Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. június 1. A Móricz Zsigmond Színház Munkácson Tilda néni bukszája — Egyszerűen fantasztikus volt — állítják egyhangúlag színházunk fiatal művészei, akik május 21-én Munkácson előadták Tamási Áron: Ének és madár című székely népi játékát. Itt a nyár, sokan már naposnak. Sok tinédzser bőre tele van pattanásokkal, ezek eltüntetésére kiváló gyógyír a napsugár. Napkúra előtt ajánlatos a bőr szakszerű kitisztítása, melynek mesterei a kozmetikusok, (suri) Könyvíinnep 4 ma kezdődő, sorrendben immár hatvanadik könyvhéten talán kevesebb lesz a rendezvény, s a tervezett új könyvek közül sem jelenik meg mindegyik időben — mégis, így is ünnep ez. A sodró politikai forgatagban legalább néhány napig ismét a könyv, az irodalom áll majd az érdeklődés egyik középpontjában. Megyénkben is lesz alkalom a választásra. A könyvkiadóknak az ünnepre időzített, mintegy félszáz kiadványa mellett a Püski Kiadó több kötetét is kézbe veheti az itteni olvasó, maga Püski Sándor, a híres, New York-ban élő kiadó is ellátogat Nyíregyházára. Külön öröm, hogy bővült a helyi kiadású könyvek választéka is. A Móricz Zsigmond könyvtár gondozásában több kötet a könyvhét tájékán látott napvilágot. A Téka-sorozat legújabb darabjaként megjelent a Sipkay Barna-emlékkönyv, amely a már-már elfeledett író írásaiból nyújt át az olvasónak egy csokorra valót. Szintén szellemi örökségünk ápolását szolgálja a Kis Ferenc költői világát bemutató kötet, amely Az ínség és harc fia címet viseli, s amelyet Tidrenczel Sándor állított össze. A Szabolcsi Téka kilencedik kötete, a Móricz Zsigmond és Szabolcs-Szatmár alcímű szöveggyűjtemény az író 34 művét idézi: azokat, amelyek gyermekkorának és későbbi látogatásainak emlékeit, a múltat idéző töprengéseit tartalmazza. Szintén kapható a könyvhéten Czine Mihályt köszöntő kiadvány és bibliográfia, ez ugyancsak a közelmúltban jelent meg a neves irodalomtörténész hatvanadik születésnapja alkalmából. A Bessenyei Társaság is több kiadvánnyal jelentkezik. Bizonyára sokan veszik majd kézbe a Szellemi elődeink sorozat második kötetét, amely többek között Bessenyei György, Lukács Ödön, Ge- duly Henrik, Czóbel Minka költői pályáját, Lőrin- czy György írót és Mé- reyné Juhász Margitot mutatja be. 4 kicsit könyvajánlónak 'sikerült ünnepi köszöntő más megyei kiadványokra is szeretné felhívni a figyelmet, így az említetteken kívül például a most induló Koszorú-sorozat első darabjára, amely Krú- dyt hozza közelebb a költők hozzá írt alkotásaival. Bodnár István — Fantasztikus élmény volt, ahogy az első pillanattól kezdve a nézők elfogadtak bennünket, ahogy velünk együtt éltek — meséli Tóth Károly. — Sikerült kiszakítanunk őket két órára az életükből; az előadás után „elvarázsolt” embereket láttunk. A csoda persze Tamásinak leészönhető. És Tilda néninek ... Dr. Vaszócsik Lászlóné, Tilda néni 71 esztendős asz- szony. Matematika—fizika Vállalni szellemi örökségünkéi A Bessenyei Kör története szakos tanári diplomát szerzett hajdan Budapesten, de visszament tanítani szülőföldjére, Kárpátaljára. Most, 1987 óta ő az elnöke a II. Rákóczi Ferenc Baráti Körnek, amely eddig 100 bejegyzett tagot számlál. És Tilda néni intézett mindent, a szállást, a fogadást, az étkezést. — Ilyen ember nincs több — mondja Horváth László Attila. — östí- pus. — ö fogja össze az itteni magyarságot — szól közbe Csikós Sándor, aki később elmeséli, hogy Tilda néni és barátai az előadás előtt a folyosón elhelyeztek egy perselyt, amolyan bukszát, amelybe a belépődíjat kellett bedobni: egy rubelt. A stáb tagjaitól azt is megtudtam, hogy a kör vezetőségi tagja, dr. Balogh Géza, szülész-nőgyógyász, azzal engedte őket színpadra: ennek az előadásnak sikerülnie kell, ugyanis ez az első rendezvényük. Ha ez megbukik, az emberek többet nem jönnek el. Az Énekes madár azonban kiemelkedő sikert aratott. — Csupa boldog arcot láttam a nézőtéren — emlékezik Tóth Károly, akire érezhetően nagy hatást gyakorolt a munkácsi vendégszereplés. (Nem is csoda, hiszen Tilda nénitől azt is megtudta, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kör most először ünnepelhette meg március tizenötödikét. Előbb megtisztították a gaztól, majd megkoszorúzták az egykori emlékművet, s elénekelték a Szózatot...) — Persze, szerencsés időben jártunk ott — szól közbe Horváth László Attila — aznap misézett ott Paskai bíboros... A fiatal színészek azt tervezik, hogy ősszel üngvárra és Beregszászra is elmennek, hiszen odaát az egész Tamási-jelenség egészen másképp jelentkezik, mint nálunk ... (k. zs.) Csaknem négy évtizednyi szünet után feltámadt a tetszhalálból, s ma ismét számottevő tényezője megyénk művelődésének a Bessenyei Társaság, amely az egykori Bessenyei Kör legjobb hagyományait kívánja folytatni. Az újjászervezésben oroszlánrésze volt Bánszki Istvánnak, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárának, aki Bessenyei György életének, munkásságának nemcsak kiváló ismerője, hanem elhivatott ismertetője is. Nála szakavatottabb szerzőt tehát bajosan találhatott volna a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság, amelynek gondozásában éppen az ünnepi könyvhétre jelent meg A Bessenyei Kör története. A rendkívül alapos kutatómunkáról tanúskodó kötetben Bánszki István nyolc fejezetre osztja a Kör históriáját. Rövid, lé- nyegretörő áttekintést ad az újkori Nyíregyháza kialakulásáról, fejlődéséről, arról a szellemi-társadalmi közegről, amelybe beágyazódhatott a kétévi előkészítés után 1898-ban megalakult egylet, hivatalos nevén a Szabolcs- vármegyei Bessenyei György Művelődési Kör. Célja — az alapszabály szerint — „a Bessenyei-kultusz ápolása és ennek megfelelően a Kör működési területén az irodalomnak, művészetnek, tudománynak művelése.” Az akkor nem egészen 32 ezer lelket számláló, tehát kisvárosnak tekinthető Nyíregyházán két és fél százan csatlakoztak ehhez a nemes szándékú közösséghez. Vállalt feladatának változó színvonalon felelt meg a Kör, működésének 52 éve alatt. A fénykor mindjárt a megalakulás utáni időszak — az jíj század első két évtizede — jelentette. Irodalom- és hagyományápoló, tudományos ismeretterjesztő tevékenysége meghatározó volt a város, a vármegye életében. Egy-egy előadóestre olyan művészeket hívtak ide, mint Jászai Mari, Hubay Jenő. Jan Kubelik. A Nemzeti Szalon tárlatán Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál festményeiben gyönyörködhetett a közönség. Felolvasóestet tartott Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső. Nyíregyházán Bessenyei-szobrot avattak, a költő-filozófus tiszaberceli szülőházán emléktáblát helyeztek el. A forradalmak utáni újjászerveződés öt esztendejét egy ellentmondásos, 1931-ig tartó szakasz követi, majd a Kör történetének „irodalmi” fejezete kezdődik. Saját könyvtár létesítését, Bartók Béla nyíregyházi hangversenyét, a Szabolcsi Szemle indulását, Bessenyei Hunyaditragédiájának kiadását jegyezheti fel ebből az időből a krónikás. A következő szakaszban, 1936—40 között születik meg a népfőiskola terve, ekkor szállítják Bakon- szegről Nyíregyházára Besse- , nyei hamvait, Társasággá alakul a Kör. Ettől fogva tehát irodalmi és tudományos társaságként működik tovább az addigi közművelődési egylet, egészen 1949-ig, azaz megszűnéséig. A hazánk fölött lassan besötétedő égbolt alatt elsorvadtak az ilyen és ehhez hasonló közösségek. A mostani szellemi pezsgés, a szabadabb légkör azonban ismét teret engedett ezeknek a kezdeményezéseknek, újra van már Bessenyei Társaságunk, Kölcsey Társaságunk. Szellemi örökségüket tárja az érdeklődő olvasó elé a Bessenyei Kör történetét színesen, élvezetesen taglaló könyv. Gönczi Mária A NYUGDÍJASKLUB tavaly decemberben alakult meg Nyírvasváriban, több mint hetven taggal. Azóta rendszeresen — két hetenként — találkoznak, közösen ünnepelték a karácsonyt, a húsvétot és az anyák napját. Sok segítséget kapnak a helyi művelődési központtól és a tanácstól, így az ő támogatásukkal vehetnek részt június 7-én egy megyei körúton, amelyen többek között ellátogatnak Fehérgyarmatra, Jánkmajtisra, Túristvándi- ba, Tarpára, Csarodára, Tá- kosra. Olvasónk írja Mire jó az ellenőrző? G ondolom arra, amit neve is jelez tudnillik, hogy a pedagógusok rendre jelzik a nebuló érdemjegyeit, kifogásaikat, a szülőnek szánt üzeneteket, kéréseket. Képzelem én. aki 20 éve volt diák. Ennek a könyvecskének komoly szerepe volt, diák abba nem írhatott, legfeljebb a vakmerőbbek próbálták kikaparni, netán átírni rossz jegyeiket. De ezekre a stiklik- re hamar fény derült, úgyhogy az ellenőrző hű tükörképe volt magaviseletünknek és tanulmányi eredményünknek, „szeplő- telenségét” óvták tanáraink és szüléink. Manapság a gyermek, diák írja be — ha egyáltalán beírja — osztályzatait. Mindenki elégedett — legalábbis egy ideig —, a pedagógus leterheltsége, „adminisztrációja” csökken, kevésbé hajszolt. A diák megoldotta átmeneti gondjait, a szülőt pedig csupa elfogadható érdemjeggyel „ajándékozták” meg. Mint minden — ez a boldogság is — múlandó. Két héttel az évzáró előtt gyorsan összehívott szülői értekezletre indulnak a szülők, ki helyből, ki rövidebb, hosszabb távolságot megtéve, a megyeszékhelyen lévő középiskolába. Itt tudják meg az elrettentő hírt: az osztály több mint fele bukásra áll, ki egy, ki több tantárgyból. Magatartásukra jelző sem illik, csak sorolni lehet a durvaságokat, amellyel gyermekeink bosszantják tanáraikat. A szülők dermedtek, egyrészt azért, mert a huszonnegyedik órában kapják a figyelmeztetést, másrészt, mert nem egyedülálló. nem egy-két gyermek esetéről van szó, hanem az egész osztályról. A tanár magyarázkodik. leterhelt, nincs ideje osztályzatokat beírni, de szívesen fogadja a szülőket a hivatalos fogadóórán, vagy azon túl is (?). A szülők értik ezt, de mégis értetlenkednek, hiszen csak egy beírásról lenne szó és minden helyrebillenhetne: szülő figyelmesebben nevelné gyermekét, tanár ritkábban kerülne kínos helyzetekbe, s így a két oldalról „megtámogatott” gyermekekben nem szabadulnának el úgy az indulatok. De addig is kell-e az ellenőrzőkönyv? Jónás Ágnes Rugalmas BM-esek Útlevél helyben A Fehérgyarmati Rendőr- kapitányság dolgozói a várostól távol élő községek lakóit tájékoztatták arról, hogy egy fényképész kisiparos (mellesleg önkéntes rendőr) egy közösen kialakított időpontban felkeresi az útlevélfényképet készíteni akarókat. A kapitányság dolgozói a kész fényképek és kitöltött Életveszélyes slalomozás Furcsa közúti baleset történt tavaly augusztus 20-án. késő éjjel Rakamaz és Tokaj között. A fiatalkorú B. Cs. az említett időpontban az édesapja Ladájával 80 km/óra sebességgel Tokaj irányába haladt. Ebben az Időben vele szemben az út menetirány szerinti bal oldalán, a felfestett szegélyvonalon kívül Rakamaz felé gyalogosok mentek. B. Cs. az autó vezetése közben a gépkocsin rendellenességet tapasztalt. és annak eredetét menet közben meg akarta állapítani. illetve ki akarta küszöbölni. Emiatt — anélkül, hogy az országúti világítást mellőzte volna — az egyébként csúszós úton jobbról balra, majd Ismét jobbra hajtással slalomozott. melynek során az út szélén a vaskorláthoz húzódó gyalogosokat majdnem elsodorta. Közülük legelői V. Valéria teljesen kiszolgáltatott helyzetben állt. A nagy sebességgel felé haladó személygépkocsi elől — amely őt és a társait teljesen elvakltotta — menekülni kényszerült, s ennek során az utat szegélyező vaskorlátot átlépte és az öt-hat méter mély szakadékba zuhant. Ennek következtében a lány súlyosan, életveszélyesen megsérült. az egyik csigolyája eltört. Karjának idegsérülése miatt maradandó testi fogyatékosságot szenvedett. A tényleges gyógytar- tam egy évre tehető. A bírósági ítélet kimondja, hogy a vádlott figyelmes és biztonságos közlekedése mellett a baleset nem következett volna be. Amikor B. Cs. a gépkocsin rendellenességet észlelt, a távfényt le kellett volna kapcsolnia. a sebességet pedig mérsékelnie. Amennyiben az autó valóban meghibásodott, akkor azonnal meg kellett volna állítani. V. Valéria a vádlottal szembeni polgári jogi igényét a törvény egyéb útján kívánja érvényesíteni. A Nyíregyházi Városi Bíróság Cs. B.-t a maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért jogerősen nyolcezer forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott az eddig felmerült bűnügyi költségeket, vagyis 2009 forintot is köteles megfizetni. (Cs. Gy.) útlevélkérő lapok birtokában fogadták a székhelyközségek tanácsain az állampolgárokat. A napokban például a szatmárcsekei területen juthatnak így az illetékbélyeg megvásárlását követően e fontos okmányhoz Túristván- di és Szatmárcseke utazni kívánó állampolgárai. Május 4-én Tiszabecsen 230 tiszaháti lakos kapta meg kishatár- átlépőjét. Alig öt hónap alatt közel 6 ezer igénylő kapott lehetőséget arra, hogy Kárpátaljára utazhasson. A takarékos megoldással a rozsályi térség lakóit is felkeresik a kapitányság dolgozói, így több száz forintos utazási költséget takaríthatnak meg az itt élők. ABANYKÖNYVESEK KLUBJA A Ceglédi Tanács és a Pedagógus Szakszervezet helyi szervezetének közös kezdeményezésére — 1982-ben határoztak az Aranykönyv létesítéséről. Az akkor elkészített alapító okirat meghatározta, hogy évente 3—5 olyan személy vagy testület névé kerülhet a merített papírlapokkal bélelt album oldalaira, akik új alkotásokkal vagy hosz- szas gyümölcsöző munkával jelentősét alkottak a város kulturális életében, esetleg országos fórumokon szereztek dicsőséget Cegléd városának. A gondos kiválasztást biztosítja, hogy az Aranykönyvben megörökítendőkről a különböző társadalmi szervezetek ajánlása után döntenek. A nyilvánosság jegyében a beiktatásra váró személyek nevét közhírré teszik. Minden alkalommal részletesen indokolják, hogy a kitüntetettek mivel érdemelték ki ezt az elismerést. Az újonnan beiktatott neveket — évente két alkalommal. a pedagógusnapon és a népművelők napján — ünnepélyesen ismertetik a nyilvánossággal. Az idén az Aranykönyvbe bejegyzettek létrehozzák az Aranykönyvesek klubját. (Pest Megyei Hírlap) BALATON-ADATBANK Idén új kezdeményezést indított útjára a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Az intézmény könyvtára — együttműködve a Balatoni Intéző Bizottsággal — a természet- és környezetvédelmet segítendő. ..Balaton-adatbankot” kíván létrehozni. Az adatbank kialakításával az a céljuk, hogy . a Balatonnal és környezetével összefüggő információk — a lehetőség szerinti teljességgel — egy helyen legyenek megtalálhatók. Könyvtáruk már jelenleg is rendelkezik a vízminőséget, a környezeti infrastruktúrát, a településszerkezetet és hasonló körülményeket elemző anyagokkal. Ezeket szándékoznak továbbfejleszteni, illetve kiegészíteni a balatoni témakörű irodalommal. Az adatbank kialakítása során 1990-ig visszamenőleg — s ha lehetséges. még korábbról is. — összegyűjtik, s bármikor hozzáférhetővé teszik a fellelhető dokumentumokat. vizsgálati, kutatási eredményeket. Sok hasznos anyagot sikerült már beszerezniük, amellyel jelentős szellemi tőkét képviselnek. Rövidesen megkezdődik az információk számítógépre vitele. Az adatok gyors hozzáférhetőségét már a jövő év elejétől biztosítják. (Zalai Hírlap) tanítják AZ IDEGENFORGALMAT Az idegenforgalmi és szálloda- vállalatok. a szövetkezetek és utazási irodák, illetve egyéb — a turizmusban közreműködő — munkahelyek számára képez szakembereket szeptembertől a szegedi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Az oktatás egyelőre csak levelező tagozaton indul és érettségizett, legalább egy nyelvből alapfokú nyelvvizsgával, munkahelyi javaslattal rendelkező hallgatókat fogad. A képzés időtartama 2 év lesz. az órákat heti két alkalommal tartják. Végzés után idegenforgalmi ügyintézők —■ külön szakvizsga letételével — idegenvezetők, szállodai portások. szobafőnökök, szállodai üzletvezetők, valamint — a képesítési rendeletben meghatározott kategóriáig — szállodavezetők, illetve -helyettesek lehetnek a hallgatók. A szegedi iskola egyfajta kísérletnek is szánja az új képzési formát, hisz tervei között az idegenforgalmi szak nappali tagozaton való indítása is szerepel. (Délmagyarország) IMPRESSZáL A KÖLCSEY Január elsejétől nemzetközi művészközvetítési jogot kapott a debreceni Kölcsey Művelődési Központ, ahol Máté László főmunkatárs vezetésével ötfős munkacsoport kezdte meg imp- resszálási tevékenységét. Elsősorban debreceni és Debrecen környéki művészek menedzselésével kívánnak foglalkozni, de távlatokban az is elképzelhető, hogy a különböző intézményekhez, például a szomszéd megyék művelődési központjaihoz fűződő kapcsolataik révén, velük is ügynöki hálózatot építenek ki. (Hajdú-Bihari Napló) James Bond Him kerül — elad ízben — a magyar mozik műsorára: A kém, aki szeret engem. Főszerepben Roger Moore, Curt Jürgens.
