Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

XLVI. évfolyam, 129. szám ARA: 5,30 FORINT 1989. június 3., szombat Boldogság-e a gyermek? Beszélgetés a protestáns családeszményről (7. oldal) Szavak után tetteket is A nyíregyházi tanácselnök válasza a tüntetőknek ' (3. oldal) Uj alapon P énteken hozta nyil­vánosságra az MSZMP agrárpo­litikai koncepciójának teljes szövegét, amelyet hétfői ülésén fogadott el a Központi Bizottság. A dokumentumokból kitű­nik: az MSZMP prog­ramjának önálló része az agrárpolitika. Az elmúlt 20 év agrárpolitikáját az 1957-ben elfogadott tézi­sek alapozták meg. Ez idő alatt a mezőgazdaság, il­letve az élelmiszer-terme­lés nemzetközileg is elis­mert eredményeket ért el. A gazdasági eredmények mellett történelmi jelen­tőségű volt az agrárpoli­tika társadalmi hatása; a parasztság társadalmi, anyagi, kulturális fel- emelkedése. Terhelték az agrárpoli­tikát hibák és tévedések is, ezek a fejlődést nem csak nehezítették, de több vonatkozásban helytelen irányba vitték. Téves volt például az az ideológiai felfogás, hogy a szövetke­zeti tulajdon az államinál alacsonyabb rendű. Hibás volt a nagyüzemek erőlte­tett összevonása, a háztáji termelés időnkénti korlá­tozása. a kiegészítő tevé­kenység ellenzése. Mel­lőzték a kezdeményező­készséget, a kockázat- vállalást, csorbát szenve­dett az egyéni teljesítmé­nyek elismerése. Úrrá lett az érdektelenség, megszűnt a szövetkezetekben a tu­lajdonosi kötődés. A gaz­dasági szabályozás sok. esetben rontott a jövedel­mezőségen, egyre bővült azoknak az üzemeknek a köre, ahol már az egysze­rű újratermeléshez sincs elegendő pénz. Mint azt az MSZMP ag­rárpolitikai koncepciója megállapítja, a felhalmo­zódott gondok és a meg­újulás igénye sürgetik az új agrárpolitika kialakítá­sát. Mit akar tehát az MSZMP? Mindenekelőtt azt. hogy az agrárnépes­ség és benne a parasztság kapjon társadalmi esély- egyenlőséget: — képessé­geinek kibontakoztatá­sára, — jövedelmének nö­velésére. — életkörülmé­nyeinek javítására. — a falusi körzetek felzárkóz­tatására, — a mezőgazda- sági termelés és az élel­miszer-feldolgozás haté­kony fejlesztésére. Az új agrárpolitika ér­vényesítésének alapja az ország kedvező mezőgaz­dasági adottságainak, az anyagi és szellemi kapaci­tásoknak. az értékes ter­melési hagyományoknak a hasznosítása. Követel­mény, hogy az ellátás le­gyen továbbra is kiegyen­súlyozott, javuljon a mi­nőség, a választék. Az új agrárpolitika segítse elő a vidék sokoldalú fejleszté­sét. Mindez természetesen csak úgy valósulhat meg, hogy a korábbi hibák, hi­bás nézetek megszűnnek. B koncepció hosszú távra ad alapot a fejlődéshez, olyan munkaprogram elkészí­téséhez, amely a magyar agrárágazat nemzeti programjául szolgálhat. Hi történt a sok hitellel?—Ismét a kormány elé kerül megyénk — Á vízlépcső nagy tehertétel Csonagterv: esély a krízis ellen IAhíus 27-ig elnapolták az Országgyűlés ülésszakát Pénteken, negyedik mun­kanapját az 1989. évi álla­mi költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény mó­dosításáról szóló törvénymó­dosítás feletti vitával foly­tatta az Országgyűlés. A képviselői felszólalások előtt Tallóssy Frigyes, a sza­vazatszedő bizottság elnöke ismertette annak a titkos szavazásnak az eredményét, amellyel az Interparlamentá­ris Unió újjáalakuló magyar csoportja ideiglenes vezető­ségét választották meg. Az ideiglenes végrehajtó bizott­ság elnökévé — 211 szava­zattal — Szűrös Mátyást, al- elnökeivé pedig Horn Pétert, Horváth Jenőt és Vida Ko- csárdot választották meg. A törvényjavaslat feletti vitában 16-an szólaltak fel. A vitát lezáró miniszteri választ megelőzően Németh Miklós miniszterelnök kért szót, s válaszolt azokra a felvetésekre, amelyek a kor­mány munkáját, a kormány­zati felelősséget érintették. Egyebek között Németh Miklós arra a kérdésre is vá­laszolt, mi történt a sok hi­tellel, amit az ország az el­múlt években felvett. Mint mondotta: 1985 végén az or­Szsboies-ss&tmárl képviselők egy csoportja as Országgyűlés üléstermében. szág nettó adósságállománya közel 5 milliárd dollár volt, ez azóta megduplázódott. Eri­nek többek között az az oka, hogy súlyos hiba volt az 1981—84 közötti időszak gazdaságpolitikáját és gya­korlatát idő előtt fellazítani. Akkor kellett volna még kitartani két-három évig, ám erre nem került sor. A fel­lazulás eredményezte azt, (Folytatás a 4. oldalon) Kitüntetések a pedagógusnapon A megyei pedagógusnapi ünnepséget pénteken délelőtt tartották Nyíregyházán a Vá­ci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. Kö­szöntőjében Pataki József, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője emlé­keztetett rá, hogy több mint négy évtizedes, szép hagyo­mányt őrzünlk, amikor az év egy napján, június első va­sárnapján megkülönböztetett figyelmet szentelünk a pe­dagógusokra, az oktatásügy dolgozóinak. Azoknak az em­bereknek, akik régen is, ma is a nemzet napszámosai vol­taik, s akiket hivatástudatuk küld nap mint nap a kated­rára. A társadalom ma még csak rácsodálkozik a peda­gógusra, aki szűkös jövedel­mét például mezőgazdasági munkával kénytelen kiegé­szíteni — de az önképzéstől, a művelődéstől így ellopott idő valahol mindannyiunk számára hiányozni fog: gyer­mekeink, a felnövekvő gene­rációk fogják megsányleni, ha nem tudunk mielőbb vál­toztatni rajta. Az oktatás, az iskola már nem engedhet meg magiának több kudarcot —■, de selejtet termelő, meg­gondolatlan, megalapozatlan kísérletektől is csak a szak­mai tudás, a tájékozottság nyújtotta biztonság óvhatja meg a pedagógust. Ünnepi köszöntője után Pataki József a megyei ta­nács elnökét, Bánóczi Gyulát kérte fel a pedagógusnapi kitüntetések átadására. Ezt követőeai az ünnepeltek tisz­Kitüntetési ünnepség Nyíregyházán. teletére fogadást adtak. Ezen Kiss Gábor, az MSZMP megyei titkára is gratulált a kitüntetetteknek, ás kérte a pedagógusokat: segítsenek abban, hogy a jelenlegi hely­zetben a társadalom minden csoportja kellő önmérsékle­tet tanúsítson, hogy úrrá le­gyünk a szélsőségeken. A pe­dagógusok valóban súlyos gondjain is csak akkor lehet enyhíteni, ha az egész társa­dalomban sikerül csillapíta­nunk a feszültségeket, ha a gazdasági és politikai refor­mokat békés úton meg tud­juk valósítani. A pedagógusnap alkalmá­ból a Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Túri Sándor-dí­jat adományozott Gabulya Pálnak, a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola tanárának, Magocsa András- nénak, az ököritófülpösi ál­talános Iskola nyugdíjas ta­nítójának és Simon Jánosné- nak, a nyíregyházi 8-as isko­la mandabokori tagiskolája vezető tanítójának. Budapesten a Parlament­ben vette át a Kiváló Peda­gógus kitüntetést Sárosi Zol­tán (Kisvárda), Matolcsi Miklós (Nyírgyulaj), Turcsák Mária (Kállósemjén), Bartha Tiborné (Nyírmada), Balogh István (Nyíregyháza), Angyal Dánielné (Hodász), Harcsa Tiborné (Nyíregyháza), Bor­bély Imre (Fehérgyarmat), Kersánszky János (Mátészal­ka), Petró József né (Nagyha­lász). (További kitüntetések a 4. oldalon.) li kishatármenti kapcsolatok segítése Magyar kereskedelmi iroda nyílt llngváron Kárpátalját tus első kül­földi kereskedelmi Iroda teg­nap nyitotta meg a kapuját. A Trade Coop Ipari Szövet­kezeti Kereskedőház Rt. ung­vári irodája ezentúl a kisha- tármenti kapcsolatokban se­gít a magyar és a szovjet partnereknek. A pénteki megnyitót össze­kötötték magyar vállalatok és szövetkezetek kiállításával, amelyet június 7-ig láthat­nak az érdeklődők az ungvá­ri sportcsarnok nagytermé­ben. Az iroda átadásán Fa­zekas Sándorné, a Trade Coop vezérigazgatója mutat­ta be a jelenlévő magyar il­letve szovjet képviselőknek. Ezután Ambrus János ke­reskedelmi miniszterhelyet­tes hazánk legjelentősebb ke­reskedelmi partnerével, a Szovjetunióval kialakított üzleti kapcsolatokról szólt. Kiemelte Szabolcs-Szatmár és Kárpátalja között egyre szélesedő kishatármenti for­galmat, amelyben a Trade Coop irodája még többet se­gíthet. Elmondta, hogy a kö­zeljövőben Tbilisziben és A termékkiállításon sokas érdeklődtek a magyar cipők iránt. Leningrádban szeretnének kereskedelmi képviseletet avatni. Alekszandr Dolgopjatov, a kárpátaljai területi tanács el­nökhelyettese hozzáfűzte, hogy elsősorban az alap­anyagok és félkésztermék: iránt jelentős az igény ha­zánkban, ugyanez mondható el a könnyűipari termékek, a közfogyasztású cikkek és a számítástechnika iránt szov­jet részről. A kishatármenti forgalom mellett az iroda feladata a közvetítő szerep lesz Magyarország és Szov­jetunió között. Czirják Ferenc, az ung­vári iroda vezetője a kölcsö­nös érdekeket, az igények kielégítését és az árucsere szélesítését hangsúlyozta. Csütörtök este Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbi­zottság első titkára, aki részt vett az iroda megnyitóján, a területi pártbizottságon a két megye kapcsolatáról tár­gyalt. (máthé) Nyáríasan meleg idő Nyáriasan meleg idő várható a hét végén a megyében. Szom­baton időnként erősen megnövekszik a felhőzet, és elszórtan záporok, zivatarok várhatók. Vasárnap kevesebb lesz a felhő, több a napsütés, de helyenként még lehetnek záporok, a szél általában gyenge lesz, zivatarok idején viszont erős széllökések is valószínűek. A jövő hét elején ismét több lesz a felhő, és főként kedden várható többfelé zápor, zivatar és eső. A hét második felében kevesebb lesz a felhő, több a napsütés, de szórványosan bár­melyik nap lehetnek záporok. Kusza képek ■■■BHHHHRRHaRRBMMKEHRBRRHMRaRMRMRRMRMBMfc* ™ MMHMBMRF L ehunyom a szememet. Kusza képek tolulnak elém. Fekete ernyőn színes mozaikok. Iskolaudvaraim, padjaim — érzem lábam szárán a jéghideg fémet. Padfirkák. Arcok, kezek, mozdulatok. Körém gyűlnek óvónőim, tanáraim, adjunktusaim. Sokan elköltöztek, né- hányan végleg, némelyikük csak ilyen ünnepi alkalommal idéződik fel. Benne vannak minden gesztusomban, szem- villanásomban, szájam szegletén. Ha mondok valamit, ők is szólnak. Köszöntőm őket ezen a napon. Publicitásból, peda­gógiai jelszavakból, tankönyvreformból, törvényekből, mó­dosításokból, elemzésekből, vádból, szülői rágalmazásból, jámbor óhajokból kapnak épp eleget. Az iskola egyfelől a viták kereszttüzében áll, másfelől a bennünket érő hatá­sok legföbbike. Tanítóinkkal, tanárainkkal kapcsolatos emlékeink mindnyájunk legszemélyesebb élményei közé tartoznak. Hány fellebbezhetetlen ítélet hangzik el az em­ber feje fölött, amíg diák! Hányféle pedagógus hatott ránk, hányféle ember az iskola falai között! Az ismeretközvetítés szabadpiacán az iskolai katedra nem könnyű munkahely. A nevelőmunkával járó küzdel­met nem is mindenki állja, vannak, akik el sem kezdik, vannak, akik feladják, legyőzetnek. Ha egy pedagógus szel­lemi kalandozásokba akarja vinni tanítványait, az több szellemi erőt és frissességet követel ma, mint bármikor. Az értelmes szándékok, minden gyermekben annak a valaminek a meglátása, ami mindenki mástól megkülön­bözteti, a kétszeműség képessége (az egyik szem olyan­nak látja a gyereket, amilyen, a másik olyannak, ami­lyenné lehet) felbecsülhetetlen érték. (Bár legalább a megfizetésére kísérletet lehetne tenni.) A pedagógusok felelőssége egyedülálló, lehetőségük páratlan: az ország legnagyobb kincsével gazdálkodnak. Ekként kellene bánni is velük. Nem lenne szabad egyetlen hibás intézkedéssel, elhamarkodott döntéssel sem terhelni őket. Senki sem vár­ja tőlük, hogy különleges anyagból legyenek gyúrva, de azt igen, hogy legyen — egy örök-korszerű, elavulhatatlan, reformra nem szoruló, korrekcióigénytelen „módszerük”- személyiségük. Kell a gyereknek a szülőn kívül egy másik felnőtt támasz, akiért rajonghatnak, akihez ragaszkodhat­nak, akikkel megmérkőzhetnek — hisz ők magukat akar­ják megmérni —, akikkel szemben akár igazuk is lehet. Szőke Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents