Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
2 Kelet-Magyaromig 1989. június 30. Jobb szervezést, gyorsabb kezdeményezést Ma este a Várszínházban Július 4-én Móricz-bemutató Kisvárdón Izraeli kórus Nem élhetek muzsikaszó nélkül Móricz Zsigmond 1914-ben keletkezett művét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényből adaptált színművet mutatják be pénteken este fél kilenctől a Várszínházban Léner Péter rendezésében. A regény alapötletét Móricz Kós Károlyék 1914 februárjában megtartott sztánai bátyusba Íjáról hozza magával. Az író egy napra „kirepült” a házi tűzhely mellől, s a hosszúra nyúlt mulatozás közben érzett rá a „nagy sebre: hogy a magyar ember a sírva vígadás pompás lázában éli ki ami nagyot és szépet érezni tud” — vallja 1935-ben. A saját vígasságában szerzett tapasztalatait a műben a múlt század nyolcvanas éveibe, s nyírségi dzsentri környezetbe helyezi át. Hőse, Balázs, némileg ' előlegzi az Űri muri Szakhmáry Zoltánját. A kedves öreg hölgyek, Zsana néni. Pepi néni és Mina néni alakját felesége. Holies Janka nagynéniéiről mintázta. rül bemutatásra. Előadják a Várszínház saját társulatának tagjai: Rékasi Károly, Kerekes Éva, Pécsi Ildikó, Csűrös Karola, Zubor Ágnes, Bárány Frigyes, Orosz Helga, Varjú Olga, Máté Eta. Gaál Erzsébet, Csorba Ilona. Ma- tolcsi Marianna, Hetey László, Kocsis Antal, Gados Béla, Molnár Erika. Nyírbátorban Egy izraeli kórus ad hangversenyt Nyírbátorban a városi tanács nagytermében július 4-én 19 órától. Giva- tayim város éméklkara a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ Tinódi Vegyes karának vendégéként tartózkodik hazánkban. A keddi nyírbátori koncerten Hayim Agmon vezényli az izraeli együttest. Raffai Kinga kiállítása A Nem élhetek muzsikaszó nélkül idilli, bár később sö- tétebb színekkel átszőtt világa, az anekdota mögé odarajzolja a hanyatlás baljós jeleit is. A színpadi játék a kisvár- dai I. Nemzetiségi Színházi Találkozó keretén belül keOrszágos fafaragá tábor Namányban Július 1-től 9-ig Országos fafaragó tábor nyílik július 1-jén a váisáros- naményi művelődési központban. A szervezők az idén 28 művészt várnak az ország minden részéből. Az immár XV. országos fafaragó tábor július 9-én zárja majd kapuit. Raffai Kinga batikolással készfiit képeiből nyílik kiállítás július 3-án 18 órakor Nyírbátorban a Báthori István Múzeumban. A tárlat megnyitója után Kardos Katalin Erdélyi csillagok című önálló előadóestjét hallgathatja meg a közönség. Raffai Kinga kiállítása augusztus 27-ig lesz nyitva. Képünkön a művész Ballada című alkotása. A Móricz-évforduló alkalmából Emlékkiállítás Szatmári irodalmi Az idén ünnepeljük Móricz Zsigmond születésének 110. évfordulóját. Ennek jegyében állították össze a programot a II. szatmári irodalmi napok szervezői is. A Fehérgyarmaton szerdától szombatig tartó eseménysorozat részeként ma. június 30-án 14 órakor kiállítás nyílik a helyi városi galériában. A Móricz-emlékkiállítás. anyagát az író lányának csa-' ládi • archívumából, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum napok szerdától és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei-Városi Könyvtár gyűjteményéből válogatták a rendezők. A megnyitó után kerül sor Margócsy József Lobogó szö- vétnek címmel megjelent könyvének premierjére. A Móricz Zsigmond és Sza- bolcs-Szatmár kapcsolatát elemző, ismertető kötetet Czine Mihály mutatja be és részt vesz a beszélgetésen a szerző is. Utazik az Igrice Tíz nap Franciaországban Franciaországba utazik a jövő' héten az Igrice gyermek néptáncegyüttes nagycsoportja. A mintegy 50 fiatal Franciaország két városában, Bouinben és Noron la Poterie-ben lép fel. A szabolcsi táncosok a' magyar néptánckultúrából adnak ízelítőt. Bizonyára nagy sikere lesz Balázs Gusztáv három koreográfiájának is. az Olá- hosnak, az Ecsedi és a Hajlikázó táncnak. Természetesen a tehetséges fiatal táncosokat tíznapos útjukon több színes program is várja, így például párizsi .városnézés. Az együttesnek egyébként ez az első nyugati útja. Augusztus 20-án egyébként újra útra kel az Tgrice, Finnországba utazik majd. A nyíregyházi megyei-városi művelődési ház programjából Nyári szünetet tart július 3. és 12-e között a művelődési központ. ezért a következő napokban csak néhány program várja az érdeklődőket. így június 30- án és július 1-jén nosztalgia, illetve július 2-án ifjúsági diszkót rendeznek. A fotógalériában — a zárva tartást leszámítva — július 24-lg tekinthető meg Kamarás Jenő és Kováts Tibor fotó- kiállítása. A Pál Gyula-teremben a rzeszówi Ex Libris-kiállítás július 16-ig látható. Eső előtt köpenyeg Kellemes nyári szórakozást, kikapcsolódást ígér a nyíregyházi szabadtéri színpad július 7-re meghirdetett Eső előtt 'köpönyeg című rendezvénye. A zenés 'kabaré műsorában a Radnóti Színház művészei működnek •közre: Haumann Péter, Schütz lla, Sunyovszky Szilvia, Szombathy Gyula és Baíázsovits Lajos. A műsort Haumann Péter rendezte. Bár a cím az esőre ás utal, a rendezők másképp is gondoltak az esetleg kellemetlenkedő „égi áldásra”, eső esetén július 9-én lesz a bemutató. Á kelendőből többet Nem igaz, hogy négy-öt hónap alatt nem lehet felmérni: a kishatármenti forgalom megindulásával melyek azok az áruk, amelyekre nagyobb az Igény, és attól kezdve ezekből ne rendelhetne többet a kereskedelem. Ha tudjuk, hogy főként kenyeret, kozmetikumokat visznek a Kárpátaljára, akkor abból töltsék fel a pultokat. Ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzottak el a •megyei tanács Termelési és Ellátási Bizottságénak szerdai ülésén. Azt vizsgálták, milyen szerepe van a kishatármenti áruforgalomnak a lakosság ellátásában, mik a továbbfejlesztés lehetőségei. Ne csak meditálni Kétségkívül nagyok a lehetőségek, csak nem meditálni kellene róla, hanem konkrét javaslatokkal, tervekkel előállni. Ki kell menni a „KGST”-piacra, ott megtalálható minden olyan áru, amit érdemes behozni, illetve figyelemmel kell kísérni a hozzánk . érkezők bevásárlását, és megtudjuk, mivel érdemes ott kereskedni. A képlet természetesen nem ilyen egyszerű, hisz hozzátartozik az is, hogy míg a feketepiacon 8—10—12 forintért kínálnak egy rubelt, addig a legális kereskedelemben ugyanezért a rubelért csaknem harminc forintot kell fizetni. Osztrák példa Elhangzott: olyan üzleteket kell kötni, amelyek elsősorban a megye érdekeit szolgálják. Ki kell használni az árucsere, a vegyes vállalatok lehetőségeit. Az ellátás szervezésében pedig példát vehetnénk Bécs- től, de ha nem akarunk a határ túlsó oldaláról példát hozni, akkor elég, ha a Dunántúl nyugati felének ellátására gondolunk. Egyébként most egyáltalán nem panaszkodhatnak a kereskedők arra, hogy nincs elég vásárló, és nincs forgalom. Ki kell használni! Még mindig megoldásra vár a KGST-piacok dolga. Köztudott, hogy a rendőri ellenőrzések ellenére zavarta lanul virágzik a „földalatti kereskedelem. Megszünteti képtelenség, akkor pedig mé mindig jobb, ha legalizáljál Az is tény, hogy sokan las san már csak innen öltöz ködhetnek, mert nem tudjá megfizetni az állami boltok ban kínált ruhák árát. Inkább a kijelölt helyeke árusítsák ezeket a holmika mint szatyorból a kapualjak ban vagy úton-útfélen. En nek azonban ellentmond a a minisztertanácsi határoza amely megtiltja, hogy ma gyár állampolgár külföldine közvetlenül forintot ajánljo fel. Ne legyen ellátási hiány Jogos ellenszenvet keltene a lakosság -körében az egyr fokozottabban jelentkező e' látási gondok. (Ez egyébkér a határ mindkét oldalán íg van.) Sürgősen meg kell ol dani, s ebben fontos szere púk van a megyei tanács ke reskedelmi osztályának i letve a helyi tanács illetéke seinek. (cs. k Egy másik tudósítás Mi is van a kisvárdai várral I Hozzászól a műemléki felügyelő Sajnálattal olvastam egy tudósítást (Kelet-Magyar- ország 1989. június 7.) a Kisvárdai Városi Tanács május 25-i üléséről. A cikkben érintett néhány tény és adat nem felel meg a valóságnak. Ezek cáfolatául és