Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

1989. június 27. KeJet-MagyarorsMg 3 Vélemények az MSZMP KB üléséről Négy profi az élen Újra akcióképessé tenni a pártot Mi lesz más, mi lesz jobb az MSZMP politikájában? Ez a kérdés foglalkoztatja a legutóbbi KB-ülés óta a megye párttagságát is. Bár még friss az élmény, a lapokban köz­zétett információ az új felállású vezetésről, maga a válto­zás a legfelsőbb pártvezetésben, a „négyesfogat” létrejötte — és a párt helyzetéről kiadott közlemény tárgyilagos tar­talma — optimizmusra ad okot. Erről kérdeztük a szabol­csiakat, akjk kendőzetlenül elmondták véleményüket, vá­rakozásaikat a kétségtelenül pozitívnak ítélhető változá­sokról. Erősödő egység Kordán Mihály, az ipari szövetkezetek pártbizottsá­gának titkára: — Sokat vártunk ettől a KB-üléstől. Ügy volt vele mindenki, hogy tudta, végre történni kell valami érdemle­gesnek a vezetésben. Érdek­lődéssel hallgattam a pártel­nökség megnyilatkozását a rádióban, a tévében és úgy találtam, a részkérdésekben ugyan voltak eltérő vélemé­nyek, de most a legfontosabb kérdésekben egységes az ál­láspont. Ügy tűnik, erősödött az egység a párt vezetésé­ben. Égy kicsit optimistább vagyok a KB-ülés óta. mint korábban, még ha tisztában vagyok is vele, hogy a kong­resszus dönt el sok kérdést, de addig mindenképpen az új felállású vezetőségtől és a megválasztott húsz intéző­bizottsági tagtól is komoly munkát várok. Türelmet és esélyt Szedlák Richárd, a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Gim­názium igazgatója — az MSZMP nyíregyházi városi pártbizottság és vb tagja: •— Vártam is, meg nem is ezt a változást. Egy bizonyos, hogy politikai érettségről, megfontoltságról tanúskodik a négy vezető — akár — kézfogásnak is nevezhető lé­pése. Én úgy értékelem, hogy három :egy a reformok iránt elkötelezett vezetők javára, s ez mindenképpen jó, mert szinte lehetetlenné teszi a politikai visszarendeződést, egyértelműen a reformpoliti­ka kapott zöld utat. A pártszakadás megakadá­lyozása szempontjából is fon­tosnak tartom a „négyes fo­gat” létréjöttét, amely re­mélhetően jó hatással lesz a csendes kivárás talaján álló párttagokra — akik valljuk meg —, elég sokan vannak. Türelmet, esélyt kapott a leg­felső pártvezetés, amivel sze­rintem igen jól kell élni a hátralévő hónapokban, mert sok fontos döntés változatla­nul a kongresszusra vár. Hiteles politikusok Vas János, a Magyar Nem­zeti Bank, a Magyar Keres­kedelmi Bank és a Magyar Hitelbank MSZMP-alapszer- vezetének titkára: — Ügy gondolom, hogy ez a négy ember — Nyérs Re­zső, Grósz Károly, Pozsgay Imre és Németh Miklós — jól kiegészítik egymást, s mintha kifognák ezzel a sze­let a vitorlából. A szűkebbre vett felső pártvezetés, megta­lálta a közös nyelvet, s ez mégsem fogja csorbítani a- kollektív vezetést. Sok ta- 1 ajvesztett párttagnak jelent­het bizakodást, megnyugvást. Dr. Sipos Sándor, a Nyír­egyháza Északi Lakóterület pártbizottságának titkára: — A KB-üléseh hozott döntés az új vezetőtestületek létrehozásáról, meglepetést, a KB-nak a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről nyil­vánosságra hozott állásfogla­lása pedig megnyugvást je­lent a párttagság számára. Az elnökség négy tagját a párt legismertebb „profi” po­litikusának tartom. Ha Nyers Rezső nyugodt, megfontolt, kiegyensúlyozó szerepe. Grósz Károly párthoz és a szocia­lizmushoz való hűsége, Né­meth Miklós politikai intelli­genciája, nagyfokú közgazda- sági tudása, szocializmushoz való hűsége, Pozsgay Imre műveltsége, politikai tudása, kezdeményezőkészsége egy irányba fog hatni, akkor nyu­godtan tekinthet a párt a holnapok elé. A politikai intéző bizottság is olyan személyekből tevő­dik össze, akiket hiteles, jól képzett politikusoknak ismer a párttagság és ezért bízok abban, hogy egységesen fog tevékenykedni a párt. a nép érdekében. A cél azonos Kiss Gábor, az MSZMP me­gyei titkára, aki meghívott­ként részt vett a KB ülésén: — A KB-ülés jól tükrözte a rendkívül sokféle nézet je­lenlétét a pártban. Az ülésen végül is közösen arról kel­lett dönteni, hogyan lehet egy akcióképes pártot létre­hozni. s a választásokra meg­felelő kondícióba hozni a párttagságot. Ez volt a KB- ülés jelentősége, s annak az elismerése, hogy a különbö­ző politikai irányzatok, plat­formok együtt léteznek, de nem a politikai cél tekinte­tében térnek el a nézetek, hanem a hogyan megfogal­mazásában. Az is világos, hogy egy olyanfajta döntés született, amely a személyi és szerve­zeti konzekvenciákat is le­vonta; s ennek megfelelő döntéseket hozott. A KB igen jelentős lépéseket tett a re­formfolyamatok meggyorsítá­sa. tömegbázisának kiszélesí­tése érdekében ... Páll Géza Mérce a világszínvonal „Kérek ötyén s Vakáció A nyíregyházi 19-es számú általános iskolából érkezett gyerekek — tanárnőjükkel — strandoláshoz készülődnek a dombrádi Tisza-parton. (s. a.) Kellene nekünk ötven jól képzett esztergályos, négy hónapon belül — táplálják be a komputer­be egyik városunkban. Jelentkezik a megyei központ és garantálja a kért szakembereket. Nyu­godtan tervezhet a cég a közreműködésükkel akár tőkés exportot... Lehet, hogy egyesek még illúziónak vélik a fent emlí­tett szituációt, de ha bevál­nak Juhász Gábor számítá­sai, akikor a most létrehozott Megyei Foglalkoztatási Hiva­tal még ettől izgalmasabb dolgokra is képes lesz. Új fogalmak Nem isteni szikra eredmé­nye az új hivatal megszüle­tése, az élet kénysaerítette ki a változást. Már az 1980- as években iszonyatos nyo­más nehezedett erre az osz­tályra és nyilvánvaló lett, a hagyományos hatósági eszkö­zökkel képtelenek munkát szerezni a mind nagyabb számban elbocsátott embe­reknek. Pénzt lehet igényelni a foglalkoztatási alapból, olyan új megoldások jelenték meg, miint a közhasznú mun­ka, az újrakezdési támogatás és mindenekelőtt a munka­nélküli-segély. Országosan 1985-ben szervezték meg a munikaerőszolgálati irodákat. Az egyszerű munkaközvetí­tést a szolgáltatás rangjára emelték. Mint az osztályvezető em­lítette, nem minden előz­mény nélkül hozzák létre a Megyei Foglalkoztatási Hiva­talt. (Bár lehet, hogy ez a név még változni fog, végér­vényesen a megyei tanács dönt a közeli hónapokban az új szervezet működési rend­jéről, feladatairól és a nevé­ről is.) Évék óta tudott, hogy az iskolákban oktatott szak­mák száma, aránya, struk­túrája és a képzési idő hosz- sza nem esik egybe a mun­káltatók igényeivel. így pa­rancsoló szükséglet az átkép­zés megszervezése. Szabolcs- Szatmérban 1983 óta körül­belül kétezer ember átkép­zését szervezték meg. Naprakész adatok Tanulni nem szégyen, ezért tavasszal Juhász Gábor a szomszédos Ausztriában, közelebbről Klagenfurtban tanulmányozta egy átképző központ tevékenységét. Azért is érdekes a helyszín, mert Nyíregyházi Munkaerő-szolgálati és Szervező Iroda: Holéczi István ügyfélforgalmi ügyintéző ad javaslatot Ladányi Lászlónak, aki munkát keres. (S. A.) osztrák szomszédainknál a munkanélküliség jóval na­gyobb arányú, mégsem okoz akkora társadalmi feszültsé­get, mint nálunk. A mi me- gyénkhez hasonló nagyságú Stájerországban 550 ezren él­nek és az ottani átképzési központ a piacgazdaságnak „állít elő” szak- és betanított munkásakat. Mivel mi is a piacgazdaság elérését tervez­zük a jövőben, érdemes volt a tapasztalatokból minél töb­bet a megye nyelvére lefordí­tani. Ehhez társult még ta­vasszal a Budapestien meg­rendezett nemzetközi mun­kaügyi konferencia, valamint Halmos Csabának, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének megyénkben láto­gatása. Akkor már körvona­lazni lehetett a munkaügyi osztály, elképzelését. Az új hivatal integrálná a mai munkaügyi osztályt, és a munkaerőiszölgálaiti irodát. Jelenleg Szabolcs-Szatmár- ban 42 munkaközvetítő hely található, ezt ésszerűsítéssel tizennégyre csökkentenék. Vialameimnyit számítógéppel szerelnék fel — ehhez anyagi támogatást ígért az államtit­kár — így lehetővé válna, hogy naprakész adatókkal rendelkezzenek a megyei központban a szabolcs-szat- mári munkaerőkeresletml-kí- riá'latról. Nyolc komputer már bevetésre vár a tizen­négyből. Imponáló célokat fogal­maznak meg a szerveződő új hivatalnak. Először is rö­vid távon tudna szakembere­ket képezni a munkáltatók­nak. Ehhez egyelőre a sós­tói volt KISZ-iskola egyik szárnyát bérellnék, később esetleg megvennék. A téli i legjobb szú­JjL nyogirtó egy jól irányzott csapás. Nálam ez a módszer bevált. Éjjel, ha jön a szúnyog, zúg a fülembe, fiiltövön ' vágom magam, a szúnyog kimúlik, én meg megyek ajtót nyitni, mert hallom, hogy csen­getnek. A fenét csengetnek! A fü­lem cseng. Nagy volt az ütés, köz- veszélyesen ron­gáltam magamat. Aztán rámszól az asszony. mielőtt még visszaalud­nék: — Csengetnek. — Nem csenget­nek — mondom — a fülem cseng. — De, hogy megle­gyen a házi békes­ség, kimegyek még egyszer az előszo­bába, nyitom az Á SZÚNYOG ajtót, hát ott áll Stohanek talpig pi­zsamában. Azt mondja: — Csípnek a szúnyogok, szom­széd úr! Nem tu­dok aludni. Van magának az a szúnyogriasztó bal­zsama, az a ke­nőcs? Tudja, mire gondolok? Adjon már belőle köl­csön. — Nem adok — mondom — egy­részt, mert már nincs, másrészt az a kenőcs a szúnyo­got már nem ri­asztja. máskülön­ben csak összeken­né vele az ágyne­műt. Ellenben adok egy jó taná­csot. A legjobb szúnyogirtó egy jól irányzott csapás. Csapja agyon a bestiát. — Nem tehetem — közli a küszö­bön Stohanek — én nem akarok népirtó lenni. Elég volt az emberiség­nek Hitler és Sztá­lin népirtását el­viselni. — Nem értem. Mi köze van Hitler gázkamrájának és Sztálin Szibériájá­nak a maga szú­nyogirtásához. Ha jól tudom, az em­lítettek embereket nyírtak ki. . 'maga viszont csak egy vérszívó nőstény szúnyogot csapna agyon. — Nagyon igaz — mondja csende­sen Stohanek —, a szúnyogot én nem is sajnálnám, viszont a gólyáért fölöttébb aggó­dom. Előbb maga-, mat, aztán Stoha- neket csípem meg. Szeretném tudni, hogy ébren va­gyunk-e, mert ilyen zagyvasá- gokról csak ál­mában beszélget az ember. A csí­pésre Stohanek felszisszen és eb­ből megállapí­tom. hogy a szom­széd nem álmom­ban jött elém. Ha ez így van. meg­kérdezem: — Mi baja van a gólyáknak? — Momentán semmi. De ha én most a szúnyogir­tással beleavat­koznék a termé­szet rendjébe, ak­kor az emberiség katasztrófáját idézném elő. Mielőtt agybajt kapnék, követe­lem a magyaráza­tot ... — Mi sem köny- nyebb — mondja Stohanek. — A szúnyog szereti az embert. A szúnyo­got szereti a béka. A békát szereti a gólya és a gólya hozza a kisbabá­kat. Ha én a szú­nyogot most kiir­tom. a béka éhen döglik. mert nem lesz kajája. Ha a béka éhen döglik, a gólya is elpusz­tul, mert neki sem lesz mit ennie. Ha a gólya elpusztul, kihal az emberi­ség. mert nem lesz, aki a kisba­bát hozza. Ez csak logikus, vagy ta­lán nem? Minden logikus. Kizárom Stoha- neket a lépcsőház­ba. megyek visz- sza az ágyikómba, közben motyogok: „Puszi a szúnyog­nak. Sok, sok pu­szi a sok szúnyog­nak.” Félálmom­ban még szózatot intézek a fiatalok­hoz. a nászutasok­hoz: „Nehogy agyoncsapjátok azt a k ... -va szúnyo­got. mert akkor nem hoz nektek kisbabát a gólya. Éljen a szúnyog, a szúnyogcsípés.” Seres Ernő szárnybem évente két és fél, háromezer főt tudnának át­képezni. A másik lehetőség, hogy ahol az igény jelentke­zik, ott helyben és azonnal betanító tanfollyamot szer­veznének. Végül, de nem utolsósorban az egyéni kez­deményezésre történő átkép­zést oldanák meg, ez különö­sen a pályakezdőknek lenne érdekes. Stájerországban például 60 százalékot tesz ki az egyéni kezdeményezésű átképzés aránya! Gyorsan reagálnak S ami még igen fontos: vi­lágszínvonalú technikával szerelnék fel az átképző központot, hiszen a holnap és a holnapután szakembe­reit nem lehet tegnapi be­rendezéseken öktani. A te­vékenységéhez tartozna a menedzselés, tehát ahol fe­szültség keletkezik a munka­erő-piacon, ott jelentkezhet­nének szakemberrel vagy ál­lással. A másik az úgyneve­zett vállalkozói menedzselés lehetne, amikor a hivatal. kezdeményezhetné a szak- munikásoktatást, az átkép­zést. Az a lényeg, hogy pilla­natok alatt reagáljanak a gazdasági élet változásaira, és a munkáltatók igényeinek megfelelően gyorsan meg­mondják, hol van szabad munkaerő, hány embert tudnak átképezni. A megyei központi komputer csatla­kozna az Országos Munkerő- piaöi Központ számítógépé­hez és a telefax rendszer ré­vén azonnal közvetíthetnek állást keresőt az ország bár­mely munkáltatójának. Au­gusztus 31-ig szabott hátár- időt a tanácsi testület az új. hivatal profiljának körvona­lazására, a célok, a feladatok megfogalmazására és az eh­hez szükséges technikai fel­tételek megteremtésére. Becslés szerint a megyei munkaerőmozgás harminc százaléka történik a munka­erő-szolgálati irodán keresz­tül, bár a vállalatóknak be­jelentési 'kötelezettségük van, amennyiben munkaerőt ke­resnek vagy állást kínálnak. Vajon az új hivatal mennyi­re pontos képet ad a megyei munkaerőhelyzetről? Juhász Gábor szerint az új hivatal a cégeknek nyújt felbecsülhe­tetlen segítséget a gyors át­képzéssel, éppen ezért a munkáltatóknak elemi érde­kük lesz, hogy naprakész in­formációval lássák el a ti­zennégy decentrumot. S ha mindezt a bejelentést nem parancsszóra teszik és a szol­gáltatást látják benne a vál­lalatok, akkor jó úton indul el a foglalkoztatási hivatal. Tóth Kornélia Megyei Foglalkoztatási Hivatal alakul

Next

/
Thumbnails
Contents