Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
1989. május 6. 11 Három község sok arca — A költségvetésből többre ma nem futja. Sokba került a székelyi vízmű, most a fogorvosi lakás van soron, az öregek napközije életveszélyessé vált, két általános iskola összeomlott, Kéken ha- laszthatalan a négytantermes iskola megépítése. Mennék már Demecserbe, de még megnézem a boltban, hogy a kenyérért valóban sorban állnak. Aztán jön egy ember, Gulyás Ferenc és panaszt emel. Az utcájukban az egyik lakos rókákat tart. Büdös. A bűz miatt az élet tűrhetetlen, írtak a televíziónak, panaszt, panaszra halmoztak minden fórumon. Mindhiába. Ez a Székelyből Demecserig tartó utamon az elgondolkodtató szöveg. Ilyen gond is van. ★ Demecserben egV éve jártam utoljára. Tudtam, nagy változásokat nem tapasztalhatók. És valóban a község ugyanaz, csak a hangulat változott. A hangulati változásra jellemző, hogy van aki kérdi, hová lett az első világ- háborús emlékműről a turul. A turulmadarat miért nem rakják vissza? Ehhez tartózd, hogy miért nincs második világháborús emlékmű? Emlékmű nem lesz, .de emlék igen. Az emlékezést úgy kívánják megoldani, hogy egy táblára felírják azoknak a nevét, akik a második világháborúiban estek el és elhelyezik az első világháborús emlékműnél. Talán ők lesznek ■ » jövő kertész szakemberei. Gyakorlóéra a székely! általános iskola zöldséges kertjében. Dajka János — miközben a községről, a politikáról beszélgetünk —, megjegyzi, hogy májusban náluk pártkövetkezménye a minden szintű leépülésnek. Ha az emberek ezt mondják, ezt kell meghallgatni. Elment a tanács, elment a gazdaság, elment velük minden. Amit visszaszerezték, vagy visszapereltek az az, hogy az iskolairányítás a demecseritől, a nagyiközségitől különvált, de ebből sem származott nagyon sok előny. Székely szellemi központja ma az iskola. Részint mert ott élnek, tanítanak a kitartó pedagógusok, másrészt az Orosz Sándor-féle kastély nemcsak iskola, kultúrcent- ruim is. Ott a művelődési ház, a könyvtár, a mozi. (Ez utóbbi nem igen működik. A 28— 30 forintos helyárak mellett nagyon jónak, izgalmasnak kell lenni a filmnek, hogy közönséget vonzzon.) A pedagógusokkal a tanulók összetételéről, a tanulmányi eredményekről és sok másról is beszélgetek. — A tanulók egyharmada cigány. Azon kívül, hogy nehéz őket átvinni egyik osztályból a másikba, nincs velük gond. Az iskolakötelesek rendszeresen járnak, iskolaVetík t kukoricát és a eakarrépát a demecseri határban. mulasztásért az utóbbi időben nem történt feljelentés, viszont a gyerekek nem szeretnek tanulni. Nemcsak a cigányok, általában nem szeretnek tanulni a gyerekek. Tanúja vagyok egy tantervi foglalkozásnak az iskolakertben. A felsősök kertészkednek, sok bennük a rakoncátlanság, a munkát úniják, de a jó levegőt, a természet adta szépségeket élvezik. Hogy mit vágnak ki, a kapával gyomot, vagy a kultúrnövényt, számukra nem érdekes. Másként sem érdekes, mondja a pedagógus, hiszen a megOj utca, áj élet Demecserben. A tanács által évekkel ezelőtt a közművesített telkeket fiatal és többgyermekes házasok kapták termelt árunak nem látják hasznát. — Mi a munkát, a termelést komolyan vesszük. Minket nem vesznek komolyan. Eladatlan a tavalyi öt mázsa karalábé, de nem tudunk eladni semmit. Nem nagy érték a mi árunk, de az a néhány forint is jó lenne iskolai célokra, kirándulásra, vagy bármire. Rossz hatású, ha a gyerekek már az ő korúikban azt látják, hogy a munka értelme az, ami. Eleget tesznek a tantervi követelménynek és kész. Krimi telt házzal A demecseri mozi április végi műsora: „Sir az út előttem...” „Volt egyszer egy Amerika”, „Szőmyecs- kék”, „Kommandó”, „Vadon”, „Vaskos tréfa”. A pénztárosnő azt mondja, dokumentumfilmnél kong a nézőtér, a bukovinai székelyek letelepítése a fiatalok körében közömbös, viszont az amerikai gengszterparádé az igen. A 323 helyes moziban, ha a nézőszám 10—12 fő, akkor már vetítenek. Ennek veszteségét pótolja, hogy a krimi telt házzal megy. Székelyben szomorú, hogy egyre több u elhagyott, üresen álló ház. A fiatalok másutt keresik boldogulásukat. bizottsági választás lesz. A titkári poszton valószínű a csere. Tudom miért mondta ezt, de a szavak hitelét az esetleges személyi változás nem ronthatja, nem változtatja. Érdekel például, hogy ebben a nagy politikai, társadalmi mozgásban Demecserben mi történik. — A pártnak nehéz. Nehéz ma politizálni, hiszen erősödik az elégedetlenség. A fiKönyv...?! A székelyi kastélyban van a könyvtár is. 7800 kötet. Rendszeres olvasója a könyvtárnak 80—100 fő, főként a fiatalok, akik a krimiket, kalandregényeket, a magyar és külföldi klasszikusokat kedvelik. A mai magyar Írók gyéren, kevés kötettel vannak jelen. ÁUománybővltés- re, új beszerzésekre kicsi a keret, évi 19 ezer forint. Érthetetlen, hogy ebből is kötelező megvásárolni néhány olyan kiadványt, amire senki sem kiváncsi. Ilyen például a jogszabály-gyűjtemény, az I., II., m. kötet, kötetenként 1800 forintért. Csak tele van vele a könyvtári polc. atalok a kialakult helyzetet kifogásolják, az idősebb párttagok azért elégedetlenek, hogy úgy tüntették fel a korábbi évek munkáját, mintha minden rossz lett volna. — És az alternatívok? — Székelyben megalakult a Veres Péter Társaság, úgy tudom, menet közben ez néppárttá alakult, de a nagyközségben ma ennek nincs visszhangja. A mi gondunk nem ez, hanem az, hogy csökkent a párttagok száma. Tavaly nyáron még 290 párttagunk volt, most 230. A pártépítés jelenleg szinte lehetetlen, az említett időszakban mindössze két új felvétel volt. A jelenlévő Farkasné Takács Ilona KISZ-tdtkár, küldött volt a KlSZ-kongresz- szuson, az ifjúsági mozgalomról valamivel jobb képet fest, ámbár megjegyzi: a fiatalok körében sem könnyebb a munka. — Az ifjúsági mozgalmat tekintve Damecser sem különbözik az országos általánostól. A KISZ-nek 333 tagja van, de nehéz a mozgósítás. A megélhetés, a jövedelemszerzés elvonja a fiatalokat a községi élettől. Ez érthető. Szívesebben mennek kalákában háztájit művelni, családi házat építeni, mint társadalmi munkában sportpályát, vagy más közösség- hasznú munkát végezni. Hogy mit végeznek szívesebben az emberek, az Deme- cser község egész területén látszik. Sok új ház épült egy év alatt is. Szemmel látható a gyarapodás. Az igyekvés és a szorgalom mellett, nem mellékes, hogy Demecserben a gyarapodás forrása is jobb, mint általában. A két üzem a helyiek által csak keményítő-, illetve szövőgyárnak említett ipar sok száz embernek ad megélhetést. Nem gazdálkodott rosszul a Kossuth Tsz sem. Az áfész nyeresége is (majd kétszáz embert foglalkoztat) 12 millió volt... Egy napot töltöttem Demecserben. Egy oldalt írhatok. Nem az egy nap, a terjedelem kevés. Hiszen amit egy ilyen tükör mutathat, az csak a felszín részé és mögötte a mélység más és más arcát mutathatná. Seres Ernő szer tejért. A vásárlók állnak és várnak. Várják, hogy jöjjön a tej, a kenyér. Ott kell lenni, hogy jusson. Más gond, ha a boltba egyéb áru is érkezik, azt a boltosnak át kell venni, addig a kiszolgálás szünetel. Tessék várni! Mindig várni és sorba állni. — Hát nem jobb lenne, ha a faluban csak egy üzlet lenne. Egy ABC. Tele áruval, több eladóval. De jó lenne, ha nem kellene soha semmire várni. Természetesen egy ABC sokba kerülne, pénz meg nincs. Pénz sohasem volt. A Székely kontra Demecser ellentéteket is ez táplálta. Arról is beszélnek, hogy nem jött össze a fejlesztési alap arányos elosztása. Keveslik azt, amit Székely kapott. Különbség Munkát ad a nagyközség területén két termelőszövetkezet, két ipari üzem, az áfész, az építő szövetkezet. Helyben a lakosság több mint egynegyedének van munkája. Jelentősek az átlag- jövedelem közötti különbségek. A demecseri Kossuth Tsz-ben 69 ezer forint az éves átlagjövedelem, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat helyi gyáregységében 96 500 forint. A tsz-tagok jövedelmét a háztáji kiegészíti. — Egy dolgot csinált a tanács, a vízmüvet. Húszmillió forintba került és a lakosságnak 20—20 ezer forint családonként 10 évi részletre. Tervezve volt egy új iskola is, elmaradt, ki tudja mi lesz vele... Nem azért álltam meg Székelyben, hogy csokorba szedjem a sérelmeket. Viszont, ha nincs más, ha az embereket az foglalkoztatja, hogy a nyolc osztályban ma már mindössze 150 gyermek tanul, hogy az első osztályt 14 aprósággal indítják, hogy a község sorvadása egyenes D emecser nagyközség. De miért? Székely nem akarta, a kékiek sem kezdeményezték. Döntött a közigazgatási adminisztráció. Mit hittek, miben reménykedtek? Hitték talán, hogy az amúgy is kevés, a mindig kevés költségvetés többre lesz elég? A múlt viharos falugyűlései jelzi, hogy az elosztást soha sem kísérte lakossági megelégedés, mert mindig nagyobb volt a szükség, mint a megértő békesség. Demecser nagyközségnek körülbelül nyolcezer lakosa van. Székelyhez ma már csak 1200—1300 lélekkel járul. Gyorsan fogy a létszám. A helyi népfronttitkár, aki pedagógus, azt mondja: — Székelynek nincs se tanácsa, se gazdasága. Közigazgatásilag Demecserhez, gazdaságilag Ramocsaházá- hoz tartozunk. Ramocsahá- zán van a termelőszövetkezet. Ez a megosztottság nem egy sikeres állapot. — De hát mi a baj? Az embereik élnek, dolgoznak, boldogulnak. Ha a székelyi tsz annak idején nem tudott megállni a saját lábán, va- lahögyan meg kellett oldani a dolgot. — Megoldódott. A volt tsz- iroda falai megroggyantak... Ez a mondat félbemaradt. De megértettem. A ház is addig él, amíg a lakója. Láttam az elhagyott házakat. Gyorsabban pereg a vakolat, hamarabb roppan a tetőn a gerinc, az udvart felveri a gaz és az ablakok kitörve, betörve szomoikodnak világtalan szemeikkel a pusztuláson. Viszont nem tudom megérteni, miért mennek el, hagyják hátra így a javaikat az emberek. — Itt nincs perspektívája a fiataloknak. Senkinek sem sok. Nehéz az élet, például akadozó, szervezetlen az ellátás ... Székelyben két bolt van. Az egyikben egy, a másikban két eladó. Nem győzik a munkát és idegesítő, hogy naponta kétszer nagy a tumultus. A székelyiek naponta kétszer mennek a boltba, egyszer kenyérért, egyÚj házak és elköltözők y Kelet a Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE
