Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. június 15. 7 ; fiz elsi kereskedelmi gép Nyíregyházán Birkácsoléknak, ezermestereknek: 0RI6Ú Baltit lyit a hadsereg Történelmi pillanat régiesei lehettünk tegnap a nyíregyházi repülőtéren: a szemerkélő esőben 9,45 órakor landolt a Beechraft nevet viselő, Kingair típusú gép, fedélzetén osztrák üzletemberekkel, akik a KEMÉV és a Voest-Alpine részvételével alakított vegyesvállalat nyitó rendezvényére repültek Sza- bolcs-Szatmárba. A gép az eredetileg jelzett 10 óra helyett húsz perccel hamarabb feltűnt a légtérben, Pokaraczki András, a nyíregyházi repülőtér igazgatója elismeréssel szólt a leszállásról. Nem véletlenül izgult, hiszen most vizsgázott a repülőtér: nemzetközi járatok fogadására’ alkalmasnak bizonyul-e Nyíregyháza? Szállnak ki az utasok a kis repülőgépből — mindössze tízen ülhetnek benne, két hely ebből a pilótáké —, a vámvizsgálat a helyszínen történik. A kapitány utolsóként érkezik, körbejárja a gépet, elégedett. — Negyed nyolckor startoltunk Linzben és bő két óra alatt már landolhattunk a nyíregyházi reptéren — mondta Heinrich Billinger kapitány. — Eddig Ferihegy volt a végállomás, reméljük, ezentúl gyakrabban megfordulunk itt is. Már otthon, Ausztriában készültünk az útra. Kiszámítottuk, hogy ilyen típusú repülőgépnek 800 méter hosszú leszállópálya szükséges, de a 600 méteres nyíregyházin is baj nélkül letehettem a gépet. (A pilóta további 200 métert lefaragott és 400 méter hosszú fékúton landolt, ragyogóan.) Délután 4 órakor szál lünk fel és irány Linz! Közben az útlevél- és vám- vizsgálat percek alatt megtörtént, a vendégek sietnek a vegyesvállalat alakítására. Pár perc múlva újabb gép tűnik fel a légtérben: az L 410-esből Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának helyettese szállt ki. Azzal a céllal jött, hogy megnézze: a nyíregyházi repülőtéren nyugodt szívvel megoldható-e a repülés biztosítása, valamint az útlevél- és vámvizsgálat nemzetközi szintű ellátása. — A siófoki, pécsi, békéscsabai és a nyíregyházi reptér közül ez utóbbi talán a legjobb technikai színvonalon oldhatja meg a vámőrség említett hármas feladatát — hallottuk Balogh György vezérőrnagytól. — Ügy gondolom, terroristáktól még itt nem kell tartanunk, tehát a repülés biztosítása egyszerűbb lesz. Az útlevél-és vám- vizsgálathoz kevés technikai eszközre van szükség, de ha kell, a vám- és pénzügyőrség kész arra, hogy akár éjjel-nappal gyorsan, kulturáltan megoldja ezeket a tennivalókat a nyíregyházi repülőtéren. A napokban kiképezzük a munkatársainkat a nemzetközi forgalomból adódó feladatok ellátására. Mint látjuk, a nyíregyházi repülőtér technikailag alkalmas * a nemzetközi gépek fogadására, a vám- és pénzügyőrség pedig megszervezi ehhez a gyors ügyintézést. — Évek hosszú sorának fáradozása teljesült — ösz- szegzi Pokaraczki András a látottakat. — Pár éve építettük az irányítótornyot, az új hangárt, bővítettük a leszállópályát, s tevékeny részesei voltunk a belföldi légijárat megszervezésének. A június 14-e újabb állomás; a nemzetközi légiforgalomban repülő kisgépek Ferihegy érintése nélkül közvetlenül a nyíregyházi reptéren landolhatnak. Reméljük, ezzel is közelebb kerülünk a haladó világ vérkeringéséhez ... Tóth Kornélia Közismert, hogy a hadsereg részére szánt központi költségvetés összege folyamatosan csökken. A takarékosság a hadseregben is fontos lett Ez a gondolat vezérelte az MN Elektrotechnikai Javítóüzemét, hogy keresse, miként lehet hasznosítani, lakossági felhasználásra alkalmassá tenni azokat az eszközöket, amelyeket a hadseregben már nem használnak. Az új gazdálkodási követelmények jegyében engedélyezte az MN felső vezetése, hogy a hadsereg működéséből kivont, selejtített, a katonai titkok védelme alá nem eső eszközöket, anyagokat az Mflf Elektrotechnikai Javítóüzem kevés, újbóli munkával általános rendeltetésű fogyasztási cikkekké alakítsa át, és értékesítse. Ezáltal a hadseregben keletkezett készletek egy része, a még hasznosítható anyagok nem semmisülnek meg, felhasználásra kerülhetnek a lakosság körében. E termékek fogyasztói ára alapvetően kedvező, többségük olcsó árkategóriába tartozik. Nemrégiben az Első Emelet-rajongók megvádolták szerkesztőségünket, hogy nem foglalkozunk eleget Kikiék- kel. Egy interjút és egy képet kértek tőlünk számon. Pár héttel ézelőtt megígértem, hogy amennyiben módunk lesz rá, teljesítjük kérésüket. Mielőtt azonban Az üzemelteti! reméli, hogy az új bolt megnyitása segíti a feleslegessé vált eszközök, alapanyagok, szerszámok újbóli értékesítését is. Vállalta, hogy az üzem termelő kapacitásának egy részét felhasználja a lakossági ellátás támogatására, javítására. Vállalkozik igény szerint olyan — többnyire hiánycikknek számító — fogyasztási cikkek gyártására, amelyek a kereskedelemben nem, vagy korlátozott meny- nyiségben és választékban kapható. Ennek a feladatnak kíván eleget tenni a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcában az új „ORIGÓ" vegyes műszaki bolt, mely június 16-án, pénteken nyílik. A nyírtelekiek remélik, hogy üzletük új színfolt lesz a megyeszékhely kereskedelmi hálózatában. ígérik, hogy nemcsak egyéni vásárlóknak, barkácsolóknak, ezermestereknek, hanem szakembereknek, vállalatok anyagbeszerzőinek is érdemes lesz megismerkedni a műszaki üzlet kínálatával és lehetőségeivel. baj —, kérdezz csak nyugodtan. — Milyen az együttesben a légkör? — Köszönöm, nagyon jó. Ezzel, hála istennek, nincs gond. — Elterjedt rólatok. hogy egész nyáron nem koncerteztek, miért? — Májusban, júniusban és Olvasónk írja Megtakarították—de kik? A Kelet-Magyarország május 20-i számában „A szó már kevés!" című írás szerzőjének egyik kérdése a következő: „Közismert: korábban éppen a mi megyénkben kellett szót emelni azért, hogy ne takarítsanak meg milliós nagyságrendben az igazgatók pedagógusbéreket. Miért nem kiáltottak akkor?” Tény, hogy két alkalommal is megjelent lapunkban hasonló tartalmú írás, ahol illetékeseik nyilatkoztak így. Ezt követően megkérdeztem az egyik nyilatkozót: Hány önálló bérgazdálkodási jogkörrel megbízott iskola van megyénkben ? Válaszában háromszázon felül említett. Ez kétségbe ejtett. A valóságban ugyanis harminc Végre már a betörőknek ellenálló ajtókkal és rácsokkal is találkozhattam. De nézzük sorjában. A fiatalkorú P. Miklós és J. Albert 1987. november 26-án délelőtt lopási szándékkal bement a nagyecsedi Rákóczi úti általános iskolába. A folyosón felmásztak az ablakpárkányra, és a falon elhelyezett TESLA típusú hangszórókból kettőit kitéptek a helyükről, s eltulajdonították. Délután visszatértek, és ugyanolyan módszerrel még kettőt elloptak. 1988. június 8-ra virradó éjjel a nagyecsedi áfész Vasúit utca 1. szám alatti italboltjáról lefeszítették a lakatot, s az üzletből elvittek 6134 forint váltópénzt, válásom volt. Kérdésemre a napokban az egyik legilleté- keseibb szintén 10 százalék alatti számot mondott. Én is, más is tudtuk, hogy nem „lent” van a hiba. A lap május 20-i számában olvastam: „Mert volt idő. amikor igaznak állítottuk be a hazugságokat...” Erre a múltidőre támaszkodik az említett cikk szerzőjének megállapítása? A megye iskoláinak több mint 90 százaléka tehát nem rendelkezett a bérrel, nem volt önálló bérgazda, így nem adatott meg nekik a milliók megtakarításának lehetősége... Tisztelettel: Tóth Zoltán ált. iskolai igazgató, Záhony mint 758 forint értékben különböző édességeket, meg egy karórát. J. Albert és P. Miklós a múlt év május 26-án este bement T. László portájára, ahol a lezáratlan műhelyből egy Stár típusú rádiómagnetofont, illetve 12 magnókazettát eltulajdonított. És most a rohamoknak el- • lenálló ajtóról és rácsokról ... Rostás Sándor, J. Albert és P. Miklós június 7-én lopási céllal a nagyecsedi áfész 15-ös számú italboltjához ment, ahol az ajtót megpróbálták kifeszíteni, de nem sikerült. Így a tervük meghiúsult Ugyanezen az éj jelen - egy másik Vasút utcai boltba való behatolásukat egy makaújabb levelet írnának a lányok, hogy miért nem Kikivel beszélgettem,, gyorsan elárulom: Kikinek á menedzserük szerint nincs telefonja. Ezért Berkes Gábort hívtuk. — Jó reggelt, Gábor! Pár kérdésünk lenne hozzád az együttessel kapcsolatban. Tudom. hogy még korán van, még fél nyolc sincs, de azt mondták, hogy te korán kelő típus vagy. és igy nem zavarunk. — Így igaz, valóban korán szoktam kelni, nincs semmi csul ellenálló rács akadályozta meg. Hasonló történt a mátészalkai Sütőipari Vállalat nagyecsedi kenyérboltjában lévő rács esetében i.s. S végül 1988. június elsején egy udvarról a nyitott gépkocsiból elvittek két hangfalat. A Nyíregyházi Városi Bíróság Rostás Sándort a lopásokért, illetve annak kísérletéért halmazati büntetésül egy év- börtönbüntetésre, J. Albertet 10 hónapi fiatalkorúak fogházára, míg P. Miklóst 8 hónapi fiatalkorúak fogházára ítéltei A szabadságvesztés végrehajtását mindhármójuk esetében két év próbaidőre felfüggesztették. Az ítéletek jogerősek. (csgy) A beszélgetést májas Z4-én készítettük Berkes Gáborral, de azóta az ígért fénykép még nem érkezett meg. Felvételünk egy korábbi szabolcsi Első Emelet-koncerten készült. júliusban az új lemezünket készítjük el. Augusztusban a Felvidéken koncertezünk. A hazai koncertturnénk október végén indul. — Láthatunk-e majd benneteket Nyíregyházán? — Még nem állt össze a program, de nem kizárt. Sóstón, ahogy visszaemlékszem, már több jó bulit adtunk. Szabolcs tulajdonképpen az országnak egy olyan pontja, ahová szívesen jövünk. — Milyen lesz az új lemez, változik-e a stílusotok? — Nagyjából nem. esetleg egy kis változás lesz, de egyelőre nem lehet semmi konkrétat mondani, mert még dolgozunk rajta. Mindez csak akkor derül ki úgyis, amikor már elkészült. — Az előző lemezetek, a Naplemez cs a Koncertlemcz hogyan fogyott? — Ezek egyike sem olyan sikeres, mint az előzők, nem értük el velük a 100 ezres eladási példányszámot. De minket ez abszolút nem aggaszt. — Gábor, akkor fejezzük be úgy a beszélgetést, hogy nem haragszunk egymásra, és ennek megerősítésére küldj egy képet, a beszélgetést pedig az őszi nyíregyházi koncerteteken folytatjuk ».élőben. Rendben van-e ez így? — Természetesen, és tényleg nincs harag, a képet küldöm, kösz, hogy hívtál. A rajongóinknak pedig add át üdvözletünket Száraz Attila Makacs rácsok Sikerrel vizsgázott repiilíterünk Balog! György vezérőrnagy a vámvizsgálat körilméayeivel ismerkedett A fOldet érés utáni percek a nyíregyházi repülőtéren. A pilótafülkében Heinrich Biliinger kapitány. (Elek Emil felvételei) Nikiink sem szereltek fel teletant... Nincs harag az Első Emelettel A TISZALÖKI FELKELÉS Tiszalök határában 1951. március végére készült el az intemá- lótábör, s erre az időre a különböző helyeken fogva tartott németeket a meginduló vízi erőmű építkezéséhez irányították — olvastuk a Magyar Nemzet május 13-1 számában. A Tiszalök térségében folyó építkezésen az internáltak száma 1951 és 1953 között 2000—2500 főre becsülhető. A vízi erőmű építkezésein a foglyok teljesítménye az előírásokat jóval meghaladta, de az elszámolás terén mindig megrövidítették őket. Az építésvezető havonta 8—10 000 köbméterrel kevesebb kitermelt földmennyiséget mutatott ki, mint az a valóságban volt. „Panaszáradat volt, de nem történt incidens, ennek ellenére a hangadók közül többet őrizetbe vettek. Ez volt a szikra, amely kirobbantotta a felkelést október 4-én. Egy gyanús szerepet játszó személyt tettlegesen bántalmaztak, majd a tábort körülvevő két drótkerítés közé dobták. A tömeg kitódult a barakkok előtti térre, és követelte letartóztatott vezetőinek szabadon bocsátását. Riadóztatták az őrséget 3 géppuskát állítottak fel a kijárati kapuhoz, s az őrtornyokat is megerősítették őrszemekkel. A tábor lakói megszerezték a kivezényelt tűzoltóság felszerelését és az őrszemélyzet felé irányították a vizsugarakat. A kijárati kapuban álló „Boxer” néhány cseppet kapott a vízsugárból, s ez elegendő volt ahhoz, hogy pisztolyával a tömegbe lőjön. Ekkor minden oldalról és sarokból tüzelni kezdtek a rabokra. Az 1953. október 4-i tiszalöki „Lageraufstandnak” 5 halálos áldozata és jóval húsz főt meghaladó sebesültje volt. A rend helyreállítása után a „vétkeseket” bíróság elé állították. A rabok táborvezetője hat, egy másik személy ötévi fegyházbüntetést kapott. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ REFORMKORHAZ Az Esti Hírlap május 3l-i száma közli, hogy nemrég a reform- kórházak közé sorolták a mátészalkai intézményt. Arra a kérdésre: hogyan fogadta ezt az orvosi kar, dr. Papp László főorvos válaszol: „Furcsállták. A »költségfigyelés» pluszteherként zúdult rájuk. Azóta változott a helyzet, kialakult a »köllségtu- datuk«. Ha egy terápiánál 3—4 azonos hatású gyógyszer közül választhatnak, akkor most már inkább a drágább gyógyszert választják, ha az hatásosabb. Amennyiben a megoldás pénzügyi részét vizsgáljuk, kevesebb fogy ebből, de ami még ennél is fontosabb, hamarabb gyógyul a beteg, kevesebb Időt tölt táppénzen. fgy az orvosoknak is könnyebb, hiszen ritkábban fektetnek be beteget 2—3 napra akkor, ha a vizsgálatok utáni gyógykezelés bejáró betegek esetén is hatásos ... A betegek azt tapasztalhatják, hogy gyorsabbak és figyelmesebbek velük az orvosok. Jobb a szervezés: célirányosabban vizsgálnak és vizsgáltatnak.” KISVASÜT A TISZA-PARTON A Képes Üjság május 13-1 és 20-i számaiban arra keres választ, szükség van-e a szabolcsi kisvasúira. A MÁV illetékese nem mondott nemet, de igent sem, így „csak” a madzagvasút használóinak véleményére hagyatkoznak a riport készítői, íme néhány vélemény: Fodor Lajos kótaji tanácselnök: „Két- háromezer tonna szenet is kihoz ide évente a kisvonat. Közúton legalább tizenöt forinttal drágább mázsája. Egy menetjegy nyolc forintba kerül, buszon duplája lenne, nagyobb zsúfoltsággal. Állítom, megérezné Nyíregyháza is a kisvonat hiányát. Innen még bejárnak piacozni az emberek.” Harcsa Bertalan. a dombrádi tanács vb-titkára: „ősszel ezerháromszáz-ezemégy- száz nagy vagonnak megfelelő cukorrépát visz el ez a kis csü- hös. Visszafelé meg hozza a répaszeletet. De ezen jön szinte minden építő- és tüzelőanyag és akkor a személyszállításról még nem szóltunk. Mert bizony a buszközlekedés egyre szegényesebb. Igaz, hogy Nyíregyháza két és fél óra vonattal, de legalább van. Míg buszból napi két járat indul, addig vonatból nyolc pár. Lehet, hogy a MAV-nak mindez ráfizetéses, de az országnak biztos hogy nem az.” STABILIZÁCIÓ, KIBONTAKOZÁS A Szövetkezeti Kereskedelem idei második számában tizenegy cikket olvashatunk szűkebb pátriánkról. A szövetkezeti kereskedelem eredményeit és gondjait összegző cikkben olvashatjuk, hogy „Az áfészekben folyamatosan növekszik a készlet (1980- ban 9 millió, tavaly már 1,1 milliárd volt); nem kevés bizonytalanságot okoz. hogy mintegy 3 milliárdos eszközérték 43 százaléka kölcsönből (banki, célrészjegy) származik; s a hatékonyabb gazdálkodást akadályozza, hogy az elavult technikai eszközök értéke már meghaladja a 300 millió forintot. . . bizonytalan a szerződések • teljesítése, egyre kevesebb jut állagmegőrzésre, rekonstrukcióra, beruházásra, fejlesztésre, mindinkább elkülönülnek az egyes integrációban részt vevők érdekei, s az áfészek mindinkább kettős kényszer közepette — ellátási kötelezettség és nyereséges működés — gazdálkodnak.”