kiegészítéseként szeretném az alábbiakat az olvasók és az érintettek tudomására hozni. A Nyírterv 1988 augusztusában kezdett foglakozni a vár felújításának programjával, a programot 'októberben fogadta el az Országos Műemléki Felügyelőség tervtanácsa (amely eldöntötte, hogy műemléki szempontból egyáltalán megvalósítható-e). Ezf követően kezdtek hozzá a program „költség- becslési és megvalósítási ütem’terv javaslat”-ának kidolgozásához. Ez a javaslat 1988. december 15-re elkészült (ellentétben a cikkben szereplő augusztusi időponttal). tene, melyet a megyei tanács és az OMF anyagiakkal is támogat (az OMF már ez évben 1,5 millió forintot állított be a tervébe). További 20 millió forint lett figyelembe véve arra az esetre, ha megépül a régóta tervezett gyógyfürdő. Ebből a pénzből kellene fedezni azokat a munkákat, melyek a két létesítmény idegenforgalmi szempontból való együttes használatát biztosítaná (ellentétben a cikkben szereplő adatokkal). Méltó legyen telten átépítési munkák: végezni. A rekonstrukcic munkák az ez évi színhá; idény befejezése után ke: dődnek. A felújítási terv lényeg — bár röviden nehéz lein —, hogy idegeneket is híve gató, a várost méltóképpe reprezentáló, a korabeli har gulatot bemutató épüle együttes jöjjön létre. Egybe az eddigieknél reprezentat vabb keretet adjon a szính: zi estéknek. És nem utolsc sorban megszűnjön az éver kénti, „tűzoltó”-karbantartá mely csak fogyasztja a vé eredeti anyagát. Fentiek* azért tartottam szüksége; nek megírni, mert — olvasv a tudósítást — bizton állíth: tóm, hogy írója nem volt o' a tanácsülésen. Cikkét eg) oldalú tájékoztatás alapja szélesebb körű tájékozód: nélkül írta meg. Czagány Kálmán Tudni kellett A program kialakításában és készítésének folyamatában részt vett a városi tanács, városszépítő egyesület, a múzeum, a várszínház, s mindazok, aikik erre hajlandóságot mutattak. A nyíregyházi rádióban kétszer is elhangzott tudósítás a vár felújításáról, az utolsó tanácsülés előtt egy héttel. Felelősséggel állíthatom, hogy az érdekelteknek tudniuk kellett a felújítás tervéről. Ilyen előzmények után ismertettem a tanácsülésen — a hivatalos beszámoló mellett — részletesebben a tervezetet, annak költségtervét és ütemezési elképzelését (ellentétben a cikkben szereplő augusztusi időponttal!. Ütemezés A vár rekonstrukcióját .5 évre terveztük. Becsült költsége 45 millió forint (áz eddig ráfordított 10 millióval együtt). A munkák a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően más ütemezéssel is elvégezhetők. Előzetes- tervek alapján ez mintegy évi 6 millió forintos munkát jelenEddig a vár állagmegóvást munkái folytak oly módon, ■hogy a végső célnak megfeleljenek és ne kelljen isméOrszágos Műemléki Felügyelőség Szabolcs-Szatmár megyei műemléki felügyelője Igencsak meglepődhetett 1988. szeptember 10-én délelőtt Tamás Béla, aki Kálló- semjén határában juhokat legeltetett, amikor két férfi minden szó nélkül nekitámadt és alaposan elverte. Bekő József egyéni gazdálkodó és testvére, Bekő Ferenc, aki szintén egyéni gazdálkodó, hazafelé tartottak azon a délelőttön kálló- semjéni otthonukba. Mindketten állatokat tartanak, s azokat tanyájuk környékén szokták legeltetni. Amikor a lovas kocsival közeledtek a házhoz, meglátták, hogy Tamás Béla az útmenti ugaron juhokat legeltet. Bekő Ferenc ezen úgy megdühödött, hogy a mozgó lovas kocsiról leugrott, s szó nélkül ökö lel arcul vágta a gyanútla férfit. Testvére sem hagy) annyiban, s a földre zuhan Tamás Bélát a nála lévő o: tor vastagabb végével jó nt hányszor megütötte. Biztor ság kedvéért még meg rugdosták, ezután közölté vele, hogy azon az ugaro többé ne legeltessen, me oda ők szokták hordani « állataikat. Áldozatukat, - akinek még az egyik ujja eltörött — véraláfutásokk. hagyták ott. Á testvérpárt a nyíregyhí zi bíróság társtettesként e követett súlyos testi • sért bűntette miatt tíz-tíz ezi forint pénzbüntetésre ítélt Az ítélet jogerős. B. i Csak a birka volt türelmes
