Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

1989. június 7. Kelet-Magyarország 3 Friss számok a megyéről A megye lakónépessége 1989. január 1-jén 564 ezer íő volt, mintegy 6 ezer fővel kevesebb mint egy évvel korábban. Az ipar termelésének volumene 7,6 száza­lékkal csökkent, nagyobb visszaesés következett be a könnyűiparban. Az ipari foglalkoztatottak száma (52 ezer fő) tovább mérséklődött, a termelékenység romlott. A megyei székhelyű ipar értékesítése összehasonlító áron 5 százalékkal emelkedett, ezen belül a belföldi el­adások növekedése mellett a külkereskedelmi értékesí­tés megközelítette az előző évit. A kivitelező építőipar saját építési-szerelési tevékeny­ségének volumene tizedével több, a létszám itt is tovább csökkent, az ágazat termelékenysége javult. A megyei székhelyű beruházók 14 százalékkal fordítottak többet beruházásokra, ezen belül emelkedett az építések, csök­kent a gépvásárlások aránya, az előző évihez képest nö­vekedett a saját erő részesedése. A mezőgazdaság 1988-ban a gazdasági szigorítások ellenére kiemelkedő eredményt ért el. A nagyüzemek szarvasmarha-állománya (89,7 ezer darab) az egy évvel korábbihoz képest ezer darabbal nőtt. A sertésállomány (168,7 ezer darab) tovább csökkent. Vágómarhából, vá- gónyúlból több, tojásból és tejből kevesebb került a köz­ponti árualapba, a vágósertés-értékesítés stagnál. Az első negyedévben — a kereskedelem kivételével — minden népgazdasági ágban folytatódott a létszám fo­gyása, legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és erdő- gazdálkodásban. A foglalkoztatás helyzete tovább rom­lott, a munkaerő-szolgálati és szervező irodát állásügy­ben 3054-en keresték fel, munkanélküli-segélyt 896-an igényeltek. A lakosság készpénzbevételei meghaladták a 7,2 mil­liárd forintot, amely 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Nagyobb mértékben növekedtek a kis­üzemi és vállalkozási bevételek, a társadalombiztosítás­ból és szociális juttatásból, valamint a mezőgazdasági termékértékesítésből származó jövedelmek. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalék­kal nőtt, ezen belül a bolti élelmiszereké és élvezeti cik­keké 1,7 százalékkal. Az idényáras cikkek piaci felhoza­tala meghaladta az egy évvel korábbit. A kiskereskedel­mi árindex 115 százalék volt. Az 1988—89-es tanévben a megye általános iskoláiban 10 611 tanuló fejezi be a 8. osztályt, 7,5 százalékkal töb­ben, mint az előző évben. A nyolcadikosok 94 százalé­ka szeretne valamilyen középfokú intézményben tovább­tanulni. Hasznosítják az üres gyermekintézményeket (2.) Miért zárták be az óvodát? Felkorbácsolta a közvéle­ményt, amikot a napokban megjelent a Kelet-Magyaror- szágban egy szülő hozzászó­lása: sérelmezik, hogy Nyír­egyházán megszüntetik a Szabolcs utcai óvodát. Mi áll a dolog hátterében és másutt is kerül-e sor hasonló lépés­re? — ezt kérdeztük Békési Elemér osztályvezető-helyet­testől a Nyíregyházi Városi Tanács művelődési osztályán. Hosszú évek tapasztalatát összegezve az osztályvezető­helyettes elmondta: soha nem szüntetnek meg óvodát azért, mert más célra akarja a tanács az épületet haszno­sítani. A megszüntetést és az átszervezést kizárólag a taka­rékosság motiválja. „Ingázó” apróságok Nyíregyházán 5134 kis­gyermeket helyezhetnek el a 28 óvodában és tíz intéz­ményhez tagóvoda is csatla­kozik. Manapság 90 százalé­kos kihasználtsággal működ­nek az óvodák, összesen 4634 három-hatévest Írattak be. A 201 csoportban 23-as átlaglétszámmal foglalkoztat­ják a gyerekeket. (Bár az új oktatási törvény szerint a húszas csoportot tartják ide­álisnak.) Messze az optimá­lis és elviselhető határon túl az örökösföldi óvodákban ta­lálni 38 kisgyermeket is egy csoportban! A felsősimái tag­óvodára iis jellemző a zsú­foltság. Persze, a megyeszék­hely Jósaváros környéki óvo­dái sem panaszkodnak az unalomra, hiszen a Tas ut­caiban 29-es átlaggal dolgoz­nak, a Sóstói út és a Garibal­di utca sarkán lévő intéz­ményben majdnem optimális, 22 fős csoportokat alakíthat­tak. Nem találkozott a szülők tetszésével a tanácsnak az az elgondolása, hogy Örökös- földről télen-nyáron utaztat­ják a kicsiket a város más intézményeibe. A szülők kö­zül, aki tehette, vitte kocsi­val vagy buszon a gyereket a városközpontba vagy a mun­kahelyhez közel eső óvodába. Sok anyukát, apukát óvoda- látogatásra invitált a tanács: győződjenek meg a saját sze­mükkel, hogy milyen körül­mények közt lehet a gyer­mekük egész nap, amennyi­ben vállalják ' az utazást. Óvónő várja már kora reggel az érkezőket az óvodáinál, fel- szállnak a tanácsi buszra és délután hozza őket a járat vissza az Örökösföldre. Most száz kisgyermek „ingázik”, de az 1989—90-es tanévben várhatóan növekszik ez a szám. Fö a takarékosság Miután tömegesen adják át a lakásokat a legnagyobb nyíregyházi lakótelepen, majdnem kizárólag fiatal családoknak, így érthető, hogy kevés az óvoda. A ta­nácson fontolgatják, hogy a gyesen lévő anyukák gyer­mekeit nem biztos, hogy fel tudják venni az ottani óvo­dákba, máshová azonban természetesen jelentkezhet­nek. A körzethatárokat há­rom-négy éve egészen lazán értelmezik, tulajdonképpen arra jó, hogy a szülő mégis tud hol jelentkezni a gyerme­kével. Az egyik legszebb óvoda a Bencs-villában volt, de az 1987—88-as tanév végén meg­szüntették. A Sóstói úti villa működtetésére azóta pályá­zatot írtak ki és a megyei jogú város szép terveket ál­modott az épület méltó hasz­nosítására. A másik a Sza­bolcs utcai óvoda bezárása. Régi házat alakítottak át Ha kipattan az „isteni szikra”... Egy jó ötlet aranyat ér! — e kitalálónak éppúgy, mint a felhasználónak. Mégis, mint­ha alábbhagyott volna az újítási kedv az emberekben. Manapság egyre ritkábban pattan ki a fejekből az „is­teni szákra”, pedig sok a törekvő, tehetséges szakem­ber. Baj lehet az ösztönzés­sel, hiszen a szellemi mun­ka árfolyamát még mindig alacsonyan jegyzik me- gyeszerte... Ez idáig a megyében fel­lelhető újítások közel négy­ötöde az elavult gyártóso­rok és az alacsony technikai színvonal konzerválását, az anyag- és energiatakarékos­ságot, és csak kismértékben a gyártmányfejlesztést célozta meg. Hosszú ideje hangoz­tatják már különböző fóru­mokon, hogy az újítók és a feltalálók anyagi, erkölcsi megbecsülésén javítani kell, különben teljesen elapad szellemi tőkénk. Sok kíván­nivalót hagy maga után a találmányok, újítások gya­korlati megvalósításának se­gítése, menedzselése is. Számtalan — jobb sorsra ér­demes — tanulmány, tervdo­kumentáció tűnt el, vagy tűnik el az íróasztalok mé­lyén. A mostoha körülmények ellenére az innovatív, krea­tív készségű emberek Sza­bolcsban sem közömbösek környezetük iránt; tenni aka­rásuk szép példája, hogy az Országos Találmányi Hiva­tal által tavaly meg­hirdetett országos mű­szaki iparjogvédelmi ve­télkedőre több mint 80 pá­lyamű érkezett megyénkből. Ebből, csaknem 20 pályázat­tal a Taurus Gumiipari Vál­Felértékelődik az alkoté ember lialat nyíregyházi gyára büsz­kélkedhet. Komócsi István újítási főelőadótól megtud­tuk, hogy a 2500 embert fog­lalkoztató gyárban a dolgo­zók közel egyharmada része­se valamilyen formában az újításoknak. Évente mintegy 140—150 újítás és 5—10 ta­lálmány lát napvilágot a nyíregyházi gyárban. Mi a titka annak, hogy a szakem­berek szívesen törik a fejü­ket és jelentős többlettelje­sítményékre képesek? Nincs ebben semmi rendkí­vüli. Az ösztönzésre fordít­ható 5 százalékos díjkulcsot házon belül megemelték 8 százalékra. Tavaly 2,5—3 millió forintot fizettek ki ilyen célokra, de a másik oldalon 35 milliós gazdasági haszon mutatkozott ebből. Régi hagyomány már a Ta­urusnál a gyári ötletnap, ahol a szóban kifejtett ja­vaslatokra a helyszínen kifi­zetik a dolgozók „járandósá­gát.” Sok helyütt máig is élő gyakorlat, hogy csakis úgy lehet eredményes egy újí­tás, ha az alkotó kollektíva a főnökét is beveszi a vállalko­zásba. Az elmondottak nem hozták zavarba az újítási fő­előadót, aki hamar eloszlat­ta az újságíró kételyeit. A gumigyárban már jóideje nem fordulhat elő ilyen ön­kényeskedés, hiszen a maga szintjén mindenki érdekelt az újításokban, a lakatostól egészen a főmérnökig. A gyár vezetése összeállított egy újí- ási feladattervet, melyben a mezőgazdasági abroncsgyár­tástól a számítástechnikáig, közel kétszáz olyan részterü­letet jelöltek meg, ahol sze­retnének előbbre lépni az újítók a műszaki problémák iránt fogékony szakemberek közreműködésével. Ezzel is ösztönzik a munkatársak újdonságkereső, újító kedvét, mely meghatározó a gyári nyereségterv elérésében. Csonka Zsolt óvodának, udvara nincs, a nagycsoportosok iskolába mentek. A kis- és a középső csoport 24 óvodását érinti az áthelyezés. Lapunkban is megjelent az egyik szülő hoz­zászólása, melynek lényege: mennyire ragaszkodnak a gyerekek ehhez a környezet­hez, miért nem maradhatná­nak tovább? Dalanics György, a tanács művelődési osztályvezetője írásban juttatta el hozzánk válaszát. Egy éve már közöl­ték a szülőkkel, hogy a rend­kívül gazdaságtalanul üze­meltethető, korszerűtlen in­tézményt a tanács nem tudja tovább működtetni. A szom­szédos Malom utcai, vagy a Tőke utcai óvoda fogadná a teljes csoportot, vagy igény szerint a szülők bármelyik intézménybe vihetik a cse­metéket. A szülők úgy dön­töttek: egységesen a Benczúr téri óvodába vinnék a gyere­keket. A tanács azonnal el­intézte a szülők kérését, szí­vesen várják itt a kicsiket. Egy másik hozzászólás Ba­logh Gyuláné gazdasági igaz­gató-helyettestől érkezett a 15-ös óvodából. Több évtize­des tapasztalat mondatta a levélíróval: a gyerekeknek és a szülőknek az az öröm, ha a gyermek korszerű kö­rülmények közt tölti a nap nagy részét, kijátszhatja ma­gát az udvaron. Indokolat­lannak látja a szülők min­denáron való ragaszkodását a ráfizetéssel üzemeltethető óvodához. Sokkal nagyobb gond, hogy a László utcai, mezőpanel szerkezetű óvodát műszaki okok miatt öt éven belül meg kell szüntetni. A körút meg­növekedett forgalma miatt a rezgés tönkreteszi az amúgy- sem fiatal épületet. S ha már a műszaki okoknál tartunk: 17 intézmény óvodának épült, hetet új résszel toldottak meg, négy viszont kifejezet­ten elavult házban kapott helyet. Speciális csoportok Miután 90 százalékos a ki­használtság az óvodákban, a művelődési osztály gondolha­tott arra, hogy speciális szempontokat is figyelembe vesz a csoportok összeállítá­sánál. Az enyhén értelmi fo­gyatékos gyermekeket példá­ul a Búza utcai 11-es óvodá­ban foglalkoztatják. A beil­leszkedési zavarokkal küz­dők egy kis csoportja a Ke­reszt utcaiban található, míg a guszevi óvodában a hátrá­nyos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak megkülönböz­tetett módon. Mellesleg a problémás gyermekeknek másutt is szervezhetnének kislétszámú csoportot (vége) Tóth Kornélia Bizonyára sokan nem tudják, hogy ... ...A legrégibb fennma­radt nyomtatott mű a Dhá- rani kézirat vagy szutra, amelyet fából faragott be­tűkkel nyomtattak. Dél- Koreában találták meg 1966. október 14-én. ... A legnagyobb könyv a Super Book (2,74 mX3,07 m, 252,6 kg), mely 30 oldal­ból áll, és az egyesült álla­mokbeli Denverben készí­tették 1976-ban. ... A legkisebb piacra került kurzív szedésű nyom­tatott könyv 22 g/ml-es pa­píron 1 mmXltnm méretű. Az Old King Cole! gyer­mektörténetet tartalmazza, és 1985-ben adták ki 85 példányban. Az oldalakat csak tűvel lehet forgatni. ... A leghosszabb jelen­Könyvheti kaleidoszkóp LEG-KÖNYVEK tős regény, mely nyomta­tásban is megjelent, a 27 kötetes Les hommes de volonté, melyet a francia Louis Henri Jean Farigo- ule, alias ‘Jules Romans írt 1932—46 között. ... A könyvért valaha kifizetett legmagasabb ár az a 8,14 millió font volt, melyet Oroszlán Henrik szász herceg 226 oldalas evangéliumáért fizettek Londonban 1983. december 6-án. ... A lúdtollas penna kor­szakának legtermékenyebb bajnoka Ignacy Kraszewski lengyel író volt, aki több mint 600 kötetnyi regényt és történelmi művet irt. ... A legtöbb eladást 1953. március 13-án jelen­tették. Sztálin müvei 101 nyelven, 672 058 millió pél­dányban keltek el. ... A legmagasabb pél­dányszámban eladott re­gény Jacquline Susann Ba­bák völgye c. müve volt. Először 1966 májusában adták ki, és 1987 márciusá­ig 28 712 000 példány kelt el belőle. ... A legrövidebb idő, amely alatt kemény fede­lű könyvet adtak ki, 43 óra 15 perc. A könyv egy királyi pár esküvőjéről szól. A szedés 1986. július 24-én hajnali 2 órakor kez­dődött és két nappal ké­sőbb, reggel 9,15-kor a pia­con volt a könyv. ... A világ legnagyobb könyvtára az 1800-ban alapított Egyesült Államok Kongresszusi • Könyvtára. 1987-ben 85 millió különfé­le írott anyagot tároltak itt, ebből 22 millió kötet könyv és röpirat. Az épüle­tek alapterülete 26,14 ha., a polcrendszer hosszúsága 856 km. .. .A világon legszélesebb körben terjesztett könyv a Biblia. 303 nyelvre fordí­tották le teljes egészében, részleteit pedig további 1581 nyelvre. összeállította Orosz Szilárd Lengyelországban di­vatos árucikk a népi mintájú riseit blúz. Ezt az állítást az is bizo­nyítja, nemrégiben 40« darab magyaros viseletű női blúzt rendeltek meg a nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezettől. Képün­kön: Gyurján Istvánná gépihímző riseit blúzt varr, melyből egy mű­szak alatt a precíz, gon­dos munkaigény miatt egy ruhanemű gallér- és mandzsettarészét tud­ja elkészíteni. (surf) A KSH JELENTI Csökkenlek az állások, kevesebb a péoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents