Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. május 8. Déván találunk hasonlót Túl elegáns megyeháza? Érvek és ellenérvek egy felújítás okán Megboldogult Alpár Ignác urunk aligha gondolhatta, hogy egyik jelentős műve, a nyíregyházi megyeháza meg­épülte után száz évvel a viták kereszttüzébe kerül. Né­hány éve még azon bosszankodtunk, hogy szégyelllnivalóan elhanyagolt az épület, most viszont azon zsörtölődnek egyesek: túlságosan is elegánsra sikeredett a felújítás. A megyeháza 1892-ben ké­szült el, s legközelebbi roko­nait Erdélyben találjuk, a segesvári, a dicsőszentmár- toni, a dévai áll hozzá a leg­közelebb. Különösen az utób­bi, a Hunyad megyei köz­igazgatási épületére igaz ez a rokonság. Oly annyira, hogy feltételezhető: a megyei urak azért voksoltak Alpár Ig- nácra, mert már ismerték a dévai épületét. A múlt szá­zad végén igen hamar el is készült a ház, s áll ma is. Igaz, a folyosóin tervezője alighanem eltévedne ma, hi­szen az eltelt, évtizedek so­rán annyiszor átalakították. Irodák lettek például a főis- páni és álispáni lakások­ból, de még a WC-blokkok egy részébe is hivatalnokok költöztek. mondják jónéhányan, s még azt is szóváteszik, máshol is elkeltek volna azok a forin­tok. Sőt, egyesek azt is be­szélik, hogy az épület fel­újítása más települések ro­vására történt. A tanács pénz­ügyi szakemberei elmond­ták, hogy a költségeket az épület után keletkező fel­újítási alapból finanszíroz­ták, azt a megyei tanács tag­jai annak idején megszavaz­ták, s szó sincs pénzügyi ma­nipulációról. Olcsóbb lehetett volna, bi... S hogy sok-e a szóban for­gó hatvanmillió forint? Er­re több példát is hoztak, töb­bek között a Koronát, mely­nek rekonstrukciója évekkel ezelőtt több, mint százmillió forintba került. Az is igaz viszont, ha annak idején kellő gondját viselik az épü­letnek, ha nem költöznek szinte évente új helyre a ta­nács osztályai, ha elvetik egyes tanácsi vezetők osto­ba javaslatait, akkor keve­sebből is megúszhatta volna a megye a munkákat. De hogy szükség volt az átalakításra, azt aligha lehet vitatni. Balogh Géza Rendkívüli zsúfoltság a határon Turistaroham a boltokban Mit tesznek Záhonytól Tiszabecsig az ellátás javításáért? A statisztika szerint a ha­tárnyitás óta a tavalyihoz képest 24 százalékkal nőtt a megye kiskereskedelmi áru­forgalma. Ez idézi elő, hogy a boltokból időnként eltűnik egy-egy áru, a pénztárak előtt kígyózó sorok várakoz­nak. A kishatármenti forga­lom megindulásával ugrás­szerűen megnőtt a Szovjet­unióból érkező vásárlók szá­ma. Felkészült-e fogadásukra a kereskedelem? Mit tehet­nek, s tesznek a boltok azért, hogy a turisták érkezése ne zavarja a hazai ellátást? Ho­gyan készültek fel a‘ máris nagyon erős, s várhatóan to­vább növekvő forgalomra? Takács József, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osz­tály vezetője szerint megyei költségből — sehol nem épül új üzlet, hiszen a megyei la­Egy műemlék megmentése A tervszerűtlen toldozá- sok-főitozások, a kellően át nem gondolt átalakítások nem használtak a műemlékjellegű épületnek. A nyolcvanas évek elejére nyilvánvalóvá vált, ha nem nyúl zsebbe a me­gye, s nem kezdenek egy radikális felújításhoz, ak­kor jobb ha bezárják a bol­tot. Az épület megmentésé­ről még az előző tervidőszak­ban döntés született, ám a kivitelezéshez csak négy év­vel ezelőtt fogtak. A legsür­gősebb feladatok nyilvánva­lóak voltak, ám a részlet- kérdések sok fejtörést okoz­tak a szakembereknek, hi­szen az Országos Műemléki felügyelőség árgus szemekkel figyelte minden lépésüket. MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS CSEN GERBEN. Megyénk fiatal városában Csengerben alig hat hónapja adták át az autóklub műszaki állomását Az indulástól április végéig közel 850 személygépkocsi fordult meg az állomáson. Legújabban a közlekedésfelügyelettel közösen a műszaki vizsgáztatást is elvállalják. A térségből nem kell Mátészalkára vinni a személyautókat. Az autóklub tagok száma 20—30 fővel gyarapodik havonta. Képünk: Erdős Pál és Farkas Ignác műszaki vizsgára készít fel egy Ladát {Elek Emil felvétele) nácsnak jelenleg még arra sincs elegendő pénze, hogy az igényeknek megfelelő, kulturált határátkelőhelyet alakítson ki. Boltépítés, üz­letek kialakítása így kizáró­lag a vállalkozók, a kereske­delmi szervek közreműködé­sével történhet, anriál is in­kább, mert a haszon is az ő zsebükbe vándorol. Szeren­csére egyre több az érdeklő­dő, az olyan egyéni és válla­lati vállalkozó, aki felmérve a növekvő igényeket, elébe­megy az üzletnek, s különfé­le vállalkozásokba kezd. A fehérgyarmati ÁFÉSZ példá­ul TisZabecsen állít fel fahá­zat, h'őgy benne minél gyor­sabban megkezdhesse az árusítást! A DÉLKEft vala­mennyi határátkelőhelyen boltot nyit, terveik szerint Lányán, Beregdarócon, Be- regsurányban, Tiszabecsen és Záhonyban létesít ezek­ben a hetekben újabb üzle­teket. Beregsurányban helyi kezdeményezésnek köszönhe­tően várható új üzlet, ahol a régi magtárépületet haszno­sítanák erre a célra. Vásá- rosnaményban pedig előké­szítés alatt áll egy új bevá­sárlóközpont létesítése, meg­kezdődik. a Bereg-Hotel re- kontsrukciója, s a későbbiek­ben Shell-kút is épül majd. A legnagyobb nyomásnak kitett Záhonyban például az üresen álló KEMÉV-épületet alakítják át korszerű szállás­hellyé, s mellette boltot és panziót építenek. Mivel az itteni étterem sok más me­gyebeli társához hasonlóan szintén veszteséges, állásfog­lalás született: az étteremből a jövőben ABC lesz, vendég­látásra mindössze a presszó marad meg. Az idegenforga­lom megnövekedésével kap­csolatos feladatokra egymil­liót kapott az idegenforgalmi alapból a helyi tanács. A határátkelőhelyek nagy forgalma miatt mára a ke­reskedelem mellett az ide­genforgalom szakemberei is több feladatot kaptak. ÍJjabb valutabeváltó helyeket nyi­tottak, a meglévőket pedig hosszított nyitvatartással üzemeltetik. A szakemberek szerint legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a reggel 8- tól délután 4-ig nyitva tartó határátkelőhelyeken rendkí­vüli a zsúfoltság. Az invá­zió ezután délelőtt 11 és 2 óra között a boltokban tető­zik, ilyenkor a helyiek szinte kiszorulnak a saját boltjuk­ból. A megyei tanács illeté­kesei ezzel kapcsolatos ész­revételeiket máris eljuttat­ták az országos szervekhez, kérve a nyári csúcsforgalom idejére legalább két műszak­ban működtessék a határát­kelőhelyeket. Így nemcsak a határon, az üzletekben is egyenletesebbé válna a for­galom. Bővítették a valutabeváltás lehetőségeit is. Az utazási irodákon kívül ma már vala­mennyi OTP és takarékszö­vetkezet végzi ezt a felada­tot. Legutóbb az OTP a zá­honyi határ mellett, az Ex­press Utazási Iroda Tiszabe­csen és Lónyán nyitott újabb valutabeváltó helyeket. Nyír­egyházán az utazási irodákon kívül ma már a Kelet Áru­házban is váltható valuta, s a nagy nyomásnak engedve meghosszabbították vala­mennyi meglévő valutabevál­tó nyitvatartási idejét is. A megyeszékhelyen szombatot például mindegyik iroda nyitva tart, vasárnap pedig felváltva, ügyelettel várják a turistákat. Kovács Éva Amikor az iroda nem segíthet Túlkínálat segédmunkásból és adminisztrátorból Rémület az éjszakában Megtámadtak lakásán egy idős férfit Tiszávásváriban félnek az emberek! A tervező előírta, hogy a rekonstrukció során töre­kedni kell az eredeti álla­pot visszaállítására. Ám — mint ez később kiderült — nem mindenütt valósítható meg, főleg anyagi okok mi­att. Első lépésként a hatal­mas épület tetőszerkezetét kellett kicserélni, azt köve­tően kerülhetett sor a tömb­belső, a közösségi helyiségek felújítására, a külső kép ki­alakítására. A munkával az ÉPSZER-t bízták meg, mely­nek szakemberei ismerős terepre érkeztek, hiszen ko­rábban ők foltozgatták az öreg épületet, igen kevés si­kerrel. A teljes rekonstruk­ció keretében sort kerítet­tek az épületgépészeti fel­újításokra is, így kicserélték a radiátorokat, a különféle szerelvényeket, hogy a ké­sőbbi fejlesztések idején ne kelljen majd újból megbon­tani a falakat. Tetű, épület, ólomüveg és térsai... A tavaly befejeződött mun­kák hatvanhárommillió fo­rintba kerültek. Tizenkét­millió kellett többek között a födémszerkezetre, huszon­kettő a külső tatarozásra, húsz a belső felújításra, a többi, az ólomüvegre, a csil­lárokra, karnisokra, függö­nyökre, s más kiegészítő kel­lékekre. Az épület mára valóban rangjához, értékéhez méltó köntösében feszít, ám mindez túlságosan sokba került — Megyei kórház, intenzív osz­tály. A bűncselekmény kapcsán megsérült Tóth Andrással álla­pota miatt sajnos nem beszél­hetek. Irány Tiszavasvári. A lá­nyával a munkahelyén sikerült szót váltani. Megtudom, az eset április 30-ra, vasárnapra virradóan történt. „Menjek, mert nagv baj van...” — Nem együtt lakunk — mondja. — Édesapám a szom­szédjában lakó asszonnyal üzen­te: menjek, mert nagy baj van. Azt tettem. Édesapámat a háza folyosóján, az asztal és az ablak között támaszkodva ta­láltam. Nem tudott megmozdul­ni. A 75 éves férfi a lányának el­mondta, hogy a televízióműsor után a Kossuth Rádiót hajnali egy óráig hallgatta. Észrevette, hogy a folyosón jönnek-mennek. Kiment és látta, hogy ott két cigányember van. Kizavarta őket, miközben ő maga is az ud­varra ment. Amikor visszain­dult a házba, a lakásból kijött még egy társuk és ellökte. — Apám a betonjárdán el­esett és combnyaktörést szenve­dett — folytatja a nő. — A házba körülbelül két óra alatt sikerült bemásznia. Aztán vala­hogy a kisszobában az ágyra jutott, ahol vagy elájult, vagy elaludt. Reggel hatkor feléb­redt, s vagy másfél óra alatt el­jutott a spájzablakhoz, ahon­nan segítségért kiabált. Azt a szomszéd néni meghallotta, s átment apámhoz, utána értesí­tett engem. Orvost hívtunk, s rövid időn belül megérkezett a mentő és a rendőrség is. Édes­apámat a megyei kórházban megműtötték. Szívritmuszava­rai miatt az intenzív osztályra került. Feldúlták a lakást... — Apukám egyedül él — köz­li a lánya. — A cigányok a Gépállomás úton apám háza előtt jönnek-mennek. Gondol­ták: találnak valamit. A lakást feldúlták. Tóth András szomszédját, Boczák Sándornét is a munka­helyén kerestük fel. — Április 30-án, vasárnap 8 és 9 óra között otthon tyúkot kopasztottam — emlékezik. — Szólt az unokám, menjek, mert Bandi bácsi kiabál. — Ugyanis a spájza ablaka a mi udvarunk felé néz. Tóth András kétség- beesetten mondta: Irma gyere át, mert nagy baj van. Mivel a kapuja zárva volt, egy másik szomszéd kerítésén mentem át. — Jaj, éjjel rámtörtek — pa­naszolta, aztán kilöktek, (vagy ellöktek?) — erre nem emlék­szem pontosan — mondta. — Nem bírt menni. Valahogy elju­tottunk az ajtóig. Utána elmen­tem, s szóltam a lányainak. Tóth András házánál, Gépál­lomás utca 8. szám. A léckerí­tés mögött nagy fák és fehérbe öltözött bokor. — Nincsenek itthon — szól egy kalapos férfi az útról. A hóna alatt kenyeret visz. Hónapok kellenek a gyógyuláshoz — Tudom — válaszolom, majd megkérdezem, mit hallott a Bandi bácsival történtekről. — A cigányok Ide is bemen­tek — említi. — Mindenütt bele­kötnek az emberbe. Már a szó­szoros értelemben félünk. Tes­sék akárkit megkérdezni. Vol­tunk a hatóságnál is, ahol azt mondták: mit csináljanak ve­lük. Az utcán szeretnénk békes­ségben járni. A múltkor bever­ték az ablakomat. Az ügyben a rendőrség vizs­gálatot folytat. ■k Bandi bácsit május 5-én, pén­teken délelőtt a megyei kórház­ban meglátogathattam, ugyanis már nem szorul Intenzív keze­lésre. A baleseti sebészeti osz­tályon fekszik. Jól megtermett ember, aki a korából vagy 10 évet nyugodtan letagadhatna. Jobban érzi magát, de a gyó­gyulása még hónapokat vesz igénybe. (cselényi) A város egyik legforgal­masabb helyisége mostaná- iban a városi munkaerőszol- gálati iroda a tanács épüle­téneik földszintjén, ahol Né­meth István kirendeltségi ügyintéző fogadja az ügyfe­leket. Többségük ne.m mun­kanélküli-segélyt kér, hanem állást keres. — Hányán keresik fel mos­tanában az irodát? — Havonta úgy 260 körül van a forgalmunk, akik többsége munkát keres. Ed­dig 55-en adták be a terü­letünkről a munkanélküli - segény iránti kérelmüket, hét kivételével meg is kap­ták, mert jogosak rá. — Miért nehéz elhelyezni a jelentkezőket? — Elsősorban azért, mert többségük segédmunkás, ■nincs szákképzettsége. Hely­ben ilyen munkára túl nagy lehetőségek nincsenek.. Az üveggyárban fogadnák szí­vesen segédmunkásokat be­hordó munkakörbe, de ami­kor közeledik a jó idő, a nyár, általában a munkavál­lalók lassan elpártolnak in­nen. Négy műszakban dolgo­zik a gyár, szombaton, va­sárnap is menni kell, ami­kor rájuk kerül a sor és a környező községekből ilyen­kor nehéz a bejárás. Van imég a magyar acéláru ti- sziaiszalkiai üzeme, amely el­sősorban lakatos, hegesztő, esztergályos, festő, villany­motor-tekercselő, központi­fűtés-szerelő szakmunkásokat fogad, körülbelül hatvan he­lyük van; de itt is nehézsé­geket okoz a közlekedés. A VOR helyi gyárában is van elhelyezkedési lehetőség var­rodai munkára, de mivel ez kétműszakos munka, a kis­mamák — bár' évek óta sze­retnének kismamaműszakot indítani — nem nagy az ér­deklődés. — Miből van túlkínálat, kik nem tudnak még elhe­lyezkedni? — Gépíróból, adminisztrá­torból, bolti eladóból van munkaerő-feleslegünk, míg a hiányszakmák közé tartozik nálunk is az ács, állványozó, kőműves, elektroműszerész. Ha ilyen szakmával jelent­keznek az ügyfeleink, őket általában ki tudjuk közvetí­teni? — Miben tud igazán segí­teni az iroda? — Osak a vállalatok, in­tézmények által számunkra jelzett állások közvetítésére van lehetőségünk, de régi — és úgy hiszem nemcsak helyi — gond, hogy a cégek egy része, nem jélzi, bár ez kö­telező, a megüresedő álláso­kat. Különösen nem — leg­alább másfél éve nem talál­koztam ilyennel — hogy ad­minisztrációs munkakör be­töltését kérték volna, jólle­het tudunk róla, hogy mégis voltak ilyen álláshelyek ás azokat saját hatáskörükben betöltötték. Élhetnénk a feljelentési jogunkkal, hisz a bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértés­nek minősül, de őszintén szólva, neon akarjuk rontani a kapcsolatunkat a munka-, helyekkel...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents