Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

1989. június 29. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Bojtos, Sóstó, légyarat Hi van az asztalon? Hangulatjelentés ’8» Politikai " I wfm I 9¥ időjelző Politikai meteorológiai jelentésnek is fel­foghatók azok az információs és hangulatje­lentések, amelyek az MSZMP alapszerveze­tekből, pártbizottságoktól az MSZMP nyír­egyházi városi pártbizottságához befutnak. Mit tartalmaznak e politikai, közérzeti érté­ket, változásokat, netán viharokat vagy ép­pen szélcsendet előrevetítő jelentések, me­lyek igazában a jelenlegi állapotot tükrözik, de belőlük következtetni lehet a „holnapi politikai időjárásra” is. Nem egy jelentés bevezetője kezdődik így: sajnos az utóbbi időben több alapszerveze­tünkben elbizonytalanodás.... érdektelen­ség tapasztalható. íme az ipari szövetkezetek ágazati pártbizottságának információja: „Annál is inkább fontosnak tartjuk a fo­lyamatos tájékoztatást, mivel olyan infor- mációözön éri a párttagságot és pártonkívü- lieket, melyek sok értetlenségre is okot ad­nak. Tetőzi a gondokat, hogy ezekben igen sok az ellentmondás is .. . ” A helyi politi­kai időjáráskép tehát lényegében megegye­zik az országossal. Az MSZMP tagsága sok­szor úgy érzi: magára marad, magára hagy­ja a pártvezetés, amely elvan foglalva a po­zícióharcokkal a saját házatáján. A mezőgazdasági főiskola párttagságát — csakúgy, mint másokat — élénken foglal­koztatja több időszerű kérdés, amelyben ne­héz az eligazodás. Nehezen tud kiigazodni a tagság — írják — az MSZMP-n belül fel­fedezhető platformok, irányzatok között. Grósz Károly nyilatkozatai és a napi esemé­nyek között’ — úgy vélik — többször van ellentmondás. Ügy tapasztalható, hogy a tagság fél mind a visszarendeződéstől, mind az eddigi eredmények tönkretételétől. A re­formkörök megítélésben sem egységes a tag­ság. „Van aki kész nálunk is megszervezni és vannak olyanok, akik az alapszervezeti munka egészét kívánják a reformmozgalom­hoz csatlakoztatni.. Érdemes idézni a tcívab'bidkbán a Magyar" Nemzeti Bank, a Kereskedelmi Bank és a Magyar Hitelbank pártaiapszervezetének működési területén élő és dolgozó emberek véleményét is. „Párttagjaink körében* ma egyre többen teszik fel a kérdést; hová vezet ez a folyamat, az MSZMP eróziója, külön­böző irányzatokra bomlása. Meg lehet-e ezt állítani, vagy törvényszerűen pártszakadás­ba torkollik?...” A banki dolgozók a to­vábbiakban azt vázolják: ma már'a sajtó nyilvánosságból is lemérhető, ez a folyamat, a párton belüli kohéziós erő gyengülése tar­tós és gyorsuló ütemű. Elég csak a de­monstratív kilépésekre (KFB-tag), a főtitkár személye körüli nyílt bizalmi vitára, az ap­parátusban dolgozók „menekülésére” utalni. „Sokan programért kiáltoznak, ebben látják a megoldás kulcsát. Csakhogy a június 16-ai temetés is -r- szándékainkkal ellentétben — nem erősítette a párt hitelét.. . Bízhat-e egy hitelét vesztett párt programja társadalmi elismerésben, támogatásban?...” A kemény, de jogos szavak, kérdések más pártszervezetben is megfogalmazódtak. A banki pártszervezet információs jelentése sürgős és célra vezető, tovább nem elodáz­ható lépéseket javasol. Azt gondolják, „ha az időt tovább vesztegetjük, akkor keressük meg a mi mai „Szolnokunkat”, szervezzük újjá, új néven — az Üj Márciusi Frontra, a Demokratikus Magyarországért Mozgalomra, a reformkönök egyesítésére alapozva — a pártot, hogy még a választásokig megerő­södhessen. Megjegyezzük, hogy ilyen és eh­hez hasonló vélemények a fiatalabb — a 30—40 éves — párttagok körében vannak ...” Ügy tűnik az MSZMP belső életében ta­pasztalható súlyos gondok önálló vélemény- alkotásra, állásfoglalásra .késztetik a párttag­ságnak azt a részét, amely eddig inkább a „halgatag” többség nevet rédemelte ki. A rosszban így ez a jó, hisz a megméretés min­denképpen építő jellegű lehet, mégha jelen­leg nem is nagyon mutatkoznak a válságból való kijutás irányai. Erről így fogalmaztak a rendőrfőkapitányság 3. sz. alapszervezetének tagjai: „Az alapszervezet vezetősége úgy ér­tékeli a párt belső politikai helyzetét, hogy a legfelsőbb vezetés semmit nem tesz a párt és a párttagok érdekében. Az a véleményük, hogy a párton belül hatalmi harc folyik, nyilvánvaló, hogy a vezetésben nincs egyet­értés. Ennek alapján úgy értékeli a vezető­ség, hogy az alapszervezet tagságának jö­vőjét teljes mértékben kilátástalannak lát­ja ... ” A rendőrség másik alapszervezetében, a 2. számúban fogalmazták meg: úgy vélik, hogy a párttagságot ért támadásokra sem­miféle reagálást nem tapasztalunk, így félő, Olyan Információözön éri az embereket, amelyek sok értelmetlenségre is okot adhat­nak ... hogy a felső vezetés elfelejtette, hogy van tagsága...” Nem nehéz kiolvasni a már idézett sorok­ból is az „egyszerű” párttagság aggodalmát, felelősségérzetét az MSZMP további sorsá­nak alakulásáért, amely természetesen szoro­san összefügg az ország, a nép helyzetének alakulásával is. A pedagógus pártbizottság a pártból kilé­pők számának növekedését és a párt politi­kájának labilitását igyekszik kölcsönhatás­ban vizsgálni. Ezt mondják: „Ebben a tan­évben egy tagfelvéteünk volt. A kilépett ta­gok száma az elmúlt év novembere óta ez év júniusáig még nem volt számottevő — tí­zen léptek ki — de most, a júniusi létszám­jelentésünk már 16 kilépőt tartalmaz. Van­nak információink arról, hogy a közeli na­pokban további kilépések várhatók a mező- gazdasági szakközépiskolában, a közgazdasá­gi szakközépiskolában és a 2. sz. általános iskolában is. Az aggasztó az, hogy a kilépé­seknél a titkárok és vezetőségi tagok jelen­tős arányt kezdenek képviselni, és ennek példaadó ereje magával ránthatja az eddig passzívan, szótlanul viselkedő többséget. Már biztonsággal megállapítható, hogy a fia­tal és a középkorosiftály beHek -kilépése a jel­lemző ...” Van tehSt bőven elemezni valója a városi pártbizottságnak, amikor a jelent és a hol­nap politikai időjárási térképét igyekszik megrajzolni a maga számára. A szépítgetés aligha segítene, ez már egyébként is bizonyí­totta életképtelenségét a korábbi években A nyers valóság megismerése a célravezető, mégha nem is egészen szívmelengető olvasni e jelentéseket. Az viszont mindenképpen po­zitív, hogy a sokat emlegetett közöny, érdek­telenség mégsem olyan mértékű a párttag­ság körében, mint amint erről sok szó esett mostanában. Legyenek azonban bármilyen fontosak a nagy horderejű, országos és megyei pártpoli­tikai gondok, az embereket legalább ennyire a saját létbiztonságuk, megélhetésük, belső nyugalmuk izgatják. Ezt fogalmazták meg a város északi lakóterületi pártbizottságához tartozó párttagok, amikor sok egyéb mellett azt hangoztatják: el kellene érni, hogy a törvényes munkaidő alatti keresetéből, jöve­delméből mindenki el tudja tartani a csa­ládját, létbiztonságot kell teremteni a nyug­díjasok számára, menedzselni kell a lakás­építéseket, le kell bontanj a korlátokat a vál­lalkozásoknál. Számos társadalmi, politikai, szakmai adósságot hoznak szóba a júniusi informá­ciós jelentések, rámutatván, mik rontják egy-egy szakma, réteg közérzetét, túl az ál­talános tapasztalatokon. így a pedagógus párttagság sürgeti a nevelők írásbeli minő­sítésének eltörlését, valamint az alkalmasság eddigi fő kritériumát — a politikai alkal­masság mellőzését. Súlyos gond az is, hogy a pedagógusok között az országban nincs esélyegyenlőség, a fővárosban dolgozó neve­lők lényegesen több bért kapnak, mint a vi­dékiek. Számos kérdés marad az emberben az in­formációs és hangulatjelentéseket olvasva, egészen odáig, vajon a pártközvélemény- kutatásnak e hagyományos — bár sok tekin­tetben korszerűsödött — eszköze képes-e tükrözni teljes hitelességgel a párttagság hangulatát, közvetíteni az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket. Ha e jelentéseket böngészi az ember, úgy tűnik képes, igaz a hangulat érzékeléséhez nem kellenek külön­leges „mérőműszerek”, elég beszédbe ele­gyedni bárkivel, MSZMP-taggal, vagy pár- tonkívülivel. A kérdések a levegőben van­nak, s ma már tudjuk, hogy a politika a tár­sadalom javára, fordítható válaszokat adott ezek „fent” és ma megoldható /részére. De nem lehet elhallgatni: itt, helyben is van tennivaló! Páll Géza Mi van jelenleg Nyíregyháza Megyei Város Tanácsa „asztalán”? — erre kerestük a vá­laszt mindenféle megkötöttség nélkül, csu­pán azzal a kíváncsisággal, hogy vajon mi­lyen fő kérdések igénylik napjainkban a ta­nács tisztségviselőinek, az apparátus szak­embereinek erejét. Költözködnek a városi tanácsnál — ezt a prózai témát találta a krónikás először. Bár­mennyire furcsa, a megyei várossá történt átszervezés jelentős belső változással jár, és ez jó néhány technikai .teendőt is igényel. Mint közismert, az eddigi egy városi tanács helyett június elsejétől most már lesz a Hi­vatal és az úgynevezett megyei városi szer­vezet, mint másodfok. Szeretnék elérni, hogy mindez — miközben jól elhatárolt terület lesz — az állampolgároknak a legkisebb tö­rést se okozza ügyes-bajos dolgaik intézé­sében. Egyes eddigi osztályok máshová köl­töznek, (továbbá az eddigi tanácsi osztályve­zető-helyettesek lesznek jórészt a Hivatal osztályvezetői), míg a fupkcionális főosztá­lyok a felsőbb szervezetnél úgy építkeznek, helyezkednek el, hogy átfedések helyett jó munkakapcsolat lehessen közöttük. Termé­szetesen kellő időben eligazító tábla jelzi majd: ki, hol található (gondolkodnak azon, hogy két informátort is beállítanak, aki el igazítja a megyei város tanácsához érkező ügyfeleket). Az ügyfélszolgálati iroda válto­zatlanul mindenkinek segít, hogy az ügyfél mielőbb célhoz érjen, és el tudja intézni ügyét. (Ehhez csupán annyit: a hétvégeket használják ki a „hurcolkodásra”, hogy lehe­tőleg ezzel se késleltessék az ügyfelek ki­szolgálását.) Előzetes koncepciókon dolgoznak az ille­tékes szakemberek, amelyek már a követke­ző tervidőszak tennivalóit ölelik fel — hal­lottuk a közgazdasági főosztályon. Még nem tudni, hány éves tervciklus következik, még" nincs parlamenti döntés a leglényegesebb kérdésekben, de ahhoz, hogy ne érje majd váratlanul a tanácsot a későbbi gazdasági szabályozás, több alternatívát is kidolgoz­nak, amelyek közül majd a megválasztandó új tanács voksol a legmegfelelőbb mellett. Ám addig is él, lélegzik, lüktet a város, az élet nem állhat meg, s az apparátus illetékes szakemberei azon serénykednek, hogy az ál­lami pénzelvonások időszakában is teljesíte­ni tudják a kitűzött feladatokat. Ehhez ép- , pen tartalékot mozgósítanak, jóllehet azok kimerülőben vannak. Ide tartozik, hogy ala­kulóban az úgynevezett önkormányzati tu­lajdon, tehát aminek a gazdája a tanács. A könnyebb megoldás az volna a nehéz pénz­ügyi helyzetben, hogy lassacskán eladogatná­nak épületeket, ám ezt nagyon meg kell fon­tolni, hiszen elképzelhetői hogy .későbbi na­gyobb laszon reményében jobban mobilizál­ható lesz ez a vagyon. Eddig három kft.-nek tagja a városi tanács, a jövőben szeretnének még több vállalkozásba belépni (a három kft. közül 2 kimondottan üzleti céllal ala­kult, míg a NYlRKÁBEL a városi tévézés feltételeit kívánja biztosítani). Közvetlenül is érinti a lakosságot két te­rület „rendbetétele” — ami szintén aktuális feladat. Mint közismert, a Guszev lakótelep­re rekonstrukciós terv készült, melynek ér­telmében közel 20 milliós költséggel diffe­renciált felújítási programot kezdenek el a nyáron, és szeretnék még az idén befejezni A „differenciált” azt jelenti, hogy 3, viszony­lag jó állapotban lévő épülettömb minőségi felújítását végzik el, több épületben az élet­veszélyt hárítják el, míg más bérleménye­ket a használhatóság állapotába hoznak. (Nyilvánvaló ez nem végleges megoldás, de az adott feltételek között érezhető- javulást hoz, és normálisabb körülményeket teremt.) A másik fő akció jelenleg a Bujtos rende­zése. Most készül e terület kivitelezési terve, a Vízügyi Igazgatóság gesztorságával. Az idén 4 milliós bővítés lesz, amelyből a tavak környékét tisztítják meg a szeméttől, me­dertisztításra kerül sor a partszakaszokon és zsilipeket nyitnak meg. A cél: az egész­séges vízrendszer kialakítása, s ennek első lépése történik meg az idén (később egy tisz­ta vizű patakot vezetnek át a tavon, ami élő­vé teszi az itt lévő vizet.) Jelentős erőfeszítéseket tesz a város taná­csa azért, hogy koordiánálásával sikerüljön tető alá hoäni egy sportszállót a Bujtosi Sza­badidő, Központ tőszomszédságában. Addig nem lehet kellően kihasználni ezt a gyönyö­rű létesítményt nagy nemzetközi versenyek, -akár világbajnokság megtartásával, amíg a versenyzőket esetleg Debrecenben kell el­szállásolni. Ha már a szállodánál tartunk: sokan úgy gondolják, a Sóstóra tervezett gyógyszálló is a városi tanács ügye. Nyíregyháza Város Ta­nácsa eddig csupán a területet és a gázveze­téket biztosította, a többi a megyei tanács illetékessége. Ami viszont nem jelenti, hogy a városiak ne kérnének ebből illő részt. Ehhez kapcsolódik szorosan egy másik slágertéma: Nyíregyháza bekapcsolása a bel­földi légijáratba. Ezért is a megyei tanács szakemberei tesznek elsődlegesen, a városra itt kiegészítő feladatok hárulnak. Minden­esetre nagy öröm, hogy végre megjött az el­ső gép, és remélhető a rendszeres járat is. amely a Nyírség központját a világkiállításig bekapcsolhatja a nemzetközi idegenforga­lomba. Sokkal hétköznapibb téma — amin nem csupán meditálnak, de olykor hevesen vitat­koznak is a tanács szakemberei: — ,a bér­lakások eladása. Ebben a közelmúltban vég­re kedvező testületi döntés született, amely nagyon sok megkötést eltörölt. Most a fő szabály: általában eladhatók Nyíregyházán az állami bérlakások, kivétel, ha a végre­hajtó bizottság különös indok miatt ehhez nem járul hozzá. (A különös indoknak ala­posnak .is kell lennie.) Várhatóan felgyorsul így a lakásforgalom, s a mostani megoldás — tudniillik az, hogy az állami lakáseladásnál a forgalmi érték a mérvadó —, igazságosabbá is teszi ezt az egész akciót. Kedvező visszhangra talált, hogy a legdrágábbak a belvárosi lakások és a legolcsóbbak a centrumtól távol eső rossz állapotú házak. Ennek megfelelően alakul tehát az eladási ár, s miként az OTP-s laká­soknál, itt is érvényes az a szabály, hogy ha valaki egy összegben fizet, akár a vételár 40 százalékát is elengedik. Egy példával élve: egy központi, állami lakás forgalmi értéke 1 millió forint. Amennyiben a tömbben lakók túlnyomó többsége megkívánja vásárolni la­kott lakását, úgy tíz százalék befizetésével (100 ezer forint) ezt megteheti,' a többit pe­dig alacsony kamat mellett 35 év alatt tör­leszti. Viszont, aki készpénzzel fizet és azon­nal — 600 ezer forintért hozzájut a lakás­hoz. (Ennek persze számtalan ága-boga van, amit ezúttal nincs módunkban részletezni, ám felvilágosítással 'szívesen allnák az ér­deklődők rendelkezésére a tanácsi illetéke­sek). A szakemberek egy része bátrabban él­ne az értékesítés lehetőségével, akár ezres nagyságrendben is adna el állami lakásokat. Ók azzal érvelnek: ha az így kapott összeget 20 százalékos kamatra bankban elhelyeznek, évi 20 millió forintot hozna a városnak. Ebi­ből 40 fiatal házasnak, vagy rászoruló csa­ládnak lehetne 5—500 ezer forintos támoga­tást nyújtani. A törlesztés is jelentős pénzhez juttatná a tanácsot, amivel további megoldá­sokat lehetne ösztönözni. Az óvatosabb cso­port ezt túl kockázatosnak érzi, s kételkedik abban, hogy néhány év után ezzel a mód­szerrel szinte a nullára csökkenne az állami lakásokért sorban állók száma. A legtöbb gondot a városi tanács vezetői­nek az úgynevezett alternatív csoportok el­helyezési ügye okozza. Újabb 10—20 millió forintot követelne az alakuló pártok, cso­portok helyiségigényének kielégítése, s ezt a tanács csak a város lakosságának terhére te­hetné meg, elvonva nélkülözhetetlen fedeze­teket. Helyénvaló tehát az volna, mondják a városi tanács illetékesei —, a különböző meglévő szervezetek (amelyek helyiséggel rendelkeznek) a tanács segítségére sietné­nek, ezt másként megoldani rövid távon nem lehet. Angyal Sándor Alakulóban az úgynevezett önkormányzati tulajdon, aminek a gazdája a tanács...

Next

/
Thumbnails
Contents