Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

1989. május 26. Kelet-Magyarország 3 Pártoktatási intézményből művelődési centrum Ozletet a pártiskola Rövidesen új cégtábla fogadja az érkezőket Nyíregy­házán az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgató­ságán, korábbi nevén: a pártiskolán. Megszűnik a korábbi elnevezés, mert a szerepkör is változik. Mégpedig lényege­sen. Erről dr. Zagyi Bertalan, az intézmény igazgatója beszélt. Terveik szerint egy sajátos szellemi, információs centrumot szeretnének létrehozni, ahol az érdeklődőket tanfolyamok, szabadegyetemi sorozatok, kötetlen vitafóru­mok várják, pártállásra való tekintet nélkül. — Még igazában nem dőlt el, mi is lesz az intézmény pontos neve — művelődési centrum, művelődési és poli­tikai központ stb. — de az már bizonyos, nem csak a cégtáblánk változik meg, ha­nem a tevékenységünk is mi­előbb igazodni fog az új kö­vetelményekhez. Az érdeklő­dés szerinti szellemi étlapot szeretnénk kínálni, olyan korszerű ismeretekhez jut­tatni a részvevőket, amelyek szinte nélkülözhetetlenek manapság. Nyáron például közéleti szabadegyetemet hir­detünk, folytatjuk a népfőis­kolái előadássorozatot, külön­böző szakmai témakörökben konferenciákat, sőt — könyv- vizsgálói — közhasznú tan­folyamat is rendezünk. Tanfolyamok pénzért — Teljesen átalakul az in­tézmény általános művelődé­si centrummá, panzióvá, sza­badidős és vitaközponttá, vagy ezek mellett a pártok­tatással is foglalkoznak? — Nehéz pontos arányokat mondani, de úgy vélem, hogy egyharmad részben továbbra is foglalkozni fogunk a poli­tikai képzéssel, de új temati­ka és szervezés alapján. Tel­jesen nyitottá tesszük a meg­hirdetendő tanfolyamain­kat, melyeken bárki érdek­lődése szerint részt vehet. Egyik szálon szeretnénk a napi politikai aktualitások­hoz kapcsolódni, kis csopor­tokban bizonyos témakörök iránt érdeklődő embereket összehozni. Megyei és orszá­gos szaktekintélyeket is meg­hívunk egy-egy összejövetel­re. Természetesen van egy másik' tervünk is, hosszabb távra magas színvonalú, de rugalmas és az élettel telje­sen összhangban álló tanfo­lyamokat is meghirdetünk. Országgyűlés előtt Legyen azé a föld\ aki megműveli „MAGÁNSZEMÉLY korlátlan mértékben sze­rezhet INGATLAN TULAJDONT” — ez. a rövid mon­dat volt az, ami első elolvasás után megragadt bennem a földtörvény módosítási javaslatának paragrafusai kö­zül. Korlátlan lehetőség nyílik az egyéni gazdálkodók előtt és nem kell keresni a kiskapuikat, nem kell' rábeszél­ni Mari nénit arra, vegyen már a nevére földet, amit az­tán nem is ő használ. Létrejöhet sok magángazdaság és ezzel az lenne a cél, hogy mezőgazdaságunk hatékonyan termeljen, ne legyein gond a továbbiakban sem a kenyér biztosítása. Ez azonban nem szabad, hogy a gazdaságo­san működő termelőszövetkezetek szétesését eredményez­ze. Mindez még tervezet, elfogadása a jövő heti országgyű­lésen kerül terítékre, lehet rajta vitatkozni, melléállni és elutasítani. Görömbei József, a megyei földhivatal ve­zetője vállalkozott arra, hogy ad némi ízelítőt a készülő módosításról, elmondja véleményét. MINDENKI VEHET TEHÁT HÁZAT, FÖLDET, AMENNYIT BlR, bár ez megint annak jó, akinek van rá pénze. Földet azonban bármilyen gazdálkodó egység vá­sárolhat, s azt főállásban dolgozó alkalmazottjának kiad­hatja, így a szalag mellett dolgozó munkás is kaphat illetményföldet művelésre. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne maradjon a föld parlagon, mert továbbra is megmaradt a földvédelmi bírság, bár itt némi enyhítés * figyelhető meg. Nem kötelező mindenáron termelni, elég megtartani a termőképes állapotot. Több pont taglalja azt, ki köteles bírságot fizetni. (Például az, aki a művelési ágat engedély nélkül megváltoztatja.) Ha egyáltalán kell engedély. A szőlő, gyümölcsös és a természetvédelmi te­rület kivételével a földjén a gazda azt termelhet, amit a piaci viszonyok szerinte megkövetelnek. A művelési ág változást be kell jelenteni a földhivatalnál, de a több­lépcsős engedélyeztetés megszűnik. A termelés tehát az eredményességnek lehet alárendelve, és annak, hogy a lakosság ellátását szolgálja. Az egész módosítási javaslat azt sugallja, hogy az el­fogadás után nagyobb felelősség, önállóság kell, hogy jel­lemezze a termelőszövetkezetet, hiszen több jelentősebb döntés kerül át a tagság, a közgyűlés hatáskörébe. A ja­vaslat szerint most már tulajdonosai lesznek az eddig csak használt állami földeiknek. A tulajdonjog „átszáll” rájuk, anélkül, hogy valamit fizetnének érte. A tagok bevitt földjük részarányának megfelelő területet igényel­hetnek a közösből és ezt a nagyüzemi művelésre alkal­matlan részből kaphatják meg. Hogy ez melyik, azt a közgyűlés dönti el. A szövetkezet egy-egy terület megvál­tásakor fizethet többet is> mint amit a jogszabály előír, ezt az alapszabályban rögzíteni kell. Az egyéni összefo­nódások azonban nem játszhatnak szerepet á döntések meghozatalakor. Mi történik akkor, ha megszűnik egy szövetkezet? A FÖLDET KI KELL ADNI A TULAJDONOSNAK, ha az nem tart rá igényt,, akkor a jogszabályban.meghatáro­zott megváltási ár ötszöröse ellenében megkaphatja más szövetkezet, állami gazdaság, gazdasági társaság vagy a helyi tanács (a sorrend fontos). Ha nekik sem kell, ak­kor százszoros aranykorona értékben az állam tulajdoná­ba kerül és az összeget a földvédelmi alapból fizetik ki. A földet viszont ki kell adni megművelni. Bennem felme­rült a kérdés: egy jól taktikázó szövetkezet nem juthat-e így ingyen földhöz? Eddig a föld adásvételéről beszéltünk, de arról nem, mi lesz a forgalmi értéke? Az alapot még mindig az 1875- ben meghatározott aranykoronában feltüntetett tiszta jö­vedelem adja. Több mint száz év elteltével sem sikerült más megoldást találni. Számoltak ugyan termőhelyi ér­tékszámot és erre kellett volna a közgazdasági mutató­kat rávinni, de ez egyelőre lehetetlennek bizonyult. A MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT nem foglalkozik az aranykorona kérdésével, de úgy érzem, így is lesz miről vitatkozni az országgyűlésen. Szilágyi Zsuzsa — Milyen anyagi hasznot hoz ez önöknek? — Tanfolyamainkkal egy­fajta szolgáltatást szeretnénk rendszeressé tenni. Így elő­adókat, helyiséget adunk, ki­dolgozzuk a tematikát, s ezért természetesen megfelelő dí­jazást is kérünk. — Már eddig is volt ilyen vállalkozásunk. Mi adunk helyet a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola kétéves mérnök­közgazdász képzésének, amely az első fél évben 20 ezer fo­rint tiszta hasznot hozott az intézménynek. Üjabb ter­vünk, hogy a szaküzemgaz­dász képzésének is helyet ad­junk, amely második diplo­mát ad majd a résztvevők­nek. De közös konferenciát rendeztünk nemrég a Buda­pest Bankkal, ahol első szá­mú gazdasági vezetők vettek részt. Személyenként hatezer forint volt a háromnapos elő­adássorozat díja, amely úgy 100 ezer forint bevételt ho­zott az intézménynek. Tár­gyalásban vagyunk a megyei tanáccsal, illetve a Szociális és Egészségügyi Miniszté­riummal, hogy amíg elkészül az egészségügyi főiskola épü­lete, két-három évig mi fo­gadjuk be a megye legújabb főiskoláját is ... Szálloda, étkezde . — Hogyan használják ki a pártoktatás csökkenése miatt megüresedő tantermeket, elő­adótermeket, a hatvan sze­mélyes kollégiumot, illetve a jó izeiről ismert étkezdét? — Először is, valamennyi termünket, bármely szerv­nek, a megfelelő időegyezte­tés után, pénzért bérbe adjuk összejövetelek, előadások, tanfolyamok stb. céljaira. Ez is bevételi forrás. Kapcsolat­ban állunk több utazási iro­dával, s az év első részében a kollégiumban 1800 vendég- éjszakát töltöttek, nyáron pe­dig újabb 1700 éjszakát töl­tenek hazai és külföldi cso­portok. Számukra kívánságra — mint szolgáltatási — az étkezést is megoldjuk. Ugyan­így a közeli vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozói ebédelhetnek a teljes kapa­citással dolgozó étkezdében. Korábban úgy 4 millió forint körül volt az éves költségve­tésünk, az idén ez jóval ke­vesebb, s ennek jó részét is . meg kell „termelnünk”. Színvonalas oktatás — A részvétel egyik eset­ben sem jár a munkahelyen semmiféle munkaidő-ked­vezménnyel, a foglalkoztatá­sokat munkaidő után, a hall­gatók kívánságaihoz igazítva tartjuk majd. Így remélhető, hogy valóban azok jönnek ide, akiket nem a munkahe­lyük, vagy alapszervezetük küld, hanem saját érdeklődé­sük hoz közénk. — Ezenkívül folytatjuk, il­letve befejezzük a mór folya­matban lévő politikai tanfo­lyamainkat, ősszel a három­éves általános tagozaton ki­lenc, a kétéves szakosítón négy, az egyéves speciális tanfolyamokon 10 csoportban kezdődik, illetve folytatódik a politikai oktatás, ahol a ko­rábbi évekhez képest lénye­gesen kevesebb hallgatóval kell számolnunk. Mindez, va­lamint a politikával szemben megnövekedett igények arra intenek bennünket, hogy munkánkat magas színvona­lon végezzük. Páll Géza Cserekereskedelem Kárpátaljával Keresi az együttműködést a fehérgyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezét keres­kedelmi főágazata a szomszé­dos Kárpátalja kolhozaival. A nyitást az elmúlt ősz je­lentette a szőlősvégardóiak- kal, s ma már a fanesikai Szikra Kolhoztól a Dnyeper parti Dnyepropetrovszk kö­zös gazdaságig terjed a kap­csolat sora. Szászfíilvára pél­dául burgonyát vittek a szat­máriak, fenyőrönkért cseré­be. ötven darab vemhes elő- hasú üsző, ugyanennyi tehéi\, de gépi hajtású takarmány­előkészítő is szerepel a kíná­latban, amit a szovjet part­ner ajtókkal, ablakokkal, mű­trágyával, cementtel és réz- tartalmú növényvédő sze­rekkel ellentételezett. Üj kezdeményezéseik kö­zül kiemelkedő, hogy a tu- nyogmatolcsi konzervüzem anyagellátását célzandó a kárpátaljaiak uborkater­mesztésre és természetesen annak szedésére is vállalkoz­tak. Ezzel enyhítendő a szomszédok munkaerőgond­jain. Erdőgazdálkodás — új alapokon Segít az „erdőmester11... Még mielőtt bárki a cím­ben jelzett erdőmester hal­latán az ínyencek fagylalt­csemegéjére gondolna, előre­bocsátom, hogy ezúttal más­ról lesz szó. A fantázianév mögött egy olyan számítógé­pes programcsomag rejlik, mely méltán forradalmasítja az erdőgazdálkodást. A Felső-!' --.ai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nyíregy­házi központjában Veze And- rásné gazdasági igazgató részletekkel is szolgál. A gaz­daság hat éve használ Com­modore és IBM típusú számí­tógépeket számviteli, ügyvi­teli, könyvelési és bérszám­fejtési feladatokhoz. Régóta hiányzott már a műszaki kel­léktárukból egy olyan szá­mítógépes rendszer, mely a termelésirányításban, az er­dőtervi nyilvántartásokban könnyíti meg a munkát. Az országban elsőként a FE- FAG-nál kezdtek hozzá en­nek kimunkálásához évekkel ezelőtt. Szemtől szemben. Badak Béláné programozó a STEGA- rendszert „faggatja”... Elkészült a „nagy mű”, mely a gazdaság esetében 65 ezer hektár erdőterület rész­letes kimutatását tartalmaz­za erdőrészlet mélységig. Tel­A történet régi, két év­tizedesnél is több, de ve­lem esett, hát akkor miért ne mondjam el. Pesten kaptam állást és pakolnom kellett az al­bérletemből. Egy hónap fizetés múlott rajta, hogy a három szatyorba és a két táskába befér-e minden. Pesten már másnap je­lentkeznem kellett az új ■ munkahelyemen. Pakoltam, mentem. Előt­te felhívtam az új munka­helyet, ahol közölték, hogy egy sajtótájékoztatóra kell mennem, csak utána je­lentkezzek. Ráadásul ak­kor az volt a divat, kap­tam valami bolondos ki­tüntetést ugyanezen a saj­tónapon. Nem mondom meg hogy hol, mert nagy ez az ország. Utaztam hát az éjszakai vonattal, az egyik táskára kötözve az egyik fél, a másikra a má­sik fél lakkcipőmet. Ez rendkívül fontos volt, mert ami cipőt hordtam, azt h' nként kellett megvizs­gálni a sarkánál, aztán men javítani égy bicskával, A m WW A cipó hogy a kitaposottság, meg a csámpásság ne vessen rám különös szégyent. . Valahol, Szolnok és Bu­dapest között, amikor én már elaludtam, elveszett az egyik táskám. Egy sakk­készlet volt benne, néhány horgászholmi, a múlt hétről megmaradt szennyes, no meg a fülére kötözve a lakkcipőm balfele. Mit csinálhat ilyenkor az ember? Bementem egy közeli gyógyszertárba, vet­tem két köteg kötözőpó­lyát és a hiánycipős lá­bamra rácsavartam. Min­denki láthatta rajtam, hogy a jobb lábamon a lakkcipő tökéletes, a bal lábam ugye­bár sérülés miatt<.. A Nyugati pályaudvar mos­dójában lekeféltem magam, gondosan elrendeztem be- pólyált lábamat a leta­posott sarkú cipőben, és elmentem egy nagyon elő­kelő helyre, ahol a foga­dás volt. Én is kaptam va­lamit, a rendezők odatet­tek a második sorba, és bár a csökkent munkaké­pességű portástól hiába próbáltam kölcsönkérni a mankót, felemás cipőben teljes nyugalommal ültem ott. Ebben a társadalom­ban mindenki sántikál va­lamiben, adott esetben még akkor is, ha ép a lá­ba. Az előadó hosszan be­szélt. Ilyenkor már nem jegyzetel, hanem csak né- zegél az ember. És onnan a második sorból, a lecsün­gő piros abrosz mögött, pontosan az elnökség har­madik sorának lábaira le­hetett látni. Ez volt a fel­ismerés óriási pillanata. Ott a harmadik sorban ült egy látásból ismerős em­ber. Még nem tudtam, hogy honnan, de a lábát látva abban a pillanatban rádöbbentem, hogy mi a vonaton találkoztunk. A jobb lábán ott volt az én cipőm. És mit tesz a vé­letlen: a bal lábát vasta­gon betekerte gézzel. Már-már rosszra gondol­tam, mondván, hogy ő lopta el a cipőmet, mert pénz nem járt a kitüntetés­hez, de otthon, amikor az új albérletemben kicsoma­goltam, egy majdnem ide­gen táskában, ami hasonló volt az enyémhez, találtam egy bal cipőt. A büfében, mert a ki­tüntetéshez az is járt, kü­lönben találkoztunk. Én neki akartam adni a fele lakkott, ö nekem akarta ad­ni a csúnyán letaposottat. Az üzletből nem lett sem­mi. Mert hogy is mondjam: mi nagyon gazdagok vol­tunk akkor. Bartha Gábor jeskörűen nyilvántartja az erdőtervek adatait, aktuali­zál az elvégzett erdősítések, fakitermelések alapján és számtalan lekérdezési, ki­gyűjtési lehetőséget ad a nap­rakész adatállományból. A program sikerét jelzi, hogy az erdőfelügyelőségek mindegyike megvásárolta az országban a STEGA néven is­mert rendszert és az erdő- gazdaságok közül is jó né­hány a bevezetés mellett döntött. Ezáltal a gazdálko­dók és a szakfelügyeleti szer­vek egyazon rendszerből dol­goznak majd, így egységesebb alapokra épül az erdőgaz­dálkodás. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala is „áldá­sát” adta erre a rendszerre, melynek továbbfejlesztésén már dolgoznak a szakembe­rek. Ebben közreműködik a MÉM hivatala mellett a Sop­roni Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása is. Ez a számítógépes rend­szer jó szolgálatot tehet min­den olyan termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban is, ahol erdőterülettel rendel­keznek. Alkalmasint több szakember munkáját is he­lyettesítheti a számítógéppel támogatott erdőgazdálkodás. A FEFAG a rendszer eladá­sából származó bevételeit a számítástechnika továbbfej­lesztésére fordítja a gazdaság egységeinél. (cs. zs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents