Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

10 1989. június 17, ^ II Kelet­HUM Jy-i * A Mi-ifi vendége _______________J -T1™ |_____________ A holland mohakutató A bűn működése Holland vendé­ge van a nyíregy­házi tanárképző főiskola állattan tanszékének: Jan Meenks kilenc hó­napot tölt kutatás­sal megyénkben.A biológus az ut- rechti egyetemen végzett, majd né­hány évig az egye­temhez tartozó bo­tanikai kutatóin­tézetben dolgozott. Aztán bejárta a fél világot, első­sorban Dél-Ame- rika országaiban tevékenykedett. Nyíregyházára Balogh Árpád fő­igazgató-helyet­tes, illetve a tan­szék meghívására került. A biológus érdeklődése az utóbbi időben az ökológia irányába fordult, és a mohák gyakorlati alkalma­zásával foglalkozik. Első hal­lásra ez talán nem tűnik olyan érdekesnek, ám amikor Jan Meenks elkezd magya­rázni, véleményem hamaro­san megváltozik. Közismert, hogy a növé­nyek a környezeti hatásokra reagálnak, amelyek tehát mérhetők is a növényeken. Különösen a mohák alkalma­sak erre, hiszen míg a leg­több növény a gyökerén ke­resztül veszi fel a vizet és a táplálékot, addig a moha gyö­kere inkább arra szolgál, hogy kapaszkodjon. A moha­félék az összes tápanyagot és vizet közvetlenül a csapadék­ból veszik fel, és ezért na­gyon alkalmasak úgynevezett biovizsgálatokra. A mohán így a levegőszennyeződés is le­mérhető. A moha tehát olyan, mint egy kis műszer, amelyet jól lehet analizálni. Előnye, hogy igénytelen, könnyen mozgatható, bárhol elhelyez­hető. A holland biológus Nyír­egyháza több helyén — for­galmas útkereszteződésekben, néhány gyár mellett és a re­pülőtér közelében — kis lá­dában mohát helyezett elv Három hónap múlva begyűj­ti ezeket, majd laboratórium­ban analizálja. A moha bizo­nyos elemeket akkumulál; azaz összegyűjti, amit aztán a műszerek kimutatnak. Főleg a nehézfémek, mint például az ólom, illetve a kadmium és a higany figyelemmel kíséré­se fontos. Közismert, hogy ezek mennyire károsak egész­ségünkre. Ha tehát a mohák­ban a megengedettnél na­gyobb lesz az ólomtartalom, ez figyelmeztető jel. A biológus persze mást is vizsgál, például a mohák fo­toszintézisét, indirekt mód­szerrel. A környezeti ártal­mak ugyanis a növények élet­tani folyamatát is befolyásol­ják. Biológiából még emlék­szünk arra, hogy a növények a napfényt, a fényenergiát fo­toszintézissel alakítják át ké­miai energiává. Ha valahol csökken a fotoszintézis akti­vitása, az nyilván meglátszik a terméseredményeken is. A mohákon keresztül egy harmadik dolgot is jól lehet mérni: azt, hogy a környezet- szennyezés milyen mértékben van hatással az enzimek akti­vitására. (Az enzimek aktív fehérjék, amelyek meggyor­sítanak bizonyos élettani fo­Képtelenség ex a névtelenség... F él kezünkön meg lehet számolni, hogy a megyeszékhely hu­szonkét általános iskolája közül hánynak van neve. Mert háromnegyedük bi­zony csak egy számmal különbözteti meg magát a többitől. Szóvá tették már a „névtelenséget” a városi tanács tagjai is, eddig még nem sok eredménnyel. Az utóbbi időben csupán a 9-es iskola jelentkezett olyan szándékkal, hogy sze­retne névadót választani. A szülők és a tantestület kö­rében végzett közvélemény- kutatás eredményeként há­rom név maradt fenn a rostán: Arany Jánosé, Ka­zinczy Ferencé és Hajós Alfrédé. A titkos szavazá­son a tantestületből a leg­többen Arany János mel­lett voksoltak. így az inté­zet — szeptembertől általá­nos iskola és gimnázium — igazgatója a költő nevének jóváhagyását kérte a tanács végrehajtó bizottságától, amely a döntésre hivatott. Kétség sem fér hozzá: Arany János — akivel már második osztályban talál­koznak a gyerekek és ter­mészetesen érettségi tétel is — méltó névadója lehet bármely iskolának. Akkor is, ha a költőnek mc- gyénkhez történetesen nin­csen egyéb köze. Az pedig nagyon is figyelemre méltó érv, hogy Nyíregyházán egyetlen intézmény sem vi­seli a költőóriás nevét. Mindettől függetlenül persze más javaslat is szó­ba jöhet. A jogszabály kife­jezetten előírja, hogy a dön­tés előtt ki kell kérni az adott település lakosságá­nak véleményét. Ez persze nagyon nehezen megoldha­tó egy Nyíregyháza-méretű városban. Így arra kéri a városlakókat a művelődési, sport- és ifjúsági osztály, hogy levélben, személyesen, vagy telefonon mondják el, helyeslik-e a 9-es iskola vá­lasztását, esetleg más név­adót javasolnak. Az észre­vételeket június végéig vár­ják a városi tanács emlí­tett osztályán, amely egyéb­ként meg fogja kérdezni a népfrontot és a városszépí­tő egyesületet is. Az össze­gyűjtött vélemények, javas­latok birtokában még a nyáron dönt a vébé arról, hogy „Arany János Általá­nos Iskola és Gimnázium” lesz-e a következő tanévtől a jelenlegi 9-es iskola. ‘ (gm) lyamatokat.) A tanárképző főiskola állattani és kémiai tanszéke egyébként éppen bi­zonyos kulcsenzimek vizsgá­latára specializálódott, és ez tette lehetővé, hogy kicsit nemzetközi kutatómunka színhelyévé váljon. A tanszék felszereltsége Közép-Európá- ban szinte egyedülálló. Az el­mondottakból pedig bizonyá­ra kiderül, hogy egy egysze­rű növény, mint a moha, mi­lyen fontos lehet egy vizsgá­lat során. Hazánkban is közismert, hogy Hollandia a mezőgazda­ság Japánja, világhírű ered­ményeket mutat fel. Erről is kérdezem a kutatót: vélemé­nye szerint minek köszönhe­tik ezeket? — Ügy gondolom, hogy ge­ográfiai adottságunknak és a régi tradícióknak. A holland ember rá volt kényszerítve erre. Olyan növények ter­mesztésére specializálódtunk amelyek termesztésére meg­felelnek az ország adott­ságai. Nálunk alkalmaztak műtrágyát is először, persze ma már ez inkább hátrány­nak számít. Hazánkban régi hagyomány a fajtanemesítés, az új fajták előállítása. Talán a legelsők között voltunk a világon, akik ilyesmivel kezd­tünk foglalkozni. A vetőmag­jaink is világhírűek lettek. A biológus ezután arról be­szélt, hogy Magyarországon és Hollandiában különös je­lentőségű a mezőgazdaság, a bruttó nemzeti termék nagy hányadát képezi. Az eltérés „csupán” annyi, hogy Hollan­diában, ahol a lakosság szá­ma alig nagyobb, mint Ma­gyarországon — háromszor annyi nemzeti terméket állí­tanak elő, mint nálunk. Jan Meenks elmondta azt is, hogy szeret Nyíregyházán élni. A sok homok a holland homokdűnékre emlékezteti, és nagyon tetszik neki az, hogy az emberek barátságo­sak errefelé. Bodnár István Haumann Péter áll az ab­laknál. A rácsos ablakon túl, a félrehúzott függöny mellől a Mező Imre út és a Mosonyi út sarkát lehet látni. Lassan lecsendesülnek a zajok, már megigazították a frizurát. „Művész úr, kérem, húzza ki magát... Így... Jó." Majd felhangzik a Felvétel, indít! Négy percig csak a felvevő­gép surrog. Ezalatt, mi nézők természetesen nemcsak a szí­nész rezzenetlen hátát látjuk majd, és a vasárnap délutáni utcasarok gyér forgalmát, de elfutó emlékképeket is: öntö­dét, cséplést, kaszálást, daru­kat és sok minden mást. A Budapest Filmstúdió Vállalat vette birtokába pár napra a Társadalom- biztosítási Igazgatóság eme­letét. Az irodát, ami hétköznapokon munkahely, nemigen kellett átala­kítani. Ez a filmbeli rendőr­ség egyik szobája. Díszletnek ott a félrehúzott függöny, az ablakkeret, a lepattogzott festékű régi radiátor és egy plakát: Égő cigarettát a pa­pírkosárba dobni tilos! Dürrenmatt 1958-ban írt és 1960-ban magyarul Az ígéret címmel megjelent mű­vét felhasználva Fehér György rendezi a filmet, Be- reményi Géza alkotta Utak címmel a forgatókönyvet. Mint Marx József írja: „A cselekmény látszólag egysze­rű, s talán a legrégibb film­mitológiával függ össze: a bűnténnyel, s annak kibonyo- lódásával. Van áldozat, több is, van nyomozó, kettő is, és egy másik, akit egyszerűen K-nak hívunk, — de a cse­lekmény leírhatóságát ala­posan megkérdőjelezi az a mozzanat, hogy nincs, nem lesz olyan tettes, akit a fil­mek magas igazságszolgálta­tása nevében zár alá helyez­hetnénk. Noha a bűntény drámai és durva: föltehetőleg kéjgyilkos gyerekíányokkal végez, a film fókuszában mégsem az a beteg tudat áll. Könyvespolcunk Az ínség és a harc fia „Kis Ferenc költészete színeiben sem túlságosan változatos, nyelve is rendkí­vül egyszerű. Ámde ez a halk, esáknem szürke, a dol­gozó ember mindennapjait idéző költészet, amelyből az üres frázisok teljesen hiá­nyoznak, valami sajátos mélységgel fogja meg az em­bert” — olvashatjuk Hege­dűs Gézától Tidrenczel Sán­dor, Az ínség és a harc fia című könyvében. A Kis Fe­renc költői világát bemutató kötet éppen a könyvhétre készült el a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár gondozásá­ban, a Szabolcsi Téka soro­zat nyolcadik darabjaként. Jóllehet, az idézett so­rokat Kis Ferenc Csen­des diadallal című ver­seskönyvéről írta Hegedűs Géza, ezzel a megállapítás­sal akár a teljes életművet is jellemezhetnénk. Kétségte­len: nem különösebben gaz­dag ez az életmű, és a magyar irodalom csúcsteljesítménye­ihez sem mérhető. Értékei azonban elvitathatatlanok, nélküle szegényebb lenne köl­tészetünk. Ezért is érdemel figyelmet Tidrenczel Sándor munkája: arra inti az utó­kort, tartsa számon „a jóság Tidrenczel Sándor fti f)i séf es t here fit Kis Ferenc költői világa és tisztaság költő”-jét, akit lassan feledni látszik. Itt, Szabolcs-Szatmárban különösen fontos, hogy tud­juk, ki volt Kis Ferenc, hi­szen személyében szűkebb hazánk többre, jobbra törek­vő fiát tisztelhetjük. Munkás­költő volt — a szó szoros ér­telmében, „az igazságnak nem udvarlója — gyermeke”. Tízgyermekes család ötödik tagjaként született Nagyglé­cen 1908-ban. Mátészalkán járt polgáriba, inaskodott a csaholyi molnárnál, majd ismét Szálkára ke­rül, ahol végül kita­nulta a nyomdászmestersé­amelynek következménye a bűn.” — Mindig saját magamat kergetem nehéz helyzetekbe, aminek megoldása aztán az én feladatom — mondja Fe­hér György rendező. Ez a film is olyan. Fekete-fehér­ben készül. Először Kende János volt az operatőr, most Gurbán Miklóssal dolgozunk. A bűn működése? Nem tu­dom. Az eredeti szándék csi­szolódik. Olyan filmes meg­oldásokat keresünk, amelyek ezt a legjobban kifejezhetik. Az eredmény persze más do­log. Forgattunk Rónabányán, Istenmezején. Változatosak a helyszínek: tisztás, országút, sűrű erdő, ormótlan ház, er­dei útelágazás, orvosi szoba, lépösőház, folyosók, tante­rem, a rendőrség irodái, s fölépítettünk egy benzinkutat is. Április elején tervezzük a forgatások befejezését, akkor látunk hozzá a vágáshoz, az utószinkronhoz, a végső meg­formáláshoz. A film szereplői: Haumann Péter (a Felügyelő), Derzsi János (a rendőrségtől kilé­pett nyomozó), Pauer Gyula (feltételezett gyanúsított), va­lamint Németh László, Soltis Lajos, Pogány Judit. A dísz­leteket Vayer Tamás, a jel­mezeket Pauer Gyula készíti, az építész pedig Martin Éva. Gyártó a Budapest Filmstú­dió Vállalat és a Magyar Televízió. Fehér György Balázs Béla- díjas, Érdemes művész mun­káit jól ismerhetjük a tele­vízióból A II. Richard (1975), a Volpone (1976), a Nők isko­lája (1985) a Veszprémi Té­vétalálkozó fődíját kapták. A Barabás című televíziós ope­rafilm nemcsak Magyaror­szágon volt siker, de Salz­burgban a TV Opera Feszti­vál különdíjával jutalmazták 1977-ben. Az Arany Prága Fesztiválon a Bajazzók kapta a cseh filmkritikusok külön- díját és a Cseh Filharmoni­kusok fődíját 1979-ben. Ű volt a Luzitania elsüllyeszté­se című emlékezetes ismeret- terjesztő filmsorozat (1983-— 1985) rendezője. Tavaly elké­szítette a Szerelmi bájital cí­mű televíziós operafilmet. Legújabb filmje, az Utak, más témával foglalkozik, mint eddigi munkái. De ép­pen ezért várakozással néz­hetünk elébe. (j. á.) Jelenet a készülő filmből: Németh László, Haumann Péter és Derzsi János. get. Betűszedőiként, korrek­torként dolgozott negyedszá­zadon át. 1924-től jórészt Budapesten élt; nyomor, be­tegség, családi tragédiák kí­sérték életét, zsidó munka- szolgálatosként a frontot is megjárta. 1964-ben, József Attila-díjas költőként halt meg, de pályája gyakorlati­lag már 1952-ben lezárult — a testi-lelki megpróbáltatá­sok korán kivették a kezéből a tollat. Négy kis kötet maradt utána. Az ezekben található versekből ötvenkettőt emelt be könyvébe Tidrenczel Sán­dor, aki Kis Ferenc életút­ját, költői világát bemutató tanulmánnyal is segíti az ol­vasót a tájékozódásban. „Az ínség és harc fiá”-nak né­hány prózai írását is megta­láljuk a kötetben: az Inas- évek és az Űton-útfélen az ifjú-, illetve a gyermekkor mély nyomokat hagyó, ke­serves éveit, emlékeit idézi fel; a Találkozások József Attilával című írásban pe­dig néhány évig tartó barát­ságukról vall Kiss Ferenc, áki rajongott József Attila költészetéért. (Miközben a költő bonyolult személyiségét igencsak leegyszerűsítette, amikor „ízig-vérig igazi, megingathatatlan, rendíthe­tetlen kommunistá”-nak lát­ta és láttatta „a szocializ­mus Vergilius”-át.) Üjabb fejezet a Levelestár. Ebben a Kis Ferenc által írt, illetve neki címzett levelekből közöl egy csokorra valót Tidrenczel Sándor, bizonyságául annak, hogy a magyar irodalom olyan kiválóságai becsülték és kísérték figyelemmel Kis Ferenc pályáját, mint Füst Milán, Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly, Illyés Gyula, Váci Mihály. „Kis Ferenc koszorújá”-t pedig a költőről, verseiről, venseskö- feteiről írott cikkekből, kri­tikákból, méltatásokból kö­tötte Tidrenczel Sándor, s a névsor itt is impozáns: Bálint Györgytől Juhász Ferencen, Nagy Lászlón át Radnóti Miklósig, Szerb Antalig ter­jed. Darvas József így bú­csúzott Kis Ferenctől 1964- ben, a költő halála után: „Költészetté emelni, egyete­messé tenni az osztályél­ményt ; szépséggé varázsolni az igazságot: ez volt a köl­tői programja. S legszebb verseiben ezt a harmóniát meg is tudta teremteni. Köl­tészete ezért maradandó.” Gönczi Mária vaboksi téka 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents