Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. június 7. A főszerkesztő postájából Szükség van-e megyei szamizdatra? TELEX • TELEX • TELEX Üzbég zavargások Mottó: „Az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, / amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (József Attila) A^jCelet-Magyarország jú­nius 1-jei számában Marosi Lajos „Acsarkodás” címmel megjelent cikkében arra int, hogy a „józan vitapartnerek vegyék elejét a durva, észér­veket nélkülöző, a megegye­zés esélyeit kockáztató acsar- kodásnak”. örvendetes, ahogy a tisz­tánlátás szükségszerűségéről érvel, utalva a Nyírségi Va­kond rossz szándék nélküli gyengénlátására. Tisztelt Ma­rosi Űr! A VAKOND a föld alatt a „sötét dolgokat” tisz­tán és világosan látja ... Nem acsarkodik, legfeljebb „vakondtúrásai” bosszanta­nak néhány embert. Vita he­lyett tények. 1988. december 5-i keltezéssel jelent meg „Társadalmi-gazdasági hely­zetkép” címmel a KSH és a MNB elemzése megyénk gaz­dasági válsághelyzetéről: 2 nappal a megyei pártértekez­let után. Az ROl/89-es KSH- jelentést 1989. február hó­napban adták ki 34 példány­ban „titkos” megjelöléssel. Csak 2 országgyűlési képvi­selő kaphatott belőle. A Ke­let-Magyarország csupán a töredékét közölte a gazdasági vészhelyzetünket feltáró kri­tikus elemzésről. Ugyanakkor 1989. május 30-i számában 1987-es KSH-anyag alapján publikáltak a megyei élet- színvonal süllyedéséről. (Azóta hányszor volt áreme­lés?) 1989. február 10-én a nyíregyházi MSZMP 2/89 szám aíatt „Az alternatív szer­veződésekről” kiadott egy „Belső tájékoztatót” olyan hangnemben, mintha azok a „puszta tagadás, politikai hangulatkeltés, a felelőtlen ígérgetés, a demagógia” kép­viselői lennének. 1989 már­ciusában a megyei MSZMP 5/1989. szám alatt „Belső (Folytatás az I. oldalról) Munkácsról közművelődé--! dolgozók érkeznek a műve­lődési házba az ottani kultú­ra /házából, és június 12—13- án tanulmányozzák a nyír- égyházi módszereket. Ennek azért örvendenek, mert Ung- vár után most Munkáccsal is megélénkülhet a nyíregyházi népművelők kapcsolata. Ügy hírlik, őket elsősorban az együttesek cseréjének lehe­tőségei érdeklik. Franciaországba utazik a Nyíregyházi Vegyeskar júni­us 23-án. Egy ének-zeneisko­la látja vendégül őket Mar- seille-ben, és a programjuk­használatra!” 1 gépelt pél­dányban készített egy jelen­tést, amelyben beismeri: „ ... sem a politikai, sem az állami élet területén nem volt a felzárkózás témájával komplexen foglalkozó célirá­nyos munkálkodás”. A 7/1989- es „Bizalmas!” jelentés a me­gyei gazdálkodó szervezetek kritikus állapotát tárja fel; ez is 1 gépelt példányban ké­szült. TPO/lO/1989-es szám alatt május 19-i dátummal jelent meg az MSZMP felhí­vása, amely a „válságból ki­vezető közös cselekvésre” szólítja fel megyénk lakossá­gát. A pártsajtó június 2-án két hét késéssel közölte... „Tapasztaljuk a jelen gaz­dasági, politikai helyzteben a felizzó indulatokat” — álla­pítja meg az MSZMP. Sajnos ez így van, de a legfőbb ve­szély az, hogy sok embernél van lőfegyver. Marosi Lajos cikkében említést tesz a „balosok” türelmetlenségéről. Aki türelmetlen, annak a kezében könnyen elsülhet a fegyver. A munkásőrség szükséges­ségéről nem kívánok vitát in­dítani, viszont szeretném, ha nyilvánosságra hoznák a me­gyei munkásőrség költségve­tését. Valószínűleg érdekelné a közvéleményt a megyei MSZMP 3—4—6—8/1989-es jelentése is, amennyiben nem „Bizalmas”. A „Nyírségi Vakond” opti­mista; bízik az új közmeg­egyezésben. Legközelebb pél­dául arról szeretne tudósíta­ni, hogy az MSZMP, MDF, SZDSZ, FIDESZ tagjai a la­páttal felfegyverzett munkás­őrökkel közös brigádot alkot­va milyen eredményes mun­kát végeznek a nagymarosi környezetrombolás helyreál­lításában ... A „kis” Vakond egyelőre visszabújik a föld alá... de ha szükség lesz rá, újra előjön ... A szerkesztőség nevében: R. Kovács László tanár ról egyelőre annyit tudnak, hogy két hangversenyen fog­nak szerepelni. Rzeszow-val, a lengyel vaj­dasági központtal erősek a testvérvárosi kapcsolatok, többoldalú a kulturális együttműködés. Kiállításokat is cserélnek: tavaly a sóstói nemzetközi éremművészeti alkotótábor anyagából válo­gatott tárlatot vittük el, most ennek viszonzására a rzeszówi vajdaság múzeuma hozza el Ex libris-gyűjtemé­nyét, melyet a Pál Gyula-te­remben június 30-tól július közepéig láthat a közönség. Nagy öröm éri ezen a nyá­ron az Igrice gyermektánc­Csökken a létszám A kormány tevékenységé­nek irányvonalát az Ország- gyűlésnek kell meghatároz­nia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tartott kérdéseket sem lehet kivon­ni, minit a fegyveres erők és a testületek tevékenysége, feladataik működési körül­ményeik kijelölése. Ez az elvi jelentőségű állásfogla­lás határozta meg az Or­szággyűlés honvédelmi bi­zottságának keddi ülésén el­hangzott véleményeket. A Munkásőrség vezetői ar­ról tájékoztatták a törvény­hozókat, hogy szeptemberig 30 százalékkal csökkenti a testület hivatásos és polgári állományának létszámát. Ifjú békepilóta Hosszú útra indult hétfőn egy 11 éves amerikai kisfiú: egymotoros Cessna 210 típu­sú sportrepülőgépével keresz­tülszeli az Egyesült Államo­kat és a Szovjetuniót, hogy találkozhasson Moszkvában Mihail Gorbacsovval. Tony Aliengenát, aki eddig is a legifjabb távolsági repü­lőnek számított, az útra elkí­sérik szülei is. Az előzetes el­képzelések szerint 35 leszál­lással, 47 nap alatt kerüli meg a Földet és tár vissza otthonába. A Nyírségi ősz keretében több rendezvény szervezésé­re vállalkozik az agrártudo­mányi egyesület megyei szer­vezete — hangzott el azon az elnökségi ülésen, melyet ked­den délután tartottak Nyír­egyházán. Az egyesület or­szágos ügyvezető főtitkára, Marillái Vilmos is részt vett a.két év munkáját értékelő megbeszélésen. együttest, melynek tagjai kö­zül negyvenötén utazhatnak július 5-én Franciaország normandiai részére, a Nan- tesból itt járt fiúkórus sze­replésének viszonzásaként. Két városban mutatják be temperamentumos vidám műsorukat. Tíz nyíregyházi népművelő készül a rzeszówi vajdaság­ba, ahol július 17—23. között részt vesznek a Polonéz nem­zetközi fesztiválon, mely a Lengyelországból elszárma­zott hírességek találkozására ad alkalmat. Emellett tanul­mányozzák -néhány jól mű­ködő intézmény munkáját. Marseille-ből érkeznek vendégek hozzánk július 20- án. A Nyíregyházi Vegyeskar viszontlátogatá^on fogadja a francia leánykar tagjait. Lengyel folklórcsoport, egy^ kárpátaljai esztrádegyüttes' és a Kárpátontúli Népi Ének­és Táncegyüttes (ez utóbbi 90 tagú és csaknem profi) uta­zik ide az augusztus 20-i ün­nepségek előtt és fellépnek a Jósavárosban az alkotmány­napi műsorban. Az Igrice „arat” ezen a nyáron: második nyugati út­juk Finnországba vezet, so­kan akkor ülnek először re­pülőre a 12—14 éves gyere­kek közül. Tavaly jártak ná­lunk a kokkolai balettiskola növendékei, most ők látják vendégül a mi kis táncosain­kat augusztus 20-tól egy hé­ten át. Ügy jelezték, több fel­lépésük lesz az idő alatt. Itt vége a nyári szezonnak, ám jut bejegyzés még szep­tember 2-ára a tervezett gyü­mölcskarnevál napjára, ami­korra nyolc országból várnak vendégeket, illetve októberre is, amikor a szimfonikus ze­nekar az NSZK-ba utazik. Legalább 50 ember vesztet­te életét a hétvégén Üzbe­gisztánban kirobbant etnikai zavargásokban. Az összecsapások az üzbé- gek és az úgynevezett mesz- hétiai török kisebbség között robbantak ki Fergana város­ban. Ez utóbbi népcsoport Grúziából származik és a második világháború alatt Sztálin parancsára telepítet­ték át őket~l)zbegisztánba. Eltemették Khomeinit A vallási ’ fanatizmus okoz­ta bonyodalmak miatt késve, kedden délután, helyi idő szerint háromnegyed öt óra­kor sikerült örök nyugalom­ra helyezni Khomeini aja- tollahot. A nagyhatalmú vallási ve­zető eltemetésére tett egyik kísérlet során a megszállott emberek az ereklyeszerzés vágyával letépték a holttes­tet borító fehér leplet, s a halott Khomeini a porba zu­hant. A dulakodásban a tes­tet csak nagy nehézségek árán sikerült visszatenni a halottas kocsiba. A feladatok közé tartozik, hogy szeptemberre Wetsik Vilmos-emlékülést terveznek. Ennek aktualitását az adja, hogy az általa kialakított ve­tésváltás az idén hatvan éves. Növényvédelmi tudományos napok szervezését is vállal­ják, melyen hazai és külföldi cégek részvételére számíta­nak. Értékelte az elnökség a nö­vényvédelmi és agrokémiai szakosztály munkáját is. Színvonalas szakmai rendez­vényeik lehetővé tették a ku­tatási eredmények gyors el­terjedését. a növényvédelmi kultúra fejlődését. A máté­szalkai helyi csoport nehéz­ségeit és eredményeit Garis- csák Sándor titkár ismertet­te, végül Tóth József, a me­gyei szervezet alelnöke az országos elnökségi ülés ta­pasztalataként a meglévő szervezeti kereten belül a hatékonyabb működést szor­galmazta. Az állategészség­ügyi szakosztály pályázatá­nak értékeléseként négy munkát külön díjaztak. Sz. Zs. Az Országos Sajtószolgálat közleményéiből A BUDAPEST XVI. kerületi demokratikus ellenzéki közösség felháborodását és tiltakozását fe­jezi ki az MSZMP úgynevezett „marxista egységplatformja” má­jus 6-i gyűlésén elhangzottak el­len. Visszautasítják, hogy ugyan­azok, akik az utóbbi negyven év kovácsai, s kiváltságos haszon- élvezői voltak, hazánk népének inflációból és jövőbeni bizonyta­lanságból adjanak brosúraszö­vegnél rosszabb leckét. A BUDAPEST-NAGYTÉTÉNY Bartók Béla lakótelep környezet­védő társadalmi bizottsága tilta­kozik és aláírásokat gyűjt az M 0-ás autóútnak a lakóterület közvetlen szomszédságában kije­lölt nyomvonalon történő meg­építése ellen. A MAGYAR DEMOKRATA FO­RUM országos elnöksége közli, hogy az MDF szellemi politikai mozgalom, s egyben pártszerűen működő független társadalmi szervezet. Az országos elnökség a választmány közreműködésével a mozgalom tagságától kér felha­talmazást arra, hogy a Magyar Demokrata Fórumot — ha az jo­gilag lehetővé és politikailag szükségessé válik — alapszabá­lyának értelemszerű módosításá­val. programjának és nevének megőrzésével politikai pártként jegyeztesse be. JÚNIUSBAN ÉS JÚLIUSBAN LENTA AJTÓVÁSÁR ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A KELET-TÜZÉP VÁLLALAT TÜZÉP-TELEPEIN! Régi ár: 7 000 Ft-tól—15 000 Ft-ig Űj ár: 4 900 Ft-tól—10 500 Ft-ig ÁFA-val. MÉRETTŐL FÜGGŐEN! Művészeti csoportok nyári vendégjárása Hatékonyabb működést Tárnak Kutatásból gyakorlati haszon A XIX. r. terhelt emlékezik (2.) A „senki földjén” Másnap reggel Pőcze Tibor vezérőrnagy tartotta az ér­tekezletet a szokványos szöveggel, amely veszélyre még csak nem is utalt. Ott már közülünk többen szóvá tet­ték, hogy rendkívüli a helyzet, a pártvezetés, meg a kor­mány pedig hosszú idő óta nincs Magyarországon, Jugo­szláviában tárgyal. A tábornok azzal nyugtatott meg min­ket, hogy hamarosan hazajönnek és megteszik a szüksé­ges intézkedéseket. > Így értünk vissza Nyíregyházára. Eljött október 23-a és mi csak annyiban értesültünk a pesti eseményekről, mint bárki más a rádióból, az újság­gokból. Igaz, jöttek a kósza hírek, sok mindent beszél­tek, például, hogy a békés felvonulók közé lőttek, de mi hivatalosan semmit nem kaptunk Budapestről, a belügy- ből. Ha kapott is valaki tájékoztatást ezekben a napok­ban, az Végh őrnagy volt, aki viszont velünk semmit nem közölt. Csak elrendelte a készültséget. Haza se lehetett mennünk, még az ennivalót is oda hozták be a kapitány­ságra. Ő intézkedett, hogy a honvédség lássa el a rendőr­séget fegyverekkel, mert nekünk csak pisztolyaink vol­tak. Először akkor láttunk az eseményekből valamit, amikor Nyíregyházán is megindult a tömeg. Ha jól emlékszem, október 26. lehetett. Jött a jelzés, hogy sokan tartanak a rendőrség épülete felé. Mi kint álltunk a Soltész Mihály utcai főépület erkélyén hárman: Végh őrnagy, én és Nagy Zsigmond közrendészeti helyettes. Odajött a tömeg és leg­először is felszólítottak bennünket, hogy az egyensapkánk- ról vegyük le a vörös csillagos sapkarózsát. Végh vette le elsőnek, mi követtük. Majd azt követelték, hogy enged­jük ki a politikai letartóztatottakat a fogdából. — Hány főnyi volt a tömeg? — Becslésem szerint olyan 2—3 ezer emberből állt. — Fegyver volt valakinél? — Nem tudok róla, én nem láttam. — Kik voltak a tüntetők, milyen foglalkozásúak lehet­tek? — Meg nem mondom kik, diákok bizonyosan, de azt tudom, mert felismertem közülük néhányat —, hogy párt­tagok és vállalatvezetők is voltak közöttük. — Kiengedték azután a letartóztatottakat? — Végh őrnagy közölte a tömeg képviselőivel, hogy ná­lunk egyetlenegy politikai sincs letartóztatva, a fogdában mindössze egy köztörvényes gyilkos van. Az emberek azonban nem hitték. Meg akartak erről bizonyosodni, és megbízták Rácz István tanárt, akit a városi munkásta­nács elnökévé választottak: ellenőrizze a helyzetet. Ő bejött, s amikor le akartuk kísérni, hogy győződjön meg saját maga is a dolgokról a fogdában, azt mondta nem megy, elhiszi amit mondunk, különben sem akar társa­logni egy közönséges gyilkossal. Már indult is ki, s el­mondta a tüntetőknek: ő meggyőződött róla, hogy valóban nincs bent politikai. Erre a börtön felé fordult a tömeg, ahonnan a rabokat válogatás nélkül kiengedték. — Ellenállás nem volt a börtönőrök részéről? — Nem. Be is érkezett utána hozzánk több jelzés, meíy szerint a kiengedett köztörvényesek egy része Sóstó kör­nyékén elkezdett rabolni, fosztogatni. Mi akkor kiküldtünfc megerősített járőröket, amelyek jó néhány bűnözőt — el­sősorban a súlyosabb elítéltek közül — össze is szedtek. — Kinek az irányítása alatt volt ekkor a'megyei rendőr- kapitányság, kinek az utasításait teljesítették? — Hát kérem szépen, ez égy jogos kérdés, mert ezek­ben a napokban mi tulajdonképpen a „senki földjén” vol­tunk. Én magam állandóan kerestem az összeköttetést Bu­dapesttel, a Belügyminisztériummal, de itthon a megyei tanáccsal, az MDP megyei pártbizottságával, csakhogy sehol nem találtam egyetlen illetékest, akivel tárgyalni le­hetett volna. — Miért? Hol voltak ezek az illetékesek? — Én azt csak később tudtam meg, hogy az első szá- múak elbújkáltak. Egyik este magam akartam meggyő­; ződni, miért nem jelentkeznek, hol is vannak tulajdon- - ■ képpen? Harmadmagammal egyenruhában, fegyvere­sen átmentünk a megyei tanács épületébe. Ott az elnöki szoba előterében csak Fábián Lajos vb-titkárt, Hajdú | Sándor elnökhelyettest és ha jól emlékszem Baráth Gusz- I táv egyházügyi titkárt találtam, meg néhány más mun- I katársat. Sajnos ők sem tudtak semmit a vezetőik hollé- I téről. (Ha valami megnyugtathatott az az volt, hogy ami- I kor megláttak bennünket az utcán a Takaréképület eme- I leti lakásaiból, néhány ott lakó jól hallliatóan örült ne­I künk. „Rendőrök járnak az utcán!” — kiáltottak egymás­nak. Ezekben a napokban hallgattuk a rádióban Nagy Imre I és Kádár János beszédeit. Ezen a csatornán szereztünk j tudomást az Államvédelmi Hatóság feloszlatásáról is. Ezt I követően Végh őrnagy a kapitányság hátsó, Hunyadi utcai I kijáratán menekült el az épületben tartózkodó valamennyi j ÁVH-s társával együtt. Fegyverüket is ott hagyták. Már előtte is nagyon féltek, többen állandóan a vécét járták. 1 A parancsnok úgy ment el, hogy nekem csupán annyit J mondott: vigyázzak mindenre. (Mint később kiderült Mun- j kácsra menekültek.) Én megpróbáltam helyt állni, de el- i könyveltem, hogy ezeket a napokat nem élem túl. — Miből gondolta? — Eligazodni nem lehetett. Fentről csak a rádió hírei jöttek, azok is országos ügyekről és óránként másról és másként. A rádió műsorának legnagyobb részét indulók és zenei műsorok tették ki. Mint mondtam a helyi vezetők eltűntek, nekem viszont maradnom kellett, hiszen az es­küm is arra kötelezett, hogy nem hagyhatom el a szolgá­lati helyemet, ha kell életem feláldozása árán is. Az ÁVH-sok elmenetele viszont az egész fegyelmet felborí­totta. Volt olyan rendőrtiszt, aki — bár jó messzire, vagy 40 kilométerre lakott Nyíregyházától — szó szerint hazáig szaladt. Amikor szétnéztem, szomorúan állapítottam meg, hogy a több mint 100 főnyi rendőri állományból alig tizen maradtunk. (Folytatjuk) B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents