Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

Az első közvetlen légijárat Linzből A NYÍREGYHÁZI REPÜ­LŐTÉR SIKERREL VIZS­GÁZOTT TEGNAP AZ ELSŐ KERESKEDELMI REPÜLŐGÉP FOGADÁ­SÁVAL. (2. oldal) Bush elnök programja George Bush amerikai el­nök július 11—13. között tesz hivatalos látogatást Buda­pesten, közölte a Fehér Ház. Az elnök európai útja július 9-én, Varsóban kezdődik, és lengyelországi látogatása alatt ellátogat Gdanskba, a Szolidaritás szülővárosába is. Bush Lengyelországból érke­zik 11-én Budapestre, ahol két éjszakát tölt, majd 13-án repül tovább Párizsba, a ve­zető tőkés országok idei csúcsértekezletére. . Párizs után az amerikai elnök rö­vid látogatást tesz Hollan­diában is. Eszmecsere a gazdaságról Mohai László, a kormány miniszterhelyettesi rangban lévő főtanácsadója szerdán megyénkben tárgyalt. Az MSZMP megyei bizottságán Gyuricsku Kálmán első tit­kárral és Szabó István gaz­daságpolitikai titkárral Sza- bolcs-Szatmár gazdaságpo­litikai helyzetéről, megyén­ket érintő tervekről folyta­tott eszmecserét. Délután ke­rékasztal megbeszélésen vett részt az MTESZ-ben, ahol vezető műszaki értelmiségiek egy csoportjával a gazdaság- fejlesztés lehetőségeiről, a kormány gazdasági kibonta­kozást segítő csomagtervéről váltottak gondolatokat. Osztrákok tapasztalata, magyarok gyakorlata /, Vállalatavatás Vkét himnusszal Haiai és nyugati piacokra termőinek Minőség, megbízhatóság, pontosság — hangzottak az újonnan megalakult vegyes vállalat legfontosabb cél­kitűzései szerdán délelőtt Nyíregyházán, az I.C.E. Voest-Alpine—KEMÉV vegyes vállalat alapító ünnep­ségen. A 110 millió forintos alap­tőkével útjára indított vállal­kozáshoz 60 százalékot az osztrák, 40 százalékot a ma­gyar cég adott. A két ország himnuszának elhangzása, valamint Pét hő Andrásnak, a Kelet-Magyar­országi Állami Építőipari Vállalat (KEMÉV) igazgató­jának köszöntő szavai után Erich Becker, a Voesit-Alpine Jelentkezés július 15-ig Szabadegyetemek, vitafórumok Átalakul, az élethez iga­zodik az MSZMP megyei oktatási igazgatósága. Mi­lyen témákat, előadássoro­zatokat, kötetlen önképzési lehetőségeket kínál a meg­újuló intézmény? Végleg szakítanak az ér­dektelenné, formálissá vált keretekkel, módszerekkel, tárgykörökkel. Az ősszel kez­dődő oktatási évben az eddig hagyományos — A marxiz­mus—leninizmus alapjai, A szocializmus építésének so­ron lévő feladatai, az Idősze­rű ideológiai és politikai kérdések című — tanfolya­mok már nem indulnak. He­lyettük ilyen és hasonló té­makörökkel foglalkozhatnak az érdeklődők: Mit akar az MSZMP?; Irány a demokra­tikus szocializmus — jogálla­mi és képviseleti demokrá­cia; A helyi társadalom, a helyi önkormányzat; Az al­kotmányos többpártrendszer­re való áttérés politikai fel­adatai; A koalíciós kormány­zás lehetőségei Magyarorszá­gon; A hiánygazdálkodásból a piacgazdálkodásba való át­menet követelményei — a gazdaság reformja; Az MSZMP viszonya a társada­lom különböző csoportjaihoz, rétegeihez, illetve politikai erőihez, mozgalmaihoz; Mi­lyen pártot akarunk?; Tör­ténelmi útunk csomópontjai. Ilyen szellemben változik valamennyi tanfolyam. Az esti egyetemi oktatás általá­nos és szakosító tagozatai a kurzust befejező, „kifutó” évfolyamokkal új tartalom­mal folytatódnak. Ezek rész­letes programját már kidol­gozták, de bármely témáról indítanak tanfolyamot az ér­deklődéshez igazodva. To­vábbképző tanfolyamok, vi­tafórumok, előadássorozatok is indulnak ősztől, melyek féléves, egyéves — hetente, kéthetente, vagy havonta 2 órás programmal zajlanak. (Folytatás a 4. oldalon) vezérigazgatója mondott be­szédet. Mint bevezetőjében hangsúlyozta, ez az ünnepség alapkőletétel a közös vállalat történetében, amely azért jött létre, hogy benne az osztrákok tapasztalata, a ma­gyarok gyakorlata egyesül­jön. Az új vegyes vállalat ma­gyar és nyugati piacokra termel majd. Elsősorban fémipari késztermékeket, gé­pi berendezéseket gyárt, sze­reléssel foglalkozik, termelő és szolgáltató építményeket készít. Olyan, a környezetvé­delmi beruházásokra különö­sen ügyelő acél építőeleme­ket, építőrendszereket gyárt, amelyek az NSZK-ban, Svájcban, Indonéziában, Ve­nezuelában, s természetesen Magyarországon is megtalál­hatók majd. A magyaror­szági közös leányvállalat létrehozásával nemcsak sors­közösségeket vállalnak a fe- • üzemavatás; vendégek a gyártósoroknál. lek — hangoztatta Erich Becker —, hanem arra tö­rekszenek, hogy a jövőt is közösen alakítsák. Karikás György, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium főcsoportfőnöke volt, aki bevezetőjében hazánk je­lenlegi gazdaságpolitiká­jára hívta Tel a figyel­met, majd arra figyel­meztetett, hogy minden el­képzelés, törekvés csak any- nyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. A Voest-Al­pine—KEMÉV a követendő példák közé tartozik, hiszen az adott helyen, az adott le­hetőségek feltérképezésével tette meg a legjobb lépést azért, hogy együttműködésük nyomán jól működő közös vállalat jöhessen létre. Az avatási ünnepség befe­jező részében Franz Joseph Schmid, Ausztria magyaror­szági nagykövete, valamint Karikás György vágta át a két ország nemzetiszín sza­lagját, majd a vendégek megtekintették az új üzemet. (k. é.) Ma ülést tart a negyei pb Ma 16 órakor ülést tart a megyei pártbizottság, témája a megyei pártértekezlet óta végzett testületi munka érté­kelése. Mint a megyei párt- bizottság szóvivője. Tóth László elmondta, a pb az el­múlt féléves időszakban rendszeresen foglalkozott a legfontosabb politikai, gazda­sági kérdésekkel. Több té­mára részletesen is kidolgoz­ta álláspontját. Elemzett olyan időszerű problémákat is. amelyekhez — mint poli­tikai pártnak — véleményét, viszonyát ki kellett alakíta­nia. A közvélemény számára azonban a regionális politika- formálás kevésbé érzékelhető, a testület döntései, állásfog­lalásai nem kapcsolódnak ösz­szefüggő politikai cselekvési rendszerré. Ezen a helyzeten akar a testület változtatni az­zal. hogy világos, közérthető és követhető politikai progra­(Folytatás a 4. oldalon) Folyamatos h H jég 15 ez« hektárt tett tönkre Az utóbbi betek rendkívül csapadékos időjárása követ­keztében az egész megye te­rületén jelentős károkat oko­zott a belvíz. A megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának felmé­rései szerint több mint 40 ezer hektár területen kelet­kezett kár, a közel száz me­zőgazdasági nagyüzem és több ezer kistermelő hozam­kiesése várhatóan 700 millió forint. Különösen Észak-Szabolcs, Tiszahát és a Bereg térségé­ben jelentkezett nagy veszte­ség. A szakemberek a me­gyében a kalászosoknál a ho- zamérték-kiesést 120 millió forintra, a kukoricánál 160 millió forintra, a burgonya és a napraforgó hozamkiesést pedig 40—40 millió forintra becsülik. Olyan jelzések is érkeztek a megye több terü­letéről, hogy a belvíz mellett a tavaszi fagy is károsította a téli almát, s lesz olyan ter­melőszövetkezet, ahol az idén a tavalyi almatermés 50 szá­zaléka, máshol csak az egy- harmada várható. A belvíz hátráltatta az első kalászoso­kat is, a nedves fű, széna leértéktelenedett, s ez az ál­lattenyésztésre is károsan hat. Nyitott kérdés marad, hogy a károsodott területeket le­het-e még hasznosítani. Az üzemek megpróbálják má­sodvetéssel enyhíteni a ki­esett veszteséget, de úgy tű­nik, hogy a 40 ezer hektár­nak csak alig tíz százaléka hasznosítható újra. A továb­bi intézkedések érdekében a napokban Rednágel Jenő mi­niszterhelyettes vezetésével szakértők „repülték be” a te­rületet, s a helyszínen te­kintették meg a kialakult helyzetet. Az Állami Biztosítónál 83 állami gazdaság és termelő- szövetkezet kötött vízkárra biztosítást, s az esőzések után valamennyi üzem jelentett be vízkárt. A biztosító eddig 3200 hektárra 31 millió forin­tot fizetett ki. A károk fel­mérése folyamatos, de a vég­leges elszámolására csak a növények beérése után kerül sor, ugyanis akkor lehet meg­állapítani a tényleges veszte­séget. Jégkárra közel 100 me­zőgazdasági üzem kötött biz­tosítást. közülük 58 egységtől érkezett bejelentés a biztosí­tóhoz. A jég 15 ezer hektár területen okozott kárt. A szakemberek előzetesen itt is felmérik a veszteségeket, de mint a belvíz esetében, a biz­tosító a termés beérésekor fizet. Társadalmi munka a véresért Jutáim a legjobbaknak Az 1988. évi társadalmi munkában élenjáró szemé­lyek, közösségek részére ren­deztek ünnepséget tegnap Nyíregyházán a városi ta­nács dísztermében. Koncz Imre általános tanácselnök­helyettes köszöntötte a részt­vevőket, majd értékelte a la­kosság, a megyeszékhelyen működő vállalatok, szövetke­zetek, intézmények dolgozói­nak tavaly végzett társadal­mi munkáját. Az elmúlt évi munka érté­Ai ünnepség résztvevői. ke 23 százalékkal lett több az előző évinél. A több mint 200 millió forint összértékű munkával az országos ver­senyben ötödik helyezést ért el a város. A tavaszi-őszi fá­sítási, parkosítási akciók so­rán lakossági és tanácsi tá­mogatásból hatezer facseme­te és huszonegyezer cserje elültetésével járultak a la­kók a zöldterületek szebbé tételéhez. Tavaly az „Együtt Nyíregyházáért’’ mozgalom­hoz 95 szervezet cstalakozottf s a nehezebb gazdasági kö­rülmények ellenére 1,9 mil­lió forint befizetésével segí­tették a közös célok megvaló­sítását. A köszöntő beszéd után az általános elnökhe­lyettes átadta a jutalmakat az élenjáróknak, akiknek a névsorát lapunk 4. oldalán közöljük. I XLVI. évfolyam. 139. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. június 15., csütörtök belvízkár Sokmilliós

Next

/
Thumbnails
Contents