Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-30 / 152. szám
1989. június 30. Kdet-Migjanmág 3 Pályázat és remény a Túr mentén A tét: híd vagy út? Fellélegezhetnek a kishódos^ kispaládi és környékbeli emberek: eldőlt, hogy megépül a Kishódos-Kispalád közötti összekötő út. Jelentősége jóval túlnő {a hosszán, amely 5,4 kilométer, az ára pedig 55,4 millió. A két szomszéd falu lakói addig vagy földúton juthatnak el egymáshoz, vagy körbejárják fél Szatmárt. Több évtizedes huzavona után most liagynehezen megszületett a lehetőség, bár már itt volt a pénz négy helyről is, a Közúti Igazgatóság merev magatartása miatt majdnem meghiúsult az útépítés. Állítólag Szunyogh Mihály 1938-ban úgy lett képviselője ennek a környéknek, hogy megígérte: ha őt választják, megépítteti a Kishódos-Kispalád közötti utat. Nem épült meg. A 80-as éveik derekán a kishódosiak már zsebükben érezték a pénzt, aztán egy másik tábor a tisztaibere- ki utat akarta, s mivel a kettőre nem volt pénz, nem épülhetett meg egyik sem. Volt idő, amikor a tisztabe- rgki kapott elsőbbséget, akkori :a),iiikishódosiak fúrták meg. Szóval évtizedekig tar- ..tptt a huzavona, így aztán az 1985-ös - választás előtt László -Béla képviselőjelölt nem is mert az útépítésre ígéretet tenni. Amint ebből az írásiból kiderül: nem is volt alaptalan az óvatossága. Nem „sima" ügy A méh teleki Űj Élet Tsz 'központjába hívta össze végső egyeztetnie az összes érintettet aí5 Agrober, noha ekkor már közismertté vált, hogy megépülhet a Nyír- éej’zs—Iféntorjánosi ; közötti három és fél kilométeres, a kántorjánosi—flóratanyai 4,4 kilométer és Tiszabecsen másfél kilométer út is, s mindez összesen 117 millió forintba kerül. A három imént felsorolt út építése sima ügy volt, ám a Kishódos- Kispalád közötti út körül még mindig kavarogtak az indulatok. Mi volt a gond? Az úttal voltaképpen semmi, mert azzal mindenki egyetértett, hogy annak meg kell épülni. Az út azonban két hidiat érint, a kishódosi Túr-hidat és a Palád csatornán átívelő 'hidat. A ’Palád hídja a huszas övökben, a Túr hídja 1958:bam épült, az előbbi I negyven, az utóbbi húsz tonna teherbírású, a Közúti Igazgatóság azt nyilatkozta: csak akikor veszi át a megépülő új utat, ha a hidakat is átépítik, mert a mad szabvány szerint egy hídnak 80 tonna teherbírásúnak kell lenni. A tét tehát nagy volt, mert ha a Közúti Igazgatóság nem változtat álláspontján, elvész az 55 millió forint. Szerencsére változtatott, bár ijesztő volt, hogy az utolsó percig kitartott, ugyanakkor a z építkezést szükségesnek .'tartotta. Százévenként egyszer... Fekete Tibor, az AGROBER osztályvezetője az igazgatóság korábbi nyilatkozatai miatt óvatosságból beszerezte a NYÍRTERV szakvéleményét és az egyeztető tárgyaláson fél is olvasta: rövid távon, tehát az elkövetkező húsz évben statikailag alkalmasak a hidak feladatuk betöltésére. Különösen a paládi híd, amelyik 6,8 méter széles és szégyen is lenne, ha egy harmincéves hidat újjá kellene építeni. Mind a forgalom, mind a teherbírás szempontjából megfelelő, sőt a Vízügyi Igazgatóság is azt nyilatkozta, hogy mivel csak százévenként egyszer fordul elő olyan, magas víz, ami indokolná egy magasabb ívelésű, <, híd, építését, így minden rendben van. Egyébként is“ a támogatásra kapott pénzből nem lehetne megépíteni az utat és a hidat. A Közúti Igazgatóság képviselője az egyeztetésen is elmondta, hogy a Túr-híd nem felel meg a követelményeknek, mivel a szabvány szerint a hídon az utat teljes koronaszélességgel kell átvezetni. Később beleegyezett hogy a paládi híd elfogadható lesz, ha a minisztérium a szabvány alól felmentést • ad, de a Túr-híd semmiképpen nem felel meg, mert csak 20 tonnát bír és 4,95 a szélessége. Egymás után Kerekes Kálmán a megyei tanács közlekedési osztály vezetője azzal érvelt, hogy a környéken egy híd sem nagyobb teherbírású. Még a gergelyiugornyai Tisza-híd is csak húsz tonnfft bír, ami ugyan egyáltalán nem öröm, de ha az a tét, hogy híd nélkül út, vagy semmi se épüljön, akkor nem lehet ezen vitatkozni. A Közúti Igazgatóság képviselője váltig azt erösítget- te, hogy óik többször elmondták feltételüket és azt bele kellett volna dolgozni a pályázatba, Fekete Tibor azt válaszolta, hogy az 55,4 milliónál nagyobb összegre szóló pályázatot be sem fogadtak volna, ezért választották azt a megoldást, hogy inkább épüljön meg az út, s majd megépül a híd is, ha néhány év múlva pénz lesz rá, sőt arra is van lehetőség, hogy újból pályázatot nyújtanak be, s a már kiépített úthoz tartozó híd építésére kémek segítséget. Kerekes Kálmán újabb érve volt, hogy most nem egy új híd építéséről van szó, tehát a szabvány ebben az esetben nem lehet akadály, a régi híd pedig a környék jelenlegi forgalmának kielégítésére mindenképpen alkalmas. Valamit visszaad Az igazgatóság képviselője végül igent mondott azzal a feltétellel, hogy már most nyújtsanak be pályázatot a hídra. Az országból negyven pályázatot nyújtottak be ösz- szekötő utak építésére. Tizenegyet fogadtak el. ebből négy Szabolcs-Szatmárban épülhet meg. És ha az 1970- es árvíz után épített nagy gát bezárta, a világtól ’ pedig elzárta a kishódosiakat, most ez az út visszaad valamit a szabadságukból. Balogh József Bűnmegelőzési tanács Kisvárdán Tegnap alakult meg Kisvárdán a bűnmegelőzési tanács. A megye városai a bű-' nözés tekintetében előkelő helyet foglalnak el, ezen belül Kisvárda és vonzáskörzete az országos rangsorolásban is a legfertőzöttebbek közé tartozik. A tanács célja a bűnözés visszaszorítása, az okok felkutatása, elemzése, javaslattétel, ázervezés és ellenőrzés. A bűnmegelőzési tanács elnökének Onder Jánost, a városi tanács vb-titkárát választották. Válaizol az metélte» Rendelet van... A jjínius 12-én megjelent Kelet-Magyarország „Elburjánzott, bürokrácia” című cikkéhez az alábbi, észrevételt teszem. Az írás első részében foglaltakat köszönettel veszem. Intézkedtem, hogy a föld- mérö-névjegyzékesek ne zaklassák az állampolgárokat felszólításaikkal. A cikkben szereplő X. Y. névjegyzékes ellen külön eljárást kezdeményeztem. Tény az, hogy komoly feladatot jelent a földhivatal számára az új épületek bemérése-a térképen, illetve az ingatlan-nyilvántartásban történő szerepeltetése, de ez az állampolgárok érdekében szükséges. A cikkben javasolt eljárás, miszerint az építési terv alapján ábrázoljuk a térképen az új épületeket, több okból nem járható út: 1. Az építési engedély nem kerül a földhivatalhoz és az egyébként sem tartalmaz olyan földmérési adatokat, amelyek alapján az épület térképezése elvégezhető lenne. 2. Az engedélyezett építési terv beépítési terv részétől a kivitelezés során — az esetek egy részében — tapasztalataink szerint jelentősen eltérnek. Így a 12 1969. (III. 11.) Korm. -sz. rendelet és annak módosítása, valamint az ennek végrehajtására kiadott 4 1980. (I. 25.) MÉM. számú rendelet 5. § továbbra is előírja, hogy a beruházó, jelen esetben az építkező, a beruházás befejezése után köteles megvalósulási térképet készíttetni és azt a földhivatalhoz becsatolni a változás érvényesítése érdekében. Az állampolgárokat e kötelezettségükre a használatbavételi engedélyben is felhívja az építési hatóság. Amennyiben ennek ellenére az állampolgárok e kötelezettségüket nem teljesítik minden további felszólítás mellőzésével a módosított 1972. évi 31. sz. tvr. 13. § (3) bekezdése alapján a földhivatal felemelt eljárási költség megállapításával hivatalból intézkedik az épületfei- tüntetési vázrajz elkészítéséről. Görömbei József hivatalvezető (A szerk. meeí.: A bürokrácia úcy terjed, hogy valaki kitalál valami teljesen fölöslegeset. aztán elhiteti másokkal is. hogy azokra szükség van, végül aztán rendelettel kötelezővé is teszi azt. Ilyen ez az ISO-es kormány- rendelet is, amelyet nem védeni kellene a földhivatalnak, hanem támadni, hátha hamarabb hatályon kívül helyezik, mintha az állampolgárok egvenkénl szidják azt.) Élvonalbeli technológiával,' berendezésekkel csomagolják a márkás teát a Compack záhonyi üzemében. (Elek Emil felvétele) Tanácstalan tanárjelöltek Újfajta pályázati rendszer szerint helyezkedhetnek el a tanárképző főiskola végzős hallgatói á Művelődési Minisztérium rendelkezése alapján. A nyíregyházi tanárképző főiskolán is az volt eddig a szokás, hogy a tanulmányi osztály hivatalosan közreműködött és kápcsolatot teremtett a kezdő tanár, tanító és az őt fogadni szándékozó iskola vezetője között. Ez eltéri más felsőoktatási intézmények gyakorlatától,, ahol a hallgatók maguk rendezték pályázati ügyeiket. A tanárjelöltek viszont szívesen vették, hogy az intézmény segít az elhelyezkedésben, a főiskolának pedig folyamatosan volt információja a tanárok pályakezdéséről, és nem bízták a véletlenre, mi történik az oktatásügyben. Maga veszi kézbe Mostantól kezdve a hallgató* maga veszi kezébe a ,sorsát, nincs semmi megkötöttsége, a korábban meghatározott öt helyett akár húsz helyre is beadhatja a pályázatát. Elméletben így szimpatikus is lenne ez az új forma, hiszen a nagykorúságot , feltételezve teljes szabadságot engedély ez a fiatal peda-e gógusoknak. Mondhatjuk er-1, re azt: nem korlátozzák őket döntésükben, senki'sem avatkozik a dolgukba. De úgy is fogalmazhatunk: senki sem törődik a végzősökkel, hogy ki kivel tárgyal, hol, melyik iskola iránt érdeklődik. Felvetődik a kérdés: honnan tudják meg a tanárje löltek, h'ogy hová pályázhatnak, hol keresnek pedagógust? Ezután a tanulmányi osztálynak nem feladata ezzel adminisztratív úton foglalkozni — az élet azonban fütyül a rendeletre. Az iskolák továbbra is a tanulmányi osztályra küldik az állást kínáló leveleket, vannak ugyanis változások az országos lista elkészülte óta, újabb megüresedett helyekre várják a jelentkezőket. A tanácstalan hallgatóknak pedig továbbra is a tanulmányi osztályon van lehetőségük információt szerezni, ezért ott kérnek segítséget. És lehet, hogy szerencsés találkozók jöhetnek létre állást kínálók és munkát keresők között, ez mégsem történik meg, vagy csak véletlenül, mert a tanulmányi osztálynak nincs nyilvántartása a hallgatók elhelyezkedési szándékáról. Itt is megtartották a hivatalos tájékoztatót a végzősöknek a tudnivalókról, de kiderült, hogy sok fiatalnak jelentett problémát a pályázat megszerkesztése és a hozzá szükséges mellékletek beszerzése. Változtatni mindenáron Emiatt ismét a tanulmányi osztályhoz fordultak, ahol igyekeztek mindenkinek segítem. Már látszik, hogy nem lehet kiiktatni a tanulmányi osztályt ebből a folyamatból — akkor viszont meg lehet kérdezni, volt-e egyáltalán szükség arra, hogy így rendelkezzenek? Az az érzé ünk támadhat, valakik az illetékes minisztériumi pozíciókban mindenáron változtatni akartak a régin, a „magyar Agy” megint feltalált valami újat, amiről kiderül; nem jobb a réginél. Változtatásra valóban szükség volna, ám elsőként a minisztériumban, hogy az idei eset meg ne ismétlődhessék. Most ugyanis az történt, hogy á Művelődési Miniszté- fiurp^ól két,-nappal a jelent- Jíea“Sj, batáridő; ^jártá előtt érkezeit fneg, a? országos lista á meghirdetett állásokról, ami a tanárjelölteknek az egyik legbiztosabb tájékozódási pont. (Négyszázötven végzősnek küldtek egyetlen példányt!) Háttérinformációból tudjuk: a megyei tanácsok művelődési osztályai még januárban megküldték a tájékoztatókat a megpályázható állásokról, azokkal a minisztériumban' nem csináltak semmit hónapokon át, csupán csak összegépelték. Amikor Nyíregyházáról rákérdeztek, miért „ültek rajta”, annyi ideig, az új ügyintéző válasza az volt, hogy ő csak néhány napja van a hivatalában, az előzményeket nem ismeri. Kár a bosszúságért Nagy baj nem származik ebből az elcsúszásból, hiszen lesznek akik csak augusztusban helyezkednek majd el, mégis kár a sok bosszúságért, idegeskedésért, bizonytalanságért, ami elkerülhető lett volna, ha mindenki rendesen elvégzi a dolgát. A most vizsgázó rendelkezés így egyelőre nem érdemel többet elégségesnél — de azért reméljük, mindenki talál magának munkahelyet, hogy minél zökkenőmente- sebb legyen a tanévkezdés. Meglátjuk szeptemberben ... BE. A z asszony sietve rk törli meg zsíros kezét a konyhakendőbe, szalad a szobába a telefonhoz. — Halló!... — Te vagy az barátnőm, mi van? Hogy vagytok? — Honnan hívsz, a munkahelyedről? — Táppénzen vagy? — Mi bajod, csak nem komoly? — Hogy mi? Az idegeid! — Persze ebben a felfordult világban nem csodálom! Na mesélj, mi van? — A munkatársaiddal vitatkoztok? Érdemes mond emiatt a felfordult világ miatt, hisz óráról órára változik a helyzet, az ember nem tudja mi abban az igazság, mit hall! Miniszterek mennek, jönnek, ki tud ezen kiigazodni? no de vitatkozni... hülyeség! — Hogyhogy becsaptak? Kik? —. Az a sok adósság? Hát persze hogy nem Te csináltad, én se csináltam, egy dollárt sem vettem kölcsön én sem ... — Emiatt hiába vered a falba a fejedet, ez van. Majd meglátod egy pár embert leváltanak, jó szakemberek kerülnek a megfelelő helyre és rendbejönnek a dolgok. — Igaz, hosszú idő talpraállni, hiszen a párt nagyot botlott, de hogy erős lábon áll majd újra. Csak nem szabad elveszíte- teni a reményt — csak azt nem! Hát mi lesz, ha egy ilyen elvhű párttag is mint te, meginog? — No persze, hogy sok az érdekember, aki a pozíció miatt állt a párt soraiba. Ez igaz. S kit érdekel, ha azok most visszaadják a pártkőnyvü- ket? De te? Nem gondolhatod komolyan! — A szomszédban az egyik fiatal jogászasszonyka háromnégy hónapja lépett a pártba. Mondtam neki, „van neked jó dolgod, mások kifelé tarolnak, te meg most lépsz be? S tudod mit mondott? Hogy azok nem is odavalók voltak. Látod ebben igaza van... — Hallom a hangodon, hogy ideges vagy. Nyugodj meg, pihenj, rád fér, s rendbejönnek az idegeid. — Értem én, hogy nagyot csalódtál. De most mondd meg az életben hányszor csalódik az ember? Túl leszel ezen is meglátod, rendbejönnek a dolgok, a párt átrendeződik, kihullik a salakja, a nem odavaló embereket leváltják __ H át én mondjam ezt neked, akt nem voltam soha párttag? Én bátorítsalak? Kihullik a férgese, megújul a párt. Kevesebben lesztek, de erősek, tiszta, igaz emberek. Csak nyugodj meg, mert különben belebolondulsz ... — Na ne sírj. Nyugtasd magadat Majd beugrók hozzád, meglátogatlak. Szervusz, szia, jövök ... Fodor Erzsébet Vizsgázik az új módszer
