Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. június 10. Új hivatalok, gépesítés, kézbesítés Postai fejlesztések a megyében Mindennapi életünkben fontos szerepet játszik a posta, nem mindegy tehát, milyen színvonalon szolgál­tat. A közelmúltban posta- forgalmi szakembereknek tartottak konferenciát Nyír­egyházán, akik- között ott volt Berta Péter, a Magyar Posta fejlesztési ügyosztályának vezetője, öt kérdeztük a pos­ta terveiről, a hagyomá­nyos szolgáltatások fejleszté­séről. Vályog helyen kőhazak • Az elmúlt években min­den fórumon, amelyen fej­lesztésekről, beruházásokról volt szó, gyakran elhangzott: nincs pénz. Hogyan értékeli ön ebből a szempontból a Magyar Posta tevékenységét? — A Magyar Posta min­dent megtett a fejlesztések érdekében. Pénzt különített el például arra, hogy a vá­lyogfalú postahivatalokat át­alakítsák kőépületekké. Erre a célra a Debreceni Posta- igazgatóság 30 millió forintot kapott. Leginkább a kistele­püléseken találhatók meg ezek a régi házak. Ebből a pénzből újították fel tavaly a nyírhigosi hivatalt, az idén pedig ez a támogatás teszi lehetővé a nyírteleki és a ti- szakerecsenyj posta moderni­zálását. Természetesen újak is épültek. Mátészalkán elké­szült az 1-es, jelenleg a 2-est építik. Üj postahivatalt ka­pott Nyírbél tek, Székelv, Ramocsaháza. Nagy beruhá­zásként tartjuk számon a fe­hérgyarmatit, Nagyecseden pedig az ideiglenes hivatal kialakítása után kezdik meg az új építését. S végül szólni kell a számítástechnika beve­zetéséről, amely megkönnyí­ti, a megyeszékhely 1. sz. hi­vatalában a munkát. • Budapest valamennyi pályaudvaráról indulnak pos­tavonatok, amelyek aztán oda is futnak vissza. A fővá­ros egyik állomásáról a má­sikra azonban már kocsival viszik tovább a küldeménye­ket. Nem sok a felesleges munka? — Jogos a megállapítás, tervezzük is egy zárt techno­lógiai rendszer kialakítását. Budapesten a józsefvárosi pályaudvaron építünk ki egy hírlapfeldolgozó üzemet, s minden egyes postavonat in­nen indulna és ide érkezne, mivel ez az állomás az or­szág minden tájáról megkö­zelíthető vonattal. Az első ütemben a színes lapokat és a postai küldeményeket, a második ütemben a többi új­ságot és ax csomagokat dol­goznánk ott fel. Gépesített csomagfeldolgozás • Ennek a rendszernek fontos részét képezik a me­gyékben lévő pályaudvari postahivatalok. Ezeknél ter­veznek-e felújítást? — A postai feldolgozó há­lózat rekonstrukciója régóta húzódik, így a pályaudvari hivatalok felújítása is. A szállításban nagy szerepük van, hiszen a küldemények onnan indulnak, oda érkez­nek. Szabolcs-Szatmár me­gyében két ilyen pályaudvari hivatal van: Nyíregyházán a 2. számú, és Mátészalkán a most épülő, amely szintén a kettes számot viseli. Szükség van ezekre a hivatalokra, te­hát az épületeket és a tech­nológiát is mindenképpen fel kell újítani. • A technológia felújítása milyen mértékben jelent gé­pesítést? — A fejlődés iránya, a jö­vő követelménye az, hogy gé­pesítsük a csomagfeldolgo­zást. A korszerűsítésnél azon­ban egy bizonyos határt meg kell húzni, mert szükséges Fotó: Berta Péter mérlegelni azt, hogy mikor célszerű és érdemes gépesí­teni. Megszűnik a monopolhelyzet O Milyen fejlesztések vár­hatók az elkövetkező idő­szakban megyénkben? — Kicseréljük a régi hír­lappavilonokat újakra. Nem­régiben nyílt meg Nyíregyhá­zán az Október 31. téren egy újságárusító pavilon. Kicse­rélik ebben az évben a Búza téren, a Vöröshadsereg utcán. Kaláka Rohanunk. Egyrészt kényszerből, másrészt megszokásból. Örömmel adunk mégis hírt olyan esetekről, amikor az em­beri önzetlenség, segítő­készség produkál szép eredményt. A barabási óvoda lét­rehozásában például so­kan működtek közre. A helyi termelőszövetkezet munkahelyi brigádjai (ács, kőműves, gépműhely) segítették társadalmi mun­kában az intézményt Ba­baházat, udvari játéko­kat készítettek, illetve fel­újították azokat. Az óvo­dának kevés összeg áll rendelkezésére — főleg a tárgyi feltételek javítá­sára —, ezért is szereztek nagy örömet a gyerekek­nek az elkészült létesít­mények. A nyári udvari élettel kapcsolatos neve­lési tevékenységről vi­deofilm készült, amiről a szakmai körökben is elis­meréssel beszéltek. „Minderre összefogás nélkül nem lett volna le­hetőség” — írja levelében Szász Józsefné óvodave­zető. Egyben köszönetét fejezi ki Gelénes község előjáróságának, hogy le­hetővé tették az óvoda bő­vítését. Az itt élők segítik a köz­ségi célok megvalósítását, feladatuknak tekintik a közügyekben való részvé­telt. Látjuk, hogy a kiste­lepüléseken az öszefogás- nak a „kalákának” még most is nagy a „divatja”. Könnyebb a mozgósítás, mivel ismerik egymást az emberek. Az sem mellé­kes, ha az óvoda vagy az iskola vezetése kér, a szü­lő, a nagyszülő, a rokon biztosan érdekelt az ügy­ben. S mégis — nem ünnep­rontásnak szánva — mi az oka, hogy egyre több mindent kell társadalmi munkában megoldani? A babaházat, a libikókát még csak meg is értem, de a járdát, az utat és még sorolhatnám tovább ... Azt korántsem! (dankó) a Kossuth téren és a Tanács- köztársaság téren a pavilont. Korábban már terveztük, hogy a Jósavárosban nagy postát építünk oktatási bá­zissal együtt. Anyagi gondok miatt nem valósulhatott meg az építés, de továbbra sem mondunk le róla. A számítás- technika további fejlesztése is célunk. A közeli években postahivatal épül Nyírbátor­ban, számítógéprendszerrel. O A postát gyakran kriti­zálják az ügyfelek. Sokan re­ménykednek: ha nemsokára megszűnik a Magyar Posta monopóliuma, javulnak a szolgáltatások. Hogyan ké­szülnek a változásokra? — A postatörvényt most szövegezik, valószínűleg ősz­szel döntenek róla. Az már biztosnak látszik, hogy a mo­nopólium megszűnik, néhány területen lesz ennek előnye és hátránya. Ha a leveleket más cégek is kézbesíthetik az alapszolgáltatást a postának akkor is meg kell szereznie. Nem tudom ki fogja a fal­vakban, a tanyákon kiépíteni azt a hálózatot, amilyennel jelenleg a posta rendelkezik’ S ne feledjük, a postás akkor is megy, ha csak két levelet kell vinnie. M. Magyar László A hetvenkedő katona Nyíregyházán Ritkaságszámba megy, hogy egy produkció a csu­pán szórakozni, kikapcso­lódni vágyó közönség, az értékeket kereső és be­csülő nézők, továbbá a szakma, a kritika kegyeit egyaránt elnyerje. Ezúttal éppen ilyen előadással, vendégszerepei megyénk­ben a budapesti Radnóti Miklós Színház. Plautus A hetvenkedő katona cí­mű, fergeteges komédiá­ját Taub János nagyszerű rendezésében vitték siker­re a művészek: Gera Zol­tán, Gáspár Sándor, Her- czeg Csilla, Schlanger András, Egri Kati, Kere­kes Éva, Eperjes Károly és Nemcsák Károly. A kétrészes vígjátékot pén­teken este Kisvárdán lát­hatta a közönség, ma pe­dig Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési köz­pontban kerül színre 19 órától. Az évad egyik leg­jobb előadása, kiváló mű­vészekkel — ezzel ajánl­juk a közönség figyelmé­be A hetvenkedő katonát. Strandbelépő — félpénzért Medencetisztftás — vizforgatással Emelték a strandbelépők árát a hónap elején, és ez sajnos várható is volt. Egy­részt azért, ment tudjuk, a fürdőik fenntartása minidig veszteséges^ másrészt, mert alig telik el hót manapság áremelés nélkül. Ennek elle­nére eszembe jutott, vajon mi lenne, ha délután, mond­juk két óráitól féláru jegye­ket árusítanának a strando­kon. Biztosan többen lenné­nek, akik szívesen úsznának egyet mufca után. Jeszenszki István, a Viz­es Qsaitomamű Vállalat igaz­gatója azonban hamar kiáb­rándított, ugyanis nem ter­veznék ilyet. Az idén tovább csökkent az állami támoga­tás, és a belépőjegyek ára a fenntartási költségeknek így is csak az 50—60 százalékát fedezi. Tavaly például nyolc­millió forint veszteséget je­lentett ez a vállalatnak. Egyébként nemcsak nálunk, külföldön sem nyereségesek a strandok, a különbözetet a tanácsok költségvetéséből fedezik. Nyugaton például olyan uszodák is vannak, amelyekbe ingyenes a belé­pés. Az oka: amúgy is az adózó állampolgár pénzéből Szamócaazezon 1. A Nyírség Konzervipari Vállalat kizárólag tőkés exportra készíti a szamócadzsemet. Az Angol, amerikai, japán, osztrák megrendelők igényei szerint csomagolják az ínyenc ké­szítményt. Egy-egy megrend előnek 100—300 ezer üveggel gyártanak. A folyamatosan működő üzemben 50 ember 70—100 mázsa szamócát dolgoz fel műszakonként. 2. A ZÖLDÉRT Vállalat gesztorságában működő Apagy-meleghegyi Gyorsfagyasztó Üzem­ben ezer tonna szamócát fagyasztanak mínusz 40 fokon. A gyorsfagyasztott terméket további felhasználásig 25 kilogrammos zsákokba csomagolják. (Elek Emil felvételei) Példás összefogássá! Betörők rendőrkézen Példás együttműködéssel kerülitek betörők rendőrkéz­re június 9-re, péntekre vir­radó éjjel. A nyíregyházi ÁFÉSZ Vö­röshadsereg úti ABC-jén megszólalt a riasztócsengő. Az uitca teljesen kihalt volt. Az üzlettel szembeni mentő- állomás két dolgozója kiné­zett az ablakon és látták, hogy a bolt húsos részlegé­nél valakik mászkálnak. Rögtön értesítették a rend­őrséget, de köziben több men­tős az ABC-t körülvette, hogy a betörők ne menekül­hessenek el. A rendőrség pwrcek alatt megérkezett A betörők nyo­mán a létrán felmásztak a tetőre, majd onnan az AB tű­be mentek, ahol a betörőket elfogták. A bűncselekményről első­iként a boltvezetőt értesítet­ték, aki rögtön a helyszínre jött. — A riasztókészüléket kö­rülbelül két éve szereltettük fel — mondja az üzletvezető­helyettes. — Azóta már három betörést hiúsított meg. A berendezést szeret­nénk a rendőrségre is be­köttetni. A rendőrök a leg­utóbbi eset kapcsán is na­gyon gyorsan kijöttek, és se­gítőkészek voltak. Követjük a bűnözők ABC- beli útvonalát. A göngyöleg- raktár hullámpala héjazatán jókora nyílást vágtak, és azon jöttek be. Megyünk to­vább, s egy hatalmas vasaj­tóhoz érünk. — Ezt minden este becsuk­juk — közli az üzletvezető­helyettes. — Az ajtót nem tudták kinyitni, ezért a kö­rülbelül két méter magasan lévő rácsos ablakot kitör­ték, s átbújtak rajta. Hamarosan másik kulcsra zárt ajtó állta útjukat. Men­tek tovább, és a húsos rész­leg ajtaján át jutottak az üz­letbe, ahol a p>énztárgépeket vették szemügyre. A mentő­sök ekkor vették észre őket, majd a betörők éjszakai ABC-beli sétája hamarosan befejeződött... (cselényi) tartják fenn a strandot, ak­kor miért fizessen kétezer. Sőt, a mi lakásszövetkezete­inknek külföldi megfelelői a környékbelieknek építenek egy uszodát, a közös költ­ségből tartják fenn, és bár­mikor igénybe vehetik az ott- lakálc. Sokat kell még változnia nálunk a felfogásnak, elég, ha csak arra gondolunk, hogy többe kerül a pvamkolási díj a Sóstón, mint a strandbelépő. Pedig a fürdőkben rendben kell tartani a pázsitot, a par­kokat, tisztítani a medencék vizét, és ez tetemes pénzt emészt fel. S ha már a víz tisztaságá­nál tartunk, bizonyára nem ismeretlen sokak előtt, hogy létezik egy olyan vegyszer, amelynek hatására elszínező- dák a medence vize, ha vala­ki — elnézést a kifejezésért — belepisil. Hogy nálunk ezt miért nem használják? Megtudtam, hogy szakmai körökben esett már szó erről több ízben, de nagyon sok az ellenzője. Azzal indokolják, hogy nem lehet az állampolgárt meg­szégyeníteni. (megj.: ho­lott épp ez lenne a célja.) Maradnak tehát a víz tisztításéira a klórtartalmú vegyszerek, illetve a korsze­rű vízforgatásos rendszer. Megyénkben — és ebben or­szágosan az élen járunk — szinte valamennyi meden­cénket ezzel a rendszerrel működtetik, s a gyermekme­dencék vize például tíz perc alatt cserélődik. A gyógy­vízzel telt medencéket vi­szont napxonta leengedik, reggel feltöltik, és egész nap folyamatosam engedik bele a (frisset. A strandok üzemeltetőinek nagy álma pedig az, hogy végre jussunk éi mi, vendégek odáig, hogy ne hajigáljuk szanaszét a szemetet a stran­don, és mindenki zuhanyoz­zon le, mielőtt a medencébe (Lép. (csk) II világ- kiállításról Nyíregyházán Somogyi László exun&nisj:- ter lesz az előadója a világ- kiállítáisisal foglalkozó elő­adásnak, melyre június 12- én 10 órától kerül sor Nyír­egyházán a megyei tanács nagytermében. Somogyi László, a világkiállítás mi­niszteri biztosa a nagyszabá­sú rendezvény előkészülete­iről és arról beszél majd a hallgatóságnak, hogy Sza­bolcs-Szatmár hogyan kap­csolódhat a tervezett prog­ramhoz. Az előadást a Ma­gyar Gazdasági Kamara észak-alföldi bizottsága és a megyei tanács közösen szer­vezd. Belvízvédelmi készültség Továbbra is elsőfokú bel­vízvédelmi készültség van a felsőszabolcsi, a beregi és a számos—krasznaközi öblö­zet területén, másodfokú a felsőszabolcsi és a számos— krasznaközi öblözet szivaity- tyúielepein. Belvízömlés ed­dig 8350 hektáron történt, ebből legnagyobb rósz rét­legelő, illetve szántó. A talaj­vizek szintje a május-júniusi intenzív csapjadék hatására fokozatosan emelkedik, je­lenleg 15 százalékkal haladja meg az átlagértéket

Next

/
Thumbnails
Contents