Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

189. június 17. ■ Az egykori honfoglalásko- ri szálláshelyet kezdetben Sza- lókának keresz­telték el őseink. Ez az egyik verzió Tisza- szalka nevének eredetéről. Ta­in a hihetőbb a második, lely szerint a Tisza-menti alászok emlékét őrizve em- ■gették Tiszaszálkának. Az kezet lekopott, maradt Ti- aaszalka. A vasút soha nem rte el határát, a külvilággal, lsősorban Vásárosnamény- yal egy kanyargós közút kö- i össze a Tiszaháton fekvő özséget. A valamikori Bereg ármegyéhez tartozó Tisza- zalkát a folyó árterületén ;azdag növénytakaró öleli. A üzek, a nyárfák, a kökény, i vadrózsa és szederbokrok ivezte vidék a visszatérő •mberek paradicsomává vált. 3ár a nyár elején az agyagos öld lucskossá, vendégma- •asztalóvá válik, de később, la egyszer kiszárad, kőke­mény lesz. A hajnali és a ké- iődélutáni csendben a község oecásai áztatják zsinórjaikat. Panaszra nincs okuk, akinek türelme van, ritkán tér haza zsákmány nélkül. ★ Tiszaszálkán nincs elván­dorlás, a férfi munkaerő nem utazik el vasárnap délután hogy majd pénteken vissza­térjen. A Vásárosnaményra bejárók száma is minimális, az a 8-10 fő az üveg- vagy a ruhagyárban talált munkát. Nem is kell hajnalok hajna­lán kelni az ittlakóknak, hogy elérjék a járatos buszt. Helyben megoldott a foglal­koztatás és ezzel kevés ha­sonló lélekszámú szabolcsi község büszkélkedhet. A Ma­gyar Acélárugyár tiszaszal- kai gyára a Mezőgép egykori gyáregysége helyén üzemel. A környékbeli 25 település­ről 600 munkást szippant fel, a helybeliek közül 80-100- nak ad biztos megélhetést. A Tiszaszalka és vidéke ÁFÉSZ Lányától Barabásig látja el közszükségleti cikkekkel a Tisza partján élőket. Tizen­öt éve egyesültek Tiszaszalka. Tiszavid és Tiszaadony ter­melőszövetkezetei, amelyek eredményeként a Búzakalász tsz évek óta nyereséget köny­velhet el. Így már érthető, hogy az elköltözők száma je­lenféktelen, a község lélek - száma hosszú idő óta 1200. A fiatalokat ezért ' is nem csá­A tanyavilág sokáig meg­határozta Tiszaszalka életét, hiszen a Lózer, a Laposhát, a Kistanya, az Üjtanya, a Lucs- kaszeg, a Homoki-tanya lakói sokszor meghaladták a köz­ség lakóinak számát. A ta­nyák nagybirtokos tulajdono­sai közül említésre méltó Horthy Gyula. A község kö­zepén, a legmagasabb ponton ő építtetett egy kastélyt, ame­lyet átalakítva napjainkban művelődési házként használ­nak. Horthy halála után öz­vegye a Szociális Missziós Nővéfek apáca rendjének ad­ta át a kasíályt. Az özvegy vagyonából finanszírozta a kastély mellett felépített ró­mai katolikus parókiát és a hozzá tartozó kis templomot. Bár a községben már koráb­ban is volt református temp­lom, a lakosság egy kis része, római és görög katolikus val­lásnak igényelték a templo­mot. Mindezeket Lőrincz Ti­bor, a művelődési ház igaz­gatója sorolja. Egykori előd­je, Demarcsek Ferenc írógép­pel sűrűn leírt lapokat ha­gyott az utókorra, amely a ház történetén kívül a köz­ségét is magába foglalja. — Tiszaszalkát sem kímél­te a többi beregi községhez hasonlóan az elhurcolás — magyarázza. — Már azok kö­zül is nagyon kevesen élnek, akik visszatértek. Gyere be­mutatlak az egyiknek, de hangosan beszélj, mert ami­óta hazajött a hadifogságból, nagyothall. Útközben meséli, hogy olyan érdeklődés, mint a Csonka Bereg című film iránt még soha nem tapasz­talt. Üton-útfélen kérdezge­tik tőle az emberek, mikor vetítik már le a községben, mert azt mindenki szeretné megnézni. A keserű emlék valamennyi családban benne él, ezt most végre szembesít­hetik a filmmel. Veress Miklós portája sem­miben nem különbözik a töb­bitől, a 65 éves házigazda a kertben a babbal foglalatos­kodik. Halántékát himlőhe­lyek tarkítják, őszes haja a fejtetőn már teljesen lelapult a sapkájától. Ismeretlen szov­A modern, jól felszerelt óvodában a kiscsoportosok ebédel­nek. — Aki valahogy előbbre akar jutni, az látástól miku­lásig dolgozik — mutatja a házak mögött sorjázó vete­ményeseket és gyümölcsösö­ket Petróczki Lajos tanácsel­nök. — Ha összegyűlik a tő­ke, akkor lakásépítésbe fog­nak. A kisvállalkozások min­ket eddig elkerültek, mind­össze egy zöldséges és egy takarmánybolt üzemel saját kézben. A többi szolgáltatás­ért kezdve a cipésztől a köz­ponti fűtésszerelőig már kilo­métereket kell utazni. Azon nal kiadnánk a kisipari en gedélyt, de nincs vállalkozó. Falu, amely ad munkát hideget és az ismétlődő fér-. tűzéseket a községből mind­össze húszán, vészelték át. A búcsúzáskor satuként szorít­ja össze kezemet, majd foly­tatja megkezdett munkáját. Én úgy tartom, hogy egy- egy község érdekes színfolt­ja a kocsma. Az idegen híre­ket hall, megismerkedik eg^ pohárka mellett a helybeli­ekkel. Hiába kérdezem a ta­Az egykori Horthy-kastély mellett felépült katolikus templom, háttérben a református templom. j __ bit ja különösen a közeli Vá- sárosnamény, helyben keres­nek és találnak munkát és itt építkeznek. És emellett az almáskertek gyümölcse, vagy a zeller, a káposzta, az ubor­ka illetve a sertéshizlalás egészíti ki a jövedelmeket. jet városokat, falvakat sorol, ahol 130 szálkái társával megfordult. Családjából ötöd­magával indult neki a vége­láthatatlan útnak és egyedül tért viasza. A mínusz 50 fokos ják az étkeztetést, aki egye­dül, bekukkant a jól felsze­relt klubba. Megnéztem a ké­szülő tájházat is, amelynek tárgyi emlékeit az általános iskolák gyűjtötték. A hely­beli amatőr festő, Bernáth Sándor, aki egyébként tehe­nész brigádvezető, több alko­tásával is bemutatkozik. Élenjáró címet nyert el a he­lyi MHSZ klub Krecz Zoltán vezetésével és említésre mél­tó az önkéntes tűzoltó egye­sület, valamint a helyi Vö­röskereszt. A megyei másod- osztályban szereplő focisták -már Acél SE néven szerepel­nek, a szponzor a helyi acél­árugyár. Tulajdonképpen egy helyi sütőüzemnek is kellene készíteni a finom péksüte­ményt, de a kemencék kihűl­ve várakoznak, a kenyér Vá- sárosnaményfoól érkezik. A tervék szerint egy közös kft a gabonaforgalmival megol­daná a helyzetet, sőt a kisha- tármenti forgalom egy részé­nek ellátására is elegendő lenne. A postai hálózat egyetlen, de óriási gondja a telefon és a telex. Valamint csökken a hosszas várakozás, hiszen 600 ezer forint támogatást kapott a község három tele­fon és hat telexvonal kiépíté­sére. A közművesítés egyelőre az ivóvízhálózat kiépítését je­lentette, a szennyvízelvezetés és esetleg a gázhálózathoz csatlakozás a tervekben sze- Irepel. Év elején még az iskola és tanács összetűzéséről cikkez­tünk, azóta viszont megnyu­godtak a kedélyek. Az iskola fiatal igazgatója, Szemján Zoltán azért nem gondtalan. Februárban kiégett a torna­terem, amit még felújítottak, de a biztosítási díjból már felszerelésre nem tellett. Mint mondja a pedagógusok között is egyre több az elégedetlen­kedő, sőt néhányon a legszél­A református lelkész is segít a parókia bővítésében. nácselnököt, merre találom, nevetve válaszol, hogy Tisza- szalkán nincs kocsma. A nyugdíjasok orrolnak is emi­att, mert magasabb áron kell megvenniük azt a pohár bo­rocskát az éteremben vagy a preszóban.. A fiatalok meg azért bosszankodnak, mert 1990. szeptember 1-ig a ta­nács kisajátította az ifjúsági házat. Kényszerből tette, ugyanis az új óvoda csak két csoportot tud fogadni, a har­madik, a megnövekedett igé­nyek miatt kiszorult. Míg nem találnak jobb megoldást a fiatalok a művelődési ház­ba járhatnak szórakozni. A többi szolgáltatás viszont irigylésre méltó. Körzeti or­vos, fogszakorvos, gyógyszer- tár működik, sőt még egy védőnőt is várnak szolgálati lakásai együtt. A művelődési házzal egy épületben kínálja gyűjteményét a könyvtár. Az öregek klubjában, külön fel­hívták a figyelmemet, hogy ne napközi otthonként hív­jam, nincs kötelezően előírt részvétel, Ahol több generá­ció él együtt helyben megold­Szótlanul lépdelünk vissza­fele, kommentár nincs az el­hangzottakhoz, Ahogy ellé­pünk a kerítéssel köbezárt emlékmű mellett, egy pilla­natra megállók. — Az 1956-os események negatívuma — mutat a meg­csonkult emlékműre. — Az első világháborúban elesettek emlékét őrzi, de néhány em­bernek nem tetszett a tetején lévő régi magyar címer és azt letörték róla. Nemrég a fa­lugyűlés megszavazta a pót­lást. ^ — Ami még érdekes lehet a község történetéből, az a Tisza szabályozása — folytat­ja. 7— Egész Nagyvarsányig benyúlt a Tiszának egy pat­kó alakú kanyarja, amit az itteniek Kancsi porondjának hívtak. A víz ott annyira le­lassult, hogy a homokos ré­szén dinnyét lehetett ter­meszteni, na és kiváló strand is volt. Ezt a kanyart levág­ták, a meder folyását meg­gyorsították, így oda lett a jó fürdőzési lehetőség. Azért tarthatatlan volt a helyzet, az elektromos távvezeték osz­lopát teljesen alámosta és a Magyar Acélt is veszélyeztet­nie. Aki visszatért szülőfalujába: Veress Miklós és családja. A focista lelkész A helyi focicsapat meccsén egy-két „csontzene” után meg­szólal a szabadszájú közönség: — Ügy rúgd meg még egyszer, hogy feladja neked az utolsó kenetet. Mit gondolsz, kivel állsz szemben? ö fog az utolsó utadra elkísérni. Mindezt a helyi együttes csapatkapitányának védelmében kiabálják a heves szurkolók. Persze neki különösebb védelem­re nincs szüksége, de a bekiabálásokkal a közönség saját ma­gát is szórakoztatja. Bármennyire meglepő, Drótos Vince, a he­lyi református lelkész sokszor a vasárnapi istentisztelet után stoplis cipőt húz, és siet a focipályára. Tizennyolc éve nem volt Tiszaszalkának helyben lakó refor­mátus lelkésze, ugyanis a „világ végére” senki nem akart menni. 1976-ban volt utoljára konfirmáció, egyházi esküvőre pedig már alig emlékszik valaki. A sport a lelkész számára megadta a közös nyelvet if jaktól öregekig. Az első istentisz­teleten csak hárman voltak, azóta 40—50-en, húsvétkor több, mint háromszázan hallgatták mondandóját. Mivel a református templom újjáépítésére legalább félmillió forintra lenne szük­ség, a téli napokban a parókián — amely egyben lelkészlakás — oktatja a hittant. 31-en iratkoztak be a délutáni oktatásra. Fél év alatt — amióta ideköltözött — saját erőből megkezdték a parókia bővítését. 11 I! Kaiét a Magyarország hétvégi melléklete Vízi Attöröraj A folyó közelsége renge­teg veszélyt Is rejt, ezért határozta el az iskola vezetősége, hogy valamennyi gyereket megta­nít úszni. Csütörtök az úszó­nap, amikor Orosz Miklós Igazgatóhelyettes vezetésével a gergelyiugornyal strandon hetven gyereket oktatnak. Az acélárugyár busza ingyen hozza és viszi őket, ami je­lentős segítség. Aki pedig megtanult úszni, az tagja le­het a vizi úttörőrajnak. A ka­jakokban, kenukban 28 beülő­hely van, a turistautakhoz használatos sátrakra, matra­cokra, hálózsákokra most ka­pott az iskola 30 ezer forint támogatást. Július 31-től egy hétre vízre száll a raj, és le­csorog Tokajig. A gyerekek kísérőikkel együtt maguknak főznek, és túra közben a fo­lyó élővilágát is tanulmányoz­zák. Folyamatban van vízi mentésre is az engedély, első­sorban az idelátogató és baj­ba jutott turistákon szeretné­nek motorcsónakokkal segíte­ni. Bőségesebb kritikát olvassák a vezetők fejére. Az úttörő vagy cserkészmozgalom is megosztja a nevelőket, ki előbbi, ki utóbbi mellett kar­doskodik. — A gondok mellett szól­junk az eredményeinkről — ikísér fel a számítástechnikai - kabinetbe. Az iskola pályázat útján öt évre 10 Videoton Computert tévékkel és mag­nókkal együtt nyert el. Az iskolában már nemcsak fa­kultáció keretében hanem a matematika órán belül ta­nulnak a gyerekek számítás­technikát. A gépparkot kie­gészíti 11 Commodore 64-es és plusz 4-es gép is. A szak­emberbázis két pedagógusiból áll, egyik az igazgató, a má­sik Orosz Miklósné, ők az Az I. világháborús emlékmű, amelynek tetejére a közeljö­vőben állítják vissza a régi magyar címert. idén végeznek a debreceni egyetemen. Jelenleg 30 peda­gógus oktat 280 gyereket, akik közül többen Tisza- adonyból és Tiszavidről jár­nak be. öt képesítés nélküli tanár is dolgozik, bár lenne főiskolát végzett jelentkező is, szolgálati lakás nélkül va­lamennyien visszamondták. A tervek között emiatt sze­repel 4 szolgálati lakás felé­pítése, egy tornaterem átadá­sa, a szennyvízrendszer kiala­kítása és egy egészségügyi központ finanszírozása. A ta­nács nem feledkezik meg a folyó közelségéről sem. Mivel Gergelyiugornya a nyári na­pokon sokszor túlzsúfolt,, ví- zisporttábor és tiszai striand felépítését tervezik. Persze a mostani szűkös anyagiak mellett minderre csak las­sacskán telik. írta és fényképezte: Máthé Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents