Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

Kelet-Magyarország '» ­............................... 1989. június 3. Reflexió Alig pár nap leforgása alatt immár két újság­cikk is foglalkozott a Ke- let-iMiagyarország hasáb­jain a Nyíregyháza, Deir- kovits úton folyó munkák miatti útlezárással kap­csolatos rendőri intézke­désekkel. Minden további félreértés, a lakosság hi­teles tájékoztatása érde­kében megvizsgáltattam azok szükségességét és az alábbiakat állapítottam meg: A Derkovits úton az el­végzendő munkák meg­kezdése előtt az illetéke- sek a helyszíni bejárást elvégezték. Döntöttek a forgalmi rend ideiglenes meigváltoztatásáról. Erről megfelelő időben a sajtó és a városi tv útján a lakosságot tájékoztatták. A forgalmi rend változá­sával kapcsolatos közúti jelzőtáblákat a városi tanács műszaki osztálya. 1989. május 24-én a köz­utakon elhelyeztette. A munkákat másnap, május 25-én reggel megkezdték. A munkaterület környé­kén elhelyezett közúti jel­zőtáblák utasításait a gépjárművezetők döntő többsége betartotta. Né- hányan azonban olyany- nyira nem, hogy szabály- szegő magatartásukkal ve­szélyeztették a munkákat végző dolgozók testi ép­ségét. Emiatt a munká­kat irányító művezeitő a nyíregyházi rendőrkapi­tányságtól rendőri segít­séget kért. A helyszínre küldött rendőrök diffe­renciált intézkedésekkel szereztek érvényt a köz­lekedési szabályok betar­tásának. Ennek során 1989. május 25-én és 26- án mintegy 40 fő szabály- sértést elkövető gépjár­művezetőt szóban figyel­meztettek és 18 főt bírsá­goltak meg. Helyszínbír­ságot csupán azokkal a személyekkel szemben szabtak ki, akik durván megsértették a közlekedés szabályait, gépkocsival a gyalogjárdán, a kerékpár­úton közlekedtek, vagy a rendőri figyelmeztetés el­lenére a szabálysértést tovább folytatták. Téves informáláson ala­pul a Kelet-Magyarország 1989. május 26-i számá­ban, hogy „A rendőrök mintegy 2 óra alatt 50 embert bírságoltak meg.” Az újságírónak megalapo­zatlan adatat szolgáltató rendőrt felelősségre von­tam. Bízom benne, hogy a május 30-i cikk íróját a valós adatok megnyugtat­ják. A társadalom megél­hetésének különböző okok miatti nehezülése viszont nem lehet alap arra, hogy egyesek a közlekedési szabályokat megszegjék, hiszen ezzel mások életét vagy testi épségét veszé­lyeztetik. A rendőrség tö­rekvése ma és a jövőben is az, hogy törvényes és indokolt intézkedésekkel szolgálja megyénk köz­rend- és közbiztonságát, elősegítse a lakosság biz­tonságos közlekedését. Dr. Almási Sándor r. ezredes főkapitány Zúzzák az adóívet Jövőre már pénzért adják „Állandóan arról hallunk: takarékoskodjunk, takaré­koskodjunk, erre meg van pénz ... Annyi adóbevallási nyomtatványt készítettek, hogy tízezrével maradtak meg” — kaptuk a bejelentést. A Papíripari Vállalat Nyír­egyházi Gyárának, bálázó részlegében az adóbevallási nyomtatványokból jókora domb gyűlt össze. A zúzó­gépbe folyamatosan adagol­ják. — Több szállítmányt hoz­tak — mondja egy asszony. — Nem hittünk a szemünk­nek. A kollegákat is meg­döbbentette, hogy ilyesmire Mi legyen az állami lakásokkal? — Sok-e a har­minc forint? — Xe érjen „pontot” a kitüntetés? Vita két menetben A nagyközösségi antenna és kábeltelevízió-hálózat mű­ködésének tapasztalatait és az új lakásügyi tanácsrende­letet vitatja meg június közepén a nyíregyházi városi ta­nács ülése. A tanácskozást megelőzően azonban már a héten a tanácstagi klub keretében véleményezték az elő­terjesztést, illetve a tervezetet, hogy a javaslatokkal ki­egészítve minél tartalmasabb és konkrétabb, félreértésektől mentes dokumentumokról dönthessenek a tanácsülésen. A nagyközösségi antenna és kábeltelevízió-hálózat üze­meltetéséről tavaly alkotott rendeletet a tanács. Nem ügyelt az ügyelet Az egyéves működés so­rán sok probléma felvető­dött. A tanácstagi klub részt­vevői szóvá tették, hogy az egyes műsorok zavarják egy­mást, jó lenne tisztázni már azt is. hogy végül hány csa­tornát tudnak fogni az ál­lampolgárok. Többen a Nyír- Kábel GT. ügyeleti rendjé­vel foglalkoztak. Míg a ko­rábbi szabályozás a magyar műsoridő alatti ügyeletet és hibaelhárítást határozta meg, az új módosítás szerint az üzemeltető csak 21 óráig kö­teles ügyeletet tartani. A be­számolóban indoklásul az szerepel, hogy a tapasztala­tok szerint a 21 óra utáni hibabejelentés, a helyszínre érkezés a késői időpontok miatt kellemetlen helyzete­ket eredményezett, s a lakók sem engedték be a karban­tartó műszerészt. Ezt az in­doklást nem fogadták el a tanácstagok, mivel szerintük, aki kihívja a műszerészt, az be is engedi a lakásba. Az is elhangzott, hogy koráb­ban a magyar műsoridő alatt sem működött az ügyelet. Többen javasolták, hogy a rendeletben írják elő, a Nyír-Kábel GT. ne csak ' az átadási pontig, hanem a ké­szülék csatlakozási pontjáig vállalja a karbantartást. A beszámoló mellékletében a mozicsatorna igényléséről ta­lálható többek között kimu­tatás. A résztvevők arra vol­tak kíváncsiak, hogyan tör­tént az igények felmérése. Drága a mozi­csatorna A felvetődött kérdésekre Mandula Tamás, a Nyír-Ká­bel igazgatója válaszolt. El­mondta, hogy 8 programot és a városi televízió műsorát jó minőségben lehet nézni. A legtöbb gondot a szovjet adó okozza, szemcsés a kép. Most kísérleteznek vele. hogy me­lyik sávon lehet a legjobban fogni. A karbantartási kény­szernél utalt arra, nem tart­ják indokoltnak a készülék csatlakozási pontjáig terjedő javítást, mert ez monopol­helyzetet teremtene, s kizár­na az épületen belüli karban­tartásból más szerveket. A mozicsatorna igényének fel­mérése pedig úgy történt. hogy a LAKSZÖV- és IK- SZV-lakásokban élők lakó­gyűléseken vetették el az öt­letet, mivel soknak találták érte a 30 forintos díjat. Az ügyelettel kapcsolatban az volt Mandula Tamás véle­ménye. hogy tartson 22 órá­ig, mert utána már nincs sok értelme. EsélyegyenlSség mindenkinek Napjaink egyik legvitatot­tabb kérdése a lakáshelyzet javítása, s épp ezért nagy a tanácstagok felelőssége, hogy milyen lakásügyi rendeletet alkotnak meg. A tanácstagi klubon részt vevők elsősor­ban a lakás- és telekigények sorolásának pontozási rend­szerét bírálták. Kifogásolták, hogy kitüntetésekért miért kell pontokat adni. Egyrészt, akinek kormánykitüntetése van, nem szorul rá arra. hogy lakásért álljon sorba, más­részt a „Kiváló dolgozó” ki­tüntetésről közismert, hogy előbb-utóbb mindenki meg­kapja. Az elhangzott érvek alap­ján a tanácstagok úgy dön­töttek, a kitüntetések kerül­jenek ki a pontrendszerből. Az egyik felszólaló szerint az „egészségi állapot miatt meg­állapított pontszám” megfo­galmazás túl általános, konk­retizálni kell, mely betegsé­gek esetén járnak a pontok. Egyesek úgy érezték, hogy a pontrendszer a fizikai dolgo­zóknak, mások szerint meg épp az értelmiségieknek biz­tosít előnyt. Szó veit arról is, hogy a tanácsülésen majd elfogadott pontrendszernek nagyobb nyilvánosságot kell adni. Kovács Mihály, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője a pontrendszerről elmondta, hogy az még 1980- ban alakult ki, s a tapaszta­latok szerint alapvetően be­vált, ezért azon sokat nem is alakítottak. Alapelv, hogy minden rétegnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Nagy vita alakult ki az ál­lami tulajdonban lévő laká­sok eladásáról. Mind a két szélsőséges véleménynek vol­tak hívei. Egyesek szerint „egy tál lencséért” ne áru­sítsák ki a lakásokat, má­sok szerint pedig már így is egyre kevesebb az a réteg, aki készpénzért képes meg­venni a lakásokat. Ezért mi­nél hamarabb el kell adni. s a befolyt összegből új laká­sokat kell építeni. A tanács­tagok abban egyeztek meg, mind a két lehetőség a ta­nácsülés elé kerül majd, s ott döntenek róla. M. Magyar László Vásár Nánáson Megyénkből Is sokan el szoktak látogatni a hagyo­mányos hajdúnánási népmű­vészeti vásárra, amelyet az idén június 4-én, vasárnap rendeznek meg a Köztársa­ság téren. A vásáron gyöngy- fűző. börmüves. hímző, tex­tilfestő, bábkészítő, ötvös, kerámikus, szövő, cukrász, kalapos, mézeskalácsos, szal­ma- és gyékényfonő. vala­mint fazekas népi iparművé­szek kínálják majd portéká­jukat. A városi művelődési központban ezen a napon nyílik az a kiállítás, amelyen négy kovács, népi iparmű­vész mutatkozik be. A táj­házban honismereti kiállítás látható, ugyanitt kenyér- és malacsütés lesz. továbbá né­pi kismesterségekkel. gyer­mekjátékokkal ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Az egész napos műsorban töb­bek között az Alföldi Ifjú­sági Színpad. Dinnyés József, a Hajdú néptáncegyüttes, a Virtus lovascsoport szórakoz­tatja majd a VIII. nánási népművészeti vásár látoga­tóit. van pénz, másra meg nincs. A bálázás után közúton vagy vasúton a feldolgozóüzembe szállítják. Sokféle nyomtat­ványt szoktak ide hozni, de hogy egy fajtából ennyit, ez példa nélküli. — Önnek jó, mert van munka... — vetem közbe. — Van, de az adóbevallási papírok bálázásával sokat kell kínlódni, mert a gépet gyakran eldugítja. — Felemelték az újság árát, azzal az indokkal, hogy kevés a papír — szól egy szőke férfi. — Erre van ... Ezután a szóban forgó nyomtatványok minőségéről a Nyírségi Nyomdában kér­tünk tájékoztatást. — Az útmutató fatartalmú, a személyi jövedelemadó be­vallására szolgáló ív pedig ofszetpapír — közli Károly Géza gyártás-előkészítő. — Az útmutatót a szombathe­lyi Szilveszter János Nyom­dában, a másik nyomtat­ványt meg a budapesti Pal­las Nyomdában készítették. Mindkettő elég olcsó, úgyne­vezett tömegpapír... A nyomtatásuk sem lehetett túl drága, mert nagy mennyi­ségben készültek. Egy darab árát a példányszám ismere­te nélkül nem tudom meg­mondani. A megmaradók íves, vagy tekercspapírgyár­táshoz felhasználhatók. Márton Lajost, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóját is felkerestük. — Ezeket a nyomtatványo­kat egységcsomagban ingyen lehetett kapni — említi Már­ton Lajos. — A többi megyé­hez hasonlóan mi is megpró­báltuk az igényeket felmér­ni, ami végül is nem sike­rült. Ugyanis eleinte voltak akik 2—3 egységcsomagot kértek. Egyiküket megkér­deztem, miért visz olyan so­kat? Azt válaszolta: Sose le­het tudni.... meg ad a ba­rátjának is, de ha mégis ma­radna, jó lesz vele csomagol­ni. Nehogy elfogyjon, kér­tünk bőven ... Az igazgató megjegyzi, hogy van, aki az 1938. évi adóbevallását még most sem készítette el. Ezek számára a nyomtatványokból tartalé­kot képeztek. A fölösleges mennyiséget pedig újrafel­dolgozásra átadták a papír­iparnak. A hasznosítható dol ­gokat — a borítékot és a csekket — kivették belőle. Ez országos döntés. Az 1989. évi adók beval­lására új nyomtatványokat készítenek, de remélik, azo­kat nem lehet majd ingyen beszerezni, ugyanis akkor félő, hogy az megint pazar­láshoz vezet. (csdényi) Megy a zúzdába... Feltörtek lakást, autót A közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság egy miskolci bű­nöző csoport ügyének tárgyalására a nyíregyházi bíróságot jelölte ki. Miért? Azért, mert a tettesek többek között a Borsod megyei Bíróság elnökének feleségét is meglopták, és az ítélethozatalnál az elfogultság veszélyét kiakarták zárni. A Turró fivérekre a miskolci rendőrség már jó ide­je vadászott. A fiatalkorú T. Béla és T. András a szabadulásukat kö­vetően Turró Gyula miskol­ci lakásán tartózkodtak. Ál­landó munkaviszonnyal egyi­kük sem rendelkezett. A megélhetésüket főként a T. Béla és a T. András által el­követett bűncselekmények­ből fedezték. Nézzük a bűn- lajstromukat. Bünlajstrom 1987. július 21-én délután T. András Miskolcon Sz. Jó­zsef rendőrtiszt Ladája bal oldali első ablakának üvegét betörte, majd a személygép­kocsiból többek között elvit­ték a sértett műbőr táskáját, egy villogó lámpát, egy fény­képezőgépet ... A rendőrtiszt táskájában volt a BM szolgá­lati igazolványa, illetve 82 ezer forint átutalásáról szóló OTP-számla is. Hasonlót tettek 1987. au­gusztus 14-én a miskolci Gyár utcán is. Két nap múl­va pedig egy Trabant bal oldali hátsó ablakát törték be, majd a vezetőülés mellet­ti ajtaját kinyitották, és a kesztyűtartóból egyebek mel­lett igazolványokat, táskákat loptak el. Egy Polski Fiatból meg rádiós magnót emeltek eL 1987. október végén T. András és T. Béla bementek a Miskolc Avasalja utca 19. szám alatti lakásba, amely­nek ajtaját a vádlottaktól független személyek előző­leg már feltörték. Innen töb­bek között egy televíziót lop­tak el. Ezután két borházba ha­toltak be, majd újra egy autót törtek fel. Loptak tévét, táskát November elsején T. Bélá­nak és T. Andrásnak a Bor­sod megyei Bíróság vezetőjé­nek nyitott állapotú Zsigulija tetszett meg, melyből kivet­ték a bíró feleségének bőr­kabátját és bőrtáskáját. Ez utóbbiban 3 ezer forint kész­pénz, 2 szemüveg, valamint egy pénztárca volt, benne 900 forint készpénzzel. 1987. november 4-én is­mét egy lakásba, később pe­dig két borospincébe törtek be. Az egyikből Orion típusú tévét tulajdonítottak el. Ez­után ugyancsak borospincék­ből, autókból és máshonnan rámoltak ki különböző tár­gyakat. A cselekményeikből szár­mazó holmikat, valamint a pénzt minden esetben Turró Gyula Miskolc Muszkás-tele- pi lakására vitték, akivel, to­vábbá az élettársával közöl­ték, azok honnan származ­nak. A tárgyakat Turró Gyu­la és Csathó József né közre­működésével értékesítették, s az így szerzett pénzt közösen élték fel. Az orgazda büntetése A Nyíregyházi Városi Bí­róságon dr. Bodnár Zsolt ta­nácsa T. Bélát és T. Andrást a lopásokért, valamint az okirattal való visszaélésért halmazati büntetésül két-két év fiatalkorúak börtönére, Turró Gyulát a folytatólago­san és nagyobb értékre üz­letszerűen elkövetett orgaz­daságért, mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházbün­tetésre ítélte. A negyedrendű vádlott Turró Kálmánt egy év 10 hónap, az ötödrendű vádlott Turró Ernőt egy év kettő hónap, a hatodrendű vádlott Csathó Józsefnét egy év két hónap börtönbünte­tésre ítélték. A szabadság- vesztés végrehajtását Csa­thóné esetében két év próba­időre felfüggesztették. Valamennyi ítélet jogerős. (csgy) 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents