Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. június 17. Válaszol az illetékes Még egyszer a meggy-ügyről Talán nem nekem kellene válaszolni Seres Ernőnek a szerdai Kelet-Magyarország- ban megjelent írására — Meggy-ügy lesz? — hanem mindazoknak a termelőknek, akik hozzánk hordják a megtermelt meggyüket. A kifogásolt őszinteség és korrektség kényszerít mégis arra, hogy véleményt mondjak. Vállalatunk idén talán elsőként kezdte meg a korai érésű Meteor típusú meggy felvásárlását. Több száz telefonáló kérésére készségesen elmondtuk, hogy 18 mm-től felfelé, szárral egészséges, ép meggyet veszünk át 16 ft/ kg-os áron. Telephelyünk reggel 7-től este 6-ig folyamatosan nyitva tart. Mivel ez a fajta meggy igen törékeny, ráadásul az időjárás — a sok csapadék miatt — sem kedvezett az idén, úgy gondoltuk, ha mi adunk rekeszeket a termelőknek, és egyenesen azokba szedik a termést, megkíméljük a töréstől. Felelősséggel állítom, aki a leírt minőségi követelményeket betartotta, korrekt átvéOlga T orokszorító percek. Lassú fehérség. Csend. Nagyon hosszú csend. Vajon mire gondolhatott Varjú Olga csütörtökön, amikor utoljára állt a nyíregyházi színház színpadán? Nádas Péter Temetésének televíziós felvételén még egyszer megmutatta mit ér. Még egyszer Nyíregyházán utoljára megmutatta, mi az: harc az abszolútért, küzdelem a teljes önfeltárásért, a személyiség birtoklásáért. S amikor a dráma második részében a fájdalomról, az ürességről beszélt, az arcán fölragyogott a könny... Akik láthattuk e lázasan szép jutalom játékot, részesei lehettünk egy lélek élveboncolásának; megborzongatott bennünket a színház elemi nagysága. A mintha világgal történő leszámolás, a katharzis visszavonása megtisztító erejű volt. Szebb búcsút nem lehetett volna elképzelni sem. Ez az előadás búcsú a történetektől, a színháztól, a nyelvtől, az elmúlt esztendőktől. (karádi) telt tapasztalhatott. Sajnos, nem tudjuk mi sem értékesíteni azt a meggyet, amit nem megfelelő nagyságú rekeszben, és törötten hoznak a termelők. Természetesen több száz ember között mindig lesznek sértettek, akik nehezen veszik tudomásul az ilyen magas minőségi követelményeket — főleg ilyen áron. Magam is egyetértek azzal, hogy alacsonyak a mezőgazdasági termények fel-, vásárlási árai, de erre most hadd ne térjek ki. Egy biztos, a jelenlegi példa is bizonyítja, a nyers áru felvásárlása a kereskedelemben sem igazán vonzó tevékenység. Gyorsan romló árukról van szó, néha csak órák állnak rendelkezésre az értékesítéshez, hiszen másképp ésszerűtlenül nagy a kockázatvállalás. Mindezt azért írtam le, mert a másik fél meghallgatása nélkül, főleg személyes meggyőződés hiányában igen kedvezőtlen kép alakulhat ki egy kisvállalatról. A véleményalkotáshoz, a teljes megértéshez ez is hozzátartozik. Máté János a Vitamin Vállalat igazgatója Kiállítás Barcsayné Molnár Ibolya festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 19-én, hétfőn 15 órakor a vásáros- naményi művelődési központban. A tárlatot a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők. 159. társulás: Anmelvápoi Szöveti* 1989. április 8-án Budapesten megalakult az Anyanyelvápolók Szövetsége. Létrehozásában nagy szerepet játszott a Pedagógusok Szak- szervezete és a Hazafias Népfront beszéd- és magatartáskultúra bizottsága. Első elnökének Bánffy György színművészt, országgyűlési képviselőt választotta, főtitkárának pedig Grétsy László főiskolai tanárt. A szövetség célja az, hogy soraiba tömörítse mindazokat, akik féltik nyelvünket, felelősséget éreznek iránta, és készek cselekedni is helyes és kulturált használatáért, közéleti szerepének és jogainak visszaállításáért. Eredményes munkát azonban csak akkor végezhet, ha az ország minden részén meglesznek a képviselői, a szervezetei. A tagjai nemcsak azok lehetnek, akik hivatásból foglalkoznak a nyelvvel, hanem mindenki, aki szereti és félti legnagyobb nemzeti kincsünket, az anyanyelvűnket. Június elején megtörtént a szövetség bejegyzése, a bejelentések sorrendjében a 159. számú társulás. Elkezdődhet teháit a tagság toborzása és megszervezése. Akik be akarnak lépni, az elnökségtől (Budapest, Pf. 6. 1360) vagy az elnökség megyei tagjaitól, Bachát Lászlótól (Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b.) és Csermely Tibortól (Nyíregyháza, Felszabadulás u. 6.) kérhetnek belépési nyilatkozatot. A tagokat az elnökség veszi fel a nyilatkozat beérkezését követő első gyűlésén. A felvétel és a tagdíj befizetése után minden tag rendszeresen megkapja a szövetség tájékoztatóit és illetménylapját, az „Édes Anyanyelvűnkkel Bachát László Visszapillantó tókör — az ablakon Igen, az ablakon. Éspedig azért, hogy ha kedve tartja, a szomszéd is tájékozódhasson, hogy s mint vannak odaát... Teheti ezt egyébként szinte bárki, hiszen Hollandiában — mert erről az országról van szó — senki sem rejti véka alá, azaz függöny mögé az életét. Dolgos, szorgos, tisztes, de sosem hivalkodó jómódban élő népről lévén szó, valóban nem lehet sok takargatnivalója. Sőt. Ahogy a Hármas csatorna című, kamaszoknak szóló, kitűnő ifjúsági műsor legutóbbi, csütörtöki adásában elnéztem a dunántúlnvi országról készült légifelvéteCsaládiházas részleget alakítottak ki Komáromban, a Dobi István gyermekvárosban. Az intézmény most felépült négy házában családonként 8—8 gyermeket nevelnek fel az arra vállalkozók. Képünkön: a gyermekvárosban épült családi leket, a csodás tájakat, városokat, a nagy gonddal megőrzött kastélyokat, a modem építészet izgalmas alkotásait, az egykori tejgyár épületéből kialakított, remek ifjúsági szórakozóhelyet, nő és persze a bólogató szélmalmokat, a kerekre, kövérre hízott-érlelt sajtoktól aranyló piacot, a pompázatos tulipánokat — úgy gondolom, lakói joggal lehetnek büszkék országukra. Amelyről egyébként — mint a műsorvezető, Töltök Sándor „nyelvtanár és útikönyvíró” mondta — azt tartják, hogy „az Úristen alkotta a világot, kivéve Hollandiát, mert azt maguk a hollandok alkották...” Remélem, nemcsak nézelődtek, hanem sok mindent tanultak, észre is vettek azok a kecskeméti gyerekek, akiket egyhetes hollandiai kirándulásukon kísért végig a kamera. Számos olvasóval együtt egy kicsit az újságíró is irigy- li ezeket a srácokat, lányokat azért, hogy tizenhárom éves korukban már láttak valamit — és nem is akármit - a világból. Nyilván nem csekély szülői áldozat árán, hiszen egy ilyen cserenyaralás nem százasokba kerül. De örüljünk neki, hogy legalább aki megteheti, ilyen útravalóval indítja el gyermekét (no és persze nyelvtudással, mint a filmbeli tizenéveseket, akik angolul beszélgettek, játszottak holland barátaikkal). Hadd nyitogäs- sák csak a világba nyíló ablakokat! Akár van rajta visz- szapillantó, akár nincs ... Gönczi Mária Munkát keres, munkát ad Armayfiistlemez — de hennán? Ha a sírköves nem tud beszerezni aranyfüstlemezt a közületektől, lehet hogy a KTV megoldja a gondját. Szabolcsban közel 9 ezer kisiparos várja a segítséget. A Kisipari Termeltető Vállalat minden olyan termékkel foglalkozik, amelyet a kisiparos gyárt vagy amelynek kivitelezésében részt vesz. A KTV-nek két irodája megyénkben Nyíregyházán és Mátészalkán működik. Feladata, hogy munkát vállal a Kitekintő Karriercsinálás Az elsű dolog, melyet egy amerikai frissdiplomásnak tennie kell. ha felvételét kéri valamely jó nevű céghez, az, hogy pislltetnek vele. A vizeletmintából ugyanis kitűnik, hogy kábítószeres-e? Jó pontot ielent. ha nem dohányzik. És nem csak azért, mert az amerikai törvények komoly terheket raknak a munkaadókra. hanem azért is. mert az élet- és betegbiztosítási költségek a dohányosok esetében emelkednek. A cég információt kivin arról is. hogy a munkavállaló rendszeresen fogyaszt-e alkoholt? Ha például — a nem is véletlen — rendőrségi ellenőrzéskor kiderül, hogy alkoholos állapotban vezetett, ez elegendő ok ahhoz, hogy ne vegyék fel. vagy ha már megtörtént, elbocsássák. Igaz. a Legfelsőbb Bíróság meg nem mondta ki. hogy alkotmányelleneg-e a rendszer. de már több cég is alkalmazza. Ügy vélik, hogy a bíróság is jóváhagyja majb — állapítja meg annak a könyvnek a szerzője, melyet Rómában adtak ki a következő címmel: Karrier — JWegér egy életet? ■ i A fényes amerikai karrierek mögött tehát a nagyon alapos és tudatos kiválasztást is látni kell. A polgárjogi szervezet adataira hivatkozva azt is közli a szerző. hogy mintegy 2 millióra rúg azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek a munkája a hazugságvizsgáló gép alkalmazása során nyújtott teljesítménytől függ. s erre a próbatételre a pénztárosok állandóan számíthatnak. A biztosító ugyanis nem fizet, ha betörés, rablás esetén a pénztárkezelő személyi dossziéjából hiányzik a hazugságvizsgáló gép által kiállított „bizonyítvány”. A karrier bizonytalan lépéseihez azonban Amerikában is vannak kiskapuk. A texasi Austin egyik laboratóriuma a pályakezdők segítségére sietett: jó pénzért piacra dobta azt a kézikönyvet, amely mindazokat a trükköket tartalmazza, amelyek a felvételi teszteknél erősítik a jelentkezők önbizalmát. beleértve az egészséges vizelet megszerzésének módját is. megrendelőtől és saját maga rendel a kisiparostól. A vállalatok bizalmatlanok, ezért nem keresik a közvetlen kapcsolat lehetőségét a termelőkkel, viszont ha a KTV-n keresztül bonyolítják a szerződést, garanciát látnak a biztosabb teljesítésre. Több mint negyven vállalattal létesített kapcsolatot a nyíregyházi KTV. Keresik a lehetőséget, s nemcsak a megyében, hanem az ország más területén is, hogy munkát szerezzenek és munkát adjanak. Szoros kapcsolatban vannak a KlOSZ-szal, megkapják tőlük a tagok név- és címjegyzékét, így már fel tudják mérni azt, hogy ki milyen gépekkel, kapacitással rendelkezik, s hogy el tudja-e látni a kért munkát. Jelenleg a vállalkozók körülbelül ötven-hatvanan vannak. Támogatják a kisiparosokat például azzal is, hogy gépeket kölcsönöznek, vagy eladják ezeket. Anyagbeszerzésüket is megkönnyítik. Előfordulhat olyan helyzet, hogy a bádogos nem tudja befejezni a munkát, mert az anyag nagyon drága és a megrendelő csak az elvégzett munka után fizet. Ebben az esetben előleget adnak, elfogadható kamatra. A kisiparost közvetlenül a KTV fizeti, a vállalat számlája alapján. A Kisipari Termeltető Vállalat a saját tevékenységéért ebből az összegből 8 százalék jutalékot von le. S még így is jól jár a termelő, hiszen egyrészt munkát kap és a pénzéhez is maximum két hét elteltével hozzájut. (bojté) Pénzt, bort, pálinkát Amikor a 67 éves Bodnár István Nyírbátorban, az Árpád utcán éneklő cigányok mellett ment el, nem gondolta, hogy később még sok baja lesz velük. — Tessék nézni, a fejem még mindig sarkos — mutatja a homlokán az ütések helyét. — Zúg a fejem, mintha részeg lennék — teszi hozzá. A bal lapockáját is fájlalja. Ezek után lássuk, mi történt? Idén június 7-én, szerdán délelőtt fél tizenegykor Bodnár István a boltból hazament, a kaput kulcsra zárta és a ház bejárati ajtajának „tolóját” is behúzta, s a kis szobában leült. Egyszer- csak felfigyelt rá, hogy egy fekete és egy szürke ruhás cigányférfi van a szobában. — Hogyan jöttek be? — kérdezte tőlük, de ekkor az egyik már fejen ütötte, melytől az idős ember a földre zuhant, s a szék is felborult. Mihelyt felállt, ököllel újabb ütést kapott, közben a támadója pénzt, bort és pálinkát követelt. (Szeszes italt sosem ivott, sosem árult, és szőlője sincs.) Bodnár István háttal az ágytámlának esett. Ezután az illető még háromszor megütötte. Az idős férfi ekkor a padlóra esett. Az egyik hívatlan látogatója a mellkasára térdelt. Bodnár Istvánnak ismét sikerült felállnia, ezzel egy időben a vere- kedős férfi az asztalról elvette a házigazda pénztárcáját — melyben 1361 forint volt — meg az óráját. Köziben az idős embert a másik „vendég” oldalba rúgta. Bodnár István az órát kihúzta a férfi kezéből, közben ismét megütötték. Ezután a két támadó a pénztárcával kiment a házból. Bodnár István utánuk szaladt, s az utca végi gyümölcsösnél utolérte őket, követelte vissza a pénzét. Az egyik férfi a zsebéből kivette, markába szorította, feltartotta a levegőbe, és azt mondta: motozza meg, a pénze nincs nála. Az ötszázas meg a százas vége kilátszott a kezéből. Később azt mondta: a pénzt a szemebeSkocsin végzett munkájáért kapta, meg ő Nyírbátorban önkéntes rendőr. Persze egyik sem igaz. Jött két autóbusz, le akarták azokat állítani, de egyik sem vette fel őket. A fekete ruhás rabló közölte Bodnár Istvánnal, hogy feljelenti őt becsületsértésért. — Erre a szürke ruhás azt mondta a társának: ne vitatkozz vele, fogd meg a nyakát, szúrjuk meg, és vigyük a gyümölcsösbe — emlékezik Bodnár István. — Ekkor megijedtem. Izgalmamban az út közepén a téesziroda felé szaladtam. Autók jöttek velem szembe, de nem ütöttek el, pedig nem láttam semmit. A téeszirodából telefonáltunk a rendőrségre. A tetteseket a Nyírbátori Rendőrkapitányság rövid idő alatt elfogta, az ügyükben vizsgálatot folytat. Bodnár Istvánról még any- nyit: Nyírbátorban közismert ember, hiszen a helyi földművesszövetkezetnek alapító tagja és sok évig labdarúgóedző is volt, sőt huzamosabb ideig a Szabolcs-Szat- már megyei Néplap tudósítójaként is közreműködött. Mindezekről számos kitüntetés is tanúskodik. A vasútállomás felé menve hallom, hogy a tettesek több házba bementek, de ahol erélyesen léptek fel velük szemben, onnan kijöttek. — Ide is beléptek — mutat a kapu mögé D. Jánosné —, és italt kértek. Mondtam, nincs, de valahogy nem akartak távozni. Miután közöltem: a férjem és a két fiam itt van a kertben, elmentek. Nagyon sajnálom Pista bácsit. Ö áldott jó ember, mégis megtámadták.' Cselényi György Kéményszemle A napokban fejezték be munkájukat megyénkben a kéményseprők — háromszáz- ezer kéményt tisztítottak meg január óta a falaikra rakódott koromtól. A következő időszak feladata: új felmérést készíteni a megyében lévő kéményekről, ugyanis a legutóbbi húsz évvel ezelőtt készült. Azóta természetesen nagyon sok ház — rajtuk sok kémény épült. Ezeknek egy részét bejelentették tulajdonosaik a Kommunális Szolgáltató Vállalatnak, másik részét nem. A felmérés tehát azért készül, hogy a télen az összes kémény jól szellőzzön.
