Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 27. Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz Tisztelt Képviselők! Gazdasági válsággal és politikai útkeresésekkel terhes időszakban az ú.i alkotmányt és az új önkormányzati törvényt megelőzve kerül a Parlament elé az államháztartási reform koncepciója. A társadalmi közkiadások újfajta finanszírozási rendszeréről olyan szakaszban születik döntés, amikor még nem épült ki a plurális, társadalmi és gazdasági berendezkedésnek megfelelő intézményrendszer. A politikai akaratnyilvánítások fórumai és erőviszonyai még a magunk mögött hagyott célt és formarendszert tükrözik. Félő ezért, hogy a kormány által előterjesztett, az ágazati minisztériumok és a megyei tanácsok pénzelosztó szerepét csökkentő, normatív feladatmutatókra, illetve önkormányzati tulajdonra és centrumszerepre alapozó koncepció nem kap megfelelő támogatást a döntéshozók részéről. Pedig csak a szabadon választott, törvény által garantált pénzalappal rendelkező önkormányzat lehet társadalmi kibontakozásunk alappillére. Olyan helyi önkormányzat, amely helyhatósági ügyekben nem rendelhető alá országos pártpolitikai érdekeknek sem Minthogy az államháztartás rendelkezésére álló pénzalapokat közvetlenül vagy közvetve a lakosság „termeli” meg, alapvető követelmény, hogy ez a lehető legközvetlenebb csatornákon az állampolgári jólét és a közvagyon folyamatos emelésére fordítódjék. Az államháztartás jövőbeli bevételnövekedése ne legyen azonos új adók bevezetésével, vagy a meglévők szigorításával, hanem valósuljon meg: — a versenyszférában az állami támogatási rendszer drasztikus leépítése, — a túlbürokratizált igazgatási szervezetek felszámolása, vagy átalakítása önfinanszírozó szervezetekké, — a vállalkozások élénkítése, — az állami vagyon hatékony működtetése révén. A kiadások között meg kell határozni a központi állami feladatokat az oktatás, egészségügy, szociális biztonság, legalapvetőbb közművek stb. területén és ezeknek a minimális ellátási szintjét. Az alapvető állami feladatok megvalósítását garantáló pénzeszközöket — az Állami Számvevő Szék ellenőrzése mellett — a helyi önkormányzati szerveknek normatív alapon kell rendelkezésére bocsátani. Az állami célfeladatok megvalósítását korrekt pályázati rendszer keretében kell lebonyolítani. A helyi önkormányzatnak ezenkívül rendelkeznie kell saját pénzeszközeivel.'működőtőkéjének jövedelmével, a hatósági munkából befolyt bírságaival, illetékeivel. Ezekből együttesen valósítsa meg az önkormányzat az állami alapfeladatokat és lakossági ellenőrzés mellett saját célkitűzéseit. A fentiek megvalósítása a normatív elosztás elvét jelenti. amit támogatunk. A történelmileg kialakult hátrányokat azonban meg kell szüntetni. Ehhez már most a népszámlálással egyidejűleg el kell rendelni a helyzetfelmérést. A kiegyenlítődést a kvótán felüli központi alapokból folyamatosan és rövid időn belül biztosítani szükséges. A kistelepüléseknél, a többszörösen hátrányos térségekben a normatív szabályozással egyidejűleg, különleges kedvezmények megadása indokolt. Támogatjuk az önkormányzat és az önkormányzatok szabad szövetségének tulajdonossá tételét, értve ezt a földre, az állami épületekre, a közművekre, mint a tulajdon tárgyaira. Az államháztartás reformjának együtt kell járnia a tényleges helyhatóság, a helyi önkormányzatok kialakulásával. összességében az a véleményünk, hogy az alulrólépít- kezés elvének megfelelően a helyi önkormányzatok lássanak el minden olyan feladatot, amelyekre szervezetileg és anyagilag képesek, kapjanak állami központi támogatást mindarra, amit szervezetileg fel' tudnak vállalni. Az államháztartási reform koncepcióját ezen elvek hangsúlyozott figyelembevétele mellett támogatjuk, végleges kidolgozásában részt kívánunk venni. Tudjuk, hogy az önkormányzat nem varázsszó, de a helyi autonómiák megszerveződése és működése hathatósan elősegíti a kibontakozást és a nemzeti felemelkedést. Horn Gyula Bécsben Nyíregyháza, 1989. június Nyíregyháza Megyei Város Tanács SZDSZ Nyíregyházi Csoportja MDF Nyíregyházi Szervezete MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága Bécsiben tárgyal Horn Gyula. K üiü'gymimisz terünk a Franz Vramitaiky kancellárral folytatott megbeszélésein tájékoztatta az osztrák kormányfőt az MSZMP KB üléséről. A nagymarosi beruházással kapcsolatban megerősítette, hogy hazánk az építkezés végleges leállítása esetén is teljesíteni kívánja áramszállítás! kötelezettségét. Alois Mock külügyminiszternél megállapodtak abban, hogy rövidesen jegyzőkönyvet dolgoznak ki a magyar állampolgárok munka- vállalási lehetőségéiről. Három újialbb határátkelőhely megépítéséről is szó voH. Ülést tartott a Minisztartanáes (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével 'kapcsolatos szervezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság II. félévi munka-tervét. A Minisztertanács megvitatta az Országos Árhivatal tanulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról. Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztője, ideiglenes szóvivő elmondta: Németh Miklós miniszter- elnök — Nyers Rezsővel egyetértésben — az Elnöki Tanács elé terjesztette azt a javaslatot, hogy a testület mentse fel államminiszteri funkciójából a párt elnökévé választott Nyers Rezsőt. Az Elnöki Tanács az előterjesztéssel egyetértett, így az Országgyűlés kedden kezdődő ülésszakán napirendre kerül e kérdés. A megüresedő poszt betöltését illetően nincs személyi javaslat, s még abban sincs döntés, hogy Nyers Rezső munkaterületét esetleg a kormány tagjai között felosztanák, és nem töltenék be az államminiszteri posztot. Társadalomtudományi napok (Folytatás az 1. oldalról) ról. hogy bár az iparszerkezetből következően Kisvárdán alapvető szerepe van a műszaki-közgazdasági értelmiségnek, mégis meghatározó a pedagógusok jelenléte, gondolkodása, hiszen a városban ötezer diák tanul. Most, amikor egy sor kérdést újra kell fogalmaznunk, különösen fontos, hogy ebben segítsük a jövő generációjának gondolkodását formáló pedagógusokat. A társadalomtudományi napok ezt a célt kívánják szolgálni. A megnyitó után Marosi Lajos, az MSZMP megyei bizottságának csoportvezetője tartott előadást (Elgondolkodtató társadalomtudományok és kultúra iskoláinkban címmel. Az előadó egyebek között a történelemoktatás néhány kérdéséről, a pluralizmus problémáiról, a nyelvek és az ideológia kapcsoAz MSZMP és EK megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) val összefüggő három olyan javaslatot, amelyek témaként szerepelnek a háromoldalú politikai tárgyalásokon: a közveszélyes munkakerülés vétségének hatályon kívül helyezését, a fegyveres szolgálat megtagadásáért járó büntetések eltörlését és az államellenes bűncselekményekről szóló fejezetek módosítását. E témák beterjesztésének jóváhagyását halaszthatatlanságukra hivatkozva kérte az MSZMP delegációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzéki Kerekasztal sérelmezte, hogy a „kérés gyorsan jött”, hiszen azonnali döntést igényelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy kompromisszumot kell kötni. Megítélése szerint ugyanis a közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve a fegyveres szolgálat megtagadása több száz elítélt embert érint. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy mindkét módosító javaslat a parlament következő ülésszaka elé kerüljön. A fegyveres szolgálat megtagadásával kapcsolatos módosításnál az EK javasolta: az eredeti előterjesztéssel ellentétben az emiatt elítélt fiatalok ne csak büntetésük végrehajtása, hanem a hátrányos jogkövetkezmények alól is mentesüljenek. Az államellenes bűncselekmények témakörében viszont nem született megegyezés, így ez a törvénymódosító javaslat nem kerül most a parlament elé. Fodor Gábor elmondta, hogy a megbeszélésen felmerült még a nyilvánosság problémája. Az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta: legyen lehetőség arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével mindhárom fél informálhassa a közvéleményt a tárgyalások menetéről, illetőleg vitatkozhasson a felek által eltérően megítélt témákról. Erről azonban határozat most még nem született. A politikai témákat érintő újabb középszintű megbeszélésre július 6-án kerül sor az MSZMP, az EK és a harmadik oldal delegációi között. E hét csütörtökén pedig megtartják az első középszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról, amelyen várhatóan megegyeznek a munkabizottságok felállításában. (MTI) latáról fejtette ki véleményét. Tov'ábbi előadásokkal, majd szekcióülésekkel folytatódott az első nap programja. Kedden ismét előadások lesznek, valamint Kisvárda nevezetességeivel ismerkednek a vendégek. Szerdán Kárpátaljára kirándulnak a résztvevők. Csütörtökön az általános és középiskolai történelem. továbbá a bevezetés a filozófiába és a társadalomismeret új tantervi koncepcióját vitatják meg a pedagógusok. Ugyanezen a napon találkozó lesz a művelődési központban a határainkon kívüli magyar színházak képviselőivel, majd ismét a gimnáziumban folytatódik a program egy vitával, amelynek témája a nemzetiségi kérdés. Szintén csütörtökön két színházi előadást is megtekinthetnek az érdeklődők: ezen a napon vendégszerepei a művelődési központban a Szabadkai Magyar Színház, s az ő bemutatkozásuk után kezdődik a Várszínházban Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjának főpróbája. Pénteken A történelemfelfogás körüli viták Közép-Euró- pában. valamint Az 1953—56- os politikai és filozófiai viták címmel hallhatnak előadást a kisvárdai társadalom- tudományi napok résztvevői. Ezzel véget ér a rendezvény- sorozat, amelyen egyébként minden érdeklődőt szívesen látnak. Udvari László kormány- biztos hétfőn — az előzetes megállapodásoknak megfelelően — Csehszlovákia budapesti nagykövetségén átadta Vladimír Lokvenc csehszlovák kormánymeghatalmazottnak azokat a kockázati és környezeti veszélyeket felsoroló háttéranyagokat, amelyeket a magyar kormány a nagymarosi vízlépcső építésének májusi felfüggesztésekor hozott döntésénél figyelembe vett. Átadta továbbá a Magyar Tudományos Akadémiának a vízlépcső elhagyásáról, illetve a megvalósítás környezeti, ökológiai, vízminőségi és szeizmológiai hatásairól kidolgozott véleményeket is. Udvari László egyúttal továbbította Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes levelét Pavel Hrivnak szlovák miniszter- elnöknek. (MTI) Felmentések, kinevezések (Folytatás az 1. oldalról) a szövetkezet vagyoni kapcsolatát, ami a jövőben kiterjed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átruházhatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hivatal. valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről. Az Elnöki Tanács határozott nagykövetség létrehozásáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentett fel, valamint bírák megválasztásáról, felmentéséről határozott és kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július 1-jei hatállyal dr. Kunos Pétert pénzügyminisztériumi államtitkárrá. Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi államtitkárrá. Pál Lászlót, valamint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóját — ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. (MTI) Mégse épül drótkerítés a magyar-román határon? Az orosházi és nyírbátori határőrkerületek járőrei június 25-én, vasárnap kora reggel észlelték, hogy a román határőrizeti szervek több helyen, mindenekelőtt a határátkelők környékén megkezdték az elmúlt időszakban épített betonoszlopos drótkerítés bontását. Az illetékes két határőrkerület megfigyelései szerint 26-án, hétfőn kora délutánig a mozgást akadályozó kerítést a közös magyar—román határszakasz mentén nagyrészt lebontották. Az oszlopsor néhol még áll, a legtöbb helyen azonban már ez is eltűnt. A határ menti romániai településekről a magyar határ felé vezető utakat viszont homokhalmokkal teszik járhatatlanná. Az ónagylaki úton, közel a határhoz, egy vasból 'készült gépkocsiakasztót is megfigyeltek. A „vasfüggöny” bontását a határőrségnél azzal is magyarázzák, -hogy viszonylag könnyűszerrel legyőzhető volt: átbújtait alatta, átmásztak rajta, széthajtották, vagy épperi szétvágták. (MTI) Megnyílt a nyári akadémia (Folytatás az 1. oldalról) korábbi hírekkel ellentétben, nem a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, hanem az MSZMP megyei Oktatási Igazgatósága. A péntek délelőtti megnyitón Bánóczi Gyula, a Sza- bolos-Sza/tonár megyei Tanács elnöke, az akadémia egyik védnöke köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, úgy gondolja, hogy mindenki gazdagabb lehet az itt szerzett új ismeretekkel. A szervezés szerepe napjainkban felértékelődött, előtérbe került az új szervezeti rendszerek kiépítése. Ezután két előadást hallgatott meg a közel száz résztveTelefon Nyugatról? (Folytatás az 1. oldalról) ra már úgy jöttek, hogy tudják, mire vállalkoznak. A megye és város vezetőinek szándéka is világos. Azt szeretnék, ha Szabolcs-Szat- márnak és Nyíregyházának mégsem kellene további hosszú éveket várniuk ahhoz, hogy a telefonon keresztül Európa, az ország vérkeringésébe bekapcsolódhassanak. A hétfői tárgyalások biztatóan zárultak. Bár a végső megállapodás még igencsak odébb van, annyi azonban máris bizonyos, hogy a felek várhatóan szeptemberben ismét találkoznak. Akkor mar a tények, feladatok és elvárások pontos ismeretében akár a konkrét tennivalókban is megállapodhatnak. (k. é.) vő, melyek témája megadta az elkövetkezendő beszélgetések alapgondolatait. Először Bernáth Tibor az Ipari Szövetkezetiek Országos Tanácsának alelnöke tartott ismertetést az ipari szövetkezetek vállalkozási és társadalmi környezetéről. Rövid áttekintést adott a múltról, elmondta, hogy a vállalkozás ebben a szférában indult meg először. Elemezte a kisszövetkezetek tevékenységét, ami napjainkban szinte minden területére kiterjed. Az emberek nem mindig nézték jó szemmel, ha a kisszövetkezet dolgozói nagy pénzeket kerestek, de ha kockázatot vállaltak és az üzlet beütött, akkor ez természetes. Az ebédszünet után Gál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár vette át a szót, aki a települések, az önkormányzat és a helyi igazgatás kérdéseit boncolgatta. Elmondta, hogy végig kell gondolni, hol dőljön el a terület- és településfejlesztés kérdése. Beszélt a társközségek kialakításával megszületett feszültségekről, a városok szerepéről. A valódi helyi igazgatás megteremtéséhez a központi szabálytömeget kellene lebontani. Délután .. két csoportra bomlott a társaság, megkezdődték a kerékasztal-megbeszélések. Ezek egyikén a vállalkozások és a kisszövetkezetek kapcsolata állt a központban, a másikon pedig a nemrég elhangzott előadást vitatták meg az érdeklődők. Ma délelőtt tovább folytatódtak a szekcióülések, a viták, délután pedig szakmai program következik, melyben üzemlátogatás és a nagykállói nagyközségi tanács megismerése szerepel. (szilágyi)
