Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 30. Olást tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kört felöleltek, az ágazat va­lamennyi kérdésével foglal­koztak. Elismerést kapott a koncepció-tervezetnek az a része, amely a múlt eredmé­nyei mellett a hibákat is őszintén feltárta. Szinte valamennyi véle­mény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb há­nyadának ellehetetlenülésé­vel. Szenvedélyesen kritizál­ták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatá­sok összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Nö­veli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. — Az adatok azt bizonyít­ják, hogy mind a mezőgaz­daságban, mind az élelmi­szeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott — mutatott rá Iványi Pál. — Az 1988. évi nyereség- tömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de re­álértéke annak tnár csak a felét teszi ki. Különösen sú­lyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Tetézi a bajt az ágazat sa­játosságait figyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpoliti­ka is. Tehát joggal félthet­jük az ágazat elért eredmé­nyeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmi­szer-hiánytól, annak összes társadalmi-gazdasági-politi- kai következményétől. Félni azonban kevés és nem is le­het vele problémákat megol­dani, cselekedni kell — szö­gezte le. — Egyetértünk a kormány február 9-i határo­zatával, amely egy kedvez­ménycsomagot fogadott el az élelmiszer-gazdaság javára. Növelték a zöldhitel össze­gét. egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót hirdettek meg. kamatkedvezményt lép­tettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásár­lási árát, 150 üzem adósság- rendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoznak Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Központi Bizottság agrárpo­litikai tézisei alapján dol­gozzon ki kormányzati prog­ramot és abban vegye figye­lembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. — Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-keres­kedelem elkülönült szerveze­ti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető el­lentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősíté­sét. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése — jelentette ki a továbbiakban. — Valóban nagy lehetőségek és tartalé­kok vannak a termelés-fel- dolgozás-forgalmazás együtt­működésében. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben, az élelmiszer-iparban —, minő­séget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével le­het — mutatott rá az előadó. — Ennek az együttműködés^ nek azonban a kölcsönös ér­dekek szem előtt tartásával, a szerves fejlődés alapján kell megtörténnie. Rendele­tekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami be­avatkozás nélkül. — Szinte minden tanács­kozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább po­litikai jellegű kérdéssé vá­lik. Támogatjuk egy olyan ag­rárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetke­zetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvé­delmét is. Emellett indokolt­nak tartjuk az agrárkamara megszervezését is. Ez megfelelő jogosítvá­nyokkal, az áregyeztetések­nek, az exportpiaci lehetősé­gek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökken­teni tudná az agrárágazat ki­szolgáltatottságának a veszé­lyét, és társadalmasíthatna egy sor állami feladatot. — A koncepciótervezet fe­letti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mező­gazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szinten tartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e in­kább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszo­nyok nehézségeire és a tá­mogatás mértékére hivatkoz­va érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a partta­lan, bármi áron történő fej­lesztés mellett van. A fej­lesztést a piac felvevőképes­ségének és a gazdaságosság­nak rendeljük alá. De vall­juk, hogy ez a piac minősé­gileg jobb, tetszetősebb, fel- dolgozottabb és árfekvésében is megfelelő termékekből bő­víthető és bővítendő. Az or­szágnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érde­ke. Az MSZMP a sokolda­lúan megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazat­ban előnyeink vannak a ver­senytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, je­lentős termelőeszköz-állo­mány halmozódott fel. Hozzáértő, dolgos paraszt­ságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárér- telmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a megélhetését látja, de el­kötelezett támogatója a fej­lődésnek. Az agrárlehetősé­gek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nél­kül elképzelhetetlen — jelen­tette ki az előadó. — Az élelmiszer-gazdasá­got kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött — kü­lönösen a szocialista és tő­kés vállalatokkal kötött koo­peráció révén —, de a minő­ségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszer- gazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fon­tos, hiszen már nagyon je­lentős a mezőgazdasági üze­mek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8— 10 százalékát a mezőgazdasá­gi üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a rész­arányuk. E jelentős termelő- szervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak meg­oldásában, az elmaradott tér­ségek felemelkedésében a jö­vőben is nélkülözhetetlen. — A nagyüzemi vagy kis­üzemi „pártiság” kérdés­komplexumára térve elmond­ta: a vitákban ezt egyes he­lyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki hatá­rozottan a nagyüzemek mel­lett, feladja a 30 éves ered­ményt, a világ által is elis­mert üzemi szerkezetet. Má­sok viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta. A ki­út a nagyüzemek feloszlatása, a farmergazdaságok mielőb­bi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább va­lamelyik más szervezet ne­vében terjesztik ezt a néze­tet. E szélsőségtől elhatá­roljuk magunkat — szögezte le. — Mi olyan korszerű nagyüzemek kialakulását tá­mogatjuk, ahol a vagyon mű­ködtetése és a munkaszer­vezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kol­lektíváért és nem fordítva — jelentette ki. Hozzátette: ugyanakkor ar­ról is meg vagyunk győződ­ve, hogy bizonyos térségek­ben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatéko­nyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formáiba háztá­ji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságo­kig. Ahol ezek versenyképe­sebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti élet­forma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mel­lette a háztáji gazdálkodás, ügy egy más típusú és termé­szetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. A ket­tő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtörvény mó­dosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfonto­sabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítá­sát elősegítő földpiac, oldód­janak a földforgalmazás ad­minisztratív korlátái. Iványi Pál kitért arra a vi­ták során is gyakorta felve­tett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncep­ció, amikor még a gazdaság- politikai koncepció sincs ké­szen. Kétségtelen, hogy sta­bilabb és időtállóbb agrárpo­litikai koncepció kialakítá­sára volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhat­na — állapította meg. Az ag­rárpolitikában mindenek­előtt az embert, a parasztsá­got kell látni. Bármi­lyen lépés a mezőgazda­ság fejlesztésében, szer­kezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rende­zésében az ott dolgozót köz­vetlenül érinti: létbiztonsá­gát, anyagi helyzetét befo­lyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikai állás­foglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a pi­acnak. mint fő termelésszer­vező elemnek a megerősödé­sét és az ahhoz való alkal­mazkodás fontosságát; a vál­lalkozói szervezetek és ma­gatartás elterjesztésének az iffénvét, amely az emberek­ből az eddigi vérgehaitó tí­pusból alkotó, teremtő típust alakít ki. valamint a tulajdo­ni reform következetes vé- gigvitelét, amely a bérérde­keltség és a terjedő közöm­bösség helyett felelős gazda­ként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mel­lett a koncepció nagyon fon­tos feladatul tűzi ki az ag­rárágazatban felhalhnozódott feszültségek mielőbbi oldá­sát is — mutatott rá, hang­súlyozva, hogy az így kiala­kított és a KB vitájában el­hangzó vélemények figye­lembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Végezetül kérte a Közpon­ti Bizottságot, hogy a Politi­kai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepció­tervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Java­solta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésé­re, amely a KB-állásfoglalás alapján tartalmazza és meg­felelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának ré­sze. önálló fejezete is lehet­ne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képez­hetné. A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politi­kai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Külö­nösen nagy hangsúlyt helyez­tek a falvak élet- és munka- körülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a me­zőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyoz­ták. Éppen ezért az eredmé­nyek hangoztatása mellett nyomatékkai szóltak az ága­zat hanyatlásának súlyos je­leiről is. Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke — több más hozzászólóval együtt — politikai garanciá­kat sürgetett az agrárterme­lésben szükséges kedvező változások alátámasztására* Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói jellegű teljesítmények növe­kedése. Az MSZMP agrárpo­litikájának bíztatást és re­ményt kell adnia az agrár­körzetekben élőknek, — ezt szintén ő emelte ki, hangsú­lyozva: alulról építkező prog­ramra van szükség, amely találkozik a parasztság egyet­értésével. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter — aki részletesen ismer­tette a kormányzati elképze­léseket — ugyancsak azt tar­totta: az agrártermelés szín­vonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üze­meknek szervesen kell kap­csolódniuk közvetlen kör­nyezetükhöz. , Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatrhár Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakítá­sában és az agrárolló ..szű­kítésére” hatósági beavatko­zást szorgalmazott. A vitában többen szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpo­litikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozí­cióit. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott Grósz Károly fő­titkár is. aki aláhúzta: a párt politikája egyes terüle­teinek világos körvonalazásá­val építheti választási prog­ramját. Hosszú távú straté­giai irányvonala pedig a szo­cializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A Központi Bizottság ez­után Grósz Károly előter­jesztésében megvitatta az or­szágos pártértekezlet előké­szítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. Az ülés lapzárta­kor még tartott. Mint a tévé­híradóban a párt szóvivője elmondta: a testület úgy döntött, hogy nem pártérte­kezletet, hanem pártkong­resszust tartanak. A főszerkesztő postájából A tirelem — és határa 1989. május 26-án a Ke­let-Magyarország egy cik­kében megdorgálják a jár­művezetőket figyelmetlen vezetésük miatt és dicse­kednek azzal, hogy a rend­őrök 2 óra alatt 50 embert büntettek meg ezért. A forgalmirend-változás május 25-én lépett életbe — a cikk szerint — s gon­dolom, nyomban odaálltak a rendőrök, hogy máris büntethessenek. Hiszen a cikk már másnap frissen hozta a rendőrök éberségé­ről, bevételéről a hírt. Még emlékszem rá. ami­kor városunkban egy for­galmirend-változás kap­csán azt ígérték a rend őrei, hogy egy bizonyos tü­relmi idő után fognak csak büntetni. Ügy látszik, az akkori ígéretük nem sokáig tar­tott. Nos, itt az alkalom, gyorsan menjünk és szed­jük a pénzt, hiszen úgyis olyan sok van a népnek, hogy ajjaj. Mert ugye fizeti az adót, a rezsit, a csekket, a benzináremelést, a nap mint nap dráguló élelmi­szereket, és most a bünte­tésre is kell, hogy fussa! Pedig azt hinnénk, hogy a rendőrség is magyar, tud­ja, érzi az egyének vállára nehezedő anyagi gondokat. Sőt, azt gondolom, azzal is tisztában vannak, hogy egy­re több a betöréses lopás és egyéb bűnügyek, éppen az elszegényedés miatt is, hát nem jobb lenne, ha arra összpontosítanának, hogy elfogják a bűnözőket, mint figyelmetlen gépkocsive­zetőkre „vadásznak” és büntetik őket. A járművezetők megszo­kott — és ezáltal tilosba hajtása miatt még nem biz­tos, sőt ritkán adódik bűn­ügy, de abból több baj származhat, hogy az ilyen helyekre állítottak helyett nincs, aki „forró nyomon'’ induljon egy esetleges sú­lyos bűntett színhelyére. A cikk alapján sajnos egyáltalán nem látszik a rendőrség segítőkészsége, hanem épp ellenkezője! Tisztelettel: Egy előfizetőjük (Név és cím a szerkesztőségben) Tiltakoznak a főiskola kommunistái Az MSZMP-nek a Nyír­egyházi Tanárképző Főisko­lán működő alapszervezetei tiltakozásukat fejezik ki a Politikai Bizottság azon ál­lásfoglalása ellen, mely a je­lenlegi gazdasági viszonyok között lehetőséget ad arra, hogy az újra nem választott, korábban jelentős párütiszt- séget betöltött személyeknek tetemes fizetéscsökkenés ese­tén 6 hónapra fizetéskiegyen­lítést lehet adni. Megenged­hetetlennek tartjuk ezt ak­kor, amikor nagy munkanél­küliség mellett emberek százezrei élnek a létmini­mum közelében, vagy éppen alatta. A fizetéskiegészítésnek az a mértéke, amely a Határ Szél című hetilapban megjelent, minden párttagot irritál. Ha­tározottan követeljük e mél­tánytalan kedvezmény visz- szavonását. Egy mondat... I ___________________________ BORISZ JELCIN MÉGIS a Leg­felsőbb Tanács tagja, mert egy omszki küldött visszalépett ja­vára; ugyanakkor Anatoli.i Luk- janovot választották meg az LT elnökségének első elnökhelyette­sévé, azaz ő helyettesíti majd Gorbacsovot — távollétében — az államfői poszton. A NATO CSÜCSÉRTEKEZLE- TE megnyílt Brüsszelben, ahol 16 vezető tőkés ország első em­bere világpolitikai kérdésekről és a szövetség egységéről tár­gyal. FELOLDJAK A VÍZUMKÉNY­SZERT a közös piaci országok és Magyarország esetében — er­ről írt mint közeli lehetőségről az ABC című madridi napilap, bár a hivatalos állásfoglalás még nem született meg. A MAGYAR KORMÁNY CSO­MAGTERVÉNEK legfontosabb célja fenntartani a gazdaság mű­ködőképességét és elkerülni a fizetésképtelenséget, amely a belső gazdaság összeomlását je­lentené — mondta hétfőn Békési László pénzügyminiszter az or­szággyűlés terv- és költségveté­si bizottságának ülésén. II. JANOS-PAL PAPA elfo­gadta Fidel Castro kubai elnök Havannába szóló meghívását — jelentette be hétfőn a Vatikán szóvivője. (Folytatás az 1. oldalról) mékek előállításánál, a mű­anyag-feldolgozó üzemekben szükség van a szovjet ko­romra. A kisüzemek belföl­di forgalma havi kétezer ton­na, de a vásárlók az utolsó pillanatban szállítják el a megrendelt mennyiséget. így a tároláshoz raktárakat t)érel a Carbonpack és ez jelentős költségnövekedést okoz. Barna László gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy az utóbbi időben olasz partnerek jelentkeztek, akik a Szovjetunióból érkező, ná­lunk csomagolt kormot vásá­rolnák. Ehhez azonban na­gyobb csomagolási kapacitás­ra lenne szükség és ami fu­ra, ezt az egyszerűbb szovjet gépek behozatala lehetővé tenné. Eddig ezer tonnát vit­tek el az olaszok, és egyelőre még további hatezerre van igény. (sz. zs.) ÜJ TERMÉK! ŰJ TERMÉK! ÜJ TERMÉK! BUNGIWAND falburkoló Kiválóan alkalmas közületi lé­tesítmények, iskolák, lakóhá­zak, hétvégi házak, vizes helyi­ségeinek "^fürdőszoba, zuhany­zó) falborítására! Méretstabil, fára, faforgácslap­ra is ragasztható, jó szigetelő! Fogy. ára (ÁFA-val) 219,— Ft/nm. Forgalmazza a nyíregyházi FÉSZEK Áruház, a házak áruháza! Nyíregyháza, Debreceni u. 5—7. (15091 Berecz János és Grósz Károly az ülés kezdete előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents