Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
1989. június 3. 0 gazdagíthatna... egye nevében! tése ideiglenesen megtette, mígnem 1944. októ- 31-től 1945 januárjáig — neti viszonyok közepette ásárosnamény székhelyé- i Csonka-Bereg önálló éleit. Ezután ismét szimbió- ött létre Szatmár és Ugo- negyékkel „Szatmár-Bereg >csa Közigazgatásilag ;lőre Egyesített Vármenéven. : 1949. évben érvénybe Jép- t alkotmány merőben új itrukcióját alkotta meg a yerendszernek, s a kelet- yarországi részen létreho- Szabolcs-Szatmár megye vezésében már Bereg nevé- rögzítését is negligálta, g Bereg, a Szatmár-Beregi- ignak az országhatár és a a által bezárt 60 ezer hek- yi területe, annak közel zer (ma már alig 40 ezer) ja igényelte, igényli a tüdős elnevezés megtartását. : abban leli magyarázatát, y Bereg, vagyis a ma Marországhoz tartozó Beregi- ahát ma is jól érzékelhe- i egységes, a környező táj- ségektől élesen elhatárolóterület. Határa természetrajzában, népművészeté- , szokásanyagában és Ívjárásában egyértelműen [vonható. Erre alapozott lemisége történeti hagyo- íyőrzésben, sokszínű ha- mányápolásban érhető tet.özakaratot kifejező a kez- íényezés, hogy a történeti iközösségben együtt élő, egyenrangúságukat deklaráltan megőrző megyerészek — Szabolcs, Szatmár, Bereg — a megye nevében is megőrizzék egyenjogúságukat. A hazai fejlődés ellentmondásai, a sorsok beregi alakulása elvezetett azon társadalmi értékítélethez, mely Bereget a halmozottan hátrányos helyzetű vidékek közé sorolja, elismeréséül annak, hogy a felzár- • kóztatása indokolt. S bár a tengernyi visszahúzó erő közül — meglehetősen érzelmi töltésű nevének hivatalos visz- szaadása, még nem gyorsítana gazdasági felemelkedést, munkahelyek számbeli gyarapodását, nem lenne közvetlenül gazdagabb általa a vidék, de a korábbi mellőzöttség egy kifejező jegyének általános használata tudatban, emberi érzelmekben gazdagíthatna. Eképpen vállalhatná Bereg embere tudatosan, szülőföldje, lakóhelye része a hazának, s ezáltal a tájban-országban, népben-nemzetben történő gondolkodása erősödne. Ilyen összefüggések ismeretében kezdeményezzük, hogy az alkotmányozási folyamatban a jogegyenlőség segítse elő az esélyegyenlőség feltételeinek kiépítését Beregben. Kérésünket támogatja a város és vonzáskörzete, feltehetően a megye egész lakossága, s teljesíti az Elnöki Tanács is. Legyen ezentúl a megyénk neve „Sza- bolcs-Szatmár-Bereg”. Fazekas Tibor Míiteremlátogatóban az iparművész házaspárnál T agadhatatlan, az új nyíregyházi művészeti szak- középiskola serkentően hatott megyénk képzőművészeti életére. A tehetséges fiatalokat szárnyalásra késztető iskola — mellesleg — több képzőművészt vonzott a megyébe, s köztük néhány iparművészt is, akikből eddig kevés tevékenykedett itt. Fodor Ildikó és Mészáros Gábor iparművész házaspár is közéjük' tartozik. / Mészáros Gábor hat évvel rezelőtt, 1983-ban végzett az Iparművészeti Főiskolán. Fele- I sége, Fodor Ildikó pedig — Ibár a kerámiai diplomáját Vnár megkapta — még mindig tanul, másik diplomáját védi, ugyanis kiegészítő tanárit végez, ugyancsak az iparművé- szetin, rajz- és környezetkultúra tanári szakon. (A főiskolán az övéké az első ilyen jellegű évfolyam.) A leendő környezetkultúra szakos tanártól, aki nemrégiben került Nyíregyházára, legelőször azt kérdezem, hogy milyennek találja a várost? VéAz emberhez vezető út leménye nem nélkülözi a kritikát sem. — Szép Nyíregyháza, tetszik hogy a parkok mennyire ápoltak, de egy város arculatához az is hozzátartozik, hogy mennyire tiszták például az utcák. Kevés ilyen várost láttam, amelyiknek a járdái ennyire szemetesek. Jobban kellene erre vigyáznunk! A régi városkép szépségéhez hozzátartozó jellegzetes nyíregyházi épületeket is jobban meg kellene őrizni. Egy példát mondok, az evangélikus templommal szemben az Iskola utcában van egy barokkosán díszített régi ház és úgy hallottam, le akarják bontani. Pedig annyira illik a környezethez. Fodor Ildikónak a diplomája kerül ezután szóba. Kiderül, gyermekétkeztetéshez szükséges edénykészletet tervezett, több tányérvariációt. alkotócsoportok vezetéséből és megrendelések készítésével tartotta fenn magát. Két éve, a nyíregyházi szakközépiskola megnyitása óta tanít az új intézményben, ahol igyekszik megértetni a kerámiaművészet lényegét. Munkáit nézegetjük. Először virágvázáit veszi elő, amelyekből talán tucatnyi is van. Jobbára szögletes idomok ezek, amelyekben negatív plasztikák láthatók. A figyelmesebb szemlélő észreveszi, hogy különböző famintákról van szó: metszetek, gyökerek, faerezetek. Múlandó faminta áttéve egy más anyagba. Mintha borostyánkőben őrződne meg valamilyen módon az élet egy tovatűnt szeletkéje. Ha úgy tetszik, játék az anyaggal, a formával, a természettel. A keramikus nem festékkel váltja valóra művészi törekvéseit, hanem a porcelán adta-lehetőségekkel. Az anyag és a tűz viszonyáról van szó. A tűz féli Keleta Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE lig-meddig az alkotóművész társa lesz, s a kiégetés, a végső forma elnyerése során olykor meglepetéseket is szerez. Az eltérő felületeket más-más anyagok felhasználása okozza. Mészáros Gábor előszeretettel használ agyagport, kvarclisztet, kobaltoxidot, mangánt, vagy rezet. A felhasznált anyagok változatos színeket eredményeznek. Színező lehet még valamilyen vegyszer, vagy az egyszerű konyhasó is. A művész másik sorozatát nézegetjük. Kerámia-íébíake- pek. Egy komolyabb sorozat első darabjainak kísérlete ez. A porcelánból és kvarclisztből készített táblaképszerű alkotások mintha sajátos ikonok lennének. A kusza foltokból, a vonalak rajzaiból fejek, emberi összetartozások sejthetők. A színek azonban nem emlékeztetnek az ikonok sajátosan meleg színeire, inkább mintha hidegebb szürke, kék, ezüst színek lennének. Mészáros Gábor szívesen készít gömbvázákat is, de ezeknek a felületét megbontja, szinte csonkolja őket. így a hagyományos gömbformái megmozgatja. Mutat néhány használati tárgyat is, teáskészletet, teáskannát. Munkái között talán ezeket az alkotásokat találja a legfontosabbnak. Gábor 1983-tól a Művészeti Alap tagja, Ildikó még nem az, de bizonyára ő is hamarosan a hivatásos művészek közé tartozik majd. Munkái nőiesebbek, finomabbak, könnyedebbek, mint a férjéé. Csipkesort készített például porcelánból. Finom formavilág. Fodor Ildikó vázáinak a színei is mintha melegebbek lennének, mint művésztársáé Lilásrózsaszínek, melegszürkék, mélyzöldek, kávébarnák, meleg narancsszínek tűnnek fel, vagy futnak át egy másikba. ö is kísérletezésnek minősíti néhány munkáját, amelyiken a fényes és a matt porcelán keveredik, s kiemelik egymás felületi szépségét. Nagyon tetszetősek az általa készített különböző használati tárgyak. desszerteskészlet, fúszertartók poharak, kiöntőedények. Mészáros Gábor alkotásaiból már több közös kiállításra is került, így például részt vett az alföldi tárlaton, a Műcsarnokban rendezett kiállításon, a pécsi kerámiai biennálén. Továbbá a faenzai nemzetközi biennálén, aztán Münchenben, Prágában, Szófiában, Tallinn- ban és Meiningenben. Természetesen a tanári pálya is szóba kerül. Kiderül Ildikó az iparművészeti előtt már szerzett egy tanári diplomát, és tanított is; általános iskolai tanárként rajzot. Mikor Nyíregyházára hívták, örömmel mondott igent. Tanul és tanít. Előbb rajzot, most népművészetet, művészettörténetet. A férje rajzot és kerámiát. Nagyon szeretik ezt az új középiskolát, ahol úgy érzik, hivatásukat is megtalálták, és emellett alkothatnak is. Bodnár István Fodor Ildikó; Kőeslpk# Nagy Lajoi: Pro Natura tegségeiről, hogy már azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mi baja van. Szóval most mindent meg lehet írni, kivéve azt, amit nem lehet és amit nem tudnak megírni. Lapozgatva az emlékkönyvet, megerősödöm a hitben, hogy Sipkay Barna sok mindent megírt, sőt meg tudott írni. Úgy tudta megírni az emberi dolgokat, hogy Ratkó József, a költő, a „Rólad beszélünk” olvasása közben 1965-ben ilyen szövegű levél megírására ragadtatta magát. „Nagy kötet ez Barna, az első sorától az utolsóig igaz és szép, gyönyörű!” Mi újság van? Szóval megjelent az emlékkönyv, a „Messzi harangszó” Tarna- völgyi Györgyné összeállításában, benne szemelvények, megemlékezések, levelek az írótársaktól és azok a képek, tusrajzok, amelyeket az író könnyű kézzel és jó meglátással papírra, vászonra vitt. A könyv ott lesz az ünnepi könyvhét sátrainak egyikében. Hiszem, hogy az olvasók rátalálnak. Azt is hiszem, hogy szerény fiát a szülőföld újra felfedezi és önmaga kultúrájának gazdagítására megtartja és mindörökké megőrzi. Seres Ernő igszó ímptómái. Vannak úgyne- zett munkahősök. Nyilván is vidéken, itt csak olyanok tek, akik magukkal viszik tízórait... Jól megcsinál- ^ a templomórát. Sajnos t nem lehet megírni a holnapi lapban. A holnaputániban sem ...” Most meg lehet írni. amit nem lehet megírni? Tudom, ha most beszélgetnék, ez a kérdés is sok más kérdéssel együtt elhangzana. Mit mondjak. Nemcsak a toronyórát lehet megírni, de címoldalon hozzuk az esztergomi érsek kárpátukrajnai látogatását és annyit beszélünk. írunk a társadalom beMészáros Gábor: Csésze, klflntó Előtte felméréseket végzett a bizony meglehetősen kifogásolható iskolai étkeztetést illetően. Esztétikai szempontokat, az esetleges megrendeléseket, az olcsóságot kellett figyelembe vennie. A fiatal keramikus reménykedik, lehet, hogy a munkáiból több is lesz, mint diplomamunka. Az Amfora érdeklődött az általa tervezett készlet után, és jó volna, ha az iskolákba is jutna majd belőlük. A két kerámiaművésszel a kerámiáról, erről az ősi, de mégis modern művészetről beszélgetünk. Mindketten azt a tévhitet igyekeznek eloszlatni, hogy a keramikusság egyenlő a fazekassággal, vagy a manapság nagyon is kelendő szobrocskák készítésével. — A kerámiaművészet vagy -mesterség ennél jóval tágabb fogalom. Beletartozik a nagyméretű épületkerámiák készítése, a falburkolatok tervezése, a belső terek plasztikái. A keramikusok azt szeretnék, ha a használati tárgyak is minél több szépséget hordoznának. Jól használható tárgyakkal, az anyag megbecsülésével keresik az emberhez vezető utat. A keramikus az egyik legnemesebb anyaggal dolgozik, az agyaggal. Olyan ősanyag ez, amely a Biblia szerint is tulajdonképpen az élet alfája és ómegája. A kezdet és a vég. Az új technológia és más anyagok felhasználása rendkívüli módon kitágította a műfaj korlátáit. Mészáros Gábor sokáig szabadúszó volt, azaz különböző Csizmadia Attila metszete
