Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

1989. június 30. Kdet-Migjanmág 3 Pályázat és remény a Túr mentén A tét: híd vagy út? Fellélegezhetnek a kishó­dos^ kispaládi és környék­beli emberek: eldőlt, hogy megépül a Kishódos-Kispa­lád közötti összekötő út. Jelentősége jóval túlnő {a hosszán, amely 5,4 kilomé­ter, az ára pedig 55,4 millió. A két szomszéd falu lakói addig vagy földúton juthat­nak el egymáshoz, vagy kör­bejárják fél Szatmárt. Több évtizedes huzavona után most liagynehezen megszüle­tett a lehetőség, bár már itt volt a pénz négy helyről is, a Közúti Igazgatóság merev magatartása miatt majdnem meghiúsult az útépítés. Állítólag Szunyogh Mihály 1938-ban úgy lett képviselője ennek a környéknek, hogy megígérte: ha őt választják, megépítteti a Kishódos-Kis­palád közötti utat. Nem épült meg. A 80-as éveik derekán a kishódosiak már zsebük­ben érezték a pénzt, aztán egy másik tábor a tisztaibere- ki utat akarta, s mivel a kettőre nem volt pénz, nem épülhetett meg egyik sem. Volt idő, amikor a tisztabe- rgki kapott elsőbbséget, ak­kori :a),iiikishódosiak fúrták meg. Szóval évtizedekig tar- ..tptt a huzavona, így aztán az 1985-ös - választás előtt László -Béla képviselőjelölt nem is mert az útépítésre ígéretet tenni. Amint ebből az írásiból kiderül: nem is volt alaptalan az óvatossága. Nem „sima" ügy A méh teleki Űj Élet Tsz 'központjába hívta össze vég­ső egyeztetnie az összes érintettet aí5 Agrober, noha ekkor már közismertté vált, hogy megépülhet a Nyír- éej’zs—Iféntorjánosi ; közötti három és fél kilométeres, a kántorjánosi—flóratanyai 4,4 kilométer és Tiszabecsen másfél kilométer út is, s mindez összesen 117 millió forintba kerül. A három imént felsorolt út építése si­ma ügy volt, ám a Kishódos- Kispalád közötti út körül még mindig kavarogtak az indulatok. Mi volt a gond? Az úttal voltaképpen semmi, mert az­zal mindenki egyetértett, hogy annak meg kell épül­ni. Az út azonban két hidiat érint, a kishódosi Túr-hidat és a Palád csatornán átívelő 'hidat. A ’Palád hídja a hu­szas övökben, a Túr hídja 1958:bam épült, az előbbi I negyven, az utóbbi húsz ton­na teherbírású, a Közúti Igazgatóság azt nyilatkozta: csak akikor veszi át a meg­épülő új utat, ha a hidakat is átépítik, mert a mad szab­vány szerint egy hídnak 80 tonna teherbírásúnak kell lenni. A tét tehát nagy volt, mert ha a Közúti Igazgatóság nem változtat álláspontján, el­vész az 55 millió forint. Sze­rencsére változtatott, bár ijesztő volt, hogy az utolsó percig kitartott, ugyanakkor a z építkezést szükségesnek .'tartotta. Százévenként egyszer... Fekete Tibor, az AGROBER osztályvezetője az igazgató­ság korábbi nyilatkozatai miatt óvatosságból beszerez­te a NYÍRTERV szakvéle­ményét és az egyeztető tár­gyaláson fél is olvasta: rö­vid távon, tehát az elkövet­kező húsz évben statikailag alkalmasak a hidak felada­tuk betöltésére. Különösen a paládi híd, amelyik 6,8 méter széles és szégyen is lenne, ha egy harmincéves hidat újjá kellene építeni. Mind a for­galom, mind a teherbírás szempontjából megfelelő, sőt a Vízügyi Igazgatóság is azt nyilatkozta, hogy mivel csak százévenként egyszer fordul elő olyan, magas víz, ami indokolná egy magasabb ívelésű, <, híd, építését, így minden rendben van. Egyéb­ként is“ a támogatásra kapott pénzből nem lehetne meg­építeni az utat és a hidat. A Közúti Igazgatóság kép­viselője az egyeztetésen is elmondta, hogy a Túr-híd nem felel meg a követelmé­nyeknek, mivel a szabvány szerint a hídon az utat teljes koronaszélességgel kell átve­zetni. Később beleegyezett hogy a paládi híd elfogadha­tó lesz, ha a minisztérium a szabvány alól felmentést • ad, de a Túr-híd semmiképpen nem felel meg, mert csak 20 tonnát bír és 4,95 a szélessé­ge. Egymás után Kerekes Kálmán a megyei tanács közlekedési osztály vezetője azzal érvelt, hogy a környéken egy híd sem na­gyobb teherbírású. Még a gergelyiugornyai Tisza-híd is csak húsz tonnfft bír, ami ugyan egyáltalán nem öröm, de ha az a tét, hogy híd nél­kül út, vagy semmi se épül­jön, akkor nem lehet ezen vi­tatkozni. A Közúti Igazgatóság kép­viselője váltig azt erösítget- te, hogy óik többször el­mondták feltételüket és azt bele kellett volna dolgozni a pályázatba, Fekete Tibor azt válaszolta, hogy az 55,4 mil­liónál nagyobb összegre szó­ló pályázatot be sem fogad­tak volna, ezért választották azt a megoldást, hogy in­kább épüljön meg az út, s majd megépül a híd is, ha néhány év múlva pénz lesz rá, sőt arra is van lehetőség, hogy újból pályázatot nyúj­tanak be, s a már kiépített úthoz tartozó híd építésére kémek segítséget. Kerekes Kálmán újabb ér­ve volt, hogy most nem egy új híd építéséről van szó, te­hát a szabvány ebben az esetben nem lehet akadály, a régi híd pedig a környék je­lenlegi forgalmának kielégí­tésére mindenképpen alkal­mas. Valamit visszaad Az igazgatóság képviselője végül igent mondott azzal a feltétellel, hogy már most nyújtsanak be pályázatot a hídra. Az országból negyven pá­lyázatot nyújtottak be ösz- szekötő utak építésére. Ti­zenegyet fogadtak el. ebből négy Szabolcs-Szatmárban épülhet meg. És ha az 1970- es árvíz után épített nagy gát bezárta, a világtól ’ pe­dig elzárta a kishódosiakat, most ez az út visszaad vala­mit a szabadságukból. Balogh József Bűnmegelőzési tanács Kisvárdán Tegnap alakult meg Kis­várdán a bűnmegelőzési ta­nács. A megye városai a bű-' nözés tekintetében előkelő helyet foglalnak el, ezen be­lül Kisvárda és vonzáskörze­te az országos rangsorolásban is a legfertőzöttebbek közé tartozik. A tanács célja a bű­nözés visszaszorítása, az okok felkutatása, elemzése, javas­lattétel, ázervezés és ellenőr­zés. A bűnmegelőzési tanács elnökének Onder Jánost, a városi tanács vb-titkárát vá­lasztották. Válaizol az metélte» Rendelet van... A jjínius 12-én megjelent Kelet-Magyarország „El­burjánzott, bürokrácia” cí­mű cikkéhez az alábbi, észre­vételt teszem. Az írás első részében fog­laltakat köszönettel veszem. Intézkedtem, hogy a föld- mérö-névjegyzékesek ne zak­lassák az állampolgárokat felszólításaikkal. A cikkben szereplő X. Y. névjegyzékes ellen külön eljárást kezde­ményeztem. Tény az, hogy komoly feladatot jelent a földhivatal számára az új épületek bemérése-a térké­pen, illetve az ingatlan-nyil­vántartásban történő szere­peltetése, de ez az állampol­gárok érdekében szükséges. A cikkben javasolt eljárás, miszerint az építési terv alapján ábrázoljuk a térké­pen az új épületeket, több okból nem járható út: 1. Az építési engedély nem kerül a földhivatalhoz és az egyébként sem tartalmaz olyan földmérési adatokat, amelyek alapján az épület térképezése elvégezhető len­ne. 2. Az engedélyezett építési terv beépítési terv részétől a kivitelezés során — az ese­tek egy részében — tapaszta­lataink szerint jelentősen el­térnek. Így a 12 1969. (III. 11.) Korm. -sz. rendelet és annak módosítása, valamint az en­nek végrehajtására kiadott 4 1980. (I. 25.) MÉM. számú rendelet 5. § továbbra is előírja, hogy a beruházó, je­len esetben az építkező, a beruházás befejezése után köteles megvalósulási tér­képet készíttetni és azt a földhivatalhoz becsatolni a változás érvényesítése érde­kében. Az állampolgárokat e kö­telezettségükre a használat­bavételi engedélyben is fel­hívja az építési hatóság. Amennyiben ennek ellené­re az állampolgárok e köte­lezettségüket nem teljesítik minden további felszólítás mellőzésével a módosított 1972. évi 31. sz. tvr. 13. § (3) bekezdése alapján a földhi­vatal felemelt eljárási költ­ség megállapításával hivatal­ból intézkedik az épületfei- tüntetési vázrajz elkészítésé­ről. Görömbei József hivatalvezető (A szerk. meeí.: A bürokrácia úcy terjed, hogy valaki kitalál valami teljesen fölöslegeset. az­tán elhiteti másokkal is. hogy azokra szükség van, végül aztán rendelettel kötelezővé is teszi azt. Ilyen ez az ISO-es kormány- rendelet is, amelyet nem véde­ni kellene a földhivatalnak, ha­nem támadni, hátha hamarabb hatályon kívül helyezik, mintha az állampolgárok egvenkénl szidják azt.) Élvonalbeli technológiával,' berendezésekkel csomagolják a márkás teát a Compack zá­honyi üzemében. (Elek Emil felvétele) Tanácstalan tanárjelöltek Újfajta pályázati rendszer szerint helyezkedhetnek el a tanárképző főiskola végzős hallgatói á Művelődési Mi­nisztérium rendelkezése alapján. A nyíregyházi tanárképző főiskolán is az volt eddig a szokás, hogy a tanulmányi osztály hivatalosan közremű­ködött és kápcsolatot terem­tett a kezdő tanár, tanító és az őt fogadni szándékozó is­kola vezetője között. Ez eltéri más felsőoktatási intézmé­nyek gyakorlatától,, ahol a hallgatók maguk rendezték pályázati ügyeiket. A tanár­jelöltek viszont szívesen vet­ték, hogy az intézmény segít az elhelyezkedésben, a főis­kolának pedig folyamatosan volt információja a tanárok pályakezdéséről, és nem bíz­ták a véletlenre, mi történik az oktatásügyben. Maga veszi kézbe Mostantól kezdve a hall­gató* maga veszi kezébe a ,sorsát, nincs semmi megkö­töttsége, a korábban megha­tározott öt helyett akár húsz helyre is beadhatja a pályá­zatát. Elméletben így szim­patikus is lenne ez az új for­ma, hiszen a nagykorúságot , feltételezve teljes szabadsá­got engedély ez a fiatal peda-e gógusoknak. Mondhatjuk er-1, re azt: nem korlátozzák őket döntésükben, senki'sem avat­kozik a dolgukba. De úgy is fogalmazhatunk: senki sem törődik a végzősökkel, hogy ki kivel tárgyal, hol, melyik iskola iránt érdeklődik. Felvetődik a kérdés: hon­nan tudják meg a tanárje löltek, h'ogy hová pályázhat­nak, hol keresnek pedagó­gust? Ezután a tanulmányi osztálynak nem feladata ez­zel adminisztratív úton fog­lalkozni — az élet azonban fütyül a rendeletre. Az isko­lák továbbra is a tanulmányi osztályra küldik az állást kí­náló leveleket, vannak ugyanis változások az orszá­gos lista elkészülte óta, újabb megüresedett helyekre vár­ják a jelentkezőket. A ta­nácstalan hallgatóknak pe­dig továbbra is a tanulmányi osztályon van lehetőségük információt szerezni, ezért ott kérnek segítséget. És lehet, hogy szerencsés találkozók jöhetnek létre állást kínálók és munkát keresők között, ez mégsem történik meg, vagy csak véletlenül, mert a tanulmányi osztálynak nincs nyilvántartása a hall­gatók elhelyezkedési szándé­káról. Itt is megtartották a hiva­talos tájékoztatót a végző­söknek a tudnivalókról, de kiderült, hogy sok fiatalnak jelentett problémát a pályá­zat megszerkesztése és a hoz­zá szükséges mellékletek be­szerzése. Változtatni mindenáron Emiatt ismét a tanul­mányi osztályhoz fordultak, ahol igyekeztek minden­kinek segítem. Már látszik, hogy nem lehet kiiktatni a tanulmányi osztályt ebből a folyamatból — akkor viszont meg lehet kérdezni, volt-e egyáltalán szükség arra, hogy így rendelkezzenek? Az az érzé ünk támadhat, vala­kik az illetékes minisztériu­mi pozíciókban mindenáron változtatni akartak a régin, a „magyar Agy” megint fel­talált valami újat, amiről kiderül; nem jobb a réginél. Változtatásra valóban szükség volna, ám elsőként a minisztériumban, hogy az idei eset meg ne ismétlődhes­sék. Most ugyanis az történt, hogy á Művelődési Miniszté- fiurp^ól két,-nappal a jelent- Jíea“Sj, batáridő; ^jártá előtt érkezeit fneg, a? országos lis­ta á meghirdetett állásokról, ami a tanárjelölteknek az egyik legbiztosabb tájékozó­dási pont. (Négyszázötven végzősnek küldtek egyetlen példányt!) Háttérinformáció­ból tudjuk: a megyei taná­csok művelődési osztályai még januárban megküldték a tájékoztatókat a megpá­lyázható állásokról, azokkal a minisztériumban' nem csi­náltak semmit hónapokon át, csupán csak összegépelték. Amikor Nyíregyházáról rá­kérdeztek, miért „ültek raj­ta”, annyi ideig, az új ügyin­téző válasza az volt, hogy ő csak néhány napja van a hi­vatalában, az előzményeket nem ismeri. Kár a bosszúságért Nagy baj nem származik ebből az elcsúszásból, hiszen lesznek akik csak augusztus­ban helyezkednek majd el, mégis kár a sok bosszú­ságért, idegeskedésért, bi­zonytalanságért, ami elkerül­hető lett volna, ha mindenki rendesen elvégzi a dolgát. A most vizsgázó rendelkezés így egyelőre nem érdemel többet elégségesnél — de azért reméljük, mindenki ta­lál magának munkahelyet, hogy minél zökkenőmente- sebb legyen a tanévkezdés. Meglátjuk szeptemberben ... BE. A z asszony sietve rk törli meg zsíros kezét a kony­hakendőbe, szalad a szobába a telefonhoz. — Halló!... — Te vagy az ba­rátnőm, mi van? Hogy vagytok? — Honnan hívsz, a munkahelyedről? — Táppénzen vagy? — Mi bajod, csak nem komoly? — Hogy mi? Az idegeid! — Persze ebben a felfordult világban nem csodálom! Na mesélj, mi van? — A munkatársaid­dal vitatkoztok? Ér­demes mond emiatt a felfordult világ miatt, hisz óráról órára vál­tozik a helyzet, az ember nem tudja mi abban az igazság, mit hall! Miniszterek mennek, jönnek, ki tud ezen kiigazodni? no de vitatkozni... hülyeség! — Hogyhogy be­csaptak? Kik? —. Az a sok adós­ság? Hát persze hogy nem Te csináltad, én se csináltam, egy dol­lárt sem vettem köl­csön én sem ... — Emiatt hiába ve­red a falba a fejedet, ez van. Majd meglá­tod egy pár embert leváltanak, jó szak­emberek kerülnek a megfelelő helyre és rendbejönnek a dol­gok. — Igaz, hosszú idő talpraállni, hiszen a párt nagyot botlott, de hogy erős lábon áll majd újra. Csak nem szabad elveszíte- teni a reményt — csak azt nem! Hát mi lesz, ha egy ilyen elv­hű párttag is mint te, meginog? — No persze, hogy sok az érdekember, aki a pozíció miatt állt a párt soraiba. Ez igaz. S kit érdekel, ha azok most vissza­adják a pártkőnyvü- ket? De te? Nem gondolhatod komo­lyan! — A szomszédban az egyik fiatal jo­gászasszonyka három­négy hónapja lépett a pártba. Mondtam ne­ki, „van neked jó dolgod, mások kifelé tarolnak, te meg most lépsz be? S tudod mit mondott? Hogy azok nem is odavalók voltak. Látod ebben igaza van... — Hallom a hango­don, hogy ideges vagy. Nyugodj meg, pihenj, rád fér, s rendbejönnek az ide­geid. — Értem én, hogy nagyot csalódtál. De most mondd meg az életben hányszor csalódik az ember? Túl leszel ezen is meglátod, rendbejön­nek a dolgok, a párt átrendeződik, kihul­lik a salakja, a nem odavaló embereket leváltják __ H át én mondjam ezt neked, akt nem voltam so­ha párttag? Én báto­rítsalak? Kihullik a férgese, megújul a párt. Kevesebben lesztek, de erősek, tiszta, igaz emberek. Csak nyugodj meg, mert különben bele­bolondulsz ... — Na ne sírj. Nyugtasd magadat Majd beugrók hoz­zád, meglátogatlak. Szervusz, szia, jö­vök ... Fodor Erzsébet Vizsgázik az új módszer

Next

/
Thumbnails
Contents