Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-10 / 108. szám
4 Kelet-Magyarország 1989- május 10. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 8-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) sát kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. 1 A Központi Bizottság fe- • liilvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók betöltésekor, a képviselők és tanácstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztségviselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. 2 A Központi Bizottság ■ üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki nézeteiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek ösz- szefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi: demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartania álláspontját. 3 A Központi Bizottság üd- • vözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a DE- MISZ közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kíván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a DEMÍSZ szervezeteivel. A szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a DEMISZ Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározza az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a párt- szervezeteket, a pártbizottságokat: a DEMISZ tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párttestületekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok párt- szervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. A Központi Bizottság állást foglalt a munkásőrség működéséről, további feladatairól. Megállapította, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, önkéntesen, demokratikus szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban, a szolgálatban és a közéletben. A munkásőrség vállalja a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköz- társaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányátalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az országgyűlésen a miniszterek jelölésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. V. A Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről: — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület levelet intézett Kádár Jánoshoz, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB- titkári tisztségéből és központi bizottsági tagságából; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osz- osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság fő- szerkesztői funkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölő bizottságot választott. ★ A Központi Bizottság a párttagság kézdeményezéseit is mérlegelve 1989 őszére ösz- szehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjét, a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. Hl MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Kádár János elvtársnak Budapest Tisztelt Kádár János Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészségi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a társadalom jobbításáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontakoztatásában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Já- nosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében min- J denkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznék meg a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat — lehetőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is — a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismernünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet továb-, bi felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. (Folytatás az 1. oldalról) vább tart a növekedés abszolút értékben, ugyanakkor a közvetlen megyei irányítású nagyközségeknél 1987-ben 5 település 82 millió, míg tavaly 11 település csupán 98 millió forint társadalmi munkát teljesített. 181 település nem éri el a megyei átlagot, és az elmaradók tavaly sem változtattak munkájukon. (Érdekes adat: amíg például Ömbölyön az egy főre jutó társadalmi munka értéke 9 és fél ezer forint, addigAranyos- apátiban 114 forint.) A gondok és a hiányosságok ellenére tavaly jelentős társadalmi összefogással mégis több fontos létesítmény valósult meg. így: 120 ezer négyzetméter sportterülettel, 36 és fél kilométer járdával, 16,6 kilométer burkolt úttal, 4,1 kilométernyi szennyvízcsatornával, 4,4 kilométer villanyhálózattal és mintegy 55,1 kilométer gázhálózattal (!) gazdagodtak Szabolcs-Szat- már települései. A helyi tanácsok igazgatási területén működő gazdálkodó szervezetek 338 létesítmény részbeni fenntartásához nyújtottak segítséget, ám ez 126 intézménnyel kevesebb, mint az előző évi, ami jelzi a gazdálkodási körülmények megnehezülését. Társadalmi munka szervezésével egyébként 618 közérdekű javaslat megvalósítására került sor a múlt évben megyénkben. Az immár hagyományos társadalmi munkaversenyben a múlt évben is jeleskedtek egyes települések. (Mint ismeretes Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírtelek, ömböly országos elismerésben is részesült.) S most a két testület az alapos értékelést követően odaítélte a legjobbaknak járó jutalmat (összesen 7,1 milliót) és a vándorzászlót, amit a későbbiekben ünnepélyes keretek között adnak át. Eszerint Nyíregyháza a vándorzászlóhoz 1 millió forintot, az első kategóriába sorolt települések közül Nyír- lugos 1 millió, Mátészalka 700 ezer, Nyírtelek 500 ezer forintot, a második kategóriában Nyírgyulaj 700 ezer, Sza- mosszeg 500 ezer, Gyulaháza és Tiszabercel 200—200 ezer forintot, a 3. kategóriában Tiszaszentmárton 600 ezer, Sényő 400 ezer, Kisvarsány 300 ezer forintot, míg a negyedik csoportban Ömböly 500 ezer, Nagyar 300 ezer és Nyírkércs 200 ezer forintot kap a vándorzászló mellé. Döntöttek abban is, hogy plakettel Ismerik el Csenger, Ti- szavasvári, Kisvárda és Záhony társadalmi munkáját, amelyek országos pályázaton is részt vettek, bár ott helyezést nem értek el. A vita során hangsúlyozták: szükség van az értékelési rendszer megújítására, arra, hogy a jövőben — a következő tervciklusban — a pályázati rendszer kerüljön itt is előtérbe, hiszen gáz-, telefonvezeték és szennyvízhálózat építésénél nagy lehetőségek vannak a közhasznú munkára. Végezetül a két testület köszönetét fejezte ki a megye lakosságának, a társadalmi és tömegszervezeteknek, a vállalati és az üzemi kollektíváknak, mesterembereknek, fiataloknak, szakszervezeti tagoknak, az egyházaknak és az iskoláknak az elvégzett szép munkáért, s kéri, hogy a következő években is lehetőségek szerint erejükhöz mérten járuljanak hozzá közvetlen környezetük fejlesztéséhez, a meglévő intézmények, műemlékek állapotának megóvásához, környezetük védelméhez. Javaslat politikai egyeztető fórumra 1 A Magyar Szocialista ’• Munkáspárt — együttmű- iködve valamennyi felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a konstruktív erők közötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a részt vevő szervezetek által meghatározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. 2 Az MSZMP javasolja a ta- • nácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3 Az MSZMP ajánl- ■ ja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4 A KB kívánatos- ■ nak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló - tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviseljék, rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a követ- íkező témákat javasolja: O A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről, a pártokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes kormányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. O A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmi-gazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. 6 A KB az előzetes meg- • állapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a Az érdemi tanácskozás ■ plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b A bizottságok — szakér- • tők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott terjedelemben rögzíthető. C A plenáris ülések a sajtó ■ számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. ★ A magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számíthat a magyar társadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására. Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadására.
