Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989í június 10. Kelet-Magyarország 3 Földindulás Megtörtént a módosítások módosítása és ez még min­dig nem végleges, csupán átmeneti megoldás a föld­törvénynél. Mindezektől függetlenül történt valami nagy dolog, korszaknyitó cselekedet, hiszen a föld adás-vétele nem csak az állami, szövetkezeti szektor számára, de a magánszemélyek részére is szabad lett. A földszerzés az országgyűlés június elsejei szavaza­ta alapján állampolgári joggá lett. Hihetnénk, hogy ezek után földindulás lesz, de ez nem valószínű. Sokrétű személyes beszélgetések ta­Á kállósemjéniek visszautasították! A tüntető kitüntetett A kállősemjéni Űj Elet Termelőszövetkezet vezető­ségi határozata: „A termelőszövetkezet vezetősége .negkérdőjelezi a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) által meghirdetett szocialista munkaverseny értékelésének valódiságát. Igazságtalan­nak tartja nem a tényeken alapuló, csak az emberi ba­rátságot értékelő verseny eredményét hozták ide elénk. Kérjük a MÉM és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) illetékesét, hogy vizsgálja meg, kik­nek és miért állt módjában az eredeti listának a vál­toztatása? Erről a vizsgálatról és az esetleges felelős­ségre vonásról kérjük tájékoztassák szövetkezetünket A dicsérő oklevelet és az ezzel járó két egyéni kitünte­tést nem vesszük át, azt visszautasítjuk.” pasztalata alapján mondhatom, hogy ma még kevés az olyan vállalkozó kedvű, tőkepénzes ember, aki hama­rosan földvásárlással és konok akarattal farmergaz­da, vagy egyszerűen csak egyéni gazdálkodó kívánna lenni. De nem is ez a lényeges. Az elv, a lehetőség a fontos. Aki akar — nagyüzemektől és mindenféle fel­ügyeleti szervtől függetlenül — most már gazdálkod­hat, korlátok nélkül földet művelhet. A földművelés a módosított földtörvény hangsúlyo­zott kritériuma. A termőföld a tulajdonosi formáktól függetlenül nemzeti kincs, hasznosítása társadalmi ér­dek. A földnek amíg nem lehetett eladni, vagy meg­venni, nem volt forgalmi értéke, piaci ára. Most már van, illetve lesz. Kialakult a földár. Csábító lehetősé­geket kínál ez nemcsak a birtokszerzéshez, de a tő­kebefektetéshez, a pénz kimenekítéséhez is. Magyarán, lesznek emberek, akik arra spekulálnak, hogy a föld a jelenlegi inflációs folyamatban értékmentő, értékmeg­őrző, a földvásárlásra fordított pénz tovább nem romlik, inkább gyarapodik. Az ilyen alapokon nyugvó földvá­sárlókra, földtulajdonosokra nincs szükség. A földet művelni kell. A föld az az egyetlen termelé­si eszköz, amely mindig volt, van és mindig lesz, de igazi értéket, embert szolgáló javakat csak a művelés révén ad. A föld gondos művelése, karbantartása, a ter­mőképesség feljavítása ősidők óta tulajdonosi köteles­ség és törekvés. Ez a kötelesség — valljuk meg őszin­tén— az elmúlt évtizedekben itt-ott csorbát szenvedett. Esetenként a termésátlag-növelő hajszában elfeledkez­tek arról, hogy a nem megfelelő műtrágyázás, vegysze­rezés következtében nagymértékű az elsavanyodás, avagy a táblásítás, a fasorok kivágása, sietette az el- sivatagosodást. A módosított földtörvény érzelmi alapon nem ren­delkezik. Nem mond olyat, hogy a föld adás-vételi le­hetőségével újratermelődik a földszeretet, fokozódik a tulajdonosi érzet és ha valaki már birtokon belüli lesz, ha már a saját földjét műveli, akkor a több és jobb minőségű termés érdekében a földjét verejtékével is öntözi. A törvény nem mond ilyet, de feltételezhető, hogy a földmozgással kialakul vagy újra alakul a pa­raszti társadalomban egy olyan réteg, amely ízig-vérig földművelő és érzelmi okokból is igyekszik majd jó gazdává lenni. A módosított földtörvényhez társul a tsz-törvény mó­dosítása, azzal, hogy egy sor megkötést feloldottak, hogy az oszhatatlanság elvét felváltotta a vagyoni érde­keltség lehetősége, hogy a tilalomfák és korlátozások helyett a piac szabályozhat. A földtörvény és a tsz- törvény a földtulajdonlás új módját és lehetőségét mint jogot együttesen adja. Hogy ez mikor érlel majd gyü­mölcsöt? Minden bizonnyal hamarosan, mert ha ma lí még nincs is földindulás, de idő kérdése, hogy a kis­gazdaságok, vagy az újfajta társulások elszaporodja­nak. Seres Ernő ______________________J Kállósemjénben forr a le­vegő. Teremi Mihály elnök- helyettes így adja elő sérel­müket : Nem másik ellen — Még véletlenül sem akarjuk, hogy ennek az ügy­nek olyan színezete legyen, mintha mi a többi termelő­szövetkezetet sértegetnénk. Itt nem erről van szó! Tavaly nagy lelkesedéssel neveztünk be a munkaversenybe. Már évközben éreztük, hogy jók lesznek az eredményeink, eb­ben év végén nem is csalód­tunk. A kért adatokat átad­tuk a területi szövetségünk­nek (TESZÖV) és úgy szá­moltunk, hogy a végső sor­rendben valahol elől kell, hogy végezzünk. — Az elnökünk folyamato­san érdeklődött a TESZÖV- nél. Amikor május elején ar­Tisztelet a Radvánszki László, a de- mecseri Építőipari Kisszö­vetkezet huszonhat éves épí­tésvezetője nem is gondolt soha másra, mint hogy épí­tő legyen. Olyan családi di­nasztiában nőtt fel, amelyik­nek széles köre az építői­parban dolgozik. így aztán nem csoda, hogy ő is itt kö­tött ki. A munkakönyvé sze­rint még csak hat éve van az építők között, de a beveze­tőből is látszik, hogy már korábban megismerkedett a nehéz mesterség alapjaival. Hat évvel ezelőtt techni­kusként kezdett, majd egy év múlva művezető lett. Ezután munka mellett elvégezte az Ybl Miklós műszaki főiskolát Debrecenben és építőipari üzemmérnöki diplomát szer­zett. Tavaly februárban sze­relt le. A katonaságnál el­töltött másfél év alatt telje­sen feltöltődött, alig várta már, hogy vdsszamehessen dolgozni. Most már kemény egy év van mögötte. Építésvezetőként az anyag­Négy ipari főágazatot mondhat magá­nak a buji Űj Elet Tsz (forgácsoló, la­katos, konfekció és műanyag üzemek). A fellendülőben lévő műanyagágazat tasakokat és konténer bélészsákokat gyárt polietilén alapanyagból. Képün­kön: Marsó Piroska fülhegesztő gépke­zelő fóliatasakra hídfület hegeszt, mely-* bői egy műszak alatt 550 darabot is el tud készíteni, míg kolléganője Enyedi Ilona a termékek minőségét ellenőrzi. (S. A.) ról tájékoztatták, hogy di­csérő oklevelet kapunk, nagy volt az örömünk. Tudjuk, hogy nem a legmagasabb el­ismerés, de a tagság ezért nagyon is megdolgozott. Tíz éve alakultunk, az 1988-as év kimagaslóan jó volt. A nye­reségünk közel háromszorosa volt az előző évinek. Ez az oklevél tízéves jubileumun­kon a tagságunk, a kollektí­vánk eredményes munkáját ismerte el. Amikor azonban megtudtuk a pontszámokat és a hivatalos sorrendét, az öröm hirtelen ürömmé vált. Először a vezetők beszélték meg, aztán az elnök kikérte mindenkinek a véleményét. Ezután összehívtuk a testüle­tet, amely egyhangúlag dön­tött úgy, hogy nem vesszük át a kitüntetést. A döntés előtt elmondtuk a tagságnak is, mi történt. Egyetértettek a készülő határozattal. beszerzéstől a műszaki prob­lémák megoldásáig, a munka kezdésétől a befejezéséig mindennel kell foglalkoznia. Naponta 100—150 kilométert vezet gépkocsiján, ment a szövetkezet munkaterületei elég messze vannak egymás­tól. Főleg felújítási, karban­tartási, javítási munkákat végeznek, de azért büszke az általuk készített demecseri egészségházra, gyógyszertár­ra és a most épülő mátészal­kai Mesterek Áruházára, ahol egy meglévő épületet bővítenék ki, varázsolnak át modem Fészek Áruházzá. Almikor időre és jó minő­ségben elkészülnek egy-egy Hetedikek lettünk, és di­csérő oklevelet kaptunk. A tizenegyedik helyen végzett Nagykálló pedig nemhogy el- ismerőt, vagy dicsérőt, ha­nem kiválót kapott, a nyol­cadik Nyírbátor pedig sem­mit. Mégegyszer mondom, nincs semmi bajunk a kálló- iakkal, csak az értékelést nem értjük. „Mi sem vesszük át” Kelemen Lajos főágazatve- zető társával minisztériumi, illetve TOT-kitüntetést ka­pott (volna). — Mindketten önként aján­lottuk fel, hogy nem fogad­juk el a kitüntetést. Ha a téesz nem, akkor mi sem vesszük át! A vezetőség pró­bált meggyőzni bennünket, hogy fogadjuk el, de szerin­tük furcsa lenne hogyha a szövetkezetünket nem isme­munkával, az öröm Rad­vánszki László számára is. Nem kis büszkeséggel tölti él, hogy olyian hetvenfős Ikis közösségben dolgozik az építőiparban, amelyik képes magát eltartani, nem kér ál­lami támogatást, sőt jelen­tős nyereséget termel. Korábban a nyári szünetele alatt gyakran dolgozott vala­melyik közéli ismerősénél kőművesiínasként. így amikor arról kérdeztük: mit jelent számára az építők napja, így Válaszolt: — Egyértelmű tiszteletet a fizikai dolgozók előtt. Ilyen­kor mindig azok az öreg mes­teremberek jutnak eszembe, akik azokat a gyönyörű — még ma is megcsodálható — boltíveket készítették, ame­lyekkel joggal büszkélkedhe­tünk a külföldiek előtt, és amire mi is joggal lehetünk büszkék. Szintén nagyon tisztelem a panelszerelőket, akik a házgyári házakat rak­ják össze. Csak szét kell nézni, bármerre járunk, nem lehet nem észrevenni a most épülő, vagy már elké­szült házakat. Mindben a fi­zikai dolgozók kétkezi mun­kája van. Csak azt sajná­lom, hogy az építők társadal­mi megbecsülése az utóbbi időben jelentősen csökkent. Lelkiismertes, jó munkájá­ért Radvánszki László csü­törtökön vette át az építők napja alkalmából a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést az Ipari Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Szövetségbe^. (Sza) rik el, mi pedig kitüntetése­ket veszünk át. Mit szólnak mindehhez a javaslattevők? A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályán Szendrei Kálmán csoportvezetőtől megtudtuk, hogy az egészhez nekik semmi közük. A MÉM és a TOT írja ki a versenyt, a TESZÖV összegyűjti és el­lenőrzi a pályázatokat. A ta­nácsnak még jóváhagyási kö­telezettsége sincs. (Ennek némiképp ellentmond, hogy azon a hivatalos papíron, amelyben a gazdaságok sor­rendje található, a fejlécen jobb oldalt a Szabolcs-Szat­már Megyei Tanács VB. Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály neve szerepel.) A jivaslattevő magyarázkodik Hosszú László, a TESZÖV titkára az üggyel kapcsolat­ban a következőket mondta el: — Nagyon szívesen meg­mutatom a felterjesztésünket bárkinek, de a végleges sor­rend a MÉM-ben és a TOT- ban, Budapesten alakult ki. Nem értem Mészáros Jáno- sékat (a kállősemjéni tsz-el- nök — a szerk.) — miért nem veszik át a kitüntetést? A TOT és a MÉM illetékesét kérdezzék, hogy miért változ­tatták meg a sorrendet! Talán kicsit naivnak tűnik az újságíró kérdése, de na­gyon sokat érdekelhet az, hogy a megváltozott sorrend­ről „odafentről” miért nem küldtek Szabolcsba indoklást, illetve a TESZÖV miért nem kérte ezt? Vajon miért nem tudják az érintettek a mai napig, hogy a nyírbátoriak milyen kizáró ok miatt nem kaptak dicsérő oklevelet, pe­dig a nyolcadik helyen vé­geztek? Másokat miért sorol­tak előbbre? És végezetül álljon itt a megyei lista, ami oly sok vi­hart kavart: 1. Krasznamenti Tsz, Mátészalka 371,51 pont (Kiváló), 2. Kossuth, Bököny 329,39 (Kiváló), 3. Űj Élet Nyíribrony 304,8 (Kiváló), 4. Petőfi, Dombrád 291,61 (Ki­váló), 5. Egyetértés, Szakoly 225,78 (Elismerő oklevél), 6. Űj Élet, Búj 208,28 (Elisme­rő oklevél). 7. Űj Élet, Kál- lósemjén 204,32 (Dicsérő ok­levél), 8. Űjbarázda, Nyírbá­tor 186,02 (nincs kitüntetés), 9. Rákóczi, Kisvárda 178,67 (Dicsérő oklevél), 10. Lenin, Záhony 155,22, (Dicsérő okle­vél), 11. Nyírség, Nagykálló 151,65 (Kiváló), 12. Béke. Tí­már 135,82 (Dicsérő oklevél). Száraz Attila kétkezi munkásnak .VI.(o • Az adóról ... — hogy mi történik az év közben elhunyt magánszemély levont adóelőlegével. Az adófelügyelőség az örökös kérelmére az elhunyt személy jövedelemadóját év köz­ben is megállapíhatja. A kérelemhez csatol­ni kell egy nyilatkozatot, miszerint az el­hunytnak egyéb adóköteles jövedelme nem volt, mint a munkáltatója által igazolt ősz- szeg. Nyilatkozni kell még a hagyatéki el­járás helyzetéről, az ismert örökösökről. Az örökösi minőséget öröklési bizonyítvánnyal, hagyatékátadó végzéssel, vagy bírósági ha­tározattal kell igazolni. Az elhunyt házas­társa csak akkor tekinthető örökösnek, ha legalább özvegyi haszonélvezetet örököl. A kérelemhez csatolni kell a munkálta­tói, kifizetői igazolásokat, valamint az el­hunyt által teljesített adóbefizetések bizony­latait, az esetleges adókedvezményre vo­natkozó igazolásokat. Mindezen bizonylato­kat határozathozatal után a hivatal vissza­küldi az örökösnek. Az adóhatóság kiszámolja az elhunyt adó­kötelezettségét és az esetleges visszatéríten­dő adóelőleg felől is határozatban rendel­kezik. Azt is tudni kell, ha az elhunytnak adótartozása maradt, azt az örökösöknek az örökösi részaránynak megfelelően meg kell fizetniük. Ha az elhunyt magánszemély egyéni vál­lalkozó volt, az adómegállapításra az örökös kérelme esetén is csak a megszűnési vizsgá­lat után kerülhet sor. (Csornai)

Next

/
Thumbnails
Contents