még annyit tennék hozzá az eddigiekhez, hogy a legrosszabb helyzetben lévő intézmények, például az óvodák elmaradását most lehetett volna csökkenteni, persze akkor másoknak kevesebb jutott volna. Meg kell mondjam. a pedagógusok netn'vál- lalták a szolidaritást. Ami azt jelenti, hogy a megyén belül éppúgy megmaradnak a különbségek, mint a megye és az országos átlag között. Mielőtt sztrájkba lépnek... Az egyeztető fórum egyébként arra kérte a kulturális kormányzatot, hogy legközelebb vegye figyelembe Szabolcs-Szatmár lemaradását. Azt is megfogalmazták, hogy — a felsőoktatásban dolgozókéhoz hasonlóan — a pedagógusok túlórából származó jövedelmének is csak 30 százaléka legyen adóalap, másként félő, hogy szeptembertől nem lesz, aki a túlórát ellássa, helyettesítsen. Még egy fontos feladatát említhetjük az új egyeztető fórumnak. Mint ismeretes, ez a béremelés nagy csalódást keltett pedagógusberkekben (ahol egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az az álláspont, hogy a helyzet megérett a bérreformra). Pataki József és Béres János véleménye is az, hogy a jövőben egyre nagyobb számban várhatók tiltakozások. Ezért meg kell adni a lehetőséget a bajok orvoslására — még a végső eszköz, a munkabeszüntetés bevezetése előtt. A fórum tehát vállalja, hogy egyéni és közösségi (óvodai, iskolai) sérelmeknek egyaránt helyet ad. bárki forduljon is hozzájuk, panaszát meghallgatják, érdemben megtárgyalják. S ha nem sikerűi kielégítő megoldást találni, most már törvényes alapja lehet a sztrájknak is. Utóbbi esetben — ha kell — azért is tenni akarnak, hogy megvédjék a kollégákat a munkáltató esetleges szankcióitól. Senki sem kívánja azzal áltatni a pedagógusokat, hogy ez az egyeztető fórum immáron gyógyír minden bajra. Nem az. Már csak azért sem, mert mozgástere nem korlátlan. Ám rendkívül fontos, hogy a pedagógusok is tisztában legyenek ennek a mozgástérnek á kömtaiyí^Jjh^ táraival. Másképp az illetékesek sosem lesznek képesek megcáfolni azt az eléggé általános nézetet, hogy a meglévő lehetőségeket sem aknázzák ki Gönczi Mária e! e! e! e! e! e! e! e! e! e! e! eJ e! eJ e! e! e! 3 ÖD M anapság az utcán járó ember nem lepődhet meg azon, ha valahol az út mentén, a parkocska szélén egy-egy reklámtáblával találkozik. Mi a reklám? Semmi több, csak annyi, hogy én el tudom magamról mondani, hogy ezt és ezt tudom, ezt és ezt ajánlom. Jó dolog. Sokunk által ismert azon bizonyos, jórészt erőszakosan szervezett üzemi híradók és faliújságok sanyarú sorsa. Az ördög se olvasta azokat, vagy ha éppen olvasta akkor dühében (unalmában?) az angyalokat és .a szénieket emlegette. Okkak'™^"»4 . Talán különös dolog, de most örülök, : Mátészalka egyik főterén egy faliújságszerű táblának. Az üvegablak mögött olvasható a levél, amelyet a Hazafias Népfront városi bizottsága küldött el Németh Miklós miniszterelnöknek. A korábbi hasonló táblát hangulatától eltérően ezúttal Mátészalkáról nem munkasikerekről szól, hanem e térség sajátos gondjairól ad hírt a levél. Foglalkoztatás, lakás, a fiatalok elhelyezkedési gondjai, a szociális helyzet, A tábla és egyebek. Mindaz, amiben élünk... A levél kikerült az üvegtábla mögé és remélem, hogy sokan elolvasták. Nem véletlen, hiszen, bizonyos, hogy a levél címzettje is elolvasta ezt az országszélről küldött levelet, panaszt, jajkiáltást.,. A miniszterelnök válaszolt. Ez a bizonyos válasz is napokon belül látható lesz az üvegtábla mögött. Ítélni, mérni, e sajátos faliújság mellett álló emberek dolga. Egy viszont biztos. Nem csak tetszetős, hanem követhető példa is, ahogy a Hazafias Népfront saját műhelymunkájáról próbál és akar szólni mindazokhoz, akiket ez érdekel. N em tudni még, hogy a levélváltásnak lesz-é valamilyen folytatása. Egy biztos: erről a műhelymunkáról ezután is rendszeres lesz a híradás. Arról ahogyan élünk, és arról is, ahogyan élni szeretnénk. (bartha)
