Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

1989- május 10 Kelet-Magyarország 3 Az ismeretek ára Hajlék a másképp gondolkodóknak Negyedévenként 60 ezer törlesztés Gyarapodó magángazdaság Petris gazda a kedvenccel, Gyöngyivel. A meggyorsult társadalmi és gazdasági változások ne­héz és új helyzetbe hozták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot, közismert nevén a TIT-et. Néhány héttel ez­előtt országos értekezleten vitatkoztak arról, hogy szükséges a társulat követke­zetes újragondolása, belső életének elevenebbé tétele, a TIT helyének és szerepének újrafogalmazása. A jövőbeli lehetőségek is szóba kerültek. Hargitai Jánostól, a TIT megbízott megyei titkárától érdeklődtünk, mit jelent ez konkrétan, és milyen válto­zások lesznek a helyi szerve­zetek életében? A TIT néhány éve ismétel­ten társadalmi szervezet lett, így jövőre várhatóan be is kell jegyezni. A társulat évek óta egyre kevesebb költségvetési támogatást kap. A megyei szervezet jelenlegi kiadásainak ez csak 8—10 százalékát fedezi. Át kell te­hát értékelni a szervezet egész tevékenységét. — Ennek már látni is je­leit, hiszen a TIT olyan szolgáltatásokat végez — mint például a közhasznú, szakmai átképzős tanfolya­mok —, amelyek nem tartoz­nak szorosan a profiljához. — De vajon meg akarják-e őrizni tevékenységük eddigi értékeit? — Természetesen. A mű­veltség elemeit szolgáló tu­dományos ismeretterjesztés­hez viszont olyan tevékeny­ségből kell megszerezni a fedezetet, amelyik ugyan va­lóban nem tartozik szorosan a TIT-témakörbe, de amely iránt nagy társadalmi szük­Bgy reklám, mely hadat üzen a megszokott sablonok­nak. Kemény kalapos, szmo­kingba öltözött férfiú nyit be hozzánk a televízió képer­nyőjén. Kalapot emel, cset­tint ujjaival miközben el­hangzik a bűvös szó: MÜSZI. A sikeres tévéreklám nyo­mán népszerűség övezi a Me­zőgazdasági Ügyvitelszerve­zési és Számítástechnikai Közös Vállalatot, bár megle­hetősen keveset tudunk ró­la, pedig megyénkre is kive­tette hálóját... A közelmúltban igazgató- váltásra került sor a MÜSZI Tiszántúli Területi Igazgató­ságán Karcagon. Szőllősi Sán­dor nyugdíjba vonult, tőle a képzeletbeli stafétabotot Majtényi György vette át. Ünnepélyes beiktatása után a MÜSZI múltjáról és jele­néről faggattuk és rákérdez­tünk arra is, hogyan tervezi a vállalat a keleti országrész meghódítását. A hatvanas évek második felében alakult meg a MÜ­SZI, 11 könyvelő — élükön séglet mutatkozik. Mindenki előtt világossá vált, hogy ha a TIT talpon akar maradni, akkor az alapvető természet- tudományos és humán mű­veltség rangjának megőrzése mellett nem mondhat le a költségvetési támogatásról, sem azokról az előbb emlí­tett szolgáltatásokról, ame­lyek éppen a kiművelt em­berfőkért folyó ismeretter­jesztés alapjait szolgálják. — Mi a helyzet megyénk­ben? — Tavaly például 4800 elő­adás hangzott el szerte a megyében és 340 tanfolyam bevétele járult hozzá a hi­ányzó bevételekhez. Végül is úgy gondoljuk, hogy 150 éves hagyományainak megfelelő­en a társulat segítette és se­gíteni kívánja a társadalom minden rétegének művelődé­sét, szakmai tudását. Az ide­gen nyelvek tömeges oktatá­sával pedig azt a nagy szük­ségletet kívánja kielégíteni, amely napjainkban megmu­tatkozik. — És mi a helyzet a helyi önállósággal? Mondják, a TIT kissé bürokratikus szer­vezet ... — Megfogalmazódott az országos fórumon annak az igénye is, hogy nagyobb önállóságra lenne szükség ott, ahol a gyakorlati isme­retterjesztés folyik. Az el­képzelések szerint a városi szervezetek önállóvá válnak, és a jelenlegi országos köz­pont kisebb létszámmal szö­vetséggé alakulna át. Ez a városi szervezetek számára jelent majd nagyobb moz­gásteret, tehát a fejlesztések­ben azok a szervezetek lát­Csettint a MÜSZI a leköszönő igazgatóval — húszezer forinttal társult, melyre a TOT elnöksége is áldását adta. Az idő őket iga­zolta, a vállalat lendületes fejlődése felülmúlt minden képzeletet. Ennek bizonysá­gára íme néhány adat: 1700 partnere és 264 részvényese van a MÜSZI-nek, vagyoni betétjük eléri a 169 millió fo­rintot. Ebben az évben ár­bevételük várhatóan túlszár­nyalja majd az 1 milliárd fo­rintot. Jól megfér egymás mellett a vállalat profiljában az adó- és pénzügyi tanács­adás, a számítógépes rend­szerek és tartozékaik for­galmazása éppúgy, mint az üzem- és munkaszervezés vagy az oktatás. Kezdetben egyszerű le­író irodaként működött az igazgatóság, mivel vidéken ez idő tájt olcsóbb volt a munkaerő, mint a főváros­ban. Két év múltán már a ják ennek hasznát, amelyek több bevételt szereznek. — Végül is hogy látja: áll- ja-e a versenyt a TIT? Hiszen a kívülálló néha azt tapasz­talja, hogy néhány újonnan alakult rugalmasabb szerve­zet — olyanok is, amelyek a reformmozgalom élére álltak — egyes területeken máris lekörözte a társulatot. — Mi az évek során némi előnyt szereztünk, hiszen a támogatás fokozatos elvoná­sával egy időben alkalmaz­kodtunk az új helyzethez. Egyre inkább gazdálkodunk. Ami pedig a reformot illeti, a TIT mindig helyet adott a másképpen gondolkodók­nak. A reformgondolkodás szószólói éppen a TIT értel­miségi klubjaiban — példáiíl a Kossuth klubban — kaptak helyet. Vagy az Üj Márciusi Front vezető egyénisége, Nyers Rezső például a leg­utóbbi időkig irányította a TIT-ben a közgazdasági is­meretterjesztést. A társulat tggjai közül sokan vesznek részt az alternatív mozgal­makban, és a mi feladatunk nem az, hogy versenyezzünk, hanem, hogy a reformgondo­latoknak, a tudományos Igénnyel megfogalmazott el­képzeléseknek továbbra is széles teret engedjünk. Bodnár István A kora reggeli órákban még álmosam nyitogatja szemét a nap, a város vele együtt éb­redezik. Már befutottak az első vonatok Nyíregyházára, egyre többen várnak az autóbuszokra. Csendes a Dó­zsa György utca is fél hat­kor, azonban az Estike esz­presszóban — közismertebb néven a 4-es kocsmában — már zajlik az élet. — Amikor bevezették a rendeletet, hogy csak 9 óra után lehet szeszes italt árusí­tani, akkor nyitottunk ki. Áp­rilis elsejétől újra 5 árától vagyunk nyitva, s mint Lát­hatja, nagy a forgalom — tá­jékoztat Balogh Tamás üzlet­vezető. — Bejönnek azok, ,akilk munkába mennek, s betérnek azok is, akik az éj- szákai műszakból mennek haza. Szerintem jó, hogy fel­belső szabályzatok készítését és a mezőgazdasági számí­tógépes rendszerek és szoft­verek értékesítését tűzték célul. Létrehoztak egy fő­könyvelői klubrendszert, melynek az információ- áramlás, a személyes kap­csolattartás és a konzultá­ció lett a legfőbb erénye. Szabolcsi gazdaságok és ter­melőszövetkezetek is tagjai ennek, számuk várhatóan to­vább emelkedik a jövőben. Megyénkben némileg gá­tat szab a MÜSZI terjeszke­désének az itteni állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek sanyarú sorsa, nehéz anyagi helyzete. Ennek elle­nére Majtényi György úgy vélekedett, hogy a Meteor 16- os rendszer eladható a me­gyében, mely sok gondot vesz le a felhasználók válláról. Több részterületet, így az ál­lóeszköz-nyilvántartást, a munkaügyi és bérügyviteli Ne higgye senki, hogy könnyen megy a gazdagodás. Az első évben öt hold bur­gonyát vetettem, de a szá­razság miatt nem jött be. A sertések ették meg a „ter­mést”. Szintén abban az év­ben volt egy hold zellerünk is, amiből összesen 360 (!) forintot árultunk. Csak ez utóbbi növényen 23 ezer fo­rintot buktunk. Szóval itt a gyors meggazdagodás kizárt, de ezt csák az tudja, aki csinálja. Egyelőre tizenhárom szarvasmarhánk van, most készülök venni kétszáz kis­malacot. Emellett saját ellá­tásra van csirkénk, kacsánk — mutat körbe portáján Petris András rozsréti állat­tenyésztő. Félmillió kölcsön három évre A gazdának jól kell tud­nia mennyire jövedelmező ez, hisz a szarvasmarha-te- nyészitésre nemrégiben vett fél három évre 500 ezer fo­rint kölcsönt 18 százalékos kamatra. Ez azt jelenti, hogy negyedévenként az ME- ZÖBANK-nak 60 ezer forin­tot kell visszafizetnie. Nem kell azonban félteni őt, tud­ja mit csinál. Huszonkét éves koráig tanyán élt, mindig volt a ház körül jószág. Ez­után tizenöt évet lehúzott a vasútnál, harmadik éve ma­gángazdálkodó. Amikor arról kérdezem, oldották a tilalmat, az embe­reiknek legyen joguk akkor in­ni, amikor akarnak. A város- központban vagyunk, ha min­dig nyitva lennénk, mindig lenne vendég, még éjjel is. Nem kell sokat várni a fe­lesre, hiszen már előre ki van töltve a rum, a vodka, a pálinka. Ismerősök, törzs­vendégek köszöntik egymást. Az egyik asztalnál fiatalem­ber ül egyedül. A féldecis pohár már üres, a sörösüveg félig van. — Vidékről járok be, hét­re megyek dolgozni — mond­ja. — A vonat korán érke­zik, a munkaidő kezdetéig elücsörgök itt. Rakodó va­gyok, nem lenne szabad sze­szes italt fogyasztani, de hát mindenki megissza a magáét. A Nyíri Fészek kisvendég­lőben már hosszabb sorban kimutatásokat, a pénzügyi rendszert, a főkönyvi köny­velést, az üzemgazdasági elemzéseket és a készletnyil­vántartásokat foglalja ma­gába ez a számítógépes rend­szer. A tiszántúli területi igazga­tóság szakemberei még az idén feltérképezik a megyét, hogy reális képet kapjanak a helyi mezőgazdasági vi­szonyokról és arról, hogyan lehetne ehhez adaptálni a MÜSZI állal kínált szellemi és technikai hátteret. Bő­víteni kívánják a főkönyve­lői klubrendszer szabolcsi tagjainak a körét és a sze­mélyes kapcsolatokra ala­pozva szeretnék megyénkben is széthinteni, elterjeszteni az általuk kínált számítógépes rendszereket és az ehhez kap­csolódó szoftvereket. Az új­donsült igazgató meggyőző­dése, hogy gondos előkészítő munka árán sikerrel járnak majd a MÜSZI szabolcsi pró­bálkozásai (is)... Csonka Zsolt ihogy telik egy napja, miköz­ben cigarettát sodor, csak annyit mond: egyformán. Egy kávé után hajnalid négy­kor kezdünk. Kialjazás, en­ni valóhordás, ahrakol tatás. állniak a vendégek, pedig ketten-hárman foglalkoznak a kiszolgálással. — öt ára 30 perckor nyi­tunk ki, s 8—9 óráig nincs megállás — pihen meg egy rövid időre Kandala András- né eladó. — Tilalom ide, ti­lalom oda, aki akarta, úgyis megítta a maga féldecijét. Az emberek találtak rokont, test­vért, havert, akinél lehetett inni. Előfordult, hogy a 9 árai nyitáskor egyesek már úgy estek be ittasan az aj­tón. Ügy gondolom, a regge­li szeszárusítással a zugki­méréseket lehet visszaszoríta­ni. Minden reggel bejövök ide — közli egy férfi, aki örül, hogy beszélgetőtársra lelt. — Az építőiparban dolgozom, villanyszerelőként, megszok­tuk mi már a szeszt. Nincs olyan nagy veszély nálunk, mintha gyárban dolgoznánk. Lassan már csak a Keres­kedelmi Minisztérium törté­nelemkönyve őrzi meg azt a tényt, hogy 1977-ben rendel­ték el szeszárusítás korláto­zását a vendéglátó egységek részére. Ezt tette teljessé az a tilalom, hogy 1986-tól a kis­kereskedelmi egységek sem árusíthattak 9 ára előtt al­koholt. — A mi üzletünkben a ti­lalom feloldása számottevő­en nem mutatkozott meg eddig — foglalja össze a ta­pasztalatait Matyi Antal, a Kelet Áruház csemegeosztá­lyának vezetője. — A lakos­ság megszokta már, hogy 9 óra előtt nem lehet vásárol­ni, s ahhoz is tartják ma­gukat. Szerintem az embe­rek nagy része még most sem tudja, hogy megszűnt a tila­lom. Ám az előbbiekből úgy tű­nik, aki „szesztestvér”, az már ismeri lehetőségeit. A kérdés: mennyire veszik ezt figyelembe a munkahelyek. M. Magyar László fejés, itatás és almozás. Az állatokkal kilencre végzek. Ezután jön a ház körüli mun­ka. Mindig van a kertben mit csinálni. Még tart a ve- teményezés, kapálás, krump- livetés. Összesen három hold földön gazdálkodunk. Ha nem a kertben dolgozom, aikkor irány a patak partja kaszálni. Az idén két kilo­métert vettünk ki. Lassan hátul az udvaron elkészül a kétszáz férőhelyes hizlalda. Petris gazda háza mellett nem látni teherautót. Pedig enélkül el nem lehet képzel­ni egy ilyen gazdaságot. A ló inkább aranyat ér — vá­laszol. Be lehet járni véle a folyópartra, de azzal visz- szük el a tejet is. Emellett pedig jó hasznát vesszük szántásnál, ekézésnél, és időnként egy kis maszekot is vállalhatok vele — teszi hozzá magyarázólag. A gazda 43 éves, felségé­vel látja el a gazdaságot. „A három leánygyérek tanuljon inkább”. Járkálgatunk a birtokon, nézegetek. Min­denütt a szorgos munkája látszik. Együtt magyaráz­zák a feleségével, hogy né­hány évvel ezelőtt abból a pénzből indultak el, amit egyikük szülői házáért kap­tak. Most öten laknak itt egy egyszoba konyhás lakásban, de mellette már rövidesen kész az új ház. Ha a nagy­lány kitanulja a cukrászsá- got, presszót nyitunk benne, meg különben is a lányoknak kell az új ház, nekünk már jó itt a kicsiben is — töp­rengenek hangosan a jövő- tről. Boldogít a lemondás? Lassan búcsúzni kell, még megnézem Gyöngyit, Kedvest, Katit, Zsuzsit és Szegfűt, az öt tehenet, akik Petris András szavára, mint a kutyák úgy figyelnek. Ha­zafelé jövet azon gondolko­dom, vajon én vállalnék-e ennyi lemondást, munkát? Nem tudom. Idősebb ismerő­seim azt mondják, nem kell a gazdákat sajnálni azért, hogy így telik az életük, mert ők ezt szokták meg, s így boldogok. Ha elvennénk tőlük ezt a munkát, akkor boldogtalanná tennénk őket. Hogy is mondta Petris Andrásné? „Meg vagyunk elégedve, hiába drága min­den, de igyekszünk úgy csinálni, hogy jó legyen. Érezzük, hogy a sajátunk minden kitermelt fillér. Vé­gül is ezért hagytuk ott a 8 órás munkahelyünket.” Száraz Attila Permetező tartályok, műanyag kannák, ballonok készülnek a Kemecsei Állami Gazdaság műanyagüzemében. A D—4 tí­pusú permetező tartályból közel 100 ezer darabot gyártanak ebben az évben. (Elek Emil felvétele) KEDDI PILLANATKÉP Reggelire egy feles Vajon mit tesznek a munkahelyek?

Next

/
Thumbnails
Contents